Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-21 / 168. szám
Székelytől történetéből 25. Napi hatvan szálig meg se áll Diploma Leopoldinum Csákányi Lászlóval, Lapoleán .olyan csúnya és szegény” (Kerényi László felvétele) Thököly Imre kuruc vezér és fejedelem a törökök által rendelkezésére adott haderővel megkísérelte kiszorítani Erdély területéről az osztrák császári katonaságot. Zernyestnél 1690- ben győzelmet is ért el, de hadműveletét kiterjeszteni nem tudto a túlerő miatt, és 1690. december 30-ával felhagyott próbálkozásaival. Váratlan győzelme azonban és lelkes fogadtatása a Székelyföldön meggondolásra késztette L ipát királyt. Nem volt szándéka Erdélyt Magyarországgal egyesíteni, de az erdélyi rendeket meg akarta nyerni. Ezért királyi hitlevelet adott ki Diploma Leopoldinum címen 1690. december 31-én, amit a fogarasi országgyűlés kényszerítő körülmények között 1691. január 10-én fogadott el. Annak 14. pontja kiemelten vonatkozik a székelyekre. „A székelyek a legvitézebb nép minden adó, minden téli és nyári szállásolások alkalmatlanságai, a tizedek s a felkelés terhével járó, birtokaiktól való fizetendőségek alól mint eddig, úgy jövendőre nézve is ki legyenek véve. Ellenben a haza védelmére saját költségükön katonáskodni maradjanak kötelesek, mindazonáltal ide nem értve a székely parasztokat és jobbágyokat.” A Diploma biztosította a katolikus, a református, az evangélikus és unitárius vallás szabad gyakorlatát. Megerősítette a fejedelmek adományleveleit és meghagyta kiváltságaikban a magyarokat, székelyeket és a szászokat. Érvényben maradtak a régi törvények, a közigazgatási, a bírósági, és gazdasági intézmények. Leszállította az évenként fizetendő adót. Erdély kormányzója. a hadsereg főgenerálisa, a kormánytanácsosok csak erdélyiek lehettek, de választásukat a császár erősítette meg. A kapitányokat, a királybírákat a székelyek maguk közül választhatták, de azokat is meg kellett erősíteni. Erdély bécsi képviselete az Erdélyi Udvari Kancellária és katonai ügyekben pedig az Udvari Haditanács volt. A Diploma Leopoldinum másfél évszázadon át maradt érvényben. Elismerte Erdély és a Székelyföld ön- kormányzati hagyományait úgy, hogy azokba a császár tetszése szerint beavatkozhatott. Lipót császár és király meghagyta fejedelmi tisztségében í. Apafi Mihályt, aki még a megszállás előtt — 1680. november 12-én. — halála esetén fejedelemmé választatta az akkor 5 éves fiát II. Apafi Mihályt. Az apa halála után a fiú II. Apafi Mihály még nem gyakorolhatta fejedelmi hatalmát, mert nem érte el a 20. évét. Ezért helyette a kormányzói tevékenységet előbb Teleki Mihály, a diploma elfogadása után pedig B ánffy György végezte, akinek apját, — Bánffy Dénesi németbarát eljárása miatt — I. Apafi Mihály lefejeztette 1674. december 17-én. Mielőtt II. Apafi a kormányzást átvehette volna Bécsbe vitték, és ott tartották élete végéig. Egy okmányt 1699. szeptember 2-án még kiadott, amin magát fejedelemnek címezte. Feljegyzés szerint 25 éves korában — 1701 — a törököktől származó hatalmi jelvényeit, a szablvát és a buzogányt a császár lábai elé helyezte. Bécsben halt meg 1713-ban. A császári uralom nem nyugtatta meg a székelyeket, mert azokat akik Thököly pártján voltak, később megbüntették. Az elmenekültek javait, vagyonát összeírták és elkobozták. Esküt tetettek a lakossággal a király iránti hűségre, és a jegyzőkönyvet aláíratták. A Székelyföldre érkezett Pace tábornok 8 ezreddel és a katonákat beszállásolták, részükre a lakosságtól élelmet és ruházatot gyűjtöttek. Így a Diploma Leopoldinum csak írás maradt, nem tartották be. A valóság, a császáriak eljárása lényegesen eltért az ígéretektől: megkeserítették a székelyek életét. M ■ ■ Nagy siker volt Ai ördög nem alszik című vígjáték miskolci, pontosabban tapolcai előadássorozata. A siker egyik fő részese Csákányi László volt. Vele beszélgettünk még akkor, az egyik előadás előtt. Hűvös, nyirkos a délután. Csákányi László köpenybe burkolózva, sapkával a fején, egykedvűen üldögél az üdülő teraszán. Rejtvényt fejt, rádiózik, s a borús eget kémlelve, az esti előadásért aggódik.- Miért vállal Csákányi László nyári fellépést? — Azt kell mondjam, a színházi szerződés kötelez. Most itt, Miskolcon, két hét pihenő után a Hild-udvar- ban, illetve Gyulán. Odavan az egész nyaram, de nem bánom, sőt, örülök neki. Szeretek dolgozni. Végső soron, ez nyaralással egybekötött munka, hiszen nappal semmit sem csinálok. Istenien érzem magam, a tavalyi gyulai szereplés óta most vagyok először levegőn.- Van, aki panaszkodik, ha nyári munkáról van szó... — Nagyképű falszöveg' Mindenkinek jogában áll pihenni, a nyári szerepeket nem muszáj elvállalni.- Ezek az alkalmi fellépések könnyen kimondatják velünk: hakni. — Ezt a szót. mint hakni, elítélem! Egv komolv művész nem is ismeri. Fiatalon jártam sokfelé, például kis falvakba, szörnyű körülmények közé. Ezeken a helyeken is maximálisan kellett játszani a darabot, úgy, mint a saját színházunkban. Kizárólag embere válogatja, hogy ki. milyen szinten játsz- sza le a szerepét. Én minden este tisztességesen dolgozom.- Sok múlik a kollégákon? I — Természetesen. A játék pingpong, egyedül nehéz lenne csinálni. Csapatmunka. A megszokott kollégákkal persze, könnyebben megy, tudni lehet, hogy reagál, ismeri a saját reflexióimat.- A színház ma rendezőközpontú. Dn mennyire van kiszolgáltatva a rendezőknek? — Részemről a színház rendező nélkül elképzelhetetlen. Ma nincs igazi szín- igazgató, aki nagy koncepcióval, tudással, ízléssel rendelkezne. A színigazgatók megoldják a maguk problémáit, a többit pedig a rendezőnek titulált, személyre hagyják. A rendező nagyon nagy -hatalom! Szerepet oszt, jogtalanul beleszól a fizetésekbe, amitől a kisebbek, különösen a kezdők félnek. A saját színházamban, vagy Csepelen, vagy Diósgyőrben, mindenütt azt mondják az emberek: elmentem és megnéztem X. Y. színészt. Azt sosem, hogy láttam ennek, vagy annak a rendezőnek a darabját. A színész a fontos, érte megy be a közönség! A rendezőknek a színészre kellene figyelniük, nem pedig hülyeségeket kitalálni.- iszapfürdőbe küldeni, vagy kifeszített sátorlapon sétáltatni őket. Cigarettára gyújt, napi hatvan szálig meg se áll. A színész kontra rendező probléma fáj neki.- Az igazán sikeres színészek vannak kevesebben... találva, normálisan működött, mára azonban felhígult, devalválódott. Találkozhat pösze színésszel, raccsolóvai, alkatilag alkalmatlannal. Ezerhatszáz szinészünk van összesen, holott öt-hatszáz a világon mindenütt elegendő. A helyzet nem túl derűs, de Csákányi László nem jön indulatba. Mégis inkább róla kezdünk beszélni, szóvá teszem ironikus, cinikus alakításait. Ezek telitalálatok, nyilván a valóságban is ilyen. Erre csak legyint. — A színész vagy jó, vagy rossz. Ha jó, akármit eljátszik, legyen az ironikus, vagy kedves, bájos. Persze, mindenkinek van egy alkata. Nem vagyok egy hős típus. Harminc évvel ezelőtt nem játszhattam el Cyranót, pedig esküszöm, a legjobb Cyranó lehettem volna. Van egy lelki defektem a csúnyaságom miatt, és Cyranó is egy lelki nyomorék az orra miatt. Micsoda szép lírája van!