Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)
1990-06-04 / 127. szám
A munkástanácsok esélyeiről, mai szereperot Ki képviseli a dolgozókat? „Akkor szervezik, amikor úgy érzik: eiszeéik az ingüket is...” A gépek nem harsogják túl az áruházi zenét Egy világcég a €entrum&mü Cipészek akik, nem maradtak a kantátánál Gyermekkorom mindig szurtos kötényű, borostás suszter bácsija semmiben sem hasonlítható a képen látható fiatalemberre. Ő, a Mister Minit Hungária Szolgáltató Kft. alkalmazottja, amely a világ legnagyobb személyi szolgáltató vállalatához tartozik, hiszen évente százmillió kuncsaftot szolgál ki. Persze nemcsak a cipőjavítás tartozik a profiljukhoz, bár — ki hinné! — ez a legjobban jövedelmező üzletáguk. S ugye az kész csoda, hogy Miskolcon, ahol a hagyományos módszerekkel egyetlen cipész- tanulót sem sikerült évek óta beiskolázni, a belgiumi illetőségű cég ilyen és ehhez hasonló munkára bőven talál jelentkezőt, fis itt, helyben, mert a cég mindig hely beli lakosokhoz ragaszkodik. De nemcsak egy szakmát kell hogy megtanuljanak, hanem legalább négyet, és emellett érteniük kell az üzletvezetéshez is. Ám az is alapvető követelmény, hogy a kereskedelmi illemtanból, a vevőkkel való kapcsolatteremtés tudományából legalább jóra, de inkább jelesre vizsgázzanak. Miskolcon a Centrum Áruházban nyílt meg a Minit szolgáltató részlege, mert igyekeznek olyan helyet választani, amely- nagy forgalmú, könnyen megközelíthető, hogy minél közelebb legyenek megrendelőikhez. A cipőjavításon kívül kulcsmásolással és néhány héten belül kés, olló é= korcsolya élezésével, valamint gravírozás- sal foglalkoznak majd. A cég persze nemcsak külsőségeiben megnyerő. Hiszen olyan gépekkel dolgoznak, amelyek kicsik és speciálisak, s a2 is lényeges szempont, hogy nem csapnak 0 már nem az a suszter bácsi (Kerényi László felvételei) nagy zajt. Gondjuk van arra is, hogy a szerény keresetűek is hozzájuthassanak szolgáltatásaikhoz, így lehetőség van választani, hogy hazai vagy import alapanyagot használjanak-e a mesterek. A kis célgépekkel gyorsan készül el minden, alkalmasint meg is várható. Ezzel a tempóval, s az állandóan garantált minőséggel — amit a cég vezetői rendszeresen ellenőriznek is — ugyanazt nyújtják tehát Miskolcon is, amit a világ 26 országában. O. E. A föld sorsától a tulajdonviszonyok alakulásáig, sok a homályos kérdés ma Magyarországon. A leginkább ködbevesző ügy talán a dolgozói érdekképviselet és a szakszervezeti mozgalom jelene és jövője. Arra, hogy a munkás és általában a munkavállalói érdekképviselet jelenleg kevéssé működik, rengeteg aggasztó jel utal: védtelenül az utcára kerülő emberek, megfoghatatlanul átalakuló vállalati vagyonok. A szóba jöhető érdekképviseleti megoldások egyike a munkástanácsok alapítása. Ez a szervezeti forma leginkább az 1856-os forradalom idejéről ismerős sokaknak, azaz a fiatalabbaknak nem egyéb történelemnél. De vajon mi lehet ma a munkástanácsok szerepe? Egyenes úton: elalszik A közlekedés legveszélyesebb helyei a hosszú, egyenes útszakaszok, és az útkereszteződések. Az első látszólagos egyszerűsége miatt lehetőséget teremt az emberi hibák kibontakozására. Az is tény, hogy a teljesen egyenes út hosszú látótávolsággal fárasztó. Az egyhangúság miatt az elal- vás veszélye is fennáll. A változatos vonalvezetés az embert ébren tartja, mert a sebességváltó, a kuplung, a fék és a kormány kezelése olyan fizikai tevékenységet eredményez, amely megfelelő nagyságrendű figyelmes- ségi szintet jelent. Az útkereszteződések bonyolultságuk miatt veszélyesek, Miért törpék Az átlagosnál alacsonyabb jer me tű, sötét bőrű népcsoportok, a pigmeusok (a Kongó menti őserdőkben élő bambutik. a Kalahári sivatagban élő busmanok) azért törpék, mert pubertásuk idején hiányzik szervezetükből a növekedést serkentő faktor. Amerikai kutatók kimutatták, hogy magasságukat tekintve a pigmeusok gyermekkorban a 38 etnikai csoport 18. helyét foglalják el, felnőttként azonban az utolsó helyre esnek vissza. Az ok: a növekedési faktor (IGF I) rendkívül alacsony szintje szervezetükben. A kutatók alacsony termetű törzseket hasonlítottak össze (az átlagos amerikainál tíz centiméterrel alacsonyabb bantukat, a 25 centiméterrel alacsonyabb pápuákat, és a 32 centiméterrel alacsonyabb pigmeusokat), és megállapították, hogy a testmagasság a növekedési faktor vérszintjétől a pigmeusok? függ, A pigmeus gyerek 1 milliméternyi vérében 89 nanogramm IGF I. van, az amerikai gyerekekében 108 nanogramm. A pubertás idején háromszoros lesz a különbség. A pigmeusok vérében milliméterenként 154 nanogramm, az amerikaiakéban 435 nanogramm a növekedési faktor mennyisége. 10 és 16 éves életkoruk között a bantuk testmagassága csupán 32 centiméterrel, a pigmeusoké kereken 20 centiméterrel nő. A megyei Agrárklub csütörtökön délelőtt fél 11-kor eszmecserét tart a Tudomány és Technika Háza 2. sz. előadótermében. A résztvevők Időszerű kérdések Svédország mezőgazdaságáról, éleIRuszkabányai András az MDF megyei és országos szervezetén belül is a munkás érdekvédelemmel foglalkozik. Ö így indokolja a munkástanácsok létrejöttének mai szükségességét: — A munkástanácsok önálló jogi személyként működhetnek a munkahelyeken, és az ottani helyi érdekeket képviselhetik. Ez azért fontos, mert a munkástanács képes arra, hogy kifejezze: más a gondja egy dunántúli bányásznak, mint egy perecesinek. A szakszervezeti ágazati rendszer pedig ezeket a nem lényegtelen különbségeket összemossa. ♦ Ügy tűnik, hogy a munkástanács a munkahelyi vezetők számára elég kellemetlen, a vezetői hatalmat nyirbáló szervezet lehet... — A józan gondolkodású vezetők nem akadályozzák a munkástanácsok megalakulását. Tudják, hogy szükségük van a dolgozói kontrollra, ez az 6 érdekük is. Az is igaz, hogy a vállalati vezetés, a „management’’ ma Magyarországon az évtizedeken át tartó kontraszelekció miatt sok esetben nem állja meg a helyét. Ezért azután aki nem érzi biztosnak a helyzetét, fellép a szerveződő munkástanács ellen. Erre is van számos példa. ♦ Milyen módon alakul meg egy munkástanács? — Az MDF segíti az ön- szerveződés minden formáját, de a munkástanácsok nem tartoznak egyik párthoz sem. Ma általában cl Ív— kor alakulnak ’meg, amikor a dolgozók úgy látják: az Aranykor elé néznek a japán asztalosok. Az oktatási minisztérium döntött: ki kell cserélni a padokat valamennyi iskolában, mert alacsonyak. A tervet a legrövidebb időn belül végre kall hajtani, bár ez nem kapcsolódik a nevelés semmiféle részletkérdéséhez sem. Egyszerűen arról van szó, hogy a mostáni generáció kinőtte az elődökhöz szabott garnitúrát. A szakemberek szerint a gyors növés a japán jólét következménye, közelebbről, az ősök egyoldalúbb táplálkozását felváltó változatosabb étkezésé. Ma például a 17 éves fiúk átlagos testmagassága 170,5 centiméter, miszeriparáról és kereskedelmi lehetőségeiről címmel előadást hallgathatnak meg. Vendég: Knut Georg Söderlund, a Svéd Királyság budapesti kereskedelmi kirendeltségének igazgatója. ingüket is elszedik, azaz végszükségben, utolsó mentőövként. Persze ilyenkor kiélezett a helyzet a cégen belül, így azután a még döcögős joggyakorlat melleti egyébként sem sima a munkástanácsok útja. ♦ Borsodban hány munkástanács van? — öt-hat működik. Javarészük két hónapja sincs, hogy létrejött, és elég sok van alakulóban. ♦ A munkástanácsoknak óriási szerepe lehet — lehetne — abban, hogy a tulajdonviszonyok reformjánál ne semmizék ki az értékeket eddig megteremtő dolgozókat. Ráadásul nem lehet hiteles, új vezetőket választani ott, ahol a munkavállalók nem gyakorolhatnak hatékony kontrollt. De lelhet-e szerepe a munkás- tanácsoknak a gazdasági felemelkedésben? Mert sokan azt mondják: a munkavállalók erős érdekérvényesítése gátja a radikális gazdasági reformoknak ... — Én azzal kívánom elsősorban cáfolni az utóbbi Az emberiség jelentős része meg van győződve afelől, hogy a nevetés a gondtalan élet boldogító ajándékerek tízzel több, mint 1926- ban a hasonló korú elődöké. Nem csekély elégedettségre ad okot, hogy már csak 2,5 centiméterrel maradnak le a nagy riválistól, az Egyesült Államoktól. Mielőtt bárki kétségbe vonná e tény össz- nemzeti örömforrását, annak emlékeztetőül felidézik Tos- hiki Kaifu miniszterelnök márciusi találkozását George Bush elnökkel, amikoris a tévé a képébe vágta a nemzetnek, hogy az 1,65 találkozott az 1,88-cal. Az egyik diplomata meg is jegyezte: „Semmiképpen sem manipuláljuk a közvéleményt. A politikusaink alacsonyak, és ezen nincs mit szépíteni.” Nos, mint a legújabb adatok bizonyítják, a jövő japán politikusai már magasabbról nézik a világot. Természetesen nemcsak a férfiak, hanem a nők is, hiszen a mai lányok a nagymamájukat átlagosan 7,5, a mamájukat 3 centiméterrel máris túlnőtték. Aminek egyenes következménye, hogy az All Nippon légitársaság 3 centivel emelte a légikisasz- szonyok testmagasságának minimumát; már csak 160 centiméter fölött lehet munkát vállalni és repülni. vélekedést, hogy felhívnám rá a figyelmet: az USA-ban például a nagyvállalati szervezetek válságának megoldásában egyre több helyen alkalmazzák sikerrel az önigazgató egységek létrenozá' sát. Sok szakértő szerint a jövőben ez a forma egyre nagyobb teret hódít a legfejlettebb és gazdaságilag is legerősebb országokban... ♦ Amit Ön eddig elmondott a munkástanácsokról, voltaképp ráillik egy jól működő, önálló munkahelyi szakszervezetre is. Lehet, hogy a munkástanács „szakszervezetpótló” forma a szak- szervezetek válságának idejére? — Hogy mennyire átmeneti forma a munkástanács, ma nem tudható. Tény, hogy egy jól működő szak- szervezet is betöltheti a szerepét. Van ahol valóban csak rövid életű kezdeményezés, mert egy meghatározott cél érdekében hívják életre: például Mosonmagyaróváron addig létezett a munkástanács, amíg elérték a gyár függetlenedését a Rábától. De akárhonnan vizsgálom is az ügyet, egy bizonyos: kell a hatékony dolgozói érdekvédelem. Ha ez nincs, hiányzik a korszerű gazdaságokat jellemző hármas egyensúly, azaz a tulajdonos, a szakmai vezetés és munkavállalók egyezkedésének, érdekegyeztetésének egysége. Ma a gazdaságban lassan megjelenik az igazi tulajdonos, de hiányzik a harmadik szereplő.:; (kiss) ka. Frank Farrelly amerikai pszichológus szerint a nevetés — gyógyszer. A lélekbúvár ezért evangélizációs körutat tesz a világban, és magához hívja a csüggedőket. Az olasz fővárosban tartott bemutató kezelésen részt vett a sajtó is, és mint a La Repubblicából kitűnik, jól szórakozott a terápián. Far- relly^ doktor egyik páciense például arról panaszkodott, hogy valamiféle belső hang minden cselekvésében meggátolja. „Egy csomó nő éppen ilyen gátlásost keres, mint te.” „Nem, doktor, nem ez a bajom. Inkább az, hogy nem vagyok képes kiadni magamból az alkotóerőt.” „Talán azért nem tudod, mert ilyen nincs is benned.” „Á, dehogy, tele vagyok energiával.” „Ki mondta ezt neked, a mamád?” „Belülről hallom.” „Rosszul hallod. Te ugyanis annyira unalmas fickó vagy, hogy még a saját belső hangjaidra is elalszol. Na már most, képzeld el, hogy milyen unalmasnak találnak azok az emberek, akikhez közeledsz! Voltaképpen őket is elaltatod. Sőt, az imáid is hiábavalóak, mert a fohászkodásod közben elalszik a jóisten.” „Dehát én föl akarok ébredni” — mondja a beteg nevetve. Ilyen egyszerű. Legalábbis a demonstráció szerint. A módszer: „A kezelő pszichológusnak tulajdonképpen az ördög ügyvédjévé kell válnia ahhoz, hogy megszémé- lyesítse a páciens lelki baját, mert csak így reménykedhet, hogy megszabadítja tőle a betegét.” Hogy ez nem mindig sikerült? Farrelly doktor szerint: „Még a Megváltó sem gyógyított meg mindenkit.” A svéd mezőgazdaságról az Agrárklubban Az ördög ügyvédje A nevetés gyógyít Mének a japánok Padot kell cserélni .
