Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-27 / 147. szám

I VB-eredmények SPANYOLORSZÁG-JUGOSZLAVIA 2-1 (0-0, 1-1) ANGLIA-BELGIUM 0-0, HOSSZABBÍTÁS UTÁN: 1-0 (TUDÓSÍTÁSAINK A 6. OLDALON) Nyári tábor • A nyári szün­időben az idén is számos művelődési intézmény szerve­zett tábort a fia­taloknak. Az egyik­ben az idegen nyelveket gyako­rolhatják, máshol úszni tanulhatnak, vagy éppen a kép­zőművészettel is­merkedhetnek meg. A sok-sok nyári tábor egyike még ezen a héten fog­lalkoztatja a gye­rekeket a Miskolci Galéria udvarán. Rajztanárok segit- ségével a grafiká­tól a színházig, a fotózástól a videó­zásig megannyi ér­dekes dolgot ki­próbálhatnak. A kéthetes szabad­időprogram végén kis házi kiállításon mutatják be az ott készített alkotásai­kat. (Kerényi László felvétele) Azt mondták a Szomszédokban, hogy disznózsír •• Ügyek a gazdasági bíróságon Akik nem tudjuk, hogy mennyi a perköltség A Szomszédok című telcrcgény vállalta egy megyénkben kozmetikai cég reklámozását. Nem újdonság ez ma már ná­lunk sem, filmek, tévéműsorok készülnek szponzorok bevo­násával. A Szomszédok ennek a cégnek egy bizonyos ter­mékét reklámozta (?), ám a kisszövetkezet egyszeresük úgy döntött, hogy nem fizet. Indoklásuk „ ... A tévé szolgáltatá­sa nem volt alkalmas a termékcsalád reklámozására, azért sem, mert a perbeli termékeket egyéb kozmetikumokkal együtt, alig felismerhető módon mutatták. Ráadásul a fősze­replő a disznózsír kifejezést használta a kozmetikumra, és emiatt az elérni szándékozott céllal ellentétes hatást váltott ki a nézőből.” A fenti, talán némiképp humoros esetet Görömbei István, a megyei bíróság (egyik) elnökhelyettese me­sélte el. Persze súlyosabb ügyek — és főleg azok — is foglalkoztatják a gazda­sági bírókat. Az elnökhe­lyettestől ígéretet kaptunk arra, hogy ezentúl időről időre tájékoztathatjuk olva­sóinkat gazdasági perekről, amelyekből egyre több van. Hogy mennyi? Csupán májusban 160 gaz­dasági per „született” a megyénkben működő ki- sebb-nagyobb cégek ellen. Az összkövctclés ellenük: 1 milliárd 114 millió fo­rint. (Talán nem árt még egy­szer leírni: ezek csupán a májusi perek.) A fizetési meghagyások száma 877 volt, „forintosít­va”: 492 millió. A perek száma már eddig több, mint az egész elmúlt esztendő­ben volt, és sokszorosára emelkedett a fizetési meg­hagyások száma is. Egy kisebb ügy: egy me­gyénkben tsz pénztárgépe­ket adott el a Vasedénynek. Darabját 36 ezerért, összesen háromezret. A vásárló beperelte a tsz-t, mert tisztességtelennek ítélte annak hasznát, miután rájött, hogy a pénz­tárgépeket a szövetkezet 32 ezerért vette. Sőt, kétségbe vonta a tsz jogát a kereske­désre. Első látásra — a lai­kusnak — úgy tűnik, igaza van a felperesnek. Az ítélet azonban nem marasztalta el a termelőszövetkezetet: „A szabad piacgazdálkodást megvalósítani szándékozó társadalmunkban a vételár meghatározása a felekre bízott megállapo­dás kérdése. Az árak változásának és el­térésének számtalan oka és eredője lehet. Az ilyen vál­tozásokba a jog eszközeivel beavatkozni nem célszerű.” Ehhez még csak annyit, hogy a tsz-nek igenis volt „jogo­sultsága a kereskedelmi te­vékenységre”, továbbá a Vasedény »jóval drágábban adta — akarta továbbadni — a szóban forgó pénztár­gépeket-. Érdekes, bár inkább a szomorú jelző illik ide, hogy nem minden jogtanácsos van tisztában a következő­vel: bármily nagy összeget perelnek, maximum 300 000 forintnyi illetéket kell leró­ni (a perköltséget azután természetesen a vesztes fi­zeti). A perköltség egyéb­ként a perérték hat száza­léka, de mint írtuk, maxi­mum 300 ezer forint. Elő­fordult, ugyancsak egy me­gyénkben cégnél, hogy 5,42 ezer forintot róttak le ille­tékként. Vagyis a cég jogásza 242 ezer forintot kirántott a kol­lektíva zsebéből. Ugyancsak az illetékbélyeg­gel kapcsolatos tudnivaló, hogy erre nincs kamat. Ilyen követeléssel is többen éltek, de kamatot csak a „marasztalási összeg” után várhat a pert megnyerő. Végezetül egy sörügy, amely­ben e sorok írója — bár maga inkább kólafogyasztó — ráhibázott az ítéletre. Egy hajdú-bihari fűszer­csemegében a vevő kosará­ban „felrobbant” a sörös­üveg. A bolt, illetve az azt üzemeltető kereskedelmi vállalat kártérítést fizetett a vá­sárlónak, majd 17 ezer valahányszáz forintra be­perelte a Borsodi Sörgyá­rat. A szakértő véleménye: a robbanás oka a szakszerűt­len tárolás, a durva mozga­tás, a nagy hőingadozás le­hetett. A kereskedelmi vál­lalat el is állt a kár áthárí­tásával kapcsolatos kerese­tétől. (szabados) Ingatlanügyekben az 0TI*-nél örülnek, a tanácsnál várnak Módosították Kit talált fejbe az ingat­lan-bumeráng? Ezen mor­fondíroztunk a legutóbbi lapszámunkban, azt elemez­ve: a parlament által ki­mondott állami ingatlanér­tékesítési stop, milyen kö­vetkezményekkel járt azok­ra nézve, akikre aligha le­het ráfogni, hogy nyerészke­déssel, az állami ingatlan kiárusításával foglalkozná­nak. Mert a tanács által ár­verésre kínált- bérlakásokra jelentkező családokra, vagy az üresen álló, elhagyott fa­lusi házat megvásárolni kí­vánó lakástalanokra nehe­zen húzható rá ez a kate­gória. A stop pedig őket is előnytelenül érintette, hi­szen mindenfajta állami in­gatlan adásvételét leállította a rendelet, kivéve a bérla­kások bérlők számára törté­nő értékesítését. Most azon­ban a Tisztelt Ház hozott egy újabb rendelkezést — ennek jártunk utána... • EGY MONDAT A SAJTÓBAN A nemrég elrendelt ingat­lan-stop azért okozott zűr­zavart, mert nem differen­ciált kellőképpen, azaz olyan ügyletekre is kiterjedt a ha­tálya, amire nem volt szük­ség. Ezt látták be a jogal­kotók, és most módosították a régebbi, május 31-i dön­tést. A módosítás egyelőre csak a sajtóban jelent meg, s így szól: a zárlat nem ter­jed ki ezentúl a Pénzügy­minisztérium, és az Állami Vagyonügynökség hatásköré­be tartozó, lakáscélú telkek­nek és lakásoknak a ma­gánszemélyek részére törté­nő elidegenítésére. • GARÁZSOKAT MOST SEM Nos, ez egy laikus számá­ra elég megfejthetetlen, ezért szakemberekhez for­dultunk értelmezésért. Dr. Juhász József, a városi ta­nács vb-titkára azt mond­ta, hogy számára sem telje­sen egyértelmű ez a mon­dat, ezért meg kell várni a törvényi szöveget és azt a végrehajtási utasítást, amit erre a hétre ígért a Belügy­minisztérium. De az már most egyértelműnek tűnik, hogy továbbra sem tud a tanács néhány fontos ügyben újra lépni. Nem idegeníthe­ti el azokat az üres bérla­kásokat, amelyeket licit, ár­verés útján kívánt értékesí­teni a városban, (összesen 180 otthonról lenne szó az idén.) Nagy gond, hogy több esetben félúton álltak meg az ügyintézésben, és a je­lentkezők egy részét ez bi­zony igen rosszul érinti;van akinek anyagi kárt is okoz. Továbbra sem tudják érté­kesíteni azokat a belvárosi házakat, amelyek eladásáról már döntött a városi tanács testületé. Legutóbb az utol­só pillanatban kellett lefúj­ni az árverést. Ez azért is gond, mert a város költség- vetéséből hiányoznak az el­adástól várt milliók. A tanácsi bérlakások el­adásakor továbbra sem le­het eladni a garázsokat. A bérlő megveheti lakását, de az addig bérelt garázst már nem. Itt is sok a félúton megrekedt ügy. a méltatlan­kodó állampolgár, • NEM ELÉG HALLOMÁSBÓL A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat Ingatlanközvetítő irodájában dr. Juhász Ildikó vezetőhelyettes is ezt erősí­tette meg, bár hozzátette: a rádióban hallott információ szerint, a vidéken álló üres házakat most már újra meg­vehetik az Inközön keresz­tül a lakásra vágyók. De ez csak amolyan „füles”, ami­nek alapján nem indíthatják újra az ügyintézést: meg kell várni a rendelet meg­jelenését. Az OTP-ben örömmel vet­ték tudomásul a módosítást, a bumeráng röppályáját mert az ő esetükben elhá­rultak az akadályok a la­kások értékesítése és a la­kásépítésre szolgáló tanácsi területek átvétele elől — hallottuk dr. Lindt György igazgatóhelyettestől. Szeren­csére olyan rövid idő telt el az eredeti döntés és a mó­dosítás között, hogy az OTP- nél ez érdemi fennakadást nem okozott, legfeljebb jó néhány telefont kaptak, ame­lyekre nehéz volt mit mon­daniuk. * Mindenki várja, hogy fel- álljanak azok a bizottságok, amelyek megyénként enge­délyt adhatnak az állami in­gatlanok értékesítésére. Ezt az időpontot július közepére teszik a szakemberek. Azt persze ma senki sem tudja megmondani, milyen sebes­séggel dolgozik majd egy ilyen bizottság. Reméljük, hogy ami a törvényalkotók­nak nem sikerült, jól megy a bizottságoknak: elkülöní­tik majd azokat az ügyeket, ahol valóban megfontolt, hosszú távú közösségi érde­keket figyelembe vevő dön­tésre van szükség, és azo­kat, ahol egy csak egy pecsét kell. amire viszont egy egy­re türelmetlenebb állampol­gár vár... (kiss) & r A MISS' Ilin BULLII kpif I V# m ti 1 I «SÍME í mm ■ ss i im vehf: - ' Ja $ i íSS ■ x 25k 4 «i,-: NAPILAPJA I XXII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1490. JÚNIUS 27., SZERDA ÁRA? 3,50 FORINT A megyei tanács-vb a környezetvédelemről Bírság-válság Fennállása óta alighanem legrövidebb ülését tartotta tegnap délelőtt a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A testület tagjai egy óra alatt a napirend végére ér­tek anélkül, hogy bármelyik kérdésben is érdemi vita alakult volna ki. Ez talán annak is köszönhető, hogy — mint néhány jelenlevő hangoztatta — megfelelő, il­letve jő színvonalúnak ítél­ték a vb tagjai elé került előterjesztéseket. Ami a napirendet illeti, szó volt a költségvetési in­tézmények gazdálkodásának tapasztalatairól. Erről most csak annyit: a lakosság szo­ciális-egészségügyi, oktatási­közművelődési ellátásról gondoskodó intézményháló­zatot szinte teljes egészében a tanács tartja fenn, illetve működteti. A tegnap vb-ülé- sen elnöklő dr. Majoros László általános elnökhelyet­tes meg is jegyezte: 1273 ta­nácsi intézmény helyzetéről kaptak a jelenlevők tájé­koztatást. Ezekben az intéz­ményekben majdnem 50 ezer ember dolgozik. A megyei tanács-vb ezenkívül dön­tött a területfejlesztési és szervezési, valamint a fog­lalkoztatási alapból nyújtan­dó fejlesztési támogatások­ról. Csak részben határoz­hattak viszont a szociális alap elosztásáról. Tízmillió forint áll e célra a megyei tanács rendelkezésére. Erre az összegre azonