Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)
1990-06-29 / 149. szám
/ A MISKOLCIAK MARI LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1*90. JÚNIUS 29., PÉNTEK ÁRA: 3,50 FORINT Tisztelt Olvasó! Bőt • hazában sokáig a mellébeszélés volt divatban, ^ minket — az operettslágert idézve - „nem rontott el az idő" és köntörfalazás nélkül közöljük: július másodikától mindennap nyolc oldalon, 4,20 forintos áron jelenik meg a Déli Hírlap. On úgyis tudja, Tisztelt Olvasó, ezért csak a rend kedvéért: fennállásunk éta hétfőn nyolc, más napokon hat oldalon jelentünk meg, hosszabb ideje 3,70, illetve 3,50-es áron. Az oldalszámemelést az élet kényszeritette ránk, hiszen a hirdetések örvendetes szaporodása miatt, nap-nap után anyagok (riportok, tudósítások, fotók) szorultak ki a lapból. Ezért szórványosan bár, de kritikát is> kaptunk régi olvasóinktól. Nem szeretnénk, ha mentegetőzésnek tűnne, de tény, hogy miközben lapunk ára változatlan maradt, előállításának költségei jelentősen nőttek. Am, nem ezt a költségnövekedést hárítjuk most ót az igen tisztelt olvasóra, csupán a naponkénti plusz két oldal rezsijének egy részét. Jóllehet olcsó módszer hasonlitgatni, most mégis kikivánkozik belölünk, hogy lapunk új áráért is körülbelül fél gombóc fagylaltot adnak manapság. Nyomós ellenérv lehet, hogy a fagylalt viszont legalább édes, miközben mi sokszor kesernyés, nyögve- nyelös dolgokról vagyunk kénytelenek írni. Tisztelt Olvasó! Az alatt a két évtized alatt, amióta lapunkat hétbe veheti, megértünk már egyet és mást itt Miskolcon, és tágabb hazánkban is. Reméljük, lesz idő - talán nem is olyan sokáig kall rá várni -, amikor azt adhatjuk majd hírül, hogy a korábbinál olcsóbban is többet tudunk nyújtani. Ma még nem tehetjük. De vigasztal bennünket az a tudat, hogy minimális áremelésünknek van fedezete: több cikket, főleg több sportanyagot tudunk közölni, mint eddig. Mivel kft.-ként működünk, mi dotációra, anyagi támogatásra sehonnan és senkitől sem számíthatunk. Támaszunk, megértő barátunk továbbra is csakis On lehet, Tisztelt Olvasó. ígérjük, hegy igyekszünk jól sáfárkodni a plusz oldalakkal és az eddiginél több, érdekes olvasnivalót talál lapunkban; július másodikától mindennap nyolc oldalon I Egzotikus táncok Hetedik alkalommal nyitotta meg kapuit a mozgás- művészeti tábor a Molnár Béla Ifjúsági Házban. A fiatalok napi hatórás gyakorlati foglalkozásokon sajátítják el a flamenco, a salsa, a szamba és a napjainkban rendkívül népszerű lambada lépéseit. Az órákat külföldi vendégoktatók tartják. Ottjártunkkor Elisabeth di Giusto a flamenco fortélyait oltotta be tanítványaiba. Mint elmondta, ez a cigánytánc elsősorban Spanyolországban vált népszerűvé. Témája általában a szerelem, vagy a halál. Több, mint hetven változata ismeretes, örömmel tapasztalta, milyen ügyesek a magyar fiúk és lányok, pedig nem könnyű tánc. Fügeczky Róbertné, a tábor szervezője nagy sikerről A majdnem becsületes megtalálók Mese a bodrogolaszi kincsről A történet jó régen kezdődött, nagyjából 1*00 évvel ezelőtt. A mai Bodrogolaszi mellett már akkor is település létezett, s lakói remek cserépedényeket tudtak készíteni, melynek töredékei ma is gyakorta kerülnek elő a falu határában a földből. Aztán a XII. században szép kis templom is épült itt, ám történetünk szempontjából fontosabb az az ismeretlen család, mely itt élt a XV. században. ök úgy gondolták (letéti jegy annak idején még nem létezett), hogy vagyonukat aranyban tárolják, s szorgalmasan gyűjtögették az aranypénzeket. Közbevető- leg: ezeket abban az időben nem is használták fizetőeszközként. hiszen óriási értéket képviselt egy-egy érme, fizetni a kevésbé értékes ezüstpénzekkel volt szokás. Ez a bodrogolaszi család nagyiából száz éven keresztül gyűjtögette az aranyakat. melveken ezalatt az uralkodó képe, Habsburg Alberttól Habsburg Ferdinán- die változott, tanúsítván az idő könyörtelen mú'ását. Az idő pedis könyörtelenül múlt: a takarékos családot elsöpörte a történelem vihara. a reitekhelvre elásótt aran'-pénzek hosszú csipke- rózsika-álmot aludtak, s zavartalanul pihentek a mélyben, mígnem kisebb kitérők után, újfent köztársaság lett Magyarországból. ■ ■ A történelem viharainak a pénzek szempontjából mellékes szerepe volt, mindösz- sze annyi, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése folytán nyughelyük té- eszfölddé minősült át. Ebből a földből szántotta ki egy traktor vontatta eke az idén tavasszal a kincset, s a derék megtalálók siettek azonnal eleget tenni állam- polgári kötelességüknek, s bejelentést tettek a leletről. A dolog szépséghibája mindössze annyi, hogy a lelet a tavaszon került elő, a bejelentés pedig alig három hete történt, méghozzá „közvetett” módon: valaki felajánlott megvételre egy aranypénzt a sárospataki Rákóczi Múzeumnak. Ók értesítették a Sátoraljaújhelyi Múzeumot, mint illetékest. Az ügybe hamarosan belépett egy — a régészettől igen távol álló — másik szakterület is: a rendőrség. Tudomásukra jutott ugyanis az ügy, s az is, hogy egyesek tudni vélik, hogy mások is találtak, és X-nél van Y-darab pénz. Ezután már sokkal több pénz előkerült, egy tételben például 39 darab. Kiderült az is, hogy Bodrogolasziban lázas régészeti érdeklődés vett erőt a falu lakosságán, a té- esz kukoricása úgy néz ki, az amatőr régészek tevékenysége nyomán, mint egy külszíni fejtés. Már a lelet eredeti helyét sem lehet pontosan tudni, furcsa módon ugyanis a Herman Ottó Múzeum fémkereső műszerrel felfegyverkezett szakemberei, a hely- belik által mutatott helyen, semmit sem találtak. Elmondták viszont, hogy rendkívül értékes leletről van szó, nemcsak az arany értéke miatt, hanem ekkora mennyiségű, és ilyen hosz- szú időt felölelő pénzlelet már évtizedek óta nem került elő. A mesének (remélhetően) vidám vége lesz, hiszen a muzeológusok és a rendőrség egyaránt azt szeretné, ha nem lenne ,.üsy” a bodrogolaszi kincsből, ehelyett inkább előkerülnének a hiányzó pénzek. így jól járnának a majdnem becsületes megtalálók is, hiszen komoly jutalom ütné a markukat, s hetedhét határra szóló vigasságot csaphatnának.., számolt be: nemcsak a megyéből, hanem Debrecenből, Győrből is érkeztek közép- iskolások. Elisabeth nemcsak a tábor résztvevőivel foglakozik: a Ködmön tánc- együttes részére is készít, Sevilla címmel, koreográfiát, Talán jövőre is eljön ... H. Sz. Kájé .Megszakadt a búza giere Az aratás hagyományosan Péter-Pál napján kezdődik — legalábbis az ország alföldi jellegű vidékén. Megyénkben, így városunk környékén is, amely az ország legészakibb ' kenyértermő területe, két-három héttel későbben érik kasza alá a gabona. Az idei korai kitavaszodás és a napfényes tavasz hatására azonban most csaknem az Alfölddel egy időben kezdik meg a kalászosok betakarítását. Megyénkben viszonylag kisebb területen termelik ezt a növényt — szemben az őszi búzával, amelynek már „megszakadt a gyökere”, azaz beérett. Aratására előreláthatóan július első napjaiban kerül sor. Betakarítására készen állnak már a kombájnok. A szakemberek megítélése szerint az alkatrészekkel történő ellátás az idén sem okoz majd nagyobb gondot, mint a korábbi években. így zökkenőmentes betakarításra számítanak. Amíg a kalászosok betakarításáig még néhány nap hátra van — addig különböző szerződéses növények aratásához már hozzáfogtak. A felsőzsolcai közös gazdaságban kasza alá érett már a kömény, amelynek betakarítását megkezdték. A város környéki szántóföldeken termett fajtaborsót is betakarították. s az étkezési borsót is nvűvik már többek között Nyéktád- háza. Hajőpapi környékén. (Kerényi László felvételei) Ki válassza a köztársasági elnököt? Vakációs népszavazás Ezer segítőre számítanak Meglehetősen váratlanul ért mindenkit a köztársaság ideiglenes elnökének beje-; lenlése: Göncz Árpád július 29-re tűzte ki a népszavazást a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. A szavazóknak azt kell eldönteniük, hogy hazánk legfőbb közjogi méltóságát közvetlenül a nép válassza-e meg, vagy pedig a mindenkori parlamentet illesse uieg ez a jog. A népszavazásig alig négy hét van hátra. Fel tudnak-e rá készülni időben? — erről kérdeztük dr. Juhász Józsefet, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárát. — A köztársasági elnök úr bejelentése a tanácson dolgozókat is igen váratlanul érte. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy technikai jellegű akadályai alig lesznek a népszavazásnak. Hiszen van választói névjegyzékünk, ennek alapján értesíthetjük majd az állampolgárokat á szavazás idejéről, helyéről. Van hol voksolni is. Várhatóan a korábbi népszavazásra kialakított szavazókörökben töltheti majd ki mindenki a szavazólapot. Természetesen arról sem hallgathatok, hogy számos ok miatt főhet most a fejünk ... — Elmondaná részletesebben? — A szavazókörök egy része iskolákban található Miskolcon. Márpedig az oktatási intézmények többségében legalábbis egészségügyi festést végeznek a vakáció alatt, így ma még nem tudjuk pontosan, hogy at ilyen helyeken hogyan szavazhatnak majd az emberek. Mint ahogy az sem egészen világos egyelőre, hogy kik számlálják össze a szavazatokat. Ismerjük ugyan a novemberi népszavazás szavazatszedö bizottsági tagjainak adatait, Hamarosan postára is adjuk a leveleket, amelyekben arra kérjük őket, hogy most is segítsenek. De azt is tudni kell, hogy igen sok közöttük a pedagógus. Ök viszont már megkezdték a szabadságukat, ezért kétséges, hogy tudnak-e segíteni rajtunk. A napokban találkozóra hívjuk azoknak a pártoknak a képviselőit, amelyek támogatták a népszavazási kezdeményezést. Felkérjük őket, delegáljanak tagokat a szavazatszedő bizottságokba. Nem kevés ember közreműködésére volna szükség. Ebben a városban 186 szavazókor van, mindegyikbe öt-öt ember kellene. Vagyis, hogy rendben menjen a népszavazás, legalább ezer emberre számítunk. ' — Nem beszélve a tanácsi dolgozókról, akiknek a szervezés ad majd munkát .... — így igaz... Fel kell függesztenünk az államigazgatásban dolgozók szabadságolását. Aki pedig már elment pihenni, kénytelenek leszünk visszahívni. Valószínűleg igen emlékezetes marad számunkra ez a nyár, hiszen a helyhatósági választások időpontja is igen közel van már. S ha nem akarjuk, hogy fennakadás legyen, időben ki kell alakítanunk az egyéni választókerületeket. Már meg is kezdtük ezt a munkát. — Térjünk vissza a népszavazáshoz! Júliusban nyaral az ország. Szavazhatunk-e ott, ahol éppen üdülünk? — Ez természetes, erre lehetőséget ad a népszavazásról szóló törvény. Ha valaki nyaraláskor is élni kíván állampolgári jogával, megteheti. Azon a településen, ahol lakik, a helyi vb-titkártóí kell igazolást kérnie arról, hogy a lakóhelyén szerepel a választói névjegyzékben. Ezzel az igazolással* a népszavazás napján ott veszik fel névjegyzékbe, ahol éppen tartózkodik. Ezután már nincs aÜadálva, hogy voksoljon az illető ... (bujdos) .
