Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-07 / 156. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII ÉVFOLYAM, 156. SZÁM A fi A: 4,20 1M0. JÚLIUS 7., SZOMBAT FORINT Ez nem szemét, noha annak látszik. A Játék a betűkkel című televíziós játék sokak számára okozott kellemes izgalmat. Ott némi fejtöréssel ki kellett találni, melyek a hiányzó betűk. Tegnapelőtt Miskolcon új változata született ennek a játéknak, mely remélhetően nem lesz népszerű. Az ugyancsak izgalmakkal járó játékot a következőképpen játszották. A játékos fogott egy jó nagy követ, odaballagott a Népkert szélén — a megyei múzeumi igazgatósággal szemközt — álló munkásmozgalmi emlékműhöz, és a kompozíción olvasható „A magyar munkásmozgalom hőseinek” feliratból 17 betűt levert, kitörve azokat a betonból. A játéknak semmi köze a munkásmozgalomhoz, és az azt üldöző népnyúzó Horthy-rendszerhez, egyszóval a politikához: a játékos ugyanis a betűkkel egyenesen a MÉH-tclep felé vette az irányt. A zsűri a múzeum épületében foglalt helyet, ők értesítették a rendőrséget, akik hamarosan el is fogták a játékost, aki feltehetően egy darabig most nem dob. * Megkérdeztük a Hermán Ottó Múzeum restaurátorát. Bis- tey Lászlót, mennyi lehet a kár? Elmondta, hogy a bronz kilójáért a MÉH 80 forintot fizet, így egy-egy betűért 2—300 forintot kaphatott, aki bevitte. Ha hiánytalanul előkerül a 17 betű, akkor a következő teendő az eddiginél erősebb rögzítés lesz: a betonhoz és a bronzhoz egyaránt erősen hozzákötő ragasztó tartja majd a betűket. Ha nem kerülnek elő a betűk, akkor újra kell öntetni a hiányzó darabokat, egyenként 2500—3000 forintért. Fogytán a vállalkozók türelme Vita a Vallass panzióról Kérhették volna a lakosság véleményét Szakmai vitát tartottak csütörtökön délután a Kós-ház- ban. A tapolcai Zója utca 10. szám alá tervezett Pállasz panzió építési terveit mutatták be a szakértő közönségnek. Mint olvasóink emlékezhetnek rá, az országgyűlési választási küzdelmek közepette Bujdos Attila, a Magyarországi Zöld Párt képviselő-jelöltje, valamint Tímár Éva, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője nyílt levelet intézett a tanácselnökhöz. Azt kifogásolták, hogy az ériniclt terület eladása során „miért csak ezzel az egy vállalkozótestvcrpár- ral tárgyalt a tanács? Vajon hányán jelentkeztek volna erre a területnek a hasznosítására, ha arra pályázatot írnak ki a városházán? Ha már eleve hasznosítani akarták azt a területet, miért mondtak le arról, hogy több ajánlat közül válasszák ki azt, amelyik a legnagyobb haszonnal kecsegteti a várost?” Bár a városi tanács által kezdeményezett szakmai vitán megjelent építészek jelentős részének az volt a vé_ leménye, hogy ne a területről. ne a tulajdonhoz való jutás módjáról folyjon a vita, csupán arról, milyen ház épül itt, sokakat inkább az előző kérdések foglalkoztattak. Hiszen a találkozón a részletes 1 dokumentumok, tervek, de leginkább a jövendőbeli szálló épületének makettje igazolta: esztétikus épületről van szó. A szálló a szolgáltatásaival hiánypótló szerepet tölthet be Tapolca életében. A huszonkilenc szobás, 65—70 fős befogadóképességű épületben 150 adagos konvha, étterem, ételbár,, három, üzlethelyiség,, szauna, konditerem, s fogorvosi rendelő is helyet kap. na. Az elvi építési engedély, s valamennyi szükséges papír birtokában, a végleges döntés hiányában mégsem kezdhetik el a panzió, szálló építését. A vállalkozók türelme fogytán. . . • • A képviselőjelöltek nyílt levelükben nem a vállalkozás ellen, hanem a kiválasztás módszere ellen és az építkezés helyszíne miatt emelték fel a hangjukat. Véleményük szerint a tapolcaiak megkérdezése és pályázat kiírása nélkül nem lett volna szabad a tanács végrehajtó bizottságának ilyen döntést hoznia. Ám arra is felhívták a figyelmet, hogy a Tapolcán tapasztalható' légszennyezés miatt fontos szerepe van és lehet a későbbiekben ennek a ma még zöldterületnek . .. Iglói Gyula építész, a szakmai vitán elmondotta: lehetséges, hogy ezen a területen találhatók az egykori bencés monostor romjai. Ezt a feltételezést eddig semmi nem igazolta, de nem is cáfolta a levéltári kutatások során. Csak kiterjedt műemléki vizsgálatok után lehet ezen a területen építkezésbe fogni! A vállalkozók egyébként a mihamarabbi kezdés érdekében a saját költségükön vállalták egy kutatóárok meg- ásását. hogy a régészek véglegesen állást foglalhassanak. Horváth Béla, hajdani főépítész hozzátette: amíg a földkérdést nem rendezte a- parlament, addig nem lenne szabad olyan területet eladnia, elcserélnie a tanácsnak, amelynek az egykori tulajdonosai még élnek. Rimányi Jenő a tapolcai lakosság nevében hívta fel a figyelmet arra, hogy az építész már azt a területet is betervezte, mely még nem a vállalkozóké, jelenleg a tapolcai általános iskola tornaterme található rajta. Észrevételére Jirkovszky Imre, a városi ' tanács építési osztályának vezetője elmondta, hogy a vállalkozókkal kötött adásvételi szerződésnek van egy olyan kitétele: ameny- nyiben a panzió létrehozása bizonyos területbővítést kívánna. azt a telekármódosítást követően megteszi a tanács. Csakhogy az , állami területek, telkek eladását időközben a parlament befagyasztotta, s csak egy vagyonkezelő bizottság foglalhat majd • állást e kérdésben. A vállalkozóknak tehát a felsorolt bizonytalanságok miatt várniuk kell, s ma már átkozzák magukat, miért ragaszkodtak ahhoz’ hogy városunkban építkezzenek, s miért nem fogadták el azokat a kedvező ajánlatokat, melyek ingyenes területet, termálvizet biztosítottak volna számukra, — például Tiszavasváriban, — csakhogy ott fektessék be a tekéjüket. • • Az este fél hatkor Tapolcán megtartott lakossági tájékoztatón, Bujdos Attila, az ügyben állást foglaló egykori képviselőjelölt mégis-' mételte a már említett állás, foglalását, miszerint az eljárást helytelenítetek, hozzátéve: a tanács nyugodtan kikérhette volna a tapolcaiak véleményét, s választhatta volna a demokratikusabb döntési módszert a határozat meghozatala előtt, hiszen a vállalkozók valószínűleg meg tudták volna nyerni a tapolcaiakat, hogy az igényes tervet elfogadják. A lakossági vitát — mivel a csütörtökire kevesen jöttek el — a jövő héten, csütörtökön, fél hattól az egykori pártszékházban (Győri utca 13.) megrendezik. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Nagy Zsuzsanna Ne nőjön hegyekké a hulladék c« Őre#szatyrok újjászületése Védi a környezetei es hasznot is hoz + A hulladékból ilyen műanyag granulátum, majd szatyor és zsák készül. (Szabó Gabriella felvételei) A környezetvédők joggal tartanak attól, hogy a műanyag tasakok, szatyrok, zsákok. amelyek a szemétbe kerülnek, lassan-lassan hegyekké nőnek. Ezek ugyanis nem bomlanak el. Ám kiderült, hogy nem is a szemétbe valók. A Borsodi Vegyi Kombinát és a nagybarcai termelőszövetkezet által alapított vadnai Grafol Kft.-t a környezetvédelmi szempontok mellett természetesen elsősorban az üzleti haszon érdekli. A gazdasági számításaik azt igazolták, hogy saját beruházásként is érdemes megvalósítani a polietilén típusú műanyagok hulladékát feldolgozó, újrahasznosító üzemet. Kriston Nándor ügyvezető igazgató elmondta, hogy évente 600—800 tonna hulladékot tudnak újra granulátummá alakítani, amiből ismét -zsákok és szatyrok készíthetők. Ezzel a módszerrel a granulátum kilónként mindössze 40 forintba kerül. míg az újat ennek a duplájáért lehet megvenni. E költségeken túl újfent lényeges szempont a környezet- és. a levegőtisztaság-védelem, hiszen több gyártási fázis kerülhető ki vele. A Grafol Kft. vadnai telephelyén nem szemét tehát az, ami képünkön látszik. Az újrahasznosítható alapanyagot különböző cégektől vásárolják meg. Szerződést kívánnak kötni a MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalattal, hogy az ő gyűjtésük is Biztosítsa az utánpótlást. Az udvarról a hulladék — tisztító mosás után — az ap'rí- tóba kerül, majd egy gép megolvasztja, vastag fonalakká tömöríti, s végül apró granulátum-golyócskákká granulátum-golyócskákká formálja. Nem elhanyagolható szempont, hogy 35—40 embernek biztosít munkalehetőséget ez az üzem, amelyet a múlt héten avattak fel. O. E. Rozmaring, macskagyökér Hajdanvolt eleink, akik nem ismerték a mesterségesen előállított, vegyületekből felépített gyógyszereket — ám ugyanúgy kínozták őket a gyötrelmek, a fogfájástól a különböző szervi betegségekig, mint napjaink betegeit — korán felfedezték a természetben található fák- füvek, sőt kövek gyógyító hatását. A fájdalmakra a vadon gyűjtött, vagy a kertekben termesztett növények szolgáltak gyógyírül. Miként a mondás is tartja, „fűben- fában orvosság van”. Az egyes növények hatását, felhasználásának leírását a íüvészkönyvék őrizték meg a számunkra. S megbecsülték a füves asszonyokat, akik ismerték a növények titkát, s alkalmazták is a betegségek ellen. Napjainkban, noha dúskálhatunk a vegyi gyógyszerekben, mintha újra a gyógyfüvek felé fordulna az érdeklődés. Bizonyítja ezt például a gyógynövényeket áruló üzletek forgalma. - És az' is, hogy újra „felfedezzük” a korábban nemcsak ismert, de használt háziszereket is. , Milyen gyógyfüveket gyűjtsünk-tartsunk hát a házipatikában? Olyan egyszerűekkel kezdhetjük talán, mint a fűszerkömériy, melyet nemcsak ételízesítésre használhatunk, hanem gyomorerősítőnek, szélhaj- tónak is. A • petrezselyem zöldjét és gyökerét vesetisztítónak, étvágygerjesztőnek adhatjuk. Anyáink fehérnem űs szekrényéből nem hiányolhatott a rozmaring; ám forrázata ideg- és gyomorerősítőül szolgált. De használják epehaj tóul, görcscsillapítóul is. A vadontermők közel sokan ismerik a ligetekben, nyirkos bozótos helyen tenyésző gyalogbodzát, amelyet ugyancsak vesetisztítónak tartanak, de köhögés ellen is használják. A magas szárú fehér vagy pirosló virágú meze: macska- gyökér pedig nyugtató hatása miatt fontos gyógyszert ad.
