Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-21 / 193. szám

Dél-Amerikában jártak 2. 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Zenei élet, színház, várjátékok REGGELI HÍREK, 19S0. AUGUSZTUS 18. Az 1929—30.-1 zenei évad lezárulásával kapcsolat­ban is megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek során Miskolcon a zenei élet megnyilvánulása egyre eső tendenciát mutat a korábbi, világnagyságokat is sze­repeltető hang\ ersenyekkel szemben. Ha keressük en­nek a visszaesésnek az okozóit, a legnagyobb és leg­számottevőbb tényezőként a gazdasági helyzetet kell megállapítanunk, s az ezzel összefüggő anyagi elsze­gényedést. Ezzel magyarázható, hogy csak egynéhány kiváltságos művésznek jutott a szerencse, hogy je­lentős, ha nem is telt ház előtt, csillogtathatta isten­adta tehetségét, a tulajdonképpeni zenei idényben is a városi Huba.y Jenő zeneiskola művésztanári gárdája szolgáltatta, amelynek tagjai egy-egy nagyszabású ön­álló hangverseny keretében áldoztak Miskolc zenei kultúrájának. Filharmonikus zene tekintetében két nagy jelentő­ségű es érdekes megmozdulás történt. Az egyik a nagy jövőjű városi zeneiskola növendék filharmonikus zenekarának diadalokban gazdag gyakori szereplése, RffVtí? a zeneiskola igazgatójának, Roller Ferencnek Szakavatott vezetésévé! valóban szépet produkált, a másik megmozdulás lelke a városi zeneiskola óraadó tanárának, Gránát Józsefnek kezdeményezéséből in­dult meg. Szomorúan állapíthatjuk azonban meg, hogy fí a vállalkozás a biztató kezdet után nem haladha­tott a megkezdett úton, hanem anyagi okok miatt kénytelen volt ^ művészi alakult működéséi megszün­tetni, A h^tTfladik együttes, amely nevénél és alap- szaba^-rtlíal fogva hivatva lett volna a filharmonikus 'Jjéflet teljes intenzitással művelni, az elmúlt évben egyetlen egy hangversenyt sem adott. így Miskolc vá­rosának ez irányú zenei élete különösebb és méretei­ben i.. nagyobb vonalú eredménnyel a rossz gazdasági viszonyoknál fogva nem zárulhatott. fiSZAKMAGYARORSZAG. 1950. AUGUSZTUS 5. A miskolci Állami Nemzeti Színház dolgozói pénte­ken tartották az új idény első társulati ülését Szalai Károly elvtárs üzemi párttitkár elnöklésével. Bozóki István elvtárs, a színház új igazgatója muta­tott rá arra a fontos szerepre,-amelyet-* színház-dol­gozóinak a szocializmus építésébe, a békefront harcá­ba válialniok kell. — Fontos az — mondotta —, hogy elméletileg, po­litikailag és szakmailag lankadatlanul képezzük tovább magunkat, hogy ütőképes, erős építői legyünk a szo­cializmusnak. Az államosítás éve a fordulat éve volt a színház életében. Megszűnt az a helyzet, amelyben a színész lenézett kulija volt a kapitalistának, ma már a szí­nész megbecsült dolgozója a népnek. Áz új idényben a vidéki színházaknak a főváros színvonalára kell emelkedniük és színvonalukat állan­dóan fokozni kell. A színház szűk keresztmetszetét jelentette a díszle­tek hiánya, elavultsága és az operetthiány. Rajta le­szünk, hogy lriss operettekkel tudjuk műsorunkat gaz­dagítani. Májercsik Rezső elvtárs, a színház üzemi igazgatója Lejelentette, hogy a színház költségvetését a tavalyi­hoz képest 80 százalékkal emelték fel: a tavalyi 1 350 000 forintról 2 372 300 forintra. Tavaly beruhá­zásra úgyszólván semmi sem jutott, az új idénvben ilyen célra 81 ezer forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből két új öltözőt létesítenek: egyet a férfikar, másikat a női kar számára. Nagyszerű asztalosmű­helyt, festőtermet építenek, a zsinórpadlás elavult be­rendezését. a világítást korszerűsítik. A színház dolgozóinak létszáma a tavalyi 117—120 főről 160 főre emelkedett. Amíg tavaly művészeink eg.v része — és az országos viszonylatban értendő — nem tudott elhelvezkedni. ma már minden arra ér­demes művész elhelyezkedett. Művészeink illetménye jelentékenyen megnövekedett. Ez lehetővé teszi, hogy anvag: gondoktól mentesen dolgozhassanak. A társulat tagjai hosszan, lelkesen ünnepelték a Pártot, Rákosi elvtársat. nftLI HÍRLAP, 1971. AUGUSZTUS 9. A diósgyőri és az egri vár között a 17. században a törökök öszvérutat építettek, amelyet a térképek ma is ezen a néven tüntetnek fel. A miskolci Ady Endre Művelődési Otthon, valamint több más szervezet kö­zös rendezésében tegnap megkezdődtek a 2. diósgyőri ifjúsági várjátékok. A résztvevők, kilenc miskolci álta­lános iskola n úttöröőrsének tagjai, ezt az útvonalat járják be a várjátékok során, közben különböző pró­bák formájában bizonyságot tesznek, mennyire ismerik a Bükk településtörténetét, a hegység állat- és nö­vényvilágát, barlangjait, a két vár. valamint a Szinva völgyében kialakult ipar történetét. Közben számhá­ború, honvédelmi ismeretek, lövészet teszi változatos­sá a versenyt. A legjobb eredményt elért őrsöt ván­dorserleggel és pénzjutalommal tüntetik ki. Az első Rambó-film A szovjet nézők végre megtekinthetik az egész vi­lágon ismert szuperhős, Rambó filmjét, az Első vért. A vetítés külön érdekessé­ge, hogy a várhatóan sok érdeklődőt vonzó film be­vételének egy részét a köz­ponti idegrendszer bénulá­sában szenvedő gyerekek gyógyítására létrehozott Re­mény alapítvány gyarapítá­sára fordítják. Talpunk alatt az Egyenlítő Busszal a felhők felelt • Rubik kocka a piacon ★ Kenyérszegö (Pátzay Pál szobra) Szeptember 14—16 között rendezik meg Közép-Európa első nemzetközi blues fesz­tiválját. A fellépők — túlzás nélkül állítható — a műfaj legjobb képviselőiből verbu­válódtak össze. Néhány név- Champion Jack Dupree, Lui- siana Red. Mojo Blues Bánd, Country Blues Project, Hans Theesink és a Mama Basou- to. A hazai színeket többek között a Hcbo Blues Bánd, a Palermo Boogi Gang, ef. Zámbó Happy Dead Bánd képviselik. A fesztiválnak a buaapesti Petőfi Csarnok ad otthont. A koncertek mind- ■ három nap délután három órakor kezdődnek. Hosszú út után érkezett meg a perui-ecuadori határra dr. Friedmanszky Zoltán 5 tagú csa­patával. A fiatalok vállalkozó kedve vitte őket Latin-Ameri- kába, és a lehetőség, hogy mehetnek. Aki eddig eljut, Pe­ruból már átmegy Ecuadorba. — Szerencsére nem talál­tak nálunk füvet, így ha­mar ment a pecsételés — mondja. Magyar útlevelein­ket kissé furcsán forgatták, ilyennel ezen a környéken még nem nagyon találkoz­tak. Gyorsan sikerült találni egy busztársaságot, így nem sokára már egy Santo Do- mingóba tartó, lestrapált Fordban utaztunk. Az 540 km-es utat 10(1) óra alatt tettük meg, így volt idő meg­figyelni a tájat, a városo­kat, amelyek tisztábbnak, kulturáltabbnak tűntek, mint a peruiak. Az utakat banán­ültetvények szegélyezik, ame­lyeknek érdekessége, hogy a 1,5—2,5 méter magas fákon lógó banánfürtök világos­kék nylonzacskóba vannak csomagolva, így védik az időjárás és az állatok kár­tevésétől. A santo domingói végállomásig többször is megálltunk. Hol katonai el­lenőrző pontokon vizsgáltak át minket, hol pedig min­denféle árus lepte el a buszt. Estére megérkeztünk a városba, ahol az úti­könyvünk ajánlása alapján a viszonylag drága Hotellá Siestában vettünk ki szobát. A tíz órás törődés után jól esett a forró zuhany és a vízszintes testhelyzet. • AZ INDIÁNOK A ,VÁROSBA MENTEK — Másnap sikerült meg­találni az indiánokat? — Nem könnyen, de sike­rült. Reggel elindultunk a piacra, ahol az1 útikönyvünk szerint ilyenkor vörösfejű Colorado indiánoknak kell lenniük. Nem találtuk meg őket, de egy banánárus el­magyarázta, hogyan jutha­tunk el hozzájuk. Az indi­ánfalu a dzsungel külső ré­szén van. es mivel az idő elég „vizes'’ volt kerestünk egy furgont, amelynek veze­tője hajlandó volt elvinni minket. A falu fából és nádból épült házakból állt, de teljesen üres volt. Vég­re találkoztunk a törzsfőnők testvérével, aki elmondta: a többiek elmentek a városba. A vörösfejű Coiorádó indi­ánok nevezetessége, hogy ha­jukat valamilyen öserdei nö­vénybői nyert vörös festék­kel kenik be, ami megszá­radva egv vízlepergető . mi­cisapkát” képez a fejükön. Az üzlet hozzájuk is betört, meri csak pénzért voltak hajlandók fényképezőgép elé állni. Kora délután ét­keztünk vissza a városba, majd gyors csomagolás után elindultunk! busztársaságot kersni, hogy minél hama­rabb Quitóba, az ország fő­városába érjünk. Ezen az úton láttunk először lámát. Ugyancsak ekkor éltük át, azt a sajátos élményt, hogy buszunk gyakran magasab­ban haladt, mint a felhők. Eddig csak repülőgépen utaz­va voltunk a felhők felett. Quitóban gyorsan találtunk szállást; beköltözés után szétnéztünk a városban. Másnap történelmi élmény­ben volt részünk. Quitótól, mintegy 30 km-re húzódik az Egyenlítő. Egy emlékmű előtt téglával jól láthatóan kijelölték a vonalat, amely Földünket ketté osztja, és amelyre ráállva egyszerre le­hetünk az északi és déli fél­tekén. Sokáig ennek az él­ménynek a hatása alá ke­rültünk, és percekig ugrál­tunk az Egyenlítőn. Vissza­térve Quitóba megnéztük az 1787-ben alapított Központi Egyetemet, a Függetlenségi Emlékművet, amelyet a leg­utóbbi földrengés óta áll­ványerdő takar. A kormány­palota bejáratánál levő őrt egy kis füllentéssel, misze­rint másnap tovább utazunk, sikerült rávenni arra. hogy megnézhessük belülről is a palotát. Ezután deákig bo­lyongtunk a piacon, ahol a legkülönfélébb dolgokat le­het kapni, többek között Rubik-kockát is. • ECUADORI TRABANT? — Meddig voltatok Quitá- ban? — Még egv napot. Ekkor láttunk egy ecuadori rend­számú Trabantot! Addig is tapasztaltuk, hogy vannak keleteurópai kapcsolataik, de erre senki nem számított. — Üjra az őserdő felé vettétek az irányt? Diktatúra-ellenes alapítvány Az első díjazott: Tőkés László és felesége Napjainkban sorra-rend- re születnek az alapítvá­nyok. Az örvendetesen né­pes listáról is kitűnik azon­ban egy alapítvány, melyet nemrégiben — július 9-én — vett nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság. Az alapít­ványtevő — dr. Friedrich Lajosné Kühne Enikő — el­hunyt férje után járó özve­gyi juttatásából létesítette „A helytállásért” alapít­ványt. Minden külön kom­mentár helyett: az alapít­ványtevő könyvtárosi fize­téséből él. Az alapítvány- szövege a következő: „A helytállásért elnevezésű diktatúra-ellenes alapítvány csatlakozásra hívja mindazo­kat az egyéneket és intéz­ményeket, akik a diktatúrát léleknyomorító, szellemet gúzsba kötő. jellemferdítő hatalomnak érzik. Az alapít­vány célja ugyanis, segíteni a diktatúrák megszűnését. A gondolat az 1989 de­cember: döbbenetes „csoda” hatására született. Hiszen a világ mipden állama, szer­vezete. és ml, magyarok, már évek óta néztük tehe­tetlenül, ökölbe szorított kézzel, de ezért-azért ölbe tett karral a román diktátor tevékenységét (nem az első diktátor, akit tehetetlenül szemlél a világ!). Ekkor jött egy fiatal pap az ismeretlenségből, az ül- dözöttségből, aki szívszorító, de egyben lélekemelő meg­próbáltatásának végnapjain — a tévé jóvoltából — együtt aggódott az ország. Bámultuk, hogy nem hajtott fejet, „csak” tette a dolgát és áttörte a „hallgatás fa­lát”. Erkölcsi fényétől láng­ra kapott a megbénított nép és megindult, hogy a már el- pusztíthatatlannak tűnő zsarnokságot megdöntse — és a szabadság reménye és a sosemvolt román—magyar barátság érzése lett úrrá a szíveken. Büszkék vagyunk — és lehetünk —, hogy e? az er­kölcsi tett egy magyar em­ber akaraterejéből született. Nagyhatású minta lehet a világon bárhol, ahol zsarno­ki hatalom nehezedik egy népre. Ezért a Magyarországról kiinduló, de a világ bármely sarkában élő magyar által támogatható nemzetközi díj létrehozását kezdeményezem dr. Friedrich Lajos nevében, a halálából nekem szárma­zó teljes özvegyi nyugdíjam­nak az alábbi célra történő felajánlásával: 1. Az először kiosztott, „A helytállásért”-díj Tőkés Lászlót és feleségét illeti, majd Tőkés László példamu­tató, bölcs helytállása tisz­teletére adható mindazok­nak, akik személyes kitartá­sukkal megdönthetetlennek latszó diktatúra megszűnését segítik, vagy idézik elő, il­letve, ha egy nép vagy nép­csoport életében, vagy egy­más közti viszonyában je­lentős pozitív fordulatot hoznak létre, azaz a népsors­fordító helytállóknak. Amennyiben 30 éven belül nem lenne méltó utóda Tő­kés Lászlónak, a díj vissza­száll a 17—25 éves, tehetsé­ges magyar gyermekek tá­mogatására. 2. Látható tény, hogy a fasiszta és kommunista dik­tatúrák nagyjából azonos építőkövekkel dolgoznak, az az ördögien egyszerűek, de ha ismerjük a felépítés moz­zanatait, nehezebben alakít­hatóak ki. Ezért olyan tudó­sokat is díjaz az alapítvány, akik a diktatúrák születését, a diktátor személyiségjegyei­nek felismerését, a dikta­túrában, való viselkedés módszereit kutatják, kidol­gozzák. A díj elnyerésének feltétele, hogy a fenti témá­ban magas színvonalú tudo­mányos eredményeiket az egyszerű ember számára is közérthető, világos módon közölje, bármilyen formában. (Pl. játék- vagy tudományos ismeretterjesztő film, no­vella, dráma, tv-előadás. új­ságcikk stb.) A megismerés ugyanis nemcsak a biológiai, de a társadalmi betegségek leküzdésében is segíthet. Természetesen ez a „társa­dalmi védőoltás” nem azon­nali hatású. Mindennapos haszna miatt egyenértékűen díjazható az a tudós is, aki a fenti módon, a társadalom sejtjeiben (család, munka­hely, iskolák, nevelőintéze­tek, öregotthonok, gyermek­közösségek stb.) működő zsarnokot térképez föl. Min­den csatlakozó javaslatot te­het a díjazottakra — indok­lással —, amit a kuratóri­um szavazatként is figyelem­be vesz.” Csatlakozni lehet: a 8346 —7 számon OTP, Bp. XI.. Irinyi J. u. 30. Az alapít­vány címe: Budapest, Szaka- sits Árpád u. 54, a. II. 11. 1125. — Igen. Déli egy órakor indultunk el Témába, ahon­nan a legkönnyebbem elér­hető a dzsungel. Utunk az Andok csodálatos hegyei kö­zött, szédítő magasságokban vezetett. A Chimbarozo tö­vében a trópusi pálmafás tájat a kopár magashegység váltotta fel. Már este érkez­tünk Tenába. Svéd utitár- saink segítségével találtunk rá a Hostal Danibiora. A tulajdonosnő — miután meg­tudta, hogy a dzsungelbe sze­retnénk kirándulni — meg­ígérte. szól a „svájcinak”. Róla tudni kell, hogy Svájc­ból települt ide. és az egye­düli szervezője az ilyen ki­ruccanásoknak. Megbeszél- tük, hogy másnap reggel nyolckor találkozunk, és irány a dzsungel. (Folytatjuk) Horváth Szabolcs Közlekedési konferencia az egvelemen A TIT megyei szervezete kezdeményezésére a Miskolci Egyetemen továbbképző kon­ferenciát rendeznek közleke­dési szakemberek számára. A program augusztus 21-től 24-ig tart. Foglalkoznak majd a közlekedés minden ágának problémáival, az út­hálózatok fenntartásával és fejlesztésével, a közutak biz­tonsági és baleseti helyzeté­vel. Tanulmányút keretében megtekintik a résztvevők a Záhonv-Csap vasúti csomó­pontot. További felvilágosí­tás a 63-404 és a 89-058 te­lefonszámon kérhető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents