Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)
1990-06-07 / 130. szám
f A piros a favorit a divat Párizsból jin Párizsból, a divat fővárosából kaptuk legújabb információinkat a divatos öltözékek vonalairól, anyagairól, szineiről. Az idei nyáron a lebegő, könnyed, hullámzó vonalakat részesítik előnyben a divattervezők. Modelljeiken az anyagok természetes esése dominál, díszítésül hajtókákat, fodrokat, gallérokat alkalmaznak. Mintha vége lenne az egyenes vonalak divatjának, a szoknyák, a ruhák a csípőt hangsúlyozzák, s valaménnyi hossz térd felett végződik. A lábbelik lapos. úgynevezett gavallérsarokkal készülnek, s a párizsi bemutatók manökenjei nagy, széles kalapokat viselnek. Tovább tart a feltűnően nagy, csillogó bizsuk uralma, malomkerék nagyságú fülbevaló, karkötők, medálok egészítik ki az öltözéket. Csillognak, villognak a női mellek, merthogy a blúzokat, trikókat flitterrel hímzik, gyöngyökkel applikálják. ★ Kosztüm, fehér gallérral, nagyméretű kalappal (balról). Lágy esésű szoknya, világos selyemblúzzal (jobbról). Divat az aszimmetria is. A fél vállat fedő felsőrészek, a több szín összeállítású ruhák. Aszályos évek A mezőgazdaságra nem kedvező éghajlati periódusban vagyunk. Évről évre mintegy 50—150 milliméterrel csökken az évi csapadék (most télen-tavaszon is aszályos hónapokat éltünk), ugyanakkor az évi hőmeny- nyiség szép csendesen emelkedik 3—4 százalékkal. A 30 évi éves csapadékátlag, 649 milliméter, az utóbbi 9 év alatt 550 mm-re csökkent, ez 15 százalékkal kevesebb csapadék. Megközelítően havi 100 mm csapadékhiány a sokévi átlaghoz viszonyítva. Tekintve, hogy a növényeknek 1 kilogramm szárazanyag előállításához Hz fe taxiiéi nyerték Minden hónap első péntekjén sorsol az Avas taxi. Mégpedig külföldi utakat és tárgynyereményeket, azon utasok között, akik Avas taxibérlettel rendelkeznek. A taxibérlet egyébként is jogosít díjkedvezményre, de a sorsolás, a játék pluszjuttatás. Az ebben a hónapban megtartott sorsoláson, amelynek a színhelye az Avas Szálló földszintjén levő A and H bolt volt, a következők nyertek: Kosár Erzsébet, Miskolc, Oszip I. út 21. IV 1., Akai videokazettát; Baráth József, Miskolc, Győri kapu 35. IV/1., Sharp EL—240-es kalkulátort; Losonczi Ildikó. Miskolc, Dessewffy u. 16. I/i. kétszemélyes bécsi autóbuszutazást. A nyereményeket az Avas taxi irodájában, a Tízes honvéd utca 22. szám alatt lehet átvenni. kényelem négy keréken I Ne feledjék a hívószámot: 61-111! adott mennyiségű vízre van szüksége, a következőkben ezzel számolni kell. Ugyanakkor a hőmennyiség értéke következetesen emelkedett, és a sokévi 9,95 fok átlaghőmérséklet már meghaladta a 10 fokot, ami 3,6 százalékos növekedésnek felel meg. Az eddigiek szerint tovább romlott a helyzet 1990 első két hónapjában, hiszen a csapadék a sokévi átlagnak csupán 40 százalékánál tartott. Színekben a piros a favorit, annak minden árnyalata: a téglavöröstől a tűzpiroson át a narancsvörösig. De nem veszít népszerűségéből a fehér, a bézs, a homokszín, a barna, s az örök fekete se. Az alkalmi, estélyi viseletek színe a rózsaszín, a pisztácia, a tojásfehér, vagy a mélybarna. Zeneiskolai évzáró Az Egressy Béni Zeneiskola Igazgatósága értesíti növendékeit, hogy a tanévzáró helye és időpontja megváltozott. Az évzáró ünnepélyt június 11-én, hétfőn 18.30- kor a Bársony János Utcai Általános Iskolában (Miskolc, Bársony János utca 27/a.) tartják meg. Katasztrolális örökség — mondja az MDt Alaposan összement a város takarója Több bevételi, kevesebb kiadást! Katasztrofális helyzetben lévő várost örököl az új miskolci önkormányzat. De nemcsak a helyhatóságba beválasztott képviselőknek kell majd azon törniük a fejüket, hogyan juthatnának ötről a hatra, nehéz hónapok várnak a miskolci polgárokra is. Igen népszerűtlen és kellemetlen intézkedésekre számíthatnak a város lakói ... Mindezt azon a megbeszélésen hallottuk, amelyet a hét elején tartottak a városházán. A tanács vezetői találkoztak itt a pártok helyi szervezeteinek képviselőivel. A tanácsiak a helyhatósági választásokig tartó átmeneti időszakban számítanak a pártok támogatására, hogy ne uralkodhasson el az anarchia, működőképes maradhasson a város. Máris tapasztalni bizalmatlanságot, nehéz érvényt szerezni a jogszabályoknak. A pártok — mint a tanácskozásról szóló korábbi tudósításunkban már beszámoltunk róla —, készek együttműködni. Valószínűleg azért, mert belátják: ők is ott lesznek majd az új helyhatóságban. Tehát célszerű elébe menniük a dolgoknak. Ezzel persze felelősséget is vállalnak. Érdemes idéznünk Kiss Pétert, az MDF miskolci ügyvezető titkárát, aki úgy fogalmazott: nem tehetik meg, hogy később azzal „mossák a kezeiket”: nem vettek részt a döntésekben. De felelősséget is csak azért a döntésért vállalhatnak, amelynek a részesei voltak. Évszázados tudás örökében Növényekkel gyógyít Kenőcs, tea lumbágőra, s a többi nyavalyára — Kislányom, mondd csak, milyen teát szoktunk inni reggelente? — faggatja némi büszkeséggel alig négyéves gyermekét Molnár György. Az tágra nyitott szemmel néz apjára, hogy ugyan miért kérdez tőle ilyen egyszerű dolgokat, de azért sorolja: — Kakukkfű, csipkebogyó, kamilla... — Látja, már a lányom is tudja néhány gyógynövény nevét. Amikor megyek az erdőbe gyűjteni, sokszor viszem magammal. Főként tavasszal, hiszen ekkor sorra nyílnak a virágaik, nem lehet halogatni a gyűjtést és a szárítást. Egyszerű papírdobozokban tárolom őket, s kitartanak egész évben. — Mióta foglalkozik a gyógynövényekkel, hogyan ismerte meg őket? — Már nyolcvan felett jár édesanyám, ő vitt magával gyermekkoromban a gyűjtésekre, őt pedig még nagyanyám oktatgatta. Sokat tanultam tőlük, harmadik nemzedékként viszem tovább az ismereteket. Bármilyen különös, a fenti beszélgetés nem a Zemplén,, vagy a Bodrogköz egyik csendes falucskájában zajlott le, hanem Miskolcon, a papírgyár tövében. Itt lakik Molnár György, a Bükk várost öl^lő nyúlványai szolgálnak számára „alapanyaggal”. — Miért halmozza fel évről évre ezeket a növényeket? Hiszen a családjuk nem fogyaszthat el ennyit... — A szárított, olajba áztatott, krémbe dolgozott növényekből szüleim receptjei, és saját tapasztalataim alapján sokféle szert állítok elő, olyanokat is, amelyekre aligha lesz szükség a családban, de hát sohasem lehet tudni... No, és itt a házból, a környékről egyre többen fordulnak hozzám, hogy segítsek rajtuk, mert, vagy nem akarnak orvoshoz menni, vagy pedig hatástalannak bizonyultak a felírt gyógyszerek. De menjünk le ide a kertekhez, és kérdezze meg őket! —... Mi évekig nem jártunk orvosnál, s tavaly se ment volna el a férjem, ha már nem lett volna kibírhatatlan a fájdalma. Adtak is mindenfélét az aranyerére, de egyik sem használt. Ekkor szólt Gyuri, hogy van neki egy kenőcse, próbálja ki a férjem. Be is vált — meséli Kankó Lászlóné. Molnár György pénzt nem fogad el a gyógyításért, csupán együtt örül a beteggel, ha eredményt értek el a kúra során. Nem megy ő biztosra, mintha még szégyenné is tudását, csupán szeret segíteni az embereken. Nagy Istvánnak a derékfájásra, Demény Lászlónak a vérnyomás szinten tartására, Várt Ferencnek lumbágóra, Sallay Jánosnénak a labilis idegzetére adott hol teának valót, hol kenőcsöt. Pintér Petur tizenévesen jött hozzá szintén lumbágó-panaszaival, s életuntsággal. A fájdalom elmúlt, sőt, ő maga is elkezdte ellesni a gyűjtés fogásait, ismerkedik a gyógynövényekkel. Semmiféle kuruzsló szándék nincs emögött, csupán íeményt ad arra, hogy az ősi tapasztalatok végre ismét elnyerhetik méltó helyüket a gyógyításban. Sokan azt hiszik, hogy bizony újra fel kell fedezni növényeink gyógyhatásút. Molnár György példája bizonyítja: szerencsére vannak, akik átmentették korunkra ezt az ősi tudást. Örökségük hatalmas érték, mely tán többre is hivatott, mint egy-két tucat környékbeli ember gyógyítására. Nagy Zsuzsanna Ugyancsak tőle hallottuk, hogy szerinte katasztrofális a város anyagi helyzete. ft NÉPSZERŰTLEN INTÉZKEDÉSEK Persze, bárki ugyanerre a megállapításra jutott volna, aki végighallgatja dr. Székely László beszámolóját Miskolc pénzügyi, gazdasági állapotúról. Már az idei költségvetés is nehezen készült el. 1,3 milliárd forinttal többre lett volna szükség, mint amekkora bevételre számítani lehetett. Végül is 5,7—5,8 ' milliárd forintból gazdálkodhat a tanács. Az első fél év végén a városatyák áttekintik a költségvetést, s mérleget vonnak. S hogy mire lehet számítani? Dr. Székely László nem hagyott kétséget afelől, hogy szorult helyzetben vannak. Mint mondotta: „tovább kell fokozni a bevételek beszedését. s le kell szorítani a kiadási igényeket.” Magyarán: most aztán tényleg csak addig nyújtózhatunk, ameddig a takarónk ér, s ez a takaró bizony alaposan összement. Ideje a fogunkhoz verni minden garast... Számos kellemetlen, népszerűtlen, sok vitára .okot adó intézkedésre számíthatnak a miskolciak. De nem lehet másként — hangsúlyozta az elnökhelyettes —, ha nem akarjuk, hogy őszre kiürüljön a kassza, működés- képtelenné váljon a város. • PEDAGÓGUSOK AZ UTCÁN? De korántsem csak a gazdálkodás gondjai miatt főhet a tanács vezetőinek a feje. Hogy mi mindent kellene még megoldani, ehhez néhány adalékkal szolgált Gépelné Tóth Rózsa elnökhelyettes. Az oktatással kapcsolatos tényeket ismertette. Az óvodákban nincs nagyobb baj. 1980 és 1983 között volt nagy a zsúfoltság. Ma 28 csoportban vannak 100 százaléknál kevesebben a gyerekek. Az általános iskolákban 23 800-an tanulnak jelenleg, de már levonulóban a demográfiai hullám. Ezekre az intézményekre a végletek jellemzőek. Mert amíg például az Avason még mindig két műszakban tanulnak, a városban 182 olyan osztály is akad, ahová 20-nál kevesebben járnak. Körülbelül 70—80-ra tehető azoknak a pedagógusoknak a száma, akiket korábbi munkahelyükön már nem tudnak foglalkoztatni. A város más intézményeiben kell elhelyezni őket — hallottuk Gépelné Tóth Rózsától. Bányai Lajos, az SZDSZ miskolci ügyvivője vitatta ezt az utóbbi kijelentést. A szabaddemokratáknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével közös — az elnökhelyettes asszonyénál borúlátóbb — véleményét hangoztatta: szerintük sok pedagógus fog az utcára kerülni. Ezt meg lehetne akadályozni, ha kisebbekre Dontanák a nagy létszámú osztályokat, így teremtve munkalehetőséget a lanítóknak, tanároknak. A vitában a tanács vezetői azt indokolták, miért nem látják ezt jónak, s hogyan értelmezik az ezzel kapcsolatos szabályokat. • BÁTORÍTANI * A VÁLLALKOZÓKAT Nemcsak a pedagógusoknak kellene állás! Erről dr. Orosz István elnökhelyettestől hajlottunk egy megdöbbentő adatot. Május végén 1082 üres munkahely volt a városban. De több, mint kétszer ennyien, 2288-an voltak a munkanélküliek, a munkaügyi szolgáltató irodához bejelentkezettek. Hogy dolgozhatnak-e ismét, ez majd ax új önkormányzaton is múlik. Nemcsak munkahelyeket kell teremteniük a rászorulóknak, de különféle intézkedésekkel bátorítaniuk kell azokat, akik a saját sorsukon akarnak segíteni, vállalkozásba fognának. * i Mint írtuk: a pártok hajlandónak mutatkoztak rá, hogy magukra vegyenek valamennyit a tanács terheiből. A konzultációk folytatódnak. És a törvényhozás döntésének megfelelően a városi tanács végrehajtó bizottságának ina délelőtti ülésére a parlamenti pártok helyi vezetőit már tanácskozási joggal hívták meg. (bujdos) Jő ára van Oral a ami mm Beérett, és a miskolci piacon is megjelent a szomolyai cseresznye. Ára ugyan nem olcsó, de azért szívesen vásárolják a sötétbordó színű, rövid szárú, szív alakú, ízletes gyümölcsöt. A ropogós húsú gyümölcsnek nagy előnye, hogy pond- ró nem „terem meg benne”, így aztán'kiválóan alkalmas. További nagy előnye, hogy nem törődik, jól bírja a szállítást. Ez a magyarázata, hogy a két világháború közötti időben nemcsak a hazai piacon, hanem külföldön is nagy keletje volt. Még Bécsbe is szállították a kereskedők. A Bükk déli lábánál fekvő Szomolya község határa a „törzshelye” ennek a kiváló gyümölcsnek, amely a gönci tájfajta kajszibarack mellett másik gyümölcs-különlegessége megyénknek. Elsősorban szórványként, házi kertekben, a községet körülvevő szőlőkben találhatók a termőfák, amelyek a mézédes gyümölcsöt adják. A többszáz fa között nem egy mór a század elején is bő termést adott. Jelenleg is többszáz termőfa adja a gyümölcsöt, bár nem minden évben egyforma bőséggel. Most, hogy „ára is van”, ahogy a helybeliek mondják, érdemes megszedni a fákat, amely jó mellékjövedelmet ad a falu lakóinak. Mert a felvásárlók a miskolci mellett, a közelben lévő mezőkövesdin kívül a budapesti piacot, vásárcsarnokokat is ellátják a terméssel. Vásárolják és gyorsfagyasztással tartósítják a hűtőházak is. Ezt elsősorban exportálják, mert külföldön különböző édesipari termékek színezésére használjál* mint természetes anyagot
