Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
1990-08-18 / 192. szám
sk Cserkészek a Zádorvárnál. A lakott területektől messze, az erdőben vertek tanyát a veszprémi 126. sz. Szent Imre cserkészcsapat tagjai. Pécsely közelében (Balatonfüred térsége). a zádorvár: romoknál 60 cserkész — 6 évestől 66 évesig — két hétig táborozik. A résztvevők itt tanulják — vagy felelevenítik — a cserkészettel, az erdei élettel kapcsolatos tudnivalókat. Vért adnak A jövő héten megyénkben az alábbi üzemek, intézmények dolgozói adnak vért: Kedden: Dimag Rt., Városgazdálkodási Vállalat (Kazincbarcika), Füzér község, Ózdi Kohászati Üzemek Igazgatósága, Ózdi Kohászati Üzemek Fejlesztési Igazgatósága, Ózdi Kohászati Üzemek Acélmű, ózdi rendőrség. Szerdán: Dimag Rt. Ilona „Csupa l, csupa i, csupa o, csupa a, / Csupa tej, csupa kéj, csupa jaj, Ilona” írja a költő, a szavak varázslatos mestere, Kosztolányi, feleségéhez, a balladai nevű Görög Ilonához szóló versében. Ezt az egyik legdallamosabb, szinte zenélő női nevünket többféle alakváltozatban megtalálhatjuk a Homérosz hős- költeményében szereplő Szép Helénától Tündérszép Ilonáig, akit nálunk Gyergyai Albert széphistóriája tett közkedveltté. Hogy mennyire kedvelt és elterjedt ez a név, lemérhető azon is, hogy ilyenkor szinte ugrásszerűen megnő a virágboltok, kertészek forgalma. A népi regula sem feledkezett meg az Ilonákról. Már esek azzal is megbecsülte őket, hogy asszonyi dologtiltó napként tartotta nyilván névnapjukat. Ügy tartották, hogy ez az időszak a „kétasszonyköze” varázslóerejű időszak. A „füvesasszonyok” ebben az időszakban szedték a gyógyításra, rontáselűzésre szolgáló füveket, és a különböző magvakat. A falusi gazdaságokban a kottás alá való tojásokat is összegyűjtötték. Amíg nem kombájnokkal arattak, hanem „masinázták” a gabonát, ilyenkor volt a cséplés ideje a magnak való búzánál. A télre készülve, szellőztették a hombárokat, valamint a ruhaneműt. Mert az Ilonák nyomában jár a Bertalan, amelyet egyes vidékeken őszkezdő napként tartanak számon. Csütörtökön: Dimag Rt., Pácin község, ÉMÁSZ (Ózd), ózdi erdészet. Mozaik Kft. (Ózd), putnoki bánya. Pénteken: Encs, Bubiv. Ingyen fesztivál Amatőr rockzenekarok lépnek fel azon a fesztiválon, amelyet a Kék Ház szervez vasárnap délután 5-től este 9 óráig. A Belvárosi Szabadtéri Színpadra meghirdetett produkció ingyenes, várják az érdeklődőket. Hány képviselője lesz a cigányságnak? A Phra a választáson A Phraiipe (Testvériség) Független Cigány Szervezet és az SZDSZ elégedetlen az önkormányzatokról, s az ezek megválasztásáról szóló törvénnyel. Igaz ugyan, hogy ez bizonyos szempontból kedvez a kisebbségeknek, de ha a Szabad Demokraták és a Phraiipe javaslatát fogadta volna el az Országgyűlés, lényegesen több jogot garantált volna a kisebbségeknek a törvény — nyilatkozta a Déli Hírlapnak Horváth Aladár (SZDSZ) országgyűlési képviselő, miskolci Phralipe-vezető. Mondandója lényegét úgy érthetjük meg, hogy ha tudjuk, miről is rendelkezik az elfogadott törvény. A Phra- lipéhez hasonló nemzeti és etnikai szervezetek pozitív diszkriminációt, vagyis előnyös megkülönböztetést élveznek. Ha csak egy egyéni kerületben is jelöltet tudnak állítani, már úgynevezett kisebbségi listájuk is lehet. (A pártok esetében a listaállításhoz az egyéni választókerületek egynegyedében kell jelölttel rendelkezni!) Így ugyan megnőtt az esélye annak, hogy a leendő miskolci önkormányzatban képviselője legyen a cigányságnak, de A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata A hitoktatásról, az egyházi iskolákról és az egyházi ingatlanokról A katolikus egyház küldetése egyetemes, minden kor minden emberéhez szól, bármilyen társadalomban él is. Krisztusi küldetésünket, annak változatlan mondanivalóját mindig megújult módon kell hirdetnünk, hogy így választ adhassunk a változó korok változó, időszerű kérdéseire. Szavunk nem az egyes kormányzatokhoz vagy pártokhoz szól. A püspöki kar és a papság felelőssége tudatában kíván véleményt nyilvánítani az egész társadalmat érintő kérdésekben, és így alkotó részévé válni nemzetünk életének. Iránymutatásunkkal segítjük híveinket, hogy eligazodjanak a mai változások között, a társadalom egészének pedig felkínáljuk a kereszténység örök értékeit. Világi híveinket pedig ismételten arra kérjük, hogy tevékenyen kapcsolódjanak bele a politikai életbe, cs ott is képviseljék az Evangéliumot. Űgv látjuk, hogy a mostani történelmi órában nemzetünk és egyházunk élete során először elméletben és gyakorlatban egyaránt megvalósítható az állam és az egyház szétválasztása. Így egyházunk minden külső gyámkodás nélkül teljesítheti küldetését. Tevékenységében azonban szüksége van nemcsak a törvényekben biztosított szabadságra, hanem megfelelő anyagi biztonságra is. így tudja nemzetünket a legmegfelelőbb módon szolgálni. Krisztus egyházának küldetéséből fakad, hogy az üdvösség jó hírét minden emberhez eljuttassa. Egyházunk a templomon kívül is igényt tart arra, hogy a társadalmi élet minden területén: sajtóban, rádióban, televízióban, iskolában az Evangéliumot hirdesse. Tehesse ezt szabadon, anélkül, hogy az egyházon kívül állókat is lelkiismeretében kényszeríteni kívánna. Különös figyelmet kíván fordítani az eljövendő felnőtt nemzedék, a mai fiatalok nevelésére. Ennek érdekében ragaszkodik az iskolai hitoktatás lehetőségéhez, nem adva fel a templomi hitoktatásnak az elmúlt évek során kialakult gyakorlatát sem. Meggyőződésünk, hogy a tanításból megújult élet, a megújult életből pedig önzetlen, egyházukat és hazájukat szerető és szolgáló emberek formálódnak, akik felelősséggel alakítják a jövőt. Kérjük híveinket, tegyenek eleget a keresztelésnél vállalt ígéretüknek, és tartsák lelkiismereti kötelességüknek, hogy gondoskodnak gyermekeik hitoktatásáról. Kérjük továbbá a kormányt és minden felelős politikust, segítsék a hitoktatás munkáját az ország javára. Tudatában vagyunk annak, hogy a hitoktatás feladatának — egyelőre legalábbis — nem tudunk maradéktalanul eleget tenni. Egyházunk minden tagjának részt kell vállalnia a hit átadásának közös felelősségéből és feladatából, és — amenv- nyiben módjában áll — tevékenyen is részt kell vállalnia abban. Katolikus egyházunk igényt tart arra, hogy — erejéhez és lehetőségeihez képest — újjászervezze korábbi nagy múltú szerzetesi iskoláit és a többi katolikus iskolát. Azzal az igénnyel fordulunk a kormányhoz, hogy ezeknek az egész nemzet számára közhasznú intézményeknek a létesítéséhez az egyház az állami vagyonból kapja meg a szükséges fedezetet. > , , A katolikus egyház sem intézményeinek fenntartásá- ozh, sem újak létesítéséhez nem rendelkezik saját vagyonnal, mivel az államosítás az egyházat mindennemű anyagi alapjától megfosztotta. Az épületingatlanok visszaszolgáltatása az igazságosság visszaállításának jele, és az egyház—állam szétválasztásának reális bizonyítéka. Enélkül hosszú távon nem várható az egyháztól, hogy a közjó, a nemzet szolgálatára bármit is tegyen, hiszen az anyagiak hiánya egyúttal szabadságát is veszélyezteti, s a mindenkori államhatalom kiszolgáltatottjává teszi. Ezért ragaszkodunk az ingatlanok fokozatos visszaadásához — az ország gazdasági erejének szem előtt tartásával —, vagy pedig a megfelelő kártérítéshez. A püspöki kar nyilatkozatával azért fordul az ország felelős vezetőihez, híveihez, és az egész magyar közvéleményhez, mert törvényes biztosítékot akar kapni arra, hogy semmilyen téren ne ismétlődhessenek meg az egyházellenes demagógiával párosult jogellenes intézkedések. Kérjük katolikus híveinket, magyar honfitársainkat, hogy a múlttal való ki engesztel ődés, egymás kölcsönös tisztelete és a jövőért érzett felelősség tudatában mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy emberhez méltó, mindenkinek otthont, biztonságot és szabadságot nyújtó új magvar társadalom épülhessen fel. Ehhez kérjük Isten áldását egyházunkra és népünkre. Budapest, 1990. augusztus 20. A Magyar Katolikus Püspöki Kar csak egy lesz a többiek között. Az SZDSZ és a Phraiipe javaslata az volt, hogy jöjjenek létre kisebbségi ön- kormányzatok, ezek rendelkezzenek közhatalmi jogosítványokkal és pénzzel. Ezek aztán küldjék el a maguk képviselőit a helyi önkormányzatba. Ebben a változatban mondjuk a cigány önkormányzat képviselője a miskolci önkormányzatban már több joggal bírt volna, mint képviselőtársai, hiszen egész kisebbsége, önkormányzata érdekében, annak nevében kellett volna eljárnia. Ez az elképzelés a kisebbségi törvény meghozatala után válhat valóra. Ugyanis bár alkotmányba iktatta a parlament a kisebbségek önkormányzat alakításához való jogát, de a részletes szabályozás a kisebbségi törvény feladata lesz. Ezt pedig már csak a szeptemberi választások után remélhetjük. S ha létrejönnek az erős önkormányzatok, tovább nő a szakadék, a feszültség a többségi társadalom és a kisebbségek között — állítja Horváth Aladár. Tőle tudjuk, hogy a Phraiipe társadalmi szervezetként indulni kíván Miskolcon az önkormányzati választáson. — Hány jelöltjük lesz? — kérdeztük. — Három, vagy négy választókerületben kívánunk egyéni jelöltet indítani, s támogatjuk rajtuk kívül minden olyan egyéni jelölt kampányát, aki kellő adottságokat érez magában ehhez a munkához, s jellemző rá a Phraiipe gondolkodása, hajlandó azt képviselni. — Mennyien futhatnak be közülük? — Abban bízunk, hogy legalább ketten bekerülnek a miskolci önkormányzatba. Erre reális esélyük van, hiszen a városban körülbelül 6000 cigány választópolgár él. — Akiknek persze mind az Önök jelöltjeire kellene szavazniuk... De egységes-e a cigányság? — A legfontosabb, hogy részt vegyenek a szavazáson, s ha becsületes, rátermett embernek ismerik jelöltjeinket, órájuk szavazzanak, illetve, ha abban a választókörzetben nincs egyéni jelöltünk, a cigány kisebbségi listára adják le a voksu- kat. Egyébként nem egységes a cigányság. De miért is kellene egységesnek lennie, a többségi társadalom sem egységes. Ez a választás viszont olyan dolog, ami hosz- szú távon meghatározza a cigányság sorsát. Ezért egyetértésre van szükség. — Tegyük fel, hogy ott lesznek az Önök .szószólói az önkormányzatban. Mi lesz a dolguk? — Azt szeretnénk, ha rövid időn belül elkészülne egy országos válság-csomag- terv, az úgymond cigánypolitikai kérdések megoldására. Ezt a parlament és a kormány asztalára kívánjuk letenni. Az összeállításához a Phraiipe az ország legjobb tudósait akarja megnyerni. Kívánatosnak tartjuk, hogy minden településen készüljön hasonló csomagterv a helyi gondok kezelésére, megoldására. Ezen kívül az is az önkormányzatba bejutó képviselőinkre vár, hogy cigány kisebbségi bizottságot hozzanak létre. Ez munkatervben rögzíthetné, mit kíván tenni a kisebbségek jogainak érvényesüléséért. — Abban talán egyetért velem, hogy nem lesz könnyű dolga a képviselőiknek. Olyan ez, mint az ár ellen úszni. Hiszen meglehetősen sok az előítélet a társadalom a cigánysággal szemben, ennek számtalan jelét tapasztaljuk... — Ez igaz, és itt vissza kell dobnom a labdát. Ügy gondolom ugyanis, hogy a tömegtájékoztatásnak óriási a feladata és a felelőssége, hogy ez ne így legyen, hogy közreműködjön a cigányság rehabilitálásában. A helyi nyilvánosságnak kellene feltárnia és bemutatnia a cigányok és nem cigányok gyűlölködésének valódi okait. Önöknek kellene rámutatniuk, hogy mindez egy tudatos politikai mahináció eredménye. Az úgynevezett bűnbakgyártás csak arra volt jó, hogy elterelje a figyelmet az ország valódi gondjairól. Fontos elmondani az előítéletek valódi okát. Hiszen olyan idők következnek, amikor a kenyérharc egyre erősödni fog, és bizony a gyenge megtalálja majd a nála is gyengébbet, akibe még ő is bele tud rúgni. Ugyanezt kell tudatosítania az önkormányzati képviselőinknek is: ez nem cigánykérdés. ez a magyar társadalom egyik sorskérdése! Ha nem sikerül értően kezelni, hatalmas tömegként szakadhat a társadalom nyakába. Ami a tömegkommunikációt illeti, szeretnénk, ha mondjuk a városi televízióban és a helyi rádióban, például pályázat útján, mielőbb létrejöhetne egy cigány szerkesztőség, ami már a választásokra készülve is hasznos információkat, tudnivalókat közölhetne a cigány kisebbséggel, segíthetné ennek megszerveződését. (bujdos) Az állkapcsát vesekőre, az állcsontját gyulladásra Csodaszerek csukából Az idősebb nemzedék még most, élemedett korában is tiszteletteljes borzongással gondol gyermekkorának „nemszeretem” gyógyszerére, a csukamájolajra. Nem tudom, ki hogy volt vele, de emlékezetem szerint egyetlen gyermekkori pajtásom sem szerette, s már említésére is kirázta a hideg. Most pedig arról olvashatunk, hogy — amint terjednek a természetes gyógyszerek — nemcsak nálunk, de külföldön is úgy növekszik a csukának, mint gyógyszer- alapanyagnak a becsülete. Csak mutatóba sorolunk fel néhányat azok közül, amelyeket különböző testi nyavalyák gyógyítására ebből a ragadozó halból lehet nyerni. A hasháityáiát mint tyúkszemirtót tartják számon. Elmúlik a szemölcs, ha vérző, azaz frissen vágott csukafejjel ecsetelik. Ha valaki vesekövei bajlódik, a csuka állkapcsát égesse el> s ezt a szene.sedett port használja. Ha pedig valakinek „nyilallása” van, vagy mell- hártyagyulladásban szenved, akkor az állcsontokat a magyar hölgy nevű növény levelének porával együtt vegye be, ez elmulasztja a testi bajt. A hidegrázást a csuka epéje- szünteti meg. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy a csuka húsa, csontja, belsősége mind felhasználható valamely betegség orvoslására. Arról nem is beszélve, hogy akinek semmi baja nincs, az is jóízűen fogyaszthatja a csuka húsát. Ha hozzájut,
