Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
1990-07-18 / 165. szám
A MISKOLCIAK NAPHAPMA XXII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1990. JÚLIUS 18., SZERDA ARA: 4.20 Félezren adtak vért Napjainkban országosan megkongatják a vészharangot, amikor véradásról van szó. Kevés az önkéntes és rendszeres véradó, különösen azóta, hogy a kiszállásos véradások száma csökken. A nagyvállalatoknál, a nagy szervezeteknél ugyanis nem szívesen, vagy egyáltalán nem is vállalják a véradással járó munkaidőkiesést, nem hajlandók megadni a munkaidőkedvezményt a véradóknak. A Borsodi Vegyi Kombinát kivételnek számít: a helyi Vöröskereszt szervezete rendkívül sikeres első félévről ad szádot. A térítés- mentes véradómozgalomban több, mint 500 BVK-s dolgozó vett részt, ami azt jelenti, hogy 229 liter vért gyűjtöttek össze a kombinát áldozatkész munkavállalóitól. Ilyen is van tehát, ami annak köszönhető, hogy a gyár vezetői támogatják és megértik a mozgalom közösségi, össztársadalmi érdeket szolgáló szükségességét. Várják a vállalkozókat Adatbank, vámtanácsadás Negyvenéves a miskolci villanyrendőr ^ Már automatizálták a forgalomirányítást, amikor a kézi vezérlésnek helyet adó üveg- kalitka még mindig ott állt a Szemere-sarkon. Lapunk is sürgette, hogy a feleslegessé vált építményt vigyék el, ne kerülgessük. Kamarai újdonságok A Magyar Gazdasági Kamara korábban is fontos szerepet töltött be, de szervezeti kocszerűsítése mégis elengedhetetlen volt. A tagvállalatok elégedetlenek voltak érdekeik képviseletével, s emiatt sokan illették kritikával a munkájukat. Az országos szervezetekben tömörült mintegy kétezer gazdálkodó maga kezdeményezte az átalakítást, így az önszerveződés eredményeként különféle szakmai szövetségek és területi elven felépülő regionális kamarák jöttek létre. Ugyanakkor szövetségi rendszerben dolgozik tovább a Magyar Gazdasági Kamara. Mindez hasonló a fejlett nyugati piacgazdaságokban kialakult üzleti kamarákhoz é« elsődleges szerepet töltenek be a kormányzati szervekkel való kancsolatterem- tésben. A piacgazdaságban a szövetségi rendszer bevált. Magyarországon eddig 15 szakmai szövetség és fi regionális kamara jött létre. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara elsőként alakította meg regionális szervezetét — hallottuk Bibéi! Tamás ügyvezető titkártól —. s az a céljuk, hogy térségünkben 8—10 városi kamarát hozzanak létre. Az első irodákat már meg is nyitották Egerben és Salgótarjánban. Kiemelt feladatuknak tekintik az egyéni és társas vállalkozások felkarolását. új érdekképviseleti, partneri kapcsolatot ajánlanak elsősorban a Vállalkozók Országos Szövetségének, valamint a Mezőgazdasági Kamarának. A helyi érdekeket szeretnék érvényesíteni nemzetközi kapcsolataikban is a szabad kereskedelem feltételeinek kialakítása mellett. Augusztus elsejétől egyébként önállóan gazdálkodnak. éppen ezért az eddiginél tágabb körben nyújtanak szolgáltatásokat, elsősorban a vállalkozók számára. Gazdasági programot ugyan nem készítenek, hiszen azt mindenkor a piaci viszonyoknak kell kialakítaniuk, ám azt vállalják, hogy a szövetségi kamarán keresztül képviselik a gazdálkodók érdekeit. Ezentúl nem foglalkoznak tulajdonosi kérdésekkel. nem szólnak bele a menedzserek munkájába, s abba sem, hogy a közösségek kit választanak igazgatójuknak. Sokkal inkább a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése a feladatuk, s ez együtt jár azzal, hogy tagjaik jó néhány igen hasznos információhoz juthatnak hozzá. Űj szolgáltatásokat nyújt a regionális kamara, az Arany János utcai székházban, többek között a bel- és külföldi rendeletek, a nemAz Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat négy megyében működő hét tégla- és cserépgyára között is fontos szerepet tölt be a Miskolc szomszédságában lévő mályi téglagyár. Mint M átó Gyulától, a vállalat termelési igazgatóhelyettesétől megtudtuk, itt gyártják az úgynevezett HB, azaz hőtakarékos blokktéglák jelentős részét. A kereslet nagy a falazóblokk iránt, s ezt kiváló minőségben ki is tudják elégíteni. A technológiai előírások betartása mellett a zetközi kereskedelem-politikai egyezmények megismertetésével. Igénybe vehetik itt a magyar gazdaságról készült „adatbank” címjegyzékét és foglalkoznak okmányhitelesítéssel, igazolások kiadásával. A vállalkozók számára igen fontos importszállítmányok ügyeit is figyelemmel kísérik, például abban az esetben, ha szállítás közben kár keletkezne. A külföldi biztosítótársaságok egyébként csak a Magyar Gazdasági Kamara kárjegyzőkönyvi okmányát fogadják el hitelesnek. Pénzügyi, jogi, vám és külkereskedelmi tanácsokat adnak mindazoknak, akik felkeresik az önálló jogi személyként működő Észak-magyarországi Gazdasági Kamarát, ahol az őszi hónapoktól különböző szak- tanfolyamokat is rendeznek. (vadas) jó minőségű alapanyagnak, az agyagnak is köszönhetik a kifogástalan végterméket. A mályi téglagyár automatizált üzemében kétféle falazóblokk készül. A HB— 30-as kézi. amely bármely épület teherhordó és térelhatároló szerkezeti falaihoz használható, és a HB—36- os. ugyancsak kézi falazásnál használt üreges termék. Ebből a „feles idomok” faragással, fűrészeléssel előállíthatok. Felhasználása hasonló az előbbihez. Vakolva mindkét téglafajta kielégíti az érvényes hőtechnikai előírásokat. Ugyancsak Mátó Gyulától tudjuk, hogy a vállalat üzemeiben az első fél évben mintegy 30 ezer lakáshoz Hobo-koncert Járt ja a meleget Keresett falazóblokk Hobo-koncert lesz holnap te nyolckor kezdődő előadáselegendő téglát állítottak elő. Hasonló arányú volt a a Gárdonyi Ifjúsági Parkban. A HBB kétórás műsort ra százhúsz forintért válthatók jegyek. Igen nagy eső tetőfedéshez használt cserép gyártása. Felkészültek a máad. amelyben főleg az elesetén elmarad a program, sodik fél év forgalmára is. múlt másfél év szerzeményeit szólaltatja meg. Az esés akkor pénteken tartják meg. amelyet nem becsülnek kisebbre, mint az első félévit. A Miskolcra érkező turistákat, látogatókat , sétákra hívogatja az útikönyv, felkínálva a város régi és új látnivalóit. A belvárosi séta kiindulópontjának „a városban felállított első villany- rendőr”-! javasolja. Mint tudjuk, a Kazinczy utca 18. század végén történt megnyitása óta itt keresztezik egymást a négy égtáj felé vezető főútvonalak. A Széchenyi—Szemere utcai kereszteződést egykor a Szin- ván lévő Forgó-hídról, majd később a Megay cukrászdáról „Megay-sarok”-nak is hívták. Negyven éve azonban csak villanyrendőrként ismerjük... • HÍRÜL ADTAK Annak idején szerény terjedelmű újsághír adta tud- tul, hogy 1950. július 18-án Miskolcon megkezdte működését a villanyrendőr. Most már tudjuk, hogy ez a születésnapról szóló hír, egyben keresztelőt is jelentett. A villanyrendőr környékének utóbbi fél évszázados története bővelkedik drámai eseményekben is. Amikor 1944. december 3-án éjjel a levegőbe repült a Forgó-híd, a környezetében lévő házak is romosodtak. A Frey cukrászdát nem építették újjá, a Megay cukrászdát is lebontották. A mellette lé vő Széchenyi utcai ház — példás építészeti megoldásokkal —, hagyományőrző, új arculatot kapott. Csak az idősebb miskolciak tudják, hogy a fényújsággal ellátott homlokzat valaha tűzfal volt! Ezt az alig egy éve helyreállított házat találta el 1956 decemberében a környékén lövöldöző szovjet tank ágyúlövedéke. A szemben lévő oldalon volt házakat 1965 tavaszán bontották le, s így alakult ki az a teresedés, amely a mostani főutcai átépítések után is megmaradt kétszintesnek. • AMIKOR MÉG PETRÁS BERTALANT KÉRDEZTÉK A villanyrendőr sem maradt olyan, mint amilyennek megépítették. A közlekedést kézi vezérléssel irányító rendőr, egy üvegkalitkából figyelte a négy irányba hömpölygő forgalmat a járókelők feje feletti magasságból. Ezt az egyszerű, betontalpazaton élló, henger alakú őrhelyet bizony kerülgették a gyalogosok. Egy idő után átépítették az irányító fülkét. A merész vonalú formai kialakítással egy könnyed acélszerkezet tartotta az üvegfülkét a gyalogosok fölé. Nem tudni, hogy miért, de egyre többen kezdték müezzinneknek hívni az ott szolgálatot teljesítő derék közlekedési rendőröket. Huszonöt éve megpróbált egy újságíró ennek is utánajárni. „Csak a vicces- találékony miskolciak mondhatnák meg — írta a korabeli riportjában —, hogy miféle asszociáció révén keveredik az építészeti stílus, hiszen a betoncölöpre épített üvegbódé semmiképo sem hasonlít a török, minaretek egyikére sem. No mindegy, így nevezik, s ezért senki sem haragszik.” Megszólaltatta az egyik szolgálatot teljesítő rendőrt is, a város növekvő forgalmáról és szolgálatáról. „Tapasztalataink szerint — egy jelzőlámpás berendezés — leginkább kellene a Bajcsy- Zsilinszky—Kun Béla utca kereszteződésében. Ügy vélem — nyilatkozta Petra* Bertalan rendőr főtörzsőrmester — előbb-utóbb meg is lesz. Hasonlóképpen időszerűnek tartanánk, ha vasárnap is működne a villanyrendőr. Erre még nincs szükség... Ha majd a forgalom úgy kívánja, természetesen vasárnap is e korszerű berendezéssel irányítjuk a közlekedést.” ® MINDENKI CSAK EGYRE GONDOL ... Nem lehetett ideális szolgálati hely a villany rendőri poszt. ..Ha olykor elromlik és karjelzéssel irányítjuk a forgalmat, akkor nagyon veszélyes ez a munka. A szűk utcán néha majdnem. elsodornak a járművek. Nem azért, mintha fent az üvegbódéban könnyű lenne. Télen sokszor farkasordító hidegben, nyáron rekkenő hőségben. Szakadó esőben, a forgalmat függönnyel takaró hózáporban, amikor két méterre is alig látunk. Nem is beszélve a ködről, Néhány évvel később, 1969. december l-én jött az újsághír: „a budapesti VI- LATI-cég ígérete szerint december 10-én mégis átadják rendeltetésének a Kun Béla utcai csomópont forgalmi jelzőberendezését, a második miskolci villanyrendőrt.” Mint tudjuk, az azóta eltelt két évtized alatt sok-sok jelzőberendezés épült és irányítja a forgalmat. Érdekes, hogy mindezek ellenére villanyrendőr alatt, csak azt az egyet érti minden miskolci: a negyvenéves Széchenyi—Szemere utcait... Iglói Gyula ★ A miskolciak szerették a szemükben a lámparendszert jelképező villanyrendőrt; mikor egy éjszaka kiemelték, sokan búcsúztatták. (Herényi László felvételei)
