Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-13 / 161. szám

Félreérthető tévéreklám, retük nagy, akkor igényel­nek orvosi beavatkozást. A rosszindulatúak nagy részé­nek is jóindulatú a lefo­lyása, hosszú hónapokig tar­tó meglétük esetén sem produkálnak áttétet, nem vézetnek halálhoz, s min­den következmény nélkül gyógyíthatók. Kisebb részük azonban a rosszindulatú da­ganatokra jellemző követ­kezménnyel jár, s tragikus kimenetelű. Különösen a festékes anya­jegyekből kiinduló burján­zás veszélyes. Ha egy festé­kes anyajegy gyakran meg­sérül, hirtelen növekedni vagy éppen vérezni kezd, akkor célszerű szakorvosnak megmutatni. Pánikra egyéb­ként semmi ok, hiszen egy- egy emberen általában 25— 30 ilyen festékes anyajegy található, rosszindulatúvá vá­lásának aránya mégsem éri el azt az esélyt, amennyi autóbalesettel fenyeget, ha beülünk a gépjárműbe. (r) Fürdőzni tudni kell Gyógyfürdőinkben forró (39—40 fokos), közömbös (35 fokos) és hűvös (32—33 fokos) vizű medencéket ta­lálhatunk. Az előzuhany után először a melegebb medencébe menjünk. Ne merüljünk el benne nyakig, hanem, c&k a ;fájó testré­szünket r áztefsSuk meg kö­rülbelül 5 percig. Utána a közömbös hőmérsékletű me­dence következik, vagy a zuhany. Így nem leszünk bágyadtak, és gyorsabban szokunk hozzá a kinti le­vegőhöz. Ledörzsölés, szá­radás után pihenjünk leg­alább egy fél órát. fényes besugárzása is fokoz­za ezeknek a különben min­den emberen megtalálható anyajegyeknek a rosszindu­latú elburjánzását. A tanács tehát egyértelmű: napozás­nál — legkivált a kánikulai napok idején — válasszuk az arany középutat. ■ ■ Az utóbbi időben aggoda­lomra ad okot egy félreért­hető tévéreklám is. Az „Egaverr” szemölcs elleni ecsetelőszert hirdetik — de rosszul. A szer ugyanis ví­rusos eredetű szemölcsök el­len hatásos, ha helyesen al­kalmazzák. A reklámon azonban használójának ar­cán egy barna foltot mutat­nak, ami azt a téves hitet kelti a nézőkben, hogy ez az ecsetelő a festékes anyaje­gyek eltüntetésére is kiváló. Hogy mennyire nem így van, azt a bőrgyógyász a mindennapok praxisából tudja. Náluk jelentkeznek ugyanis azok, akik festékes anyajegyüktől az „Egaverr” segítségével próbálkoztak megszabadulni. Jobb eset­ben csak csúnya gyulladást okozott a próbálkozás, de volt már rá példa, hogy rosszindulatú bőrdaganatot is ezzel ecseteltek. A meg­tévesztő reklám már csak azért is ártalmas, mert a szert orvosi recept nélkül lehet kapni a gyógyszertá­rakban, Herbáriákban és drogériákban. ■ ■ Jó tudni azt is, hogy a fes­tékes anyajegyeket_ nem sza­bad irritálni, izgatni ‘semmi­vel. Mert jóllehet ezekből alakulhat ki a legrosszabb indulatú melanóma. ha bé­kén hagyják ezeket, nem okoznak gondot. Egyébként rengetegféle bőrrák létezik, s még több a bőrdaganatok fajtaszáma. Ez utóbbiak, ha kozmetikailag zavaróak, mé­Divat a napsütötte barna bőrszín, s nem véletlen, hogy sokan — különösen a fiatalok — órákon keresztül piríttatják magukat a tűző napon. Túlzásba viszik a bámulást, többnyire nem tudva, hogy a mértéktartás itt is az egészséget óvja. Szakorvosok véleménye, hogy a bőrrák egy fajtáját a mér­téktelen ibolyántúli sugár­zás okozhatja. A „farka 5 elöl van, a szárnyára fül kell Felforgatott repülőgépek A tervezők új elrendezé­sű repülőgép megalkotásán fáradoznak, amelynél a lég­csavaros hajtóművet hátra helyezték. így a zaj az utas­kabin mögött marad, s a légcsavarról hátraterelődő levegőáramlás is kisebb gon­dot okoz, mint amikor a törzs körül áramlik. Ekként növelhető a tolóerő, s csök­ken az üzemanyagfogyasz­tás. De ha a hajtómű a gép végén van, a súlypont any- nyira hátra kerül, hogy a szokásos elrendezésű gép a farkát nem lenne képes fel­emelni a földről. Ha meg ezt elkerülendő a szárnyát is egészen hátra helyeznék, kicsi lenne a távolság a fa­rokrész kormányfelületei és a szárny vonalában levő súlypont között, így pedig a gép nem jól kormányozható. Nincs mit tenni, fel kell forgatni a repülőgépet. Elöl lesz a „farka” a magassági kormányfelületekkel, azután az utastér, mögötte a szárny, majd a hajtómű, és leghá­tul a légcsavar. Az ilyen el­rendezést „kacsának” neve­lik, a vadkacsa után, amely­nek alig lévén farktolla, messze előrenyújtott lapos fejét-csőrét használja ma­gassági kormányként. Mel­lesleg, ha a hátrakerült szárny végeire „füleket” építenek, azok egyben ol­dalkormányként is haszno­síthatók, s ezáltal a külön oldalkormány légellenállása is megtakarítható. A haj­tómű akár dugattyús motor (kisebb gépeknél), akár gáz­turbina lehet, speciális toló­légcsavarral. Próbálkoznak azzal is, hogy egy hajtómű­vet húzó légcsavarral a gép orrába, egyet pedig tolólég­csavarral a végébe építse­nek. Vagy például a gép or­rában légcsavaros gázturbi­na, végében viszont köny- nyű és kicsi sugárhajtómű működhet. Ennél felszállás­kor mindkét hajtómű „dol­gozik”, s a légcsavar segít­ségével a gép hamar fel­gyorsul. Az utazómagasság elérése után a légcsavaros gázturbinát leállítják, a lég­csavar lapátjait élével elő­re, minimális légellenállású helyzetbe forgatják, s csak a sugárhajtóművel utaznak. Ha viszont tankolás nélkül minél nagyobb távolság be­repülése a cél, a sugárhaj­tóművet működtetik. Képünkön egy kis nyugat­német gyártmányú „kacsát” láthatunk, mely 1800 kilo­méter távolságra tud elre­pülni óránkénti 270 kilomé­teres maximális sebességgel, óránként mindössze 22 liter üzemanyagot fogyasztva. Dr. Farkasán József, a Gruby Dávid Megyei Bőr­és Nemibeteg-gondozó Inté­zet vezető szakfőorvosa sze­rint ezt a bőrgyógyászati tu­domány már jóideje tisz­tázta: nem véletlen, hogy van olyan bőrrákféleség, amely főként a fejen, ar­con jelentkezik, s elsősor­ban olyanoknál, akik sza­badban dolgoznak — föld­művesek, matrózok stb. —, náluk is ultraibolya-sugár- hatás így jelentkezhet. A szakemberek megfigyel­ték azt is, hogy az ózon­pajzs vékonyodásával sza­porodik az erősebb ultra­ibolya-sugárzás hatására a fedetlen testrészeken a bőr­rák. Ezért is van elmosódó­ban az urbanizáció idősza­kában a vidék és a város közötti különbség. A sta­tisztika mindenesetre azt mutatja, hogy az összes da­ganatos és rosszindulatú be­tegségnek a 25 százaléka a bőrrákból adódik. Ami pe­dig a napozást illeti: azt is megfigyelték, hogy a festé­kes anyajegyek túlzott nap­Szép Fülöp okos réhdétete Aranyos trükkök Hétpróbás fémpróbák A napozás, az ózonpajzs és a bőrrák Segédmotorral: életveszélyben A hitoktatásra A magyar katolikus egy­házfő pásztorlevélben hívta fel a szülők figyelmét arra, hogy kötelességük gondos­kodni megkeresztelt gyer­mekük hitoktatásáról. Pa s- kai László bíboros, prímás, esztergomi érsek arra inti a szülőket, hogy ne engedjék magukat félrevezetni a kü­lönböző nyilatkozatok által és biztatja őket, hogy je­lentkezzenek az iskolai hit­oktatásra. Borostyánba zárt méh Az Egyesült Államok New Yersey államban borostyán­ba beágyazott zárványként egy olyan mézelő méhet fe­deztek fel, amely mintegy 80 millió évvel ezelőtt élt. A méhalkatúak Trigona nemébe tartozó méh meg­lepően hasonlít a trópuso­kon . ma is élő Trigona mé- hékre. Abból, hogy több jegy tanúsága szerint a bo­rostyánban megőrzött méh dolgozó volt, arra kell kö­vetkeztetni, hogy a méhek már 80 millió évvel ezelőtt is társas szervezetben éltek. Az eddig ismert legősibb méhek eocén korúak, mint­egy 40 millió éveseik. Ha csak annyit tudunk egy fémről, hogy olvadás­pontja 1063°C, fajsúlya 19,31 kp/dm3 és Brinell-féle ke­ménysége 25 kp/mm2, az még nem sokat mond az átlag­embernek, ha viszont kiegé­szítésképpen hozzáteszik: a legértékesebb nemesfém, ak­kor mindenki azonnal tudja, az aranyról van szó. • MAI ALKIMISTÁK Pedig nem is igaz az állí- lítás, hiszen az aranyat pél­dául a platina is megelőzi az árrangsorban. Ennek ellené­re az aranyat lehetetlen ki­túrni a népszerűségi verseny dobogójának legfelső foká­ról: az arany mindig is va­rázserővel bírt, s nem egy­szerűen az értéke miatt (ki­lyukasztott és madzagra fű­zött letéti jegyeket például senki sem hordana a nya­kában). Az aranynak egyébként va­lóban különleges tulajdonsá­gai vannak, így például egyetlen grammjából 2000 méter hosszúságú huzal ké­szíthető, és a milliméter ti- zedrészét kitevő vastagságú (pontosabban vékonyságú) le­mez, úgynevezett aranyfüst is előállítható belőle. (Ez olyan vékony, hogy a fény már áthatol rajta, akár az üzemi étkezdék hússzeletein.) Az alkimisták évszázado­kon át nem adták fel a re­ményt, hogy aranyat állít­sanak elő, bár ez soha sen­kinek sem sikerült. Az alki­misták kései utódjai ma sze­rényebb célt tűznek ki ma­guk elé: beérik azzal is, ha a 8 karátos arany úgy néz ki, mint a 14 karátos, és azon az áron adható el. A modern alkimisták leg­alsó kasztjáról szót sem ér­demes ejteni: ők vastag gyű­rűket árulnak a kapuk alatt pár száz forintért, garantál­tan sárgarézből. Aki ilyet vesz, az megérdemli a sor­sát — szokták mondani. • RÉZVÖRÖS ÉS EZÜSTZÖLD Aranyat hamisítani szinte reménytelen dolog: a hozzá­értő viszonylag egyszerű és gyors vizsgálattal 5 százalék­nyi pontossággal meg tudja állapítani, vajon az ötvözet mennyi aranyat tartalmaz, azaz hány karátos. A köz­hiedelem szerint az arany­tárgy színének nagy jelentő­sége van, ez valójában téve­dés: ha az ötvözőanyag túl­nyomórészt réz, akkor vörö­ses, ha ezüst, akkor pedig zöldes az ékszer színárnya­lata. A színárnyalatok azon­ban nincsenek kapcsolatban az aranytárgy értékével. Divat diktálta értéke per­sze változhat az ékszernek, színétől függően: Nyugaton például igen keresett a fe­hérarany (nikkel és palládi­um ötvözete), míg nálunk bi­zalmatlanok iránta a vevők. Az aranyékszerek készíté­se akkora kísértést jelentett mindig is a nyerészkedők számára, hogy Merész Fülöp már 1275-ben gondolt egy merészet, és előírta: az öt­vöstárgyakat annak a város­nak a próbabélyegével kell ellátni, ahol készültek. Szép Fülöp aztán (aki ezek sze­rint nemcsak szép volt, de okos is) 1313-ban emellé el­rendelte, hogy a készítő mester próbabélyeget is üt- tessen bele az aranytárgyba. • ORRSZARVÚTÓL A MUNKÁSIG A próbabélyegek országon­ként, ötvözetenként, nemes­fémenként gazdag változatos­ságot mutatnak a franciák orrszarvúj ától a szovjet munkásfej-kalapáccsal ábrá­ig. Kitalálhatták: persze, hogy hamisítják a fémjelet is. A fémjelet úgy hamisít­ják, hogy beütőszerszámot készítenek hozzá, melynek gombostűfejnyi hegyére rá­vésik az utánozandó ábrát. Elvileg itt is készíthető tö­kéletes hamisítvány, akár­csak a hamispénzek nyomó­lemezeinél, csak éppen nem éri meg. Így aztán csak olyanra készítik, hogy éppen eladható legyen. A hazai be­csüsök tapasztalatai szerint a török ötvösök, aranyműve­sek igencsak megjavultak az utóbbi időben: rájöttek, hogy hosszú távon rossz üzlet, ha átverik a vevőket. Így ma a török aranyáru jó minőségű, és az, „aminek eladják”. A hamisítási kedv most inkább a Szovjetunióban és Romá­niában térít le számos öt­vöst az egyenes útról. Van persze a próbajel-ha­misításnak is magasiskolája: így készülnek az „ál-antik” ékszerek. Ehhez kell egy ma készült, de több száz éves fazonra mintázott aranyék­szer, és egy valóban régi, de kevéssé értékes ékszer. Utób­biból kivágják a próbajelet, s beforrasztják a hamisít­ványba. A segédmotoros fiatalok általában mindent megtesz­nek azért, hogy növeljék járművük végsebességét. Ugyanakkor jóformán sem­mi figyelmet nem fordíta­nak a biztonsági berende­zések karbantartására, kifo­gástalan állapotára. Lakó­telepeken hasznos, ha a műszaki érdeklődésű és Nö, mint a gomba — tart­ja a szólásmondás, és igaza is van, mert ha az időjárás is úgy akarja, az erdőknek ez a nagyon hasznos termé­ke valóban egyik napról a másikra nő. Az idei nyár azonban nem kedvezett a gombának. Ez a véleménye azoknak a gombavizsgálóknak is, akik szombaton, vasárnap és ünnepnapokon a Hermán Ot­tó Emlékparknál, a Csanyik- ban teljesítenek szolgálatot. Például Aranyosi István gombavizsgáló megítélése szerint nemcsak a piacon kevés a gomba, az erdőtjá- rók is ritkán találnak. A legutóbbi hét végén is csak öten-hatan mutatták be szer­zeményüket; a legnagyobb tétel egy kiló rókagomba volt, amelyet a lencsési er­dőrészen szedett a szeren­csés kiránduló. Az idei fór; gyakorlatú szülők összefog­nak, és átvizsgálják a ser­dülők motorjait. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy e motorok több mint egyharmadának rossz a fék­je, csaknem egyharmadá­nak lóg a kormányvillája, egyötödének nem működik a világítóberendezése. galom meg sem közelíti sem a tavalyit, sem pedig a ta­valyelőttit, ez az általános véleményük. Ügy vélik, ha most melegszik az idő, ta­lán egy hét múlva több gomba lesi, mert eddig ha meleg volt, nem esett, ha pedig csapadékosra fordult az idő, akkor erősen lehűlt a levegő. A jelenleg minden gom­bafajtából kevés van. Amit vizsgálatra bemutatnak an­nak nagyobb része, ha nem is mérgező, de a nehezen emészthető, keserű fajtához tartozik. Ezek fogyasztásától eltanácsolják a szedőket. A Hermán Ottó Emlék­parknál és Tapolcán is ok­tóber végéig működnek a gombavizsgálók, akik díj­mentesen nézik meg a gyűj­tök szerzeményeit. Nekik is köszönhető, hogy gomba­mérgezésről eddig nem.ér-, kezett hír. Ha lehűlést hoz az eső /Vem nő a gomba

Next

/
Thumbnails
Contents