Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-03 / 152. szám

m leher mentesíti a Győri kaput Elkészült a diósgyőri Szinva-híd Elkészült az új. nagy te­herbírású Szinva-híd Diós­győrben. a Ferenczi Sándor utcában. Mint Boncsér Lászlótól, az ÉÁÉV 12. számú építésveze­tőségének építésvezetőjétől, a kivitelezés irányítójától meg­tudtuk. megkezdődött a mű­szaki átadás, s rövidesen hivatalosan is forgalomba helyezik. Azért írjuk, hogy hivatalosan, mert gyakorla­tilag már birtokukba vették az új hidat mind a gyalo­gosok, mind pedig a jármű­vek. A Bika már nem Bika Támadás a csillagjósok ellen A spanyol királyi akádé- sris alelnöke, valamint az asztrofizikai intézet igazga­tó j# 250 tudósra hivatkozva ■Tllfttkozatot tett közzé, melynek az a lényege, hogy „elég a horoszkópkészítők Mélhámosságaiból, ennek ■ima semmiféle tudományos •lapja; akik ezzel foglalkoz- nak, mind sarlatánok”. A felháborodott kutatók frontális támadásának leg­főbb érve, hogy az ősrégi csillagképek ma már koránt­sem egyeznek a horoszkó­pokban jelölt naptári idő­pontokkal. A precíz számítá­sok és magának az égbolt­nak a változása arra utal, hogy végleg el kell vetni a csillagképekhez fűzött hie­delmeket. Reményekről és a mágikus erők hatalmába ve­tett hitekről kellene lemon­dani. Annál is inkább, mert bizonyítható, hogy a Bika, már nem Bika, hanem kö­csijlagokban. A legújabban éppen az, hogy Borisz Jelcin kerül a hatalom csúcsára a Szovjetunióban. A forgalmi követelmé­nyeknek már meg nem fe­lelő régi kishíd elbontása után a múlt évben kezdték meg az úgynevezett 90 fo­kos kanyarban az új, kétpá- lyás híd építését. A mintegy 9 méter hosszú hídszerkeze­tet előre gyártott KCS-ge- rendákból szerelték' össze. Ebből a szerkezetből, ame­lyet a BMV miskolci gyára állított elő, készítettek már öt Szinva-hidat, s jól bevál­tak. A híd építésével egy idő­ben kikövezték a patakmed­ret a pillérek mellett, a híd- pályát leaszfaltozták, s a környéket is rendezték. ; Az új híddal elsősorban a Diósgyőrön át Lillafüredre vezető forgalmat teszik gyor­sabbá. Egyúttal tehermente­sítik a zsúfolódó forgalomtól a Győri kaput. Debrecenbe viszik a kutyákat Állatbarátnak kevés a barátja Kiszolifállatotl helYzetben • Mikor lesz kész a menhelyi Az elnöklány eladja apja levelét Patrícia Reagan, az Egye­sült Államok volt elnökének harmadszülött lánya a közel­múltban árverésre ajánlotta apja saját kezűleg írott és hozzá intézett levelét. Az atya ‘az őszinteség és a ta­karékosság erényeit ecsetel­te gyermekének. A címzett abban az időben 14 eszten­dős volt. A kétségkívül fon­tos intelmek nem hullottak meddő talajra, a családi dokumentumot legalább 50 ezer dollárra értékelte a be­csüs. Lefülelték végre azt a „magyar kapcsolatot”, mely­nek a neve Hun-Or, s mely az NSZK-ba szállított éve­ken át kutyákat kísérletek­hez. Többéves kapcsolat fűz­te össze a kereskedelmi part­nereket, s a nyomozás so­rán kiderült, hogy a Bala- tonnagybereki Állami Gaz­daság számlájára futott be a kitűnő minőségű exportért átutalt valuta ... Több he­lyen is olvashattunk az em­lített esetről, s Kletz László, a Hermán Ottó Magyar Or­szágos Állat- és Természet- védő Egyesület megyei szer­vezetének elnöke csak meg­erősíteni tudta a hirt. — Nemrégiben éppen Münchenből — abból a bi­zonyos nyugatnémet város­ból, ahonnan a megrendelé­sek Magyarországra is ér­keztek — az egyesületünknél járt néhány állatvédő, s részletesen elmesélték a fel­háborító esetet. Hatalmas vi­hart kavart nálunk a dolog, hiszen ott másként fogják fel az állat és az állattartók közt kialakult viszonyt. Az ő egyesületük például az Ál­latvédő Világszövetség má­sodik legnagyobb csoportja. Telepükön csodás zöldterü­leten tizenkét hatalmas épü­let található, ahol kényelme­sen tudják ápolni, vagy tar­tani az állatokat. — Önök milyen körülmé­nyek között tevékenyked­nek? — Balkáni viszonyok kö­zött. A miskolci sintértelepen például áldatlan állapotok között senyvednek az odake­rült állatok. Egy négyzetmé­teres kennelben, zsúfoltan, a legminimálisabb élettér meghagyása nélkül tartják őket. Elvileg egyesületünk ellenőrizheti az ottani állat­tartást, ám a megyei tanács hozott egy olyan határoza­tot, hogy erre előzetesen írásban engedélyt kell kér­nünk. Természetesen vala­hogy kiszivárog az informá­ció, ezért meglepetésszerű látogatásról szó sem lehet. Mire odaérnénk, úgyis min­dent rendben találnánk. Köztudott, hogy a befogott és a sintértelepre szállított állatokat nyolc nap múlva eladhatják, akár kísérleti célra is. Csakhogy nemegy­Ebadla9 ördögadta, kútyateremtette Amikor akasztóiéval fenyegették a károm kódúkat szer fordulnak hozzánk az­zal. hogy az eltűnt kutyust másnap már keresték a te­lepen, ám amikor odaértek, kiderült, hogy az aznapi fu­varral már él is vitték kí­sérleti példánynak Debrecen­be. — Egyesületük milyen célok megvalósításán mun­kálkodik? — Hat éve alakult a me­gyei szervezetünk, s már 250—300-an csatlakoztak hoz­zánk. Sokat várnak tőlünk, mind az állam, mind az ál­lampolgárok, de a támogatás minimális. Nagyon sokan ké­rik számon rajtunk például azt, hogy miért nincs a vá­rosban menhely, ahol elhe­lyezhetnék a beteg, sérült, vagy talált állatokat. Keve­sen tudják, hogy a régi, martintelepi menhely helyett a városi tanács ezer négyzet- méteres területet ajánlott fel a Zsarnai-telep mellett, el­készültek a tervek is, csak­hogy hárommillió forintba kerülne az építése. Tudtuk, hogy ez egyhamar nem jön össze, így legalább igyekez­tünk bekeríteni. A kerítést azonban februárban ellop­ták, pedig hatvanezer forin­tunkba került! Ehhez tudni kell, hogy egész évre mind­össze tízezer forintot kapunk az országos szervezettől, így ebbe tagjaink saját pénzét is be kellett fektetnünk. Csak­hogy hiába. A rendőrséghez fordultunk, azonban ők sem­miféle eredményt nem tud­tak felmutatni. A telep ügye tehát egyelőre eléggé kilá­tástalan. Működik azonban a jogsegélyszolgálatunk, és képviseletet is vállalunk. Járőrszolgálatunk tagjai bár­milyen bejelentést kivizsgál­nak, segítenek egy-egy vitás ügy megoldásában. Keres-kí- nál akciónkkal pedig azt szeretnénk elérni, hogy egyetlen állat se kerüljön az utcára, ne kóboroljon csont- soványán, a közeli véget vár­va. — A vállalatok támo- gatják-e az állatvédelem ügyét? — Egy jellemző példa ar­ra, hogy mennyire nem mél­tányolják törekvéseinket. Az év elején nyilt meg a Lo- rántffy Zsuzsanna utca vé­gén az állateledel-boltunk. A helyiséget béreljük, búto­rokat, hűtőt vásároltunk, ám a kínálat, be kell vallani, el­marad a várttól. Egyik hús­ipari vállalatot sem hatja meg ugyanis, hogy üzletünk bevétele a tervezett menhely számlájára folyik be. Es ami szinte hihetetien: külön ki vagyunk szolgáltatva a szál­lítók kényének-kedvének is. Nagy Zsuzsanna Letartóztatták Kolduló elefánt A rendőrségi hírek fogal­mazói szívesen használják a „nagy fogás” kifejezést, jelezve, hogy — például — 20 kiló heroin, vagy — mondjuk — egy régóta kö­rözött bandita elfogása jelzi a bűnüldözési teljesítményt. Ehhez képest az indiai Coi- batori város közrendjének őrzői „ritka nagy fogást” mondhatnak magukénak: le­tartóztattak egy kolduló ele­fántot. A hírt a Statesman című újság hozta a világ tudomá­sára. az eset — vagy még inkább a tettes — súlyához képest eléggé szűkszavúan. Sagana — ez volt az elefánt neve — mpndhatni klasszi­kus módon dolgozott: meg­jelent a járókelők körében, és ormánya tartásával értés­re adta. hogy alamizsnára van szüksége. Mentségére szolgáljon, hogy nem minő­sítette az adományt, vagyis sohasem fordult elő. hogy bárkinek is a képébe vágta volna fösvénységének tárgyi bizonyítékát. Minden ado­mányt gondosan beletett a nyakában lévő — mi taga­dás — meglehetősen nagy tarisznyába. Saguna tehát járta az utcákat a dél-indiai Tamil Nadu államban, ahol egy elefánt megjelenése ko­rántsem tekinthető cirkuszi szenzációnak. Saguna azon­ban elkövette azt a hibát, hogy nem tartotta be a köz­lekedési szabályokat. Elő­fordult, hogy keresztbe állt az út közepén, és úgy nó­gatta adakozásra azt is, aki­nek pedig sürgős lett volna az útja. Följelentették, s a rendőrség kivonult. Hogv mekkora erővel, erről nem tudunk. Vélhető azonban, hogy Saguna — lévén leány­elefánt — engedelmesen be­vonult a kapitányság parko­lójába, s talán azt is meg­várta. amíg kiállítják a száz rúpiáról szóló büntetést, hogy hazavigye a gazdinak, aki a koldulásra idomította. zelebb áll a Koshoz, a Rák i* elmozdult a helyéről, az Ikrek is a szomszéd felé tartanak, és így tovább. A dolog tudományos magyará­zata, hogy a földnek nincs fix tengelye, pörgő csigaként forog, ennélfogva, az évmil­liók során megváltoztak a csillagok koordinátái is. A Kos például nem adja át áp­rilis 21-én a helyét a Bikának, hanem május 14-ig is érvé­nyesítené jótékony, vagy ép­pen káros hatását a „horosz­kópfüggőkre”. Merthogy már ilyenek is vannak a kábító­szer- és alkoholdependensek mintájára — írja a Cambio. A támadásra a csillagjó­sok is válaszoltak, jól hang­zó földi érvekkel: a tudósok voltaképpen a pénzt irigylik tőlük, azt, amit a horosz­kópkészítéssel szereznek. Egyébként is a történelem ■zt tanúsítja, hogy számos •Mmény meg volt írva a Azt olvastam valahol, hogy a nálunk megforduló külföl­diek, elsősorban természete­sen a nyugat-európaiak sze­rint káromkodásban, ponto­sabban a káromkodási „szó­kincs és stílus” dolgában „világelsők” vagyunk. Azt tartják rólunk, hogy egyet­len más nép fiai sem tud­nak olyan hosszú, többszörö­sen összetett burjánzó mon­dattal s olyan „tisztaszívből” káromkodni, mint a magya­rok. Es ha „tárgyilagosan” ma­gunkba nézünk, mi tagadás, igazat kell adnunk nekik. Ha egy kicsit még kutatunk is az efféle „nemzeti” tulajdon­ságunk utón, rájövünk, hogy messzi századokból származó ..örökségünk” a káromkodás. Úgy látszik, régen is sok gondot okozott, mert gyak­ran ostorozták hazai károm- kodóinkat a papok, prédi­kátorok a templomi szószék­ről. Sőt királyi rendeletek­kel, vármegyei parancsola­tokkal is harcoltak a ká­romkodás ellen, inkább ke­vesebb, mint több sikerrel. A Sátoraljaújhelyi Levéltár tudós igazgatója, dr. Hőgye István szép és haszonnal for­gatható könyvében, a közel­múltban megjelent Zempléni históriákban közli például Mária Terézia „Felséges Ko­ronás Királyné Asszonyunk­nak” a káromkodók ellen 1761-ben kiadott rendeletét, amelyet egész Zemplén vár­megyében kihirdettek. A királynői rendeletet elő­zőleg a vármegyei gyűlésen megtárgyalták, s azt a hatá­rozatot hozták, hogy „senki nemcsak Űjhely városában, hanem egész vármegyénkben Isten ellen ne káromkodjék”. Aztán részletesen kifejti a rendelet, hogy aki Isten ne­vét „ebadta, ördögadta, disz­nóadta. kutyaadta-teremtette” jelzőkkel ajkára veszi, ha „paraszt embernél tapaszta- lódik az ilyetén káromkodás, vagy még ennél is nagyobb, először 50 pálca büntetését elveszi”. „Ha másodszor kö­vet el efféle káromkodást ugyanaz a paraszt ember, akkor életét is elveszti”. Ha pedig nemes embert kapnak rajta „ilyetén káromkodáson, először az Tekintetes Nemes Vármegye Elöljáró Tisztjei által 12 forint büntetést szen­ved, ha másodszor tapaszta- lódik efféle káromkodások­ban, az Tekintetes Nemes Vármegye által elrendelt tör­vényes büntetését el nem ke­rüli”. Azt is megtudhatjuk a levéltári okiratból, hogy Má­ria Terézia „kegyes leirata és az Nemes Vármegye pa­rancsolatja városunkban mind a három Templom előtt kihirdettetett”. Ebadta, ördögadta, disznó­adta, kutyaadta-teremtette... Hí tehát Isten nevéhez kap­csolták ezeket a jelzőket, akár akasztófa is járt értük Zemplénben „az Felséges Királyné Asszonyunk paran­csolatja” szerint. Pedig mi­lyen szelíd, szinte „szalon­képes” szavak ezek a mai „modern” irodalmi művek­ben, filmekben, rádió- és té­véműsorokban olykor hall­ható drasztikus kifejezések­hez, trágárságokhoz képest! Hegyi József Pörge kalaphoz A róna Minden népnek megvan­nak a maga növényei, virá­gai. Ismert, hogy a magyar nép dalaiban milyen sokszor jelenik meg a rózsa, a roz­maring, a viola, a tulipán, muskátli — ezek azonban más nép számára is kedvelt virágok. A magyar nép ősibb, eredetibb, szinte nem­zeti szeretete fűződik viszont az árvalányhajhoz. Nehéz ma már eldönteni, hogy részvétre indító neve kedveltette-e meg, vagy in­kább egyszerű, kedves füve és a tiszta ártatlanságot hir­dető, s a puszták fia süve­gén díszlő fehér bokrétája. Kétségtelen, hogy van vala­mi hasonlóság a kalpagon viselt kócsagtoll és az árva- lányhaj között. Az árvalány- haj a tiszta, népies egysze­rűségnek, az igaz szerelem­nek alkalmas kifejezője, sa virága patyolat öltözékhez, meg a pörge kalaphoz illő bokréta. Lehet, hogy a pusztakedve- lő árvalányhaj meg az ős­magyarok, mint a puszták gyermekei között régibb és bensőbb természetes össze­függés van, és keletnek egy bölcsőjéből valók. A pázsitfűfélék családjába tartozó árvalányhaj (Stipa) nemzetséget egyébként mint­egy 250 faj alkotja, a tró­pusok, szubtrópusok, de még a mérsékelt égövi tájak fü­ves pusztáin is előfordulnak. Az Alföld homokpusztáin állományalkotó a homoki árvalányhaj, míí az Észa­ki-középhegység aggteleki karsztvidéken a hegyi ár­valányhaj a gyakoribb. A sajátságos „árvalányhaj” vol­taképpen a toklász 30 cen­timéteres hosszúságot is el­érő és elálló, puha szőrök­től tollas szálkája.

Next

/
Thumbnails
Contents