Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)
1990-06-12 / 134. szám
60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Fürdés a Sajón, államosítás, nyári szállás REGGELI HÍRLAP, 1930. JŰNIUS 5. Megkezdődött a fürdés a Sajóban, mely a fürdés céljával, a tisztasággal egyáltalán nem áll ez idő szerint semmiféle kapcsolatban, mert az iszapos, sárga víz inkább a pórusok eldugulását szolgálja, mint a test .megtisztulását. Halottja a fürdésnek még nincs, de ha rövidesen intézkedést nem tesz a hatóság, a lapok, mint minden évben, most is rövidesen beszámolnak az első áldozatról. Mindenki tudja, hogy a Sajón a fürdést hiába tiltják, a rendőrök cirkálásának hatása csak ott és csak addig van, ahol és ameddig tartózkodnak. A suhan- cok őrszemeket állítanak fel, kik figyelik a rendőrök jövetelét, s ha a jövetelt jelezték, egykettőre ruhába bújnak, s ha a rendőrök eltűntek, egykettőre vissza a vízbe. Saját vesztükre' kijátsszák a tilalmat és az óvintézkedést. Nem is százak, ezrek fürdőznek a Sajóban, annak Besenyői szakaszától egész Felsőzsolcáig. És ez nem csoda. Valahogy a hatóságnak kellene gondoskodni olcsó népfürdőkről. Van ez olyan fontos, mint például a lófuttatás. Visszatérve a sajói fürdésre, mindjárt megjegyzem, hogy a Sajónak vannak olyan pontjai, hol teljesen veszélytelen az úszni nem tudók részére a,fürdés. Az olyan helyek ezek, ahol a víz sekély és lassú folyású. Az ilyen helyeket táblákkal kell megjelölni: itt úszni nem tudók fürödhetnek. ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1950. JŰNIUS 8. Nagymiskolc: zömében a munkások városa. A három- és az ötéves terv beruházásainak, a városfejlesztési terveknek elsősorban azokat a bűnöket kellett jóvátenniük, amelyeket a múlt reakciós várospolitikája a munkások, a dolgozók lakta kerületekben elkövetett. Hogy várospolitikánk szilárdan erre az útra térhessen, ahhoz Miskolcon is meg kellett vívni a pártunk vezette politikai és gazdasági harcokat, amelyek a proletárdiktatúránk megszilárdulásához vezették. Birtokba kellett venni az üzemeket, hogy a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály birtokába vehesse a várost is. Nagymiskojc fejlődése szempontjából döntő jelentőségű esemény volt a középüzemek államosítása. Mindannyian emlékezhetünk rá — utalt a titkári beszámoló —, milyen volt a helyzet, a termelés a miskolci középüzemekben. Emlékszünk. A Hercz-gépgyárat, amely azóta Bor- sodvidéki Gépgyár lett, a tönk szélére juttatták tőkés tulajdonosai, az Üveggyárban milliók mentek veszendőbe a kapitalista vezetés alatt, a Diósgyőri Papírgyárat részvényesei teljesen lezüllesztették. DÉLI HÍRLAP, 1971. JŰNIUS 7. Az Avas Szálló, a Palóczy utcai leánykollégium egy részét bérli, melyet Hotel Napsugár néven üzemeltet. A négyágyas, íurista jellegű Szállás 200 férőhelyével, június 25-től augusztus 20-ig fogadja az idegeneket. Az egyetem E 2-es kollégiumát, amelyben négy- és kétágyas szobák vannak, az IBUSZ bérli és üzemelteti, Hotel Akadémia név alatt. Ez, a főszezonban üzemeltetett szálloda is kétszáz férőhelyes, és mind a belső, mind pedig a külső feltételeket figyelembe véve — igen szép helyen áll, a Dudujka völgyében — magasabb igényeket is kielégít. Az Idegenforgalmi Hivatal Perecesen, a Borsodi Szénbányák Vállalat modern munkásszállójának egy részében szállásolja el vendégeit. Háromszázharminchét ágyat bérel a Hivatal, s az itt található 3—4 ágyas szobák megközelítik a C-kategóriát. A tapolcai autós campingben az Idegenforgalmi Hivatal nemrég hat új, egyenként 6 férőhelyes faházat állított fel. A régi motelházakkal és az Iglói úti turistaszállóval előreláthatólag ki tudja elégíteni majd az igényeket. Középfokú számviteli végzettséggel és hosszabb gyakorlattal rendelkező, pénz- és bérügyi munkában jártas munkatársat keres KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÓ KFT. A könyvvitelben való jártasság előny. Jelentkezéseket: „SZAKEMBER” jeligére, az Uitz Béla utcai hirdetőbe kérünk. Reményi Ede amnesztiája Jörténetkék a „hcqedűkirályról” jjc Liszt Ferenc, Reményi Ede, a háttérben Plotényi Nándor. (A reprodukció a Miskolci Szemle 1928. évi Reményi-számában közölt képről készült.) Virgács 1—2. Punkzenei fesztivál a Gárdonyiban Virgács 1—2. elnevezéssel alternatív punkzenei fesztivált rendeznek a Gárdonyi Ifjúsági Parkban. Szombaton és vasárnap lesznek a koncertek, délután 4-kor kezdődnek, és éjfélkor lesz végük. Az első nap fellépői közül: Keleti fény, Rés, Kre- tens. A második napon mutatkozik be az Anyátok, a Leukémia és az Aranyláz. Egy napra 90, két napra 150 forint a jegy. Elővételben a Széchenyi út 30. szám alatt lehet venni. Bohócok az Akropoliszban A tapolcai Akropolisz szabadtéri színpadon vasárnap a Pussy és Ernesto bohócpáros lép fel. Műsorukkal délelőtt 10-től és délután 3-tól szórakoztatják a gyerekeket, A belépő 30 forint. Mozi az ifiház udvarán Szabadtéri filmvetítés lesz csütörtökön az ifjúsági ház udvarán. A Halálpart című amerikai filmet játsszák, a vetítés este 9-kor kezdődik. A belépő 30 forint. „Kedves Bűnözők! Engedjék meg, hogy szives figyelmükbe ajánljuk induló lapunkat, melyet - őszintén reméljük — szívből utálni fognak" - így köszönti az olvasót, vagyis bocsánat, az olvasóknak csak egy táborát, az új, kéthetenként megjelenő lap, a Pesti Zsaru. Arra, hogy végül is, miért nem állnak majd sorba, ezért a lapért a bűnözök, egyszerű a magyarázat: róluk szól. A premierszámban huszonkilenc forintért minden benne van, amin megdöbbenni, felháborodni és borzongani lehet. Például rögtön egy vérfagyasztó bűntény. A gyilkos férj úgy .szúrta halálra asszonyát, hogy még a konyhakés is elgörbült. De a felbőszült férfit ez sem zavarta, kiegyenesítette a pengét, és még jó párszor beledöfött a már tehetetlen nőbe. Aztán olvashatunk egy szovjet katonáról, aki riadtan állítja, hogy nem akart lőni, a pisztoly mégis elsült, ráadásul úgy, hogy majdnem egy mozdonyvezető halálát okozta. A képes bűnügyi magazin oldalairól megtudhatjuk azt is, hogyan bukott le egy régóta keresett álékszerész. Reményi Ede 1828-ban született Miskolcon. A zenei tehetségét az egri érsek anyagi támogatásával Bécsbén csi- szolgatták. A szabadságharcban Klapka, majd Görgey seregében volt, és Világos után az emigránsokkal, fiatalon, 21 évesen, külföldre távozott. Regényes életéről családi hagyományok, korabeli hírlapi tudósítások, levelei maradtak ránk. Virtuóz hegedűjátékát hang- felvétel nem őrizte meg, holott Edison 1877-ben feltalált fonográfja ezt lehetővé tette volna. Munkácsy Mihálynak mondta 1891-ben erről Reményi: „ - Édes Miska barátom, valamint neked nem lehet megnyugvás a fotográf, éppúgy nem lehet megnyugvás nekem a fonográf, bár annak megteremtője, Edison, legjobb barátaim egyike és találmánya keletkezésének minden fázisát ismerem, mert ö maga mondta el nekem.” A száműzetésben élő „rebellis művészt” nagyon is gyötörte a honvágy, sűrűn írogatott haza a családjának. A császári amnesztia elnyeréséért Liszt Ferenc és a zenekedvelő báró Auguszt Antal helytartótanácsi elnök is közbenjárt. A kérvényt maga a művész édesanyja nyújtotta át 1859-ben Ferenc Józsefnek, az akkor még osztrák császárnak. Az udvari szokásokban járatlan A jól öltözött zsivány trükkje egyszerű volt: felszállt egy indulásra várakozó vonatra. Ott utastársának a legmegnyerőbb modorában előadta, hogy ékszerész, és mivel véletlenül épp nála vannak a vegyszerei, szívesen vállalja, hogy átpolírozza a kedves utas ékszereit. Aztán porokat kevert, ebben tüntette el az aranygyűrűket, -láncokat, majd közölte, hogy csak az utolsó simítások vannak hátra; le kell öblíteni az értékeket. És már indult is a mosdó felé. Aztán persze villámgyorsan, még a vonat indulása előtt eltűnt. Kivéve egyetlen esetet... A Pesti Zsaru részletes listát közöl a körözött személyekről. keresett értékekről is, valamint megtudhatjuk, hogy a megjelenés hónapjában. Budapesten pontosan hol és mikor dolgozik a traffipax. Ezenfelül pedig itt a mosolycsekk. Ezzel az olvasónak semmi más teendője nincs, mint kivágni, és — ha Pesten jár — a kezébe nyomni annak a rendőrnek, aki a főváros: utcán véleménye szerint a legudvariasabban, legsegítőkészebben teljesíti szolgálatát. édesanya kétségbeesett, amikor az uralkodó szó nélkül átvette az iratot, majd a kezével jelt adott a távozásra. Reményi édesanyja erre könnyes szemmel térdelt a 29 éves uralkodó elé, mert nem tudta, hogy a 10 éve nem látott fia kegyelmet kap-e? Az édesanyát csak az nyugtatta meg, amikor Ferenc József odalépett ahhoz áz asztalkához, amelyre a folyamodványt tették, és olyan jelt tett az iratra, amely a kedvező elintézést jelentette. Ezután már szabadon tért haza Reményi 1860-ban. Az első hazai, Nemzeti Színházban tartott hangversenye, amelyen a tiltott Rákóczi-indulót is eljátszotta. emlékezetes maradt. Két hónapra eltiltották a fellépésektől. A kényszerű „hallgatás” után szinte diadalútja volt az országban Reményinek. A felvidéket járva, Munkácson ismerkedett meg az ott élő, fiatal Plotényi Nándorral, akinek a tehetségét felismerve, zenei továbbtanulását 6 segítette anyagilag. Nem is szakadtak el egymástól, s Plotényi majdnem másfél évtizedig volt Reményi állándó zongorakísérője. Egyszer egy kolozsvári mágnáscsaládnál volt vacsoravendég Reményi.' A dúsan terített asztal közepén egy torta volt, amelyet óriási lant díszített, Reményi teljes nevével. Reményi, meglátva a babérkoszorúval körbefogott cukrászremeket, felsóhajtott: „— Istenem, ha ezt az én mamám látná!” A vendéglátó grófnő becsomagoltatta és elküldte Budapestre a „legboldogabb anyának”. Reményi — Liszt Ferenc, Brahms, Wagner kortársaként — a világ élvonalába tartozott. Játszott a magyar falvak, városok alkalmi pódiumain, a Keopsz-piramis tetején, Konstantinápolyban a szultáni, Londonban a királyi udvarban egyaránt. Hallgatósága volt Erzsébet magyar királyné is a lakosztályában éppúgy, mint Munkácsy Mihály párizsi estélyének fényes társasága; Nyugtalan, vándorló művész volt. Felesége, a miskolci Fáy Gizella és családja sem tudta Reményit az utazásoktól eltéríteni. Londoni tartózkodásából indult el Föld körüli utazásra, és 12 év után ugyanoda tért vissza, Sikereit híven őrzi az a vers is. amelyet 1861. ’szeptember 16-án írt Reményi albumába Tompa Mihály a rimaszombati hangverseny után. É vers érdekessége, hogy Tompa Mihály műveinek kötetében nem szerepel, holott az emlékverset a Miskolci' Szemle 1928-ban közölte. „Húzzad, hlizzad! De vidulást és feléledést Ne adj nekünk a hangokban, Hogy bánkódjunk, emlékezzünk Sebünk, szívünk fájjon jobban! A bút, ezt a terhes felhőt, Bűvös dalod szét ne űzze! De rendítő zengelmében. Még olajat önts a tűzre, Húzzad, húzzad ...” Családi körben született meg a „Repülj fecském” című híres szerzeménye. Családi hagyomány szerint,:, egyik alkonvatkor a lakásuk szobájába fel és alá járkál- ,va, hegedűjátékkal szórakoztatta Reményi a családtagokat. Improvizációi között felvillantak régi-régi magyar* dallamok is. Ezekre nővére, Katica figyelt fel: „—Edus, ha te ezt egy hangversenyen is eljátszanád...” kérlelte, biztatta, s a művész szót fogadott! így született meg az a dal, amelvet a közönség mindig és minden hangversenyén eljátszatott Reményi- ' vei. Hetvenévesen, 1898. május 15-én San Franciscóban utoljára lépett közönség elé. Amikor meg akarta köszönni a közönsége tapsait, ujjon- gásait, lépése bizonytalanná vált, megtántorodott. Mellére szorított hegedűjével a pódiumon esett el és meghalt. New Yorkban temették el, gyermekei, barátai kísérték koporsóját. Az öt cigánybanda a temetésén először az ő dalát húzta el: „Repülj fecském ablakára...” F— A Csavar* és Húzottáru Rt. felvételre keres kedvező kereseti lehetőséggel pénzügyi előadót, közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel. Érdeklődni lehet: az 52-374-es telefonszámon. Kedves bűnözők... Itt a Pesti Zsaru Iglói Gyula
