Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-12 / 134. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Fürdés a Sajón, államosítás, nyári szállás REGGELI HÍRLAP, 1930. JŰNIUS 5. Megkezdődött a fürdés a Sajóban, mely a fürdés céljával, a tisztasággal egyáltalán nem áll ez idő sze­rint semmiféle kapcsolatban, mert az iszapos, sárga víz inkább a pórusok eldugulását szolgálja, mint a test .megtisztulását. Halottja a fürdésnek még nincs, de ha rövidesen intézkedést nem tesz a hatóság, a lapok, mint minden évben, most is rövidesen beszá­molnak az első áldozatról. Mindenki tudja, hogy a Sajón a fürdést hiába tilt­ják, a rendőrök cirkálásának hatása csak ott és csak addig van, ahol és ameddig tartózkodnak. A suhan- cok őrszemeket állítanak fel, kik figyelik a rendőrök jövetelét, s ha a jövetelt jelezték, egykettőre ruhába bújnak, s ha a rendőrök eltűntek, egykettőre vissza a vízbe. Saját vesztükre' kijátsszák a tilalmat és az óvintézkedést. Nem is százak, ezrek fürdőznek a Sajóban, annak Besenyői szakaszától egész Felsőzsolcáig. És ez nem csoda. Valahogy a hatóságnak kellene gondoskodni ol­csó népfürdőkről. Van ez olyan fontos, mint például a lófuttatás. Visszatérve a sajói fürdésre, mindjárt megjegyzem, hogy a Sajónak vannak olyan pontjai, hol teljesen ve­szélytelen az úszni nem tudók részére a,fürdés. Az olyan helyek ezek, ahol a víz sekély és lassú folyású. Az ilyen helyeket táblákkal kell megjelölni: itt úszni nem tudók fürödhetnek. ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1950. JŰNIUS 8. Nagymiskolc: zömében a munkások városa. A há­rom- és az ötéves terv beruházásainak, a városfej­lesztési terveknek elsősorban azokat a bűnöket kellett jóvátenniük, amelyeket a múlt reakciós várospolitiká­ja a munkások, a dolgozók lakta kerületekben elkö­vetett. Hogy várospolitikánk szilárdan erre az útra térhessen, ahhoz Miskolcon is meg kellett vívni a pártunk vezette politikai és gazdasági harcokat, ame­lyek a proletárdiktatúránk megszilárdulásához vezet­ték. Birtokba kellett venni az üzemeket, hogy a dol­gozó parasztsággal szövetséges munkásosztály birto­kába vehesse a várost is. Nagymiskojc fejlődése szempontjából döntő jelen­tőségű esemény volt a középüzemek államosítása. Mindannyian emlékezhetünk rá — utalt a titkári beszámoló —, milyen volt a helyzet, a termelés a miskolci középüzemekben. Emlékszünk. A Hercz-gépgyárat, amely azóta Bor- sodvidéki Gépgyár lett, a tönk szélére juttatták tőkés tulajdonosai, az Üveggyárban milliók mentek veszen­dőbe a kapitalista vezetés alatt, a Diósgyőri Papírgyá­rat részvényesei teljesen lezüllesztették. DÉLI HÍRLAP, 1971. JŰNIUS 7. Az Avas Szálló, a Palóczy utcai leánykollégium egy részét bérli, melyet Hotel Napsugár néven üzemeltet. A négyágyas, íurista jellegű Szállás 200 férőhelyével, június 25-től augusztus 20-ig fogadja az idegeneket. Az egyetem E 2-es kollégiumát, amelyben négy- és kétágyas szobák vannak, az IBUSZ bérli és üzemelte­ti, Hotel Akadémia név alatt. Ez, a főszezonban üze­meltetett szálloda is kétszáz férőhelyes, és mind a bel­ső, mind pedig a külső feltételeket figyelembe véve — igen szép helyen áll, a Dudujka völgyében — ma­gasabb igényeket is kielégít. Az Idegenforgalmi Hivatal Perecesen, a Borsodi Szénbányák Vállalat modern munkásszállójának egy részében szállásolja el vendégeit. Háromszázharminc­hét ágyat bérel a Hivatal, s az itt található 3—4 ágyas szobák megközelítik a C-kategóriát. A tapolcai autós campingben az Idegenforgalmi Hivatal nemrég hat új, egyenként 6 férőhelyes faházat állított fel. A régi motelházakkal és az Iglói úti turistaszállóval elő­reláthatólag ki tudja elégíteni majd az igényeket. Középfokú számviteli végzettséggel és hosszabb gyakorlattal rendelkező, pénz- és bérügyi munkában jártas munkatársat keres KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÓ KFT. A könyvvitelben való jártasság előny. Jelentkezéseket: „SZAKEMBER” jeligére, az Uitz Béla utcai hirdetőbe kérünk. Reményi Ede amnesztiája Jörténetkék a „hcqedűkirályról” jjc Liszt Ferenc, Reményi Ede, a háttérben Plotényi Nándor. (A reprodukció a Miskolci Szemle 1928. évi Reményi-szá­mában közölt képről készült.) Virgács 1—2. Punkzenei fesztivál a Gárdonyiban Virgács 1—2. elnevezéssel alternatív punkzenei feszti­vált rendeznek a Gárdonyi Ifjúsági Parkban. Szombaton és vasárnap lesznek a kon­certek, délután 4-kor kez­dődnek, és éjfélkor lesz vé­gük. Az első nap fellépői kö­zül: Keleti fény, Rés, Kre- tens. A második napon mu­tatkozik be az Anyátok, a Leukémia és az Aranyláz. Egy napra 90, két napra 150 forint a jegy. Elővételben a Széchenyi út 30. szám alatt lehet venni. Bohócok az Akropoliszban A tapolcai Akropolisz sza­badtéri színpadon vasárnap a Pussy és Ernesto bohócpá­ros lép fel. Műsorukkal dél­előtt 10-től és délután 3-tól szórakoztatják a gyerekeket, A belépő 30 forint. Mozi az ifiház udvarán Szabadtéri filmvetítés lesz csütörtökön az ifjúsági ház udvarán. A Halálpart című amerikai filmet játsszák, a vetítés este 9-kor kezdődik. A belépő 30 forint. „Kedves Bűnözők! Engedjék meg, hogy szives figyelmükbe ajánljuk induló lapunkat, me­lyet - őszintén reméljük — szívből utálni fognak" - így köszönti az olvasót, vagyis bo­csánat, az olvasóknak csak egy táborát, az új, kétheten­ként megjelenő lap, a Pesti Zsaru. Arra, hogy végül is, mi­ért nem állnak majd sorba, ezért a lapért a bűnözök, egy­szerű a magyarázat: róluk szól. A premierszámban hu­szonkilenc forintért minden benne van, amin megdöb­benni, felháborodni és bor­zongani lehet. Például rög­tön egy vérfagyasztó bűn­tény. A gyilkos férj úgy .szúrta halálra asszonyát, hogy még a konyhakés is elgörbült. De a felbőszült férfit ez sem zavarta, ki­egyenesítette a pengét, és még jó párszor beledöfött a már tehetetlen nőbe. Aztán olvashatunk egy szovjet ka­tonáról, aki riadtan állítja, hogy nem akart lőni, a pisztoly mégis elsült, ráadá­sul úgy, hogy majdnem egy mozdonyvezető halálát okoz­ta. A képes bűnügyi maga­zin oldalairól megtudhatjuk azt is, hogyan bukott le egy régóta keresett álékszerész. Reményi Ede 1828-ban szü­letett Miskolcon. A zenei te­hetségét az egri érsek anyagi támogatásával Bécsbén csi- szolgatták. A szabadságharc­ban Klapka, majd Görgey se­regében volt, és Világos után az emigránsokkal, fiatalon, 21 évesen, külföldre távozott. Re­gényes életéről családi hagyo­mányok, korabeli hírlapi tudó­sítások, levelei maradtak ránk. Virtuóz hegedűjátékát hang- felvétel nem őrizte meg, ho­lott Edison 1877-ben feltalált fonográfja ezt lehetővé tette volna. Munkácsy Mihálynak mondta 1891-ben erről Remé­nyi: „ - Édes Miska barátom, valamint neked nem lehet megnyugvás a fotográf, épp­úgy nem lehet megnyugvás nekem a fonográf, bár annak megteremtője, Edison, legjobb barátaim egyike és találmá­nya keletkezésének minden fá­zisát ismerem, mert ö maga mondta el nekem.” A száműzetésben élő „re­bellis művészt” nagyon is gyötörte a honvágy, sűrűn írogatott haza a családjának. A császári amnesztia elnye­réséért Liszt Ferenc és a zenekedvelő báró Auguszt Antal helytartótanácsi elnök is közbenjárt. A kérvényt maga a művész édesanyja nyújtotta át 1859-ben Ferenc Józsefnek, az akkor még osztrák császárnak. Az ud­vari szokásokban járatlan A jól öltözött zsivány trükk­je egyszerű volt: felszállt egy indulásra várakozó vo­natra. Ott utastársának a legmegnyerőbb modorában előadta, hogy ékszerész, és mivel véletlenül épp nála vannak a vegyszerei, szíve­sen vállalja, hogy átpolíroz­za a kedves utas ékszereit. Aztán porokat kevert, eb­ben tüntette el az arany­gyűrűket, -láncokat, majd közölte, hogy csak az utol­só simítások vannak hátra; le kell öblíteni az értéke­ket. És már indult is a mos­dó felé. Aztán persze vil­lámgyorsan, még a vonat indulása előtt eltűnt. Kivé­ve egyetlen esetet... A Pesti Zsaru részletes listát közöl a körözött sze­mélyekről. keresett értékek­ről is, valamint megtudhat­juk, hogy a megjelenés hó­napjában. Budapesten pon­tosan hol és mikor dolgo­zik a traffipax. Ezenfelül pedig itt a mosolycsekk. Ez­zel az olvasónak semmi más teendője nincs, mint kivág­ni, és — ha Pesten jár — a kezébe nyomni annak a rendőrnek, aki a főváros: utcán véleménye szerint a legudvariasabban, legsegítő­készebben teljesíti szolgá­latát. édesanya kétségbeesett, ami­kor az uralkodó szó nélkül átvette az iratot, majd a kezével jelt adott a távozás­ra. Reményi édesanyja erre könnyes szemmel térdelt a 29 éves uralkodó elé, mert nem tudta, hogy a 10 éve nem látott fia kegyelmet kap-e? Az édesanyát csak az nyugtatta meg, amikor Fe­renc József odalépett ahhoz áz asztalkához, amelyre a folyamodványt tették, és olyan jelt tett az iratra, amely a kedvező elintézést jelentette. Ezután már sza­badon tért haza Reményi 1860-ban. Az első hazai, Nemzeti Színházban tartott hangversenye, amelyen a til­tott Rákóczi-indulót is el­játszotta. emlékezetes ma­radt. Két hónapra eltiltották a fellépésektől. A kényszerű „hallgatás” után szinte diadalútja volt az országban Reményinek. A felvidéket járva, Munkácson ismerkedett meg az ott élő, fiatal Plotényi Nándorral, akinek a tehetségét felismer­ve, zenei továbbtanulását 6 segítette anyagilag. Nem is szakadtak el egymástól, s Plotényi majdnem másfél év­tizedig volt Reményi állándó zongorakísérője. Egyszer egy kolozsvári mágnáscsaládnál volt vacsoravendég Reményi.' A dúsan terített asztal kö­zepén egy torta volt, ame­lyet óriási lant díszített, Re­ményi teljes nevével. Remé­nyi, meglátva a babérkoszo­rúval körbefogott cukrászre­meket, felsóhajtott: „— Iste­nem, ha ezt az én mamám látná!” A vendéglátó grófnő becsomagoltatta és elküldte Budapestre a „legboldogabb anyának”. Reményi — Liszt Ferenc, Brahms, Wagner kortársa­ként — a világ élvonalába tartozott. Játszott a magyar falvak, városok alkalmi pó­diumain, a Keopsz-piramis tetején, Konstantinápolyban a szultáni, Londonban a ki­rályi udvarban egyaránt. Hallgatósága volt Erzsébet magyar királyné is a lak­osztályában éppúgy, mint Munkácsy Mihály párizsi estélyének fényes társasága; Nyugtalan, vándorló művész volt. Felesége, a miskolci Fáy Gizella és családja sem tudta Reményit az utazások­tól eltéríteni. Londoni tar­tózkodásából indult el Föld körüli utazásra, és 12 év után ugyanoda tért vissza, Sikereit híven őrzi az a vers is. amelyet 1861. ’szeptember 16-án írt Reményi albumába Tompa Mihály a rimaszom­bati hangverseny után. É vers érdekessége, hogy Tom­pa Mihály műveinek köteté­ben nem szerepel, holott az emlékverset a Miskolci' Szemle 1928-ban közölte. „Húzzad, hlizzad! De vidulást és feléledést Ne adj nekünk a hangokban, Hogy bánkódjunk, emlékezzünk Sebünk, szívünk fájjon jobban! A bút, ezt a terhes felhőt, Bűvös dalod szét ne űzze! De rendítő zengelmében. Még olajat önts a tűzre, Húzzad, húzzad ...” Családi körben született meg a „Repülj fecském” cí­mű híres szerzeménye. Csa­ládi hagyomány szerint,:, egyik alkonvatkor a lakásuk szobájába fel és alá járkál- ,va, hegedűjátékkal szórakoz­tatta Reményi a családtago­kat. Improvizációi között fel­villantak régi-régi magyar* dallamok is. Ezekre nővére, Katica figyelt fel: „—Edus, ha te ezt egy hangversenyen is eljátszanád...” kérlelte, biztatta, s a művész szót fo­gadott! így született meg az a dal, amelvet a közönség mindig és minden hangver­senyén eljátszatott Reményi- ' vei. Hetvenévesen, 1898. május 15-én San Franciscóban utol­jára lépett közönség elé. Amikor meg akarta köszönni a közönsége tapsait, ujjon- gásait, lépése bizonytalanná vált, megtántorodott. Mellé­re szorított hegedűjével a pódiumon esett el és meg­halt. New Yorkban temették el, gyermekei, barátai kísér­ték koporsóját. Az öt cigány­banda a temetésén először az ő dalát húzta el: „Repülj fecském ablakára...” F— A Csavar* és Húzottáru Rt. felvételre keres kedvező kereseti lehetőséggel pénzügyi előadót, közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel. Érdeklődni lehet: az 52-374-es telefonszámon. Kedves bűnözők... Itt a Pesti Zsaru Iglói Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents