Déli Hírlap, 1990. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

1990-07-02 / 151. szám

t (Kerényi László felvételei) Törvénysértés történt V/ssza a százmilliókkal! Hogyan akart átalakulni a BIK, a Bükkvidéki Vendéglátó es a Borsodi Ruházati? • Most jár le a türelmi idő Az elmúlt egy-két évti­zedben az volt a jó gazdasá­gi vezető — kivételt képez­nek a kivételek —, aki ki tudta játszani a szabályo­kat, megtalálta a kiskapu­kat. Előfordult, amikor úgy módosultak a szabályozók, hogy neki lett „igaza”. Az úgynevezett gazdasági kör­nyezet módot adott a zava­rosban való halászásra. Gyökeres változások kez­dődtek 1988 végén, 1989 ele­jén a magyar gazdaságban (adórendszer, társasági tör­vény, átalakulási törvény), Olyanok, amelyek azt céloz­ták, hogy megjelenjenek az igazi tulajdonosok, az árak a valódi értéket próbálják kifejezni, korrektek legye­nek a cégek közötti kapcso­latok, ne az ügyeskedés hoz­za az eredményeket. kft.-t, azok egy-egy rész­vénytársaságot, és az állami vagyont szinte az utolsó mil­lióig ezeknek a gazdasági társulásoknak „ajándékoz­ták”. A megyei tanácsnak le­esett az álla a csodálkozás­tól, amikor a BIK (a meg­maradt állami vállalat) az- zal kopogott be hozzá, hogy szeretne átalakulni — addig­ra már létrejött a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Kor­látolt Felelősségű Társaság és az Észak-magyarországi Kereskedelmi Szolgáltató Részvénytársaság — ame­lyekbe átkerült az állami vagyon —, van neki 10 mil­lió forint vagyona. Az áll- leesést az magyarázza, hogy a BIK-nek — a megyei ta­nács tudomása szerint — nem 10, hanem többszázmil­liós vagyona volt. fény, azóta a megyei tanács — főleg szép szóval — igye­kezett rábírni a kft.-ket, rt.- ket arra, hogy közösen talál­ják meg a megoldást. A szép szónak nem volt foganatja. Következtek a kevésbé szép szavak, A jogerős államigaz­gatási és bírósági döntések után újrakezdődtek a tárgya­lások az érintett felek és a megyei tanács között a tör­vénysértő állapot megszün­tetésére. A Borsodi Ruházati Ke­reskedelmi Vállalattal, illet­ve az általa alapított cégek­kel — a B. R. Gazdasági Szolgáltató Kft.-vel és a Borsodi Ruházati Rt.-vei eredményesek voltak a tár­gyalások —, a BIK-kel, a Bükkvidékivel (és azok óriá­sira nőtt gyermekeivel) még folynak. gek ügyvezetőit, hogy az ere­deti vagyoni állapotokat 15 napon belül állítsák helyre. Ha a tizenöt napba nem is, a huszonegynéhányba még belefér az a pár nap, amit türelmi időként kaptak a cégek. (szabados) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1990. JÚLIUS 2„ HÉTFŐ >: 4,20 FORINT Egy kamionsofőr tanácsai A nagy országúti kaland A kimerültség a legrosszabb útitárs A Varfürdőben yB-eredmén/ek ARGENTÍNA- JUG05ZLÁVIA 0-0 TIZENEGYESEKKEL 3-2 ÍRORSZAG- OLAS-ORSZÁG 0-1 (0-1) CSEH ÉS SZLOVÁK SZK-NSZK 0-1 (0-1) KAMERÜN-ANGLIA 2-3 (0-1, 2-2) (TUDÓSÍTÁSAINK A 7—8. OLDALON) • allami vagyon, AJÁNDÉKBA A fentiek azonban nem zárják ki a kísérletezés le­hetőségét. Ilyen „kísérletnek” ítélte a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Bor­sodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat, a Bükkvidéki Ven­déglátó Vállalat és a Bor­sodi Ruházati Kereskedelmi Vállalat átalakulási ügyét. (Az országban még egy ha­sonlóról tudni, azt azonban idejében leállították. Nem lehet véletlen, hogy mind a négy átalakulásnál ugyanaz a jogtanácsosi munkaközös­ség segédkezett a cégeknek.) Hogy miről van szó? Ki­sebb eltérésekkel lényegében arról, hogy az állami válla­latok létrehoztak egy-egy Persze, a százmilliók nem tűntek el, csak átalakultak, ellenszolgáltatás nélkül a BIK által alapított fent em­lített kft. és rt. tulajdonába mentek át. (Miként a Borso­di Ruházatinál és a Bükk­vidéki Vendéglátónál.) Mármost a megyei tanács úgy érezte, hogy őt, mint alapítót (minket, mindany- nyiunkat, az állam polgára­it, akik „tulajdonosai” va­gyunk az állami vagyonnak) enyhén szólva kisemmizték. Hogy jól érezte, azt igazol­ja a bíróság(ok) végzése. • A RUHÁZATI MAR IGENT MONDOTT Az ügyre — ügvekre — még a múlt év szeptembe­rében—októberében derült • A BOLT-KFT.-K MARADNAK A kít.-kké alakult boltok­ban nem kis nyugtalanságot váltott ki annak a híre, hogy az ingyenes vagyonátadást törvénytelennek ítélte a bí­róság, a vezetők, eladók at­tól tartanak, hogy egyszer- csak elveszik tőlük a bolt­jukat. Erről szó sincs! Ezek a termelő egységek maradnak, és éppen azért választotta a megfontolt lépések takti­káját a megyei tanács, hogy a kereskedelemben, vendég­látásban semmi fennakadás ne legyen, a boltok működ­hessenek. Tudni kell, hogy a megyei tanács gyakorlatilag sem az említett állami vállalatok, sem az azok által létrehozott cégek gazdálkodásába nem szólhat bele, a gazdasági visz- szarendeződésnek csakis ön­kéntes alapon lehet lezajlania. (Hogy azután az ismét meg- vagyonosodott állami válla­latok immár törvényesen alakuljanak át — a megyei tanácsnak, mint az állami vagyon kezelőjének a hozzá­járulásával.) Ha az önkéntesség elve csődöt mond, következik a B variáns, vagyis a társasá­gok felszámolása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság — mint Cég­bíróság — a Legfelsőbb Bí­róság jogerős végzése nyo­mán arra szólítja lel a cé­MÁTÓL MINDENNAP 8 OLDALON, GAZDAG SPORTANYAGGAL, 4,M idei mg a Déli Hírlap Előfizetési díja 1 hónapra 105, negyedévre 315, fél évre 630, egy évre 1260 forint Amikor a szabadság előtti utolsó munkanapnak is vége, a robotban megfáradt családfő fogja magát, bepakolja a családot az autóba, s irány az országút, hiszen indulni kell nyaralni. Manapság a nyaralás sokak számára egy olyan autóúttal kezdődik, amelyre csak ilyenkor vállalkoznak foj­togató hőségben, teli csomaggal, egy-két napon keresztül, szinte folyamatos vezetéssel. Nemrég bennjárt a szerkesztő­ségünkben egy igazi országúti profi, egy kamionsofőr, aki már több, mint egymillió kilométert vezetett balesetmen­tesen. Azért jött, hogy elmondja: az effajta autóstúra több, mint vakmerőség, inkább olyan esztelen kockázat, amellyel mások életét is veszélyeztetjük. De arról is beszélt, hogy miért gyakori külföldön a magyar autós és valamilyen ka­mion, nagytestű teherautó karambolja. Bárdi Béla, a Borsod Vo­lán pilótája a következőket mondta: — Az előírások szerint nekünk, szakképzett pilóták­nak négy órát lehet .vezet­nünk egyfolytában, utána egy óra pihenő következik, majd megint négy órát le­het vezetni, s utána jönnie kell egy több, mint tízórás pihenőnek. Gondolják meg, ha ezt írják elő annak, aki vezetésre van kiképezve, ki­választva, akkor milyen igénybevétel lehet az, amit egy hosszú vezetésben kép­zetlen, fáradt, külföldi ta­pasztalatokkal alig rendel­kező úrvezető veszély nélkül vállalhat. Nemegyszer láttam utakon olyan magyar autó­sokat, akik a kimerültségtől már alig tudták egyenesben tartani járművüket. Szerin­tem nem volna szabad öt­hatszáz kilométer levezeté­sénél többre vállalkozni egy nap alatt, de azt is gyakori pihenőkkel, és normális ét­kezésekkel megszakítva. Kü­lönösen ez utóbbi fontos, s higgyük el, hogy ez nem is kerül sokba. Olaszországi tapasztalatom, hogy ha pél­dául az Autogrill étterem­hálózatnál valaki négyszer vacsorázik, az ötödiket in­gyen eheti. Érdemes utána­járni a hasonló lehetőségek­nek, mert a melegben romló úticsomagok újabb veszélyt jelentenek az autós számá­ra. — Azt azért nem állít­ja, hogy a kamionosok mindig, mindenhol betart­ják az előírt pihenőket? — Kétségtelen: anyagilag sajnos abban vagyunk érde­keltté téve, hogy minél rövidebb idő alatt, minél többet teljesítsünk. Végül is egyéni döntés kérdése, hogy ki mit választ: a valamivel több pénzt, vagy a bizton­ságot. A kocsijainkon van egy menetíró berendezés, amely rögzíti, hogy mikor állt, mikor haladt az autó. A felnőttek és gyerekek körében egyaránt népszerű Kaláka együttes legközelebb' a Nálatok laknak-e állatok? című műsorával érkezik Mis­kolcra. Július 14-én lü óra­Külföldön ezeket a mérőket ellenőrzik, s a szabályok megszegéséért kemény pén­zeket lehet fizetni. Magyar- országon nem nagyon törőd­nek ezzel, pedig sok balese­tet meg lehetne előzni így. — Mi az oka annak, Ön szerint, hogy gyakori a magyar autós turista és kamion karambolja kinn külföldön? — Nehezen tud a magyar autós beilleszkedni egy kül­földi autópálya forgalmának sebességviszonyaiba. A gyors személygépkocsik leszorítják a megpakolt, fáradtan veze­tett magyar autót a kamio­nok közé, ahol azonban a hatalmas autók a hazai au­tós számára meglepő sebes­séggel képesek gyorsítani, előzni. Azt pedig minden gyakorlott autós tudja, hogy az egyik legnagyobb baleset- veszély az. amikor valaki nem a körülötte zajló forga­lom ritmusát átvéve vezet. Én azt tudom ajánlani, hogy csak a kamionokkal tudunk lépést tartani, ne próbáljuk kis sebességkü­lönbségekkel előzgetni a hosszú közúti szerelvényeket. (k-ó) kor a tapolcai Akropolisz szabadtéri színpadon lépnek fel. Jegyek a Városi Művelő­dési Központban és az elő­adás helyszínén válthatók. Kaláka az Akropoliszon

Next

/
Thumbnails
Contents