Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-30 / 175. szám

Sézze meg, hallgassa meg... A gemkapocs-összeesküv' s Tagnap szavaztunk ismét, és ma este fél 9 utón 5 perccel megtudhatjuk a televízió egyes programján, hogy pontosan hogyan is szavaztunk. A mű­sor címe: így szavazott a nép. Akinek anyagi gondjai lennének, már csak holnapig kéll kibírnia. A Tv2-őn fél tízkor kezdődik a Szimultán című műsor, melynek alcí­me: Hogyan legyünk gazda­gok? Régi jó szokás szerint az érdekes filmeket jó későn vetítik a televízióban. E ha­gyomány jegyében szerdán este fél 11 előtt 5 perccel kezdődik A „gemkapocs-ösz- xzeesküvés” című angol do- kiimenlumíilm, mely arról szól. hogyan tették félre a háború után szépen hangzó elveiket az amerikaiak, s hogyan választották ki a számukra fontos náci raké­taszakembereiket. (A szóban forgó gemkapocs a kiválasz­tottak személyi lapján jelez­te; ügyüket el kell fektet­ni...) Pénteken ismét Peter Strohm szenzációs és kissé erőszakos nyomozását kísér­hetjük figyelemmel a Hete­dik sor, negyedik sír vidám címre keresztelt bűnügyi filmben. Az izgalmak este 3 óra 35 perckor kezdődnek az egyes programon. Szombat estére viszont megemberelte magát a tele­vízió. Az egyes programon könnyed, de mégis tartalmas szórakozást ígér 8 óra 10 perctől a Kéz kezet mos cí­mű tévéjáték, mely Herczeg Ferenc műve nyomán ké­szült. Közvetlenül a tévéjá­ték után kezdődik — ugyan­csak az egyes csatornán — A vadkacsa című film. ami mar más műfaj és más mi­nőség. A film irodalmi alap- iát képező dráma Ibsen műve. s a szakértők állítása szerint az író pályájának csúcsa. Eddig már többször megfilmesítették a drámát, reméljük, ezúttal is kibírja. Legalábbis különös az új rádiós sorozat címe; Miért, vem kedvelem... A sorozat első adása holnap este 8 óra húsz perckor kezdődik a Pe­tőfi adón, s a téma ezúttal Zilahy Lajos híres regénye a Halálos tavasz. Számos hozzáértő állítja: az állami gondozás jelenlegi módja helyett inkább a be­fogadó családok intézménye tenne a megoldás. Most or­szágszerte százával maradtak állás nélkül asszonyok, akik szívesen vállalnának efféle munkát. Szel Júlia Anyátla­nok című riportjában annak járt utána, megvalósulhal-s a szép terv. Az adás idő- prntja: csütörtök délután 5 óra 5 perc. Kossuth adó. Kájé m. i. • Önmagukat múlják felül A gépíronők titka Az embert sokszor elké­peszti. milyen hallatlan gyorsasággal kopognak az írógépek a jó gépírók (va­gyis szinte kizárólag gépíró- nők) keze alatt, hogyan rög­zítik a sebesen diktált szö­veget. A rejtély — amelynek ma­gyarázatára már eddig sok feltevés van — az, hogy a gépírónők olyan gyorsan fognak fel egy — a pszicho­lógia nyelvén szólva — uta­sítást, vagyis egy szöveget, és olyan gyorsan alakítják át azt megfelelő cselekvéssé (az írógép billentyűinek le­ütésévé), ami meghaladja a pszichológiai vizsgálatokból adódó lehetséges sebességet! A mérések tanúsága szerint ugyanis a szöveg „lappan- gása'’ (megőrzödése) az agy­ban 250 milliszekundum, vagyis a másodperc egy ne­gyede. Ebből az következik, hogy az elérhető legnagyobb sebesség percenként 48 szó, ha egy szót átlagosan öt le­Nyitott mindenki számára ijul az iróioí A hagyományokkal rendel­kező tokaji irótabort is elérte a változás szele. Már a tava­lyi találkozón felmerült, hogy lassan kimeríti tartalékait, s újra meg kellene határoznia önmagát. Ettől az évtől kezdve önálló jogi személyként mű­ködnek, egyesületi formában. Kzi Zimonyi Zoltántól hal­lottuk, aki a tokaji írótábor kuratóriumának tagja. és mint ügyvivő tartott sajtó- tájékoztatót. Elmondta: a tábort 1972-ben alapította a Hazafias Népfront. Ellenzé­ki színezetű eszmecserek folytak itt, emiatt sok bírá­lat érte a HNF-et. Elsősor­ban a nép-nemzeti irányzat- nak adtak helyt, bár az is igaz, hogy ennek nem min­dig az első vonala képvisel­tette magát. Erőteljesen kö­tődött a tábor a szűkebb ré­gióhoz és az akkor még lé­tező Napjainkhoz. Több dolog is indokolta a megújulást. A HNF a régi formájában megszűnt, a po­litikai heh'zet is nagyot vál­tozott. Áprilisban alakult meg az az egvesület. mely kézbe vette a szervezést. Céljuk, hogv a tábor az ogvetemes magyar irodaion) fóruma le?'en. Nagyon fon­tosnak tartják, hogv a talál­kozó egypfen pártnak, iro­dalmi irányzatnak. vagy lapnak se legven alárendel­te. Fó’-umjelleget szeretné­nek adni a beszélgetéseknek. Várhatóan hosszabb előadás nem is lesz a programban. Korábban listák alapján történt a meghívók, postázá­sa. A jövőben szeretnék nyi­tottá tenni a tábort. A Ma­gyar írószövetség tájékozta­tójában elhelyeztek egy fel­hívást, melynek révén köz­vetve, minden magyar írót meginvitáltak Tokajba. De nemcsak a szakmabelieknek kívánják kitárni a kapukat. Arra is lesz lehetőség, hogy ha valaki ilyen önművelő­désre akarja adni a fejét, kívülállóként is részt ve­gyen a tábor munkájában. Az idén augusztus 21-eés 23-a között tartják a ren­dezvényt. Már most több, mint nyolcvanan jelezték részvételi szándékukat. Nem­csak itthonró! várnak ven­dégeket: a határainkon kí­vül élő magyar írók is szép számmal eljönnek. Ügy tű­nik. az új szervezés ismét hitelessé teszi a tábort. Gazdag program várja az ide látogatókat. Lesz kerek- as/talvita Hattyúnyakú gö­rény. avagy az .,irodalompo­litika” természetrajza cím­mel. Ezen az írókon kívül képviselteti magát a kultu­rális kormányzat, és meg­hívták a hat parlamenti pártot is. Eddig csak a Kis­gazdapárt és a Keresztény­demokrata Néppárt nem vá­laszolt a felkérésre. Foglalkoznak majd az új szerveződésű újságokkal, a lapkiadás jelenlegi helyzeté­vel. gondjaival is. Esténként alternatív programok közül lehet m.iad választani. Hosszas vita után a szer­vezők úgy döntöttek, hogy névleges részvételi díjat kérnek a jelentkezőktől. Bár az anyagi háttér még nem teljes, . bíznak benne, hogy újjá tudják varázsolni a to­kaji irótábort. Horváth Szabolcs ütésnek veszünk. Csakhogy a valóságban ennek a sebes­ségnek gyakran a kétszere­sét is elérik! Hogyan lehet­séges ez? A legtöbb hive an­nak az elméletnek volt, hogy a gépírónő a diktált szöveg­ből nem hangokat fog fel, hanem hangcsoportokat, egész szavakat, sőt mondat- részleteket, és a leütéseket is ilyen „csomókban” végzi. Eszerint legalább három (legföljebb hét) leütést fog fel az agy egyszerre, és ve­zérei a kezeket: így érhető el a legnagyobb gépírói tel­jesítmény. Angol kutatók azonban megállapították, hogy a;f át­lagos ..lappangási” (megőr­zési) idő 130 és 370 millió szekundum között váltakozik három- és négybetűs szavak­nál. Ennek alapján nem tartják elfogadhatónak a ko­rábbi elméletet, és ismertetik a sajátjukat, ami azonban még nincs bebizonyítva. Sze­rintük minden gépírónak van egy saját minimális re­akcióideje, és ez szab határt teljesítményének. Az, hogy ezt mégis képesek túlhalad­ni, fontos lehet más terüle­ten elérhető teljesítmények, illetve például balesetek utá­ni rehabilitáció területén. Mindezek előrebocsátása után tehát az új feltevés lé­nyege az, hogy a gépíró ké­pes a szellemi folyamatok „átfedése” útján saját reak­cióideje fölé növelni sebes­ségét. Ezt bizonyítja az, hogy a leggyakoribb gépírási hi­ba, fölösleges betűk leütése, betűelhagyás vagy -helyette­sítés. A leggyorsabb gépírók csaknem egyidejűleg ütnek le két billentyűt: csak tíz milliszekundum van a kettő között, így történhet a be­tűcsere. * A rendezvénysorozat programjai tató. között lesz japán teaceremónia, utána klmonóbemu­Augusztus 4-töl Japán hét Miskolcon $ TÚL A SZTEREOTÍPIÁKON • YAMAMOTO AKIYO ÉS KONRÁD GYÖRGY n WATANABE AKÍKOT A DZSENTRIK ÉRDEKÜK $ A BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOKTÓL A GYEREKJÁTÉKOKIG Az invitálás úgy szólt, hogy | látogatnánk el a Megyei Köz­művelődési Módszertani Köz- j pontba ekkor és ekkor, ami- j kor egy japán fiatalember ér- ; kezik oda, vele el lehetne be- j széigetni arról, miből is fog állni az augusztustus 4. és 9. között megrendezendő Japán- hét Miskolcon elnevezésű prog­ram. Á meghívásnak örömmel tettünk eleget, már csak azért is, mert az is benne- loglaltatott, hogy a fiatal­ember kitűnően beszél ma­gyarul. Meg is ér Keze tt Su­zuki Hirokazu, de nem egye­dül. Negyedmagával vonato­zott Miskolcra Pestről, ma­gukkal hozták a Miskolcon bemutatandó „anyag” egy részét. A két hölgy és két úr közül mindössze egy, aki még csak kicsit beszéli a nyelvünket. De ahogy hár­mukat hallgatta e sorok író­ja, semmi kétsége afelől, hogy néhány hónap múlva ő is bírni fogja a magyart. (Olvasni már régóta tud, de szemben a japánnal, a ma­gyarban az az egyszerűbb, a beszéd a nehezebb.) A MAGYAR. KÖZÉPKORT ELNAGYOLJÁK Suzuki Hirokazu szerint nagyon bonyolult időszak a magyar történelemben a 16 —17. század, ezért tanulmá­nyozásra érdemes. Hogy mi­ként találkozott a Ifi—17. századi Magyarországgal? Kelet-Európát tanult Angliá­ban — meg előtte és utána Japánban —, és Kelet-Euró- pán belül megtetszett neki Magyarország. A nyelvünket már otthon elkezdte tanul­KerészténvdeiiioKráták irodája A Magyar Demokrata Ke­resztény párt tisztelettel ér­tesíti a megye és Miskolc város polgárait, hogy augusz­tus 1-jétől mindennap az állampolgárok rendelkezésé­re állunk 13—19 óráig. Irodánk címe: 3525 Mis­kolc. Hunyadi u. 2., telefon: 16-157. Minden pénteken 16-tól 19 óráig ingyenes jogsegélyszol­gálat működik. Várjuk mindazokat, akik a Magyar Demokrata Ke­resztény Párttal szinpatizál- nak, és segíteni akarnak a pártnak a haza üdvére. Hív­juk, várjuk, jöjjön közénk! íz orosz arisztokraták lapja Az orosz nemesek leszár- mazottainak szövetsége, amelynek olyan történelmi neveket viselő családok a tagjai, mint Trubeckojol Or- lovok és Rajevszkijek, het­venéves szünet után újra kiadja az orosz arisztokrácia lapját, a Főváros és birtok­ot. A lap célja, hogy bemu­tassa az orosz arisztokrácia sorsának alakulását az eltelt évtizedekben. Konsztantyin Szamarin el­nökhelyettes, aki maga is ősi arisztokrata család sarja, el­mondta az APN munkatár­sának, hogy az újra induló folyóirat már nem a „szép tlet” lapja lesz, mint egyko­ron. — Lapunk mai olvasói az alábbi rovatokat találják: Nemesi fészek, A külföldi le­véltárakból, Moszkva—Pé­tervár, Családfák és heraldi­ka. ni — miként a társai —, most a magyar kormány ösztöndíjasa. Hasonlóan Toya Hirosh-hoz, akit a mi kö­zépkorunk érdekel. Hajda­nán — ami nem is olyan régen volt —, arról beszél­getett otthon egyetemista társaival, hogy a magyar középkort meglehetősen el­nagyoltan tárgyalják a ja­pán történelemtankönyvek. Hát ő úgy döntött, hogy utánanéz a dolognak. Amikor arról kérdezem a két fiatalembert, hogy sok japánt érdekei-e a 9., vagy a 16. századi Magyarország, őszinte mosollyal válaszol­nak, hogy nem. ök afféle ritka, furcsa emberek — sa­ját mégfogalmazásuk sze­rint. Yamamoto Akiyo irodal­már, aki először németül ta­nult otthon, azután — meg­ismerve Ady néhány versét (fordításban) —, a magyar mellett kötött ki. Sorolja a kedvenceit: Ady mellett Jó­zsef A.ttila, Konrád György, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond. Mint mondja, „Az a hely­zet. hogy Japánban alig van fordítás, főleg a mai ma­gyar irodalomból...” A kér­désre, hogy ő fordított-e már, igennel felel, pontosabban úgy, hogy „Próbáltam, de nagyon nehéz.” HETEN VANNAK TÖRTÉNÉSZEK A másik hölgy. Watanabe Akilco a 19. század végi ma­gyar társadalommal foglal­kozik, azon belül is most a dzsentrivilággal. Most jár nálunk másodszor, ö a há­ború utáni Kelet-Európa po­litikájának tanulmányozásá­tól jutott el Magyarországig, a dzsentrikig. Ö az, aki még nem beszéli, csak olvassa a nyelvünket. Igaz, nem is töl­tött itt hosszú időt, szemben társaival. Kérdezem, hogy sokan van­nak-e ilyen „furcsa” embe­rek? Hogy hol lehet magya­rul tanulni Japánban. Hogy mi a helyzet a többi kelet­európai országgal. A ma­gyar történelem különböző korszakaiba hat-hét japán történész ásta be magát. (Köztük a bemutatott két fiatalember.) Irodalmunkkal jóval többen foglalkoznak. Magyart ebben a pillanat­ban négy helyen lehet ta­nulni Japánban. Ami Kelet- Európa többi népét illeti, nincs olyan, amelyik iránt ne nyilvánulna meg érdek­lődés. Találomra mondom; az albán iránt is? „Igen — válaszol Suzuki Hirokau —, bár aki foglalkozik vele, az most nem nagyon komoly.” Négyük közül hárman tag­jai a japán Kelet-Európa Kulturális Fórumnak. Ez a szervezet a Magyar Fórum­ból — nem azonos az MDF- lappal — nőtt ki, de ma még főleg hazánkkal van kapcsolata. Elnöke, motorja Minamizuka Shingo, a Chi- ba University tanszékvezető tanára, történész. Számos ta­nulmányt, könyvét írt ró­lunk, legutóbbit munkája a betyárvilággal foglalkozik. Felesége Minamizuka Naoko festőművész, akinek több ki­állítása volt hazánkban, Miskolcon is. CSAK VIDÉKEN A Fórum 1988-ban nagy­sikerű japán hetet rendezett Kecskeméten és Békéscsa­bán. Az idén Miskolcon és Szombathelyen lesz japán hét, ezek célja bemutatni a japán kultúrát, művészetet, hétköznapokat, túl azon, amit tudunk, vagy tudni vélünk róluk. Tehát: nem a tudomány, a technika cso­dáit, nem a harcművészete­ket, hanem például a felső- oktatás struktúráját, a biz­tosítótársaságok működését, az írásművészetüket, a ha­gyományos gyermekjátéko­kat, a kiskereskedelmet, a kereskedőházakat, életüket — fotókon és videón. A Kelet-Európa Kulturá­lis Fórum tagjai között tör­ténészek, irodalmárok, mű­vészek, menedzserek, mér* nökök, üzletemberek, orvo­sok és más értelmiségiek vannak. Céljuk; szoros kap­csolatot kiépíteni velünk és az úgynevezett kelet-európai országokkal, pontosabban az egyes emberrel. E célt szol­gálják a japán hetek, ame­lyeket szánt szándékkal vi­déki városokban rendeznek meg. Az itteni megnyitója augusztus 4-én (szombaton) 6 órakor lesz a Papszeren levő múzeumi épületben. Két kiállítás nyílik ekkor, maid előadás hangzik el a japán kultúra helyzetéről. (szabados) A kiállításra hozott tárgyak közül: egy pár papucs (Kerémji László felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents