Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-06 / 155. szám
jjc Harminc-negyven méterre is eltalál az altató-injekciós lövedék, mely emberségesebb befogási módja a kutyáknak, -mint az acélhurok. A miskolciak: napilapja xxn. ÉVFOLYAM, 155. szám H Bt fi: 4,20 1990. JÚLIUS 6-, PÉNTEK FORINT Az állatbarátok eltúlozzák... JÍ címercsere ára Mindennap: kuiyawásár Szentkoronás Hurok személyi ? Van már új állami jelképünk: a napokban a parlament elfogadta a törvény- hozás elé terjesztett változatok közül a szent koronás elmert. A korábbi vitákban gyakori érv volt, hogy ez igen sokba kerül. Hogy pontosan mennyibe is? — ez mindeddig nem derült ki. Mindenesetre irdatlan összegekről hallhattunk. Hogy mekkora kiadást jelent az állami címer megváltoztatása? — ennek igyekeztünk utánajárni. ' •_ x > K l*» • , . . ! Már az elején el kell azon; bán mondanuhk, hogy nem sok siker koronázta vállalkozásunkat. A szakértők ezúttal még csak találgatásokba se szívesen bocsátkoztak. Annyit azonban mégiscsak sikerült megtudni, hogy várhatóan külön végrehajtási rendelkezésekkel szabályozza majd a kormány a címercserét. ték a változtatást, készítat- tek-e előzőleg bármiféle költségbecslést? Dr. Sárvári Károlytól, a tanács pénzügyi osztályának vezetőjétől úgy tudjuk, hogy ilyen kalkuláció nem történt annak idején. Azért sem tartották fontosnak, mert úgy gondolták: nem kerülne ez olyan sokba. Az úgymond közcélú helyeken várt volna rájuk például a csere. Igaz. a jelenlegi miskolci címer ott díszük a városi buszok, villamosok oldalán is, de ezt az MKV dolga lett volna újabbra cserélni. Egyéb költségekkel nem számoltak a tanácson, hiszen a hivatalos levelezéshez várhatóan az állami címert veszik igénybe. A miskolci címerváltozás tehát mindössze 200—300 ezer forintra rúgott volna. (bujdos) Igencsak kedvezőtlenül nyilatkozak az állatvédők a sintértelepről az „Állatbarátnak kevés a barátja" címmel kedden megjelent cikkünkben. Meghívást kaptunk az állategészségügyi telepre — ez a hivatalos neve —, s a vezetője, Dovák Bertalan meggyőzően cáfolta a túlzó megállapításokat. — Egyáltalán nem igaz, hogy balkáni körülmények uralkodnak nálunk, nézzenek csak szét! Naponta kétszer takarítunk és kétszer etetjük az állatokat. A Városgondnoksághoz tartozó állategészségügyi szolgálatunk több olyan tevékenységet is v’égez, melynek híján komoly járványveszély alakulna ki a városban. — Mi tartozik ebbe a közszolgálatba? — A kóbor kutyák befogásán túl, az elütött vagy elhullott tetemek elszállítása, a már megunt állatok gyűjtése, a veszettséggyanús kutyák megfigyelése, valamint az üzletekben megrom# A JÖVŐ ÉV ELEJÉN Meglehetősen sok helyen kell felváltania a szent koronával ékesített pajzsnak az úgynevezett Kádár-ci- mert. Hiszen az utóbbi megtalálható például a legtöbb fizetőeszközünkön, a hivatali helyiségekben és az okmányaink majd mindegyikén. Az ötágú csillagos, búzakalásszal övezett címer a szemünkbe ötük, valahányszor kézbe vesszük az útlevelünket. vagy a személyazonossági igazolványunkat. Ezeket most mind-mind ki kell cserélni. Várhatóan nem egyszerre, hanem fokozatosan teszik majd meg ezt. Ügy hifiik például, hogy a személyiket a jövő év elején váltják fel újabbakra, pogy egyébként mi mindenre’ terjedhet ki a változás, azt most még átlátni is nehéz. Hiszen kinek jutott volna például eszébe, amit Kéri Kálmán az Országggyűiés legutóbbi ülésén mondod? Vagyis hogy még a katona- zubbonvok gombján is ott a helye a szent koronás címernek . Érthető tehát az óvatosság, hogy nem vállalkozik senki a becslésre. • A BUSZOK OLDALÁN De nemcsak az ország áll címercsere előtt. Összehasonlításként nem volna érdektelen tudni, mennyi pénzt szántak a miskolci városcímer cseréjére. Köztudott, ugyan, hogy egyelőre nem sikerült döntenie a tanácsnak pátriánk új jelképéről. Mi mégis kíváncsiak voltunk aá, hogy amikor tervbe vetA minap adták át Tokajban Szanyi Péter miskolci szobrászművész képünkön szereplő alkotását. A szökőkut-szobor- kompozíciót Tokaj testvérvárosának, Olslrich-Winkelnek a polgármestere adta át. (A mű kicsinyített mása a német városban is megtalálható.) A tokaji szobor a város főterét díszíti. (Szabán Gabriella felvétele) helyett altatófegyvert alkalmaznak lőtt élelmiszerek behozatala. Az elmúlt évben például hatszáz élő ebet, háromszáz macskát, nyolcszáz tetemet, húsz veszett rókát és 28 mázsa romlott élelmiszert szállítottunk el. Négyen dolgozunk itt, a tanács és a Köjál 2,6 milliót szánt például tavaly erre a munkára. — A körülmények jelenleg valóban nem olyan Ie- sújtóak, mint ahogyan azt az állatbarátok elmondták, bár ők régebbi tapasztalataikra hivatkoztak. Azonban a kísérleti célra elszállított kutyák és befogásuk módja sokak számára ellenszenves... — Valóban, havonta 20— 25 kutyát szállítunk Debrecenbe; az orvosnövendékek ezeken gyakorolhatják a sebészeti fogásokat, illetve különböző műtéteket kísérleteznek ki rajtuk. De hát kin gyakoroljanak? Embereken? Mindenesetre mi már a befogásnál igyekszünk emberségesen bánni az állatokkal. Eddig az úgynevezett hurkos módszerrel voltunk kénytelenek dolgozni, de éppen az elmúlt napokban engedélyezték számunkra az altatóinjekciót kilövő fegyver használatát, ami számunkra is megkönnyíti a munkát,. s az állatnak is jobb. — Mi történik az ide kerülő kutyákkal? — Ha gyógyíthatatlan betegek, elaltatjuk őket. Ezt kérésre is megtesszük. A befogott állatot hét napig mindenképpen itt, tartjuk, csak utána szállítjuk el Debrecenbe, vagy adjuk oda egy jelentkező vevőnek. Egy jellegtelen kiskutyáért háromA változékony, hol kánikulai napsütéssel, hol szélviharos csapadékkal sorjázó Me- dárd utáni napok esőzései hizlalják a bogyókat a délborsodi borvidéken. Több mint háromezer hektár területen jó közepes termést ígérnek a tőkék. Ez a változékony, fülledt, párás idő magában hordja a kórokozók elszaporodásának veszélyét. Ezek közül is első helyen a peronoszpóra szerepel. Bármennyire fáradtságos és költségigényes, ez ellen csak rendszeres permetezéssel lehet — és kell is — védekezni. Az eddigi tapasztalatok szerint a kistermelők esakszáz, egy házőrzőnek valóért hétszáz forintot kérünk. Ha a fajtiszta állatért nem jelentkeznek, néhány ezer forintért odaadjuk, ugyanis az a célunk, hogy minden kutya mielőbb otthonra találjon. Hétköznapokon reggel nyolctól délután háromig tart a kutyavásár, s ekkor vehetik át elkóborolt ebeiket az eredeti gazdák is, az oltási igazolvány és száz forint ellenében. A Fonoda utca 3. szám alatt található a telepünk, a telefonszámunk pedig 36-303. A híresztelések ellenére, mindenkit beengedünk ide. — Hány kutya van jelenleg a telepen? — 30—35 darabot tartunk egy-egy négyzetméteres ketKözmondássá vált, hogy „ritka, mint a fehér holló”. A madárvilág másik ritkaságáról, a fekete gólyáról még nem született ilyen szólás-mondás. Bár még a természetet járók, figyelők közül sem sokan mondhatják cl, hogy gyönyörködhettek a fekete gólya látványában. Megyénkben két jelentősebb fészkelőhelyét tartják számon. Az egyik a kirándulók által is látogatott úgy, mint a nagyüzemek nem is késlekednek a védekezéssel, hogy a mutatkozó termést megóvják a károsodástól. Már csak azért is igyekeznek a permetezéssel, mert sokasodnak a munkák mind a szőlőskertekben, mind pedig a mezőn. Az ültetvényeken a permetezés mellett most van az ideje az úgynevezett zöldmunkáknak. a mezőn pedig a nagy nyári betakarítás, az aratás várja a munkáskezeket. S bár ez utóbbit már gépesítették, ennek szervezése, irányítása a kapások tábláinak gyomtalanítása nem sok pihenőidőt hagy most a mező- gazdaságban dolgozóknak. récéinkben, de hatvanat I# tudunk fogadni egyszerre, tehát nem kell összezsúfolnunk őket. Sok a rémhír velünk kapcsolatban, megtörtént már, hogy kilyukasztották az autóink kerekét, szidalmazták dolgozóinkat, nénit mérlegelve, hogy nélkülünk veszettség-járvány üthetné fel a fejét. Szükség van tehát a munkánkra, s nem minden érzés nélkül tesszük ezt. Hiszen itt van például egy hatalmas dobermann, melyet kidobott a gazdája, mert beleesett a meszesgödörbe, s teljesen leégett.' Mi már hetek óta ápoljuk az állatorvos segítségével — aki egyébként mindennapos vendég a telepen —, s úgy tűnik,, rendbe fog jönni. Nagy Zsuzsanna , Bükk hegységben, a Flór patak völgyében található. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Oszla-Odorvár környéki erdők mélyén fészkel. Azon a területen, amely megőrizte ősi vadon jellegét, s a vidéket a természetjárók sem háborgatják. Aki nem restellj az időt, s rászánja a figyelésre, megláthatja repülését, mikor táplálékszerzésre indul. Sokszor a Tiszáig szárnyalva, vagy a környező láposokat- tocsogókat felkeresve. Számontartott fészkelőhelye a fekete gólyának a Bodrogköz, a lélekvesztő- vel, csónakkal is csak nehezen megközelíthető lápos, liánokkal benőtt vadvízország a lakóhelye. Itt rakja fészkét, neveli fel fiókáit. Táplálék után sem kell messzire mennie; hiszen a környék morotvái, holtágai elegendő mennyiségben ad* nak élelmet. Akár a fák ágai közöt^ akár a vízparti füzesekbe», a morotvák ősvadonábpn rakja is fészkét a gólyapár, egy-egv fészekben 2—3 fű* kát nevel. Táplálásukról a júliusi kánikulában is gondoskodnak — s talán ilyenkor ie'net legkönnyebben megfigyelni, s&árnba venni őket. As ősvadon lakói Fekete gólyák Híznak a szőlőbogyók