Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-18 / 165. szám
Hiába büntették jószá<jvesztéssel... Á dohány hazai karrierje A dohányt hazánkba a t spanyol scgcdcsapatok hozták be. melyek I. ierdinánd ) és Miksa császárok alatt 1 (1550, iletve 1570) táboroztak áz országban, és a végvári magyar katonákkal is any- nyira megkedveltették, hogy rövid idő alatt többfelé elterjedt. Mások szerint Bornemissza Pál erdélyi püspök 1568-ban hozta be először Erdélybe. majd Magyarországra. Olyan leírásokat is ismerünk, melyek szerint I. Apafi Mihály, erdélyi fejedelem a budai pasától kapott ajándékba először dohányt, melynek élvezetét másoknak megtiltotta. A krónika őt magát erős dohányosnak tünteti fél, de az udvari prédikátor által írt 1663. évi útikönyv szerint „utóbb megutálta ezt áz élvezetet”. i A dohány ezt követően igen gyorsan terjedt el. Általában káros hatásúnak tartották, és számos rendeletet, sőt még testi büntetést is hoztak ellene. Szószékről is tiltották a dohányzást, és az egyház bűnnek minősítette. 1670-ben a gyulafehérvári országgyűlés törvényt hozott „A tubák tilalmazásáról és aki behozná, annak büntetéséről”, kijelentvén, hogy „aki akár pipával, akár pórul él vele, ha nemes ember 50. ha pap 12, ha paraszt 6 magyar forintot fizessen”. Kevés foganatja volt a törvénynek, ezért 1686-ban megújították a tilalmat a gyulafehérvári, majd 1689-ben a segesvái országgyűlésen. Élvezetét még szigorúbb pénzbírsággal sújtották, termesztését pedig jószágvesztéssel büntették. Erdélyben a törvényhozás még 1698-ban is tiltotta a dohányzást. H. József császár már pártolta a dohánytermesztést. Bánsági községekbe eredeti Szabadok a fácáncsibék A megye apróvadállományának gyarapítására az idén több mesterségesen keltetett fácáncsibét vásároltak a vadásztársaságok, mint az előző években. Mintegy ötvenezret nevelnek fel és eresztenek szabadon, hogy természetes körülmények között nőjenek fel. Az apróvadállomány ezen a vidéken megritkult, a fogoly szinte teljesen eltűnt, a vadászata tilos, de kevés a mezei nyúl is. Nagyobb zsákmányra a vadászok fácánozás idején számíthatnak, de csak azért, mert évek óta mesterségesen gyarapítják az állományt. A fácán életlehetőségei ugyanis megváltoztak, és a természetes szaporulat csekély. A tiszamenti tájakon, a Bodrogközben, de a Miskolchoz közel eső területeken, a megy- aszói és a szentistváni vidéken, vagy távolabb, Tokaj környékén többezer fácáncsibét vásároltak az idén a vadásztársaságok. A telepeken 7—8 hetes korukig nevelték, és most kezdték el a szabadon engedésüket. Egy darabig még gondozzák, vigyáznak rájuk, etetésükről is gondoskodnak, fokozatosan „vadítják", bocsátják szárnyra őket. Ha megszokja természetes környezetét, megmarad, és az őszi vadászidényre puskavégre való. amerikai dohánymagot hozatott, ennek termése lett a nevezetes „császárdohány”. 1851 -ig az országban feltételhez és engedélyhez nem kötött, szabad dohánytermesztés volt. 1851—1867 között az osztrák egyedárusítá- si intézmény korlátozta a jogokat, majd a Magyar Do- hánvjövedék váltotta fel azt. A Magyar Dohányjövedék megalakulásakor főként , szivart és dohányt gyártottak; a cigaretta fogyasztása ekkor még nem volt jelentős. Ez utóbbi csak 1882-től kezdett elterjedni, így a cigarettagyártást kiterjesztették, s francia cigarettagyártó gépeket szereztek be, hogy az egyre növekvő igényeket ki lehessen elégíteni belföldi áruval. Arany nők Amikor a férfiak azt mondják a nőknek, hogy „kincsem”, nem is sejtik, milyen közel járnak az igazsághoz. A kutatók kimutatták, hogy a nők szervezetében öt-hatszor több arany van, mint a férfiakéban. A titkot még nem sikerült megfejteni. A kutatók ugyanakkor óva intik a gyengébb nem képviselőit, hogy emiatt túlzottan fennhordják az orrukat. A tudósok szerint ugyanis a nők szervezetében ötszörös mennyiségű a higany is, ami köztudottan mérgező. Hogy mindez hogyan hat a nők viselkedésére, annak kiderítésére a tudomány ez idáig még nem vállalkozott. Csendes tüntetés a Vatikánban Nem csak igével „öszentségét arra kérjük, hogy tegyen lelkipásztori utazást a Vatikánban is, és hirdesse alkalmazottainak körében is a keresztény szociális elveket.” A felszólítás a pápai állam világi alkalmazottainak lapjában jelent meg. Amennyiben olvasta II. János Pál, megtudhatta belőle, hogy több, mint 1200 laikus — tehát nem egyházi személy — „keserűségének” adott hangot. A cikk szerint nagyon helyes, hogy az egyházfő következetesen foglalkozik a társadalom, a nagyvilág gondjaival, hogy utazásai során felhívja a hatalmon levők figyelmét a szociális felelősségre, hogy jogokat követel a dolgozóknak, hogy inti a munkáltatókat. Elismerésre méltó, hogy mindez hangot is kap a világlapok hasábjain. Vatikán államra azonban mindez nem érvényes ... Észrevétlen maradt az alkalmazottak május 28-i csendes tüntetése is a falakon belül. És mégcsak választ sem kaptak arra a kétszer is hangoztatott kérésre, hogy a pápa fogadja küldöttségüket. A csomag, mellyel fölkeresték volna az egyházfőt, szerény óhaj azokhoz a ter- hekhee képest, melyeket a pápa vállára raktak útjai során. A vatikáni alkalmazottak csak azt szeretnék, ha szakszervezetként és nem pedig szabadidős gyülekezetként kezelnék a szervezetüket, továbbá, ha a Szentszék munkaügyi hivatala valóban foglalkozna gondjaikkal, a bérezéssel és a nyugdíjakkal. Mert nem csak igével él az ember, még e szent falak között sem. íme a festői szépségű chiusai Benedek-rendi kolostor Kamionon utazott a hangszerek királynője Vándorútra kelt az orgona A chiusai kolostor ajándéka Taktaszadának Amikor jó egy évszázaddal ezelőtt a néhai mesterek megépítették az olaszországi chiusai — németül klauseni — Benedek-rendi kolostor orgonáját, aligha gondolták, hogy egyszer ez a remek hangszer útrakéi, és egy magyar faluban, Taktaszadán szól majd az ottani hívek örömére... Az orgona természetesen ajándék, és a napokban érkezett meg a Borsod Volán, valamint egy Rába kamion pilótája. Bárdi Béla jóvoltából Taktasza- dára. A látszólag rejtélyes történeteknek sokszor egyszerű a megfejtése. Az orgona sorsát az a kapcsolat változtatta meg. ami Taktaszadát az ottani Benedek-rendi kolostorhoz fűzi. A taktaszadai népdalkor vezetője, Szántó Erzsébet testvére ugyanis a kolostorban gazdasági nővér. Amikor kinn járt .Szántó Erzsébet, az apátnő felajánlotta: legyen a nemrégiben szétszedett orgona a taktaszadai híveké. A kolostor ugyanis egy új orgonát építtetett, így a régire már nem volt szükségük. Mindezt Bárdi Bélától, attól a kamionpilótától tudjuk, aki végül is elment az orgonáért az olasz hegyek közé. S hogy miért pont ő? Mert taktaszadai, onnan járja a világot már jó néhány éve egy Rába-kamion volánja mögött ülve. A különleges fuvar nem bizonyult könnyű feladatnak. A kamionban már volt rakomány, de maradt hely az orgonának Is, amely szétszedve várt a sorára a kolostor padlásán. Rögvest ebből származott az első nehézség, ugyanis maga a kolostor is igen nehezen közelíthető meg — csak egy Mercedes hegyi-traktor tudott MINTHA LIÁNBÓL FONNÁK Különleges kábelhidak A nagy nyílású hidak szerkezeti elve azonos a legősibb, liánokból összefont függöhidakéval. Napjainkban a liánokat roppant nagy szakítószilárdságú cs fatörzseknél is vastagabb köte- gekbe font acélkábelek helyettesítik. E tartókábelekről lógnak alá a függesztőkábelek, amelyek azután magát a pályatestet tartják. Az ezer méternél hosszabb nyílású — és a vízszint fölött csaknem száz méter magasan ívelő — hidak tartókábeleit csak hatalmas, a kétszáz métert is meghaladó magasságú hídkapukra, úgynevezett pilonokra lehet függeszteni (különben — a „belógás” következtében — a pályatest a vizet érné). A nagy nyílású kábelhidak legtöbbször a tengeröblöket, vagy a folyók tengerparti tölcsértorkolatát hidalják át. A folyók felett ugyanis általában nincs szükség ilyen nagy méretekre, hiszen még ha hosszabb is egy-egy nagy folyón átívelő híd, nyílása alacsonyabb lehet: a folyami hajók így is átférnek alatta. Ha pedig alacsonyabb a híd, a folyó medrébe könnyen építhető pillérek közötti rövidebb nyílás is „megjárja” (még sekélyebb tengerrészeken is alkalmazható ez a megoldás). A kábelhidaknál a pályatesteket általában az alájuk épített rácsos szerkezetek merevítik, vagy lemezekből készítenek hosszanti merevítőtartókat. Van úgy, hogy egy ellapított csőhöz hasonlítható zárt acéllemez „szekrény” hordozza a pályatestet, mely szilárd és egyúttal rugalmas, így a rá merőlegesen fújó széllel szemben — áramvonalas lévén — csekély az ellenállása. (A kábelhidak ugyanis a kiszámíthatatlan irányú és erősségű szélviharok iránt a legérzékenyebbek.) * Képünkön a közelmúltban elkészült japán technikai remeket, a Yokohama Bay Bridge-t láthatjuk. A világ második leghosszabb drótköteleken függő hídja ez, mely 800 méter hosszú, kapuzata 172 méter magas., a kapuhoz felmászni, a-kamion nem. A padlásról pedig majd’ száz lépcső vitt le, szűk kis kőkeretes ajtóval nehezítve. Részenként cipelték le az orgonát a kamionig: kedd délutántól csütörtök reggelig tartott a rakodás ... Rettentően vigyáztak a hangszerre, hiszen az 1898- as gyártású orgona értékét ma nehezen lehetne felbecsülni, és akkor még azt balé sem kalkuláltuk, hogy •- gesztus, az ajándékozás szán- , déka és tette mennyit nyom a latban a képzeletbeli mérlegen ... A csodálatosan szép olasa —osztrák Alpok útjain minden baj nélkül elgördült » határig a rakomány, itt azonban támadt egy kis gond — hallottuk Bárdi Bélától. A vámkezelés ugyanis nem ment simán, hiszen ilyen szállítmány nem éppen mindennapos dolog. A volá- nos ügynök és a vámosok együttműködésének köszönhetően azonban elindulhatott haza, Taktaszadára a szállítmány. Most beszerelésre vár az orgona a faluban, de ez a művelet nem lesz egyszerű. Az orgona ugyanis kicsit nagy a katolikus templom méreteihez képest, ahol ugyan benn van egy orgona, azonban az egy sérült, rossz állapotban levő hangszer. A chiusai ajándékorgona egyébként prágai gyártmány. Megvan ma is minden irata, még az a szállítólevél is, amivel annak idején a századfordulón a kolostorba szállították. Drukkolunk a taktaszadai- aknak, hogy sikerüljön találniuk egy orgonaépítő és -javító mestert, aki beépíti a végleges helyére a hangszert. Ez különleges mesterség: sok képviselője nincs hazánkban, de talán mégis sikerül keríteni egyet, és nem kell az orgona mellé a mestert is külföldről hozatni. Ha majd megszólal * hangszerek királynője a tak- taszadai templomban, a- távoli Benedek-rendi kolostorban bizonyosak lehetnek benne: egy teljes falu zárj« a szívébe az ismeretlen-ismerős külföldi testvéreket... (kiss)
