Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-20 / 167. szám

^ Évekig is tarthat a partnerkapcsolat séri az eladóit eszköz, gép sorsát a Hilti és vevője között: a cég figyelemmel ki- (Szabán Gabriella felvétele) A gyémánté a jövő Kílti-center Miskolcon is KB Tanácsok a technológia mellé Ausztria és Svájc között Liechtenstein Nagyhercegség 160 négyzetkilométeres terü­letével a világ egyik legki­sebb, ugyanakkor legiparoso- dottabb országa. A Hilti Liechtenstein legnagyobb ipari vállalata. Az 1941-ben öt alkalmazottal alapított cég most világszerte több, mint 11 ezer dolgozót alkal­maz. Schaan a székhelye a konszern központjának, a törzsgyárnak, valamint a ku­tatási és fejlesztési központ­nak, de a Hilti Európában és Amerikában még három fej­lesztési központot, nyolc ter­melőüzemet és néhány ki­sebb helyi összeszerelő üze­met működtet. A Hilti márkanevet ha­zánkban legtöbben az ütve- fúró és a szögbelövő készü­lékekkel azonosítják, ám az­II a füizi-íeitr- Mintegy ezer kőolajkutató részvételével Nizzában meg­tartott nemzetközi konferen­cián felvázolták, hogy a í'öldközi-tenger medencéjé­nek mely övezeteiben remél­hető, hogy szénhidrogéneket fedeznek fel. Reménytelinek látszik a Lion-öböl, különö­sen a Montpellier-től délre húzódó tenger alatti övezet, és a Földközi-tenger közép­ső része, Korzika és Szardí­nia szigete körül. A kutatók szerint valószí­nű, hogy létezik egy hosszan elnyúló szénhidrogénes öve­zet, amely a Pó síkságától az Adria-tenger alatt Szicí­liáig terjed, sőt azon túl kapcsolatban lehet Tunézia és Líbia szénhidrogén-tar­talmú medencéivel is. A Földközi-tenger keleti me­dencéjében talán az Égei- tenger alatt is van egy nagy kiterjedésű, kiaknázható szénhidrogénmező. Minthogy a reménybeli le­lőhelyek a tenger alatt 2000 méternyi mélységben húzód­hatnak, a szénhidrogének kiaknázása ugyan nem kép­telen, de nehéz feladat. Ezért az csak akkor válna gazdaságossá, ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára legalább 35 dollár lenne. építőiparban és a szerelő­iparban járatos szakembe­rek tudják, hogy emellett számos olyan gépet kínál a Hilti, amivel a munkájukat meggyorsíthatják, megköny- nyíthetik, és maximálisan biztonságossá tehetik. Az érdeklődésre való tekintet­tel a Hilti cég törekvése, hogy Magyarországon is kö­zelebb kerüljön a vevőihez, a partnereihez, és e célból megalapították a Hilti (Hun­gária) Szolgáltató Kft.-t, bu­dapesti központtal. Ám a tá­volság tovább rövidül, mert Hilti-centereket nyitottak Pécsett, Debrecenben és Mis­kolcon is. • A HELYSZÍNRE IS ELMENNEK Városunkban az Árpád u. 2. szám alatt természetesen olyan elegánsan berendezett az üzlet, mint a világ szá­mos országában. A vevőkö­rük profi vállalatokból és vállalkozókból kerül ki, hi­szen a készülékeik nem ol­csók. nem a hobbiműhelyek­be ajánlott gépek. Ám a több tízezer forint termelé­kenységüknél és élettarta­muknál fogva megtérül, an­nál is inkább, mert a szol­gáltatások díja is benne fog­laltatik. Ez azt jelenti, hogy a készülék használatára konkrét műszaki megoldást, és a biztonságot szolgáló technológiát adnak amellett, hogy a gépek gazdaságos ki­használására is javaslatot tesznek. Tehát a vevőkkel való kapcsolatuk nem szű­nik meg azzal, hogy az üz­letből kiviszik a készüléket. Ha kell, évekig is tarthat ez a partnerkapcsolat, mert egy géptelepítés helyszínére is elmennek, ha kell, hogy a legmegbízhatóbban rögzítsék a berendezést. Ez a Hilti- centerék munkatársainak is egy-egy tanulmányút, hiszen a készülékek felhasználására újabb ötleteket kaphatnak, vagy dolgozhatnak ki a le­endő felhasználók számára. • AZ ÚJABB OLCSÓBB A hatmillió forintos miskol­ci készlet legújabb készülé­kei között válogatva, arra is felfigyelhet a vevő, hogy a több programot tudó, újabb készülékek alkalmasint ol­csóbbak, mint az előző típu­sok. Erre találtunk példát a fúrók és a vésők között. De a legújabban kifejlesztett készülékek közül is érdemes megemlíteni néhányat. Uni­verzális szerelési célokat szolgál az akkumulátorról működtethető készülék, amit a hegymászók és barlangá­szok is felfedeztek már, s előszeretettel használják. A legnagyobb perspektíva előtt most a gyémánttechnika áll. A speciálisan kifejlesztett fúrófejek és -tárcsák nem válogatnak az anyagban, vasbetonszerkezétekben is*. , ■' 7 tg t * .»-.4 it­könnyuszerrel dolgoznak. Amióta megnyitották a mis­kolci Hilti-centert, azóta er­re is akadt vevő, ami azt bizonyítja, hogy a fejlettebb technikára érdemes áldozni, mert nem az az olcsó, nem az a gazdaságos készülék, amelynek árcéduláján kisebb összeget látunk. O. E. „Hosszabb lett*’ a Létrási-Vizes--barlang SzukiMeí á, az útjukat A denevéreket is megszámolják A Létrási-Vizes-barlang bejáratait a Szomorú-völgyi szerpentinen felhajtva, vagy gyalog a Bükk-fennsíkra ér­ve találhatjuk meg. Csak barlangászok járhatják, akik jó néhány évvel ezelőtt el­készítették a térképét, me­lyen igen sok a szaggatott vonallal jelölt rész. Ez azt jelenti, hogy bár a kutatók tudják —, vagy sejtik —, hogy ott tovább folytatódik a járat, ezt azonban külön­böző okok miatt igazolni nem tudják. Az elmúlt he­tekben mégis sikerült meg­találni egy ilyen szakaszt. Az említett részhez az 1971-ben geofizikai vizsgá­latok alapján megnyitott, úgynevezett négyes lejára­ton lehet a leghamarabb el­jutni. Elhagyva a „Kávézót”, a „Méhkashoz” vezető já­ratot, de még a Vértes-ág­nak nevezett rész előtt jobb­ra nyílik a rövid folyosó, és a hat-hét méteres, kötél nélkül is könnyen kimász­ható akna, amiből egy szű­kületen át a Visszhang-te­rembe lehet jutni. Ez a szű­kület eddig oly nagy rostát jelentett a barlangkutatók számára, hogy csupán a ki­sebb termetűek közül jutot­tak át ketten-hárman a te­rembe. A kintrekedtek csu­pán a visszhangot hallották, nem véletlen, hogy ez ma­radt a terem neve. Az „el­rettentő” hasadék ráadásul kétszer megtörik derékszög­ben, még nehezebbé teszi az átjutást, így nem csoda, hegy sokan eleve meg sem próbálták. Nem kellemes él­mény egy ilyen helyre be­szorulni, esetleg gondot okoz­ni a társaknak azzal, hogy menteni kell. Két héttel ezelőtt a nyári szünidőt töltő, Marcel Lou- bc’is Barlangkutató Egyesü­lethez tartozó diákok — nem Is a legkisebbek közül — addig próbálgatták a szűkü­let leküzdését, míg egy új módszerrel, ha nem is körsv- nvedén, de átjutottak. Fe- renczy Kristóf és Kovács 3|c A cseppkőlefolyással borított kürtő megmászása jóval nehezebb, mint a megfelelő felszereléssel való ereszkedés Viktor, miután beértek a terembe a hatalmas csepp- kőleioiyások között felfedez­tek néhány kürtőt, azaz ké- ményszerű, felfelé vezető já­ratot. Ezek megmászásához azonban kötélre és mászó­felszerelésre volt szükségük, így egy héttel később újból ide vezetett az útjuk. 15 mé­ter magasságban sikeresen kibiztosították a köteleket, s egy felső járatrészt találtak. Ebbői ismét több kürtő ad még reményt a továbbjutás­ra. Ezzel az új szakasszal két- háromszáz méterrel többet Tilos a zsír, a tojás, a vaj Koleszterin az erekben A nők viszonylag védettebbek Statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy a keresőkép­telenséget okozó szív- és ér­rendszeri betegségek száma egyre nő. Ezen belül leg­számottevőbb a szívinfark­tus, valamint az ebből kö­vetkező halálozás. Hazánk az infarktus előfordulását te­kintve a világon vezető he­lyen áll. Korunk technikai fejlődé­se és ennek hallatlanul fel­gyorsult üteme a mai em­ber alkalmazkodóképességét minden eddiginél nagyobb mértékben veszi igénybe. Ennek egyik szomorú ered­ménye, hogy nagy mérték­ben növekedtek a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az életmódbeli változások, az étkezési szokások átala­kulása, a mozgásszegény életmód, a fokozott stressz­hatások felborítják a szer- vezet belső egyensúlyát, és elősegítik az érelmeszesedés, az isémiás szívbetegség gya­koribb előfordulását. Azo­kat a tényezőket, amelyek elősegítik a koszorúér szű­külését, rizikótényezőnek ne­vezzük. Az egyik legveszélyesebb rizikótényező a vér zsírtar­talmának kóros megnöveke­dése, ezen belül a vér ko­leszterintartalmának emelke­dése. A koleszterin több fontos hormon és vitamin alapját képezi, és normális körülmények között megfe­lelő egyensúly alakul ki. A túlzott mértékű állati zsír, tojás, vaj fogyasztása azon­ban rendellenes mértékben emeli a vér koleszterintar­talmát. Ha a vér koleszte­rinszintje eléri, vagy meg­haladja a 300 mg 100 ml szintet, akkor négyszer gya­koribb az isémiás szívbeteg­ség lehetősége. Az állati eredetű zsírok (például a hazánkban szo­kásos disznózsír, illetve a disznó zsíros húsa), a vaj-, a tojásfogyasztás csökkenté­se, a tej teljes elhagyása (il­letve zsírszegény tejek fo­gyasztása) — ugyanakkor a növényi eredetű olajok (ét­olaj, tökmagolaj, szójabab­kivonat) felhasználása a kó­ros arányokat normálissá le­heti. A koleszterin-anyagcse­rére hatnak bizonyos hor­monok, így a női nemi hor­mon, az ösztrogén is. Rész­ben ezzel magyarázható a termékeny korban levő nők viszonylagos védettsége az isémiás szívbetegséggel szem­ben, bár újabban egyéb ri­zikótényezőkkel, például do­hányzással, antibébiszerekkel a hormonális védettségüket elrontják. A bőséges táplálkozás ha­tározott összefüggést mutat az isémiás szívbetegséggel. A nagymértékű energiaielvétel, ezen belül a telített zsírok és cukrok túlzott fogyasztá­sa, a szénhidrátdús étrend elősegíti az infarktus megje­lenését. A bő táplálkozás el­hízáshoz vezet, és emelke­dik a vér koleszterir.szintje. Hozzájárul mindehhez a mozgásszegény életmód. A rendszeres testmozgás előse­gíti ugyanis a fölös kalóri­ák felhasználását, a fölösle­ges zsírok fokozottabban ég­nek el az anyagcsere folya­mán, csökken a kóros ko­leszterin mennyisége a vér­ben, így csökken az érpálya és általában a szervezet trombózishajlama. ismernek a Létrási-Vizes barlangból. A Marcel Lou- bens Barlangkutató Egyesü­let tagjai hamarosan hozzá­látnak az új rész feltérké­pezéséhez. Jelenleg a Ma­gyarországon található bar­langok között 2900 méterrel a kilencedik leghosszabbnak számított a Létrási-Vizes. A ranglistán valószínűleg előbbre is juthatna, ha nem lennének még további ré­szek, melyek víz alatt foly­tatódnak, nem térképezhetek fed. Ilyen szakasz például az úgynevezett Búvár-ág, ahová tízévenként ha egyszer lehet bejutni, mikor a karsztvíz­szint többéves szárazság kö­vetkeztében jelentősen le­csökken. Ekkor száradnak ki ugyanis azok a vizes szifo­nok, melyek egyébként a ku­tatók útját állják. Miután ritkán nyílnak meg, ezek a járatok a legszebbek. Érin­tetlenül csillannak meg á» karbid-, vagy elektromos lámpa fényében a különböző cseppkőlefolyások, kalcit- kristályok, szalma- és óriás- cseppkövek, borsókövek. Az egyik legnagyszerűbb él­mény a barlangkutató szá­mára, ha elsőként jut be egy ilyen járatba. A mostani feltárás jelzi, hogy még min-, dig sok meglepetést hozhat ez a barlang, mely egyéb­ként az országban tudomá­nyosan a legfeidolgozottabb. Morfológiai, geológiai, tek­tonikai. hidrogeológiai vi­szonyait már a hetvenes években felmérték. Több TDK-doIgozat, diplomamun­ka és doktori disszertáció foglalkozott vele. Dr. Lenért László vezetésével jelenleg is minden héten alászállnak a barlangászok, klimatoló­giai, csepegés-, radon- és vízállásméréseket végeznek, illetve bejárásaik során a denevéreket is megszámlál­ják. Nagy Zsuzsanna Fürdőreakció Ne ijedjen meg senki, ha a gyógyfürdőzés után esetleg fokozódik a fájdalma. Ez az úgynevezett „fürdőreakció”, mely csak 3—4 napig tart. Ennek ellenére mondjuk el orvosunknak. A fürdőkúra igazi jótékony hatása rend­szerint nem közvetlenül a kúra befejezésekor, hanem csak néhány héttel, vagy hónappal később mutatkozik. Ez a jelenség az idegrend­szerre gyakorolt hatással magyarázható.

Next

/
Thumbnails
Contents