- Régen sem volt hiú? — Egészen fiatalon, tizenkilenc évesen a Színiakadémián véletlenül meghallottam egy hogy szájából, hogy egy — számomra fontos — zsúrra nem hívnak meg, mert ,,a Csákányi olyan csúnya és szegény”. Akkora sebet kaptam, hogy bár januárban leszek hetvenéves, de ez meg mindig kísér.- Szavaiból alázatot érzek. — Maximálisan. A hivatás kifejezéssel ez együttjár.- Vannak igazi barátai? — Nincsenek. Igazi barát alatt azt értem, akivel teljesen megosztom a gondolataimat, akinek a privát problémáimról beszélek. Talán. egy volt. sajnos az élet közbeszólt. Pataki Jenő, * Nemzeti Színház tagja volt a barátom, de sajnos, eltávolodtunk, máshol játszunk.- Tartós haragok? — Harag nincs, ennél nagyobb szívű ember vagyok. Valójában eldurvult az egész élet. mindenki magával törődik. Nem tagadom, egoista, sőt. egocenter vagyok, de mások még nálam is jobban azok. Lehet, hogy a világ eldurvult, ő azonban biztosan nem. Nagyfokú tisztességet (balázs) Amerikai ,,hadifogoly99 voltam Pockinghan 9. Kék dollár helyett élelmiszert és cigarettát kértünk A háttérben ott világított a Lánchíd A több dijat nyert Kebelei Béla — európai versenyeken helyezett amatőr bűvész — bajtársam egyik legnagyobb és legsikeresebb mutatványa a zsilett- pengenyelés volt. Ezt úgy csinálta, hogy a felső és alsó szájpadlására egy kis tartály volt szerelve. Előbb „lenyelt" egy csomó cérnát, majd több zsilettpengét. Utana a zsilettpengéket cérnára fűzve húzta ki a szájából. (Természetesen az előre bekészitett. a szájpadlásához illeszkedő tartályból.) Nagyon szép látvány volt az úgynevezett „Élő szobrok" mutatvány. Ehhez beszereztük egy légelhárító löveg forgatható alapzatát. Egei Sanyit fehér festékkel márvány-. Gedeon Gillát pedig bronz festékkel bronzszoborrá „varázsoltuk" A „szobrok" forgás és zene közben különböző testhelyzetet vettek fel., és igen nagy sikert arattak, különösen u hölgyközönség körében. Egy alkalommal amerikai tábori varieté jött hozzánk. Ugyanaznap tartottunk mi is előadást, és legnagyobb csodálatomra. a mi előadásunkat legalább háromszor annyi amerikai katona látogatta meg mint a New Yorkból jött varietét. Összeállítottunk egy magyar estet is. *nnek megrendezésére az inspirált, hogy tudomásomra jutott: sok táborlakó honfitársam készül kivándorolni Dél-Amerikábu Jó segítőtársra találtam Macskássy János — a híres rajzfilm-alkotó család egyik tagjának — személyében. Ű festette meg a színpad hátterét. Buda. a Dunával, a Lánchíddal. Az egészet foszforral tettük világító hatásúvá. Aztán jött az előadás. A függöny felment, a világítás kialudt, és a háttérben ott világított a Lánchíd, a budai Dana-part. A zene megszólalt, és énekesünk ebben a könnyfakasztó hangulatban énekelte: „Budán, este tiz óra után..." Aztán következtek a hazáról szóló versek, énekek, magyar tánc. majd a műsort azzal zártuk, hogy „Szép vagy. gyönyörű vagy Magyarország, gyönyörűbb mint a nagyvilág . . Akkor már felállt a közönség, úgy énekelt velünk. Visszatérve a Tip-Top Varietére: engedtessék meg. hogy saját szerepemről szóljak. Egy Bárány nevezetű hadnagy megtanított több tréfás clown-trükkre A kellékek elkészítésében is segített így angol nyelvű — főleg a tábori kívánságokra utaló műsoromat összekapcsoltam különböző trükkök bemutatásával. Példaképem a nagy bohóckirály, a híres Gerard volt. Bevallom töredelmesen. Bárány barátommal plagizáltunk is tőle. mert bemutattam az általa kreált híres pa- lackeltüntetési trükköt, valamint a sok kacagást kiváltó gyertyás trükköt. Partnerem megmagyarázta, hogy egy °gö gyertyái helyez a homlokomra, amelynek lángját ő lelövi a pisztolyával. A gyertyát a homlokomra is helyezte. meggyújtotta. De míg ő a pisztollyal foglalatoskodott, én az égő gyertyát megettem és lenyeltem. Amikor lőni akart a gyertyára és látta, hogy az nincs már a homlokomon, keresni kezdte. hogy hová lelt. Én is úgy csináltam, mintha keresném, s miközben megfordultam. a nadrágom fenekén kigyulladt egy kis villanylámpa. Óriási taps, nevetés. A trükk egyszerű volt. A gyertya káposztatorzsából, vagy almából volt kifaragva. Egy csipetnyi gyertya és kanóc volt a tetején, hogy meg lehessen gyújtani. Ahogy a szamba vettem, a láng már ki is aludt, és én jóízűen megettem a „gyertyát". Kedveltek voltunk mind a táborban, mind a környéken. Lépten-nyomon kedveskedtek nekünk. Készítettek szádunkra „Tip-Top Revü” feliratú táblácskával karkötöszerű karláncot. Egyik ismeretlen „tisztelőm’’ gyönyörű angol pipát faragott számomra. Az amerikaiak is bőkezűek voltak. Kérdezték, hogy dollárt kívánunk-e fizetésképpen. Mi nem ezt választottuk, mert az amerikai pénzpolitika — igen józan megfontolás alapján — az Európában tartózkodó katonák számára a rendes amerikai dollár helyett, úgynevezett kék dollárt adott fizetési eszközül. amely csak az európai megszállt területen volt érvényes. Így inkább élelmiszert és cigarettát kértünk. Táblákban kaptuk a vajai, rúdban a felvágottakat, csokoládét, mogyorót és cigarettát bőségesen. Akkor utóbbiból a Chesterfield. Camel és Philip Morris volt divatban. Semmiben nem volt hiányunk. csupán a honvágy kínzott. Az amerikaiak egyik legnagyobb „attrakciónak” azt tekintették, mikor „Gida” akrobatacsoportunk nehézsúlyú unter- manja egy vendégszereplés alkalmával vacsoránál egy ültő helyében hat amerikai katonára szánt vacsoraadagot kebelezett be. (Folytatjuk) Horváth Dezső — Persze, nemcsak képességek, szerencse is kell. Nézze. minden színházban létezik egv első csapat, akire bemegy a közönség. A közönség. amiről a rendezők némelyike nem vesz tudomást, és ezt ki is nyilvánítják. A közönség nem számít, csak az, hogy az ő ostoba álmaikat színpadra vigyék.- A közönség elmarad, a színészeknek pedig nem jut munka. — Rettenetesen sokan vagyunk színészek itt, Európa közepén. Régen ez ki volt érzek szavai mögött. Az eget. nézi újra, mindjárt esni kezd.- Hogy érezte magát Miskolcon? — Remekül. Nem először járok itt. Annak idején balesetelhárítási műsorokkal léptünk fel üzemekben, és mivel itt sok a gyár, rengeteget dolgoztam errefelé. Most nagyon kellemes volt minden. Még életemben nem olvastam ennyit, nem fejtettem ennyi keresztrejtvényt, nem néztem ennyi tévét. Kocsis Attila A júliusi Vasárnap Szent Mária Magdolnára emlékeznek a katolikus hívők. „A bűnbánó Magdolna” tisztelete többek között azért alakult ki, mert az Űr őt tüntette ki azzal, hogy feltámadása után neki jelent meg először. Mindezt az Űj Misz- szió, katolikus folyóirat júÚj Misszió Husi számában közölt naptárból tudhatják meg az olvasók, akik emellett beszélgetést olvashatnak például dr. Kerekes Károly cisztercita apáttal és Boór Jánossal, a Bécsben megjelenő könyv- és folyóiratszemle, azaz a Mérleg fő- szerkesztőjével.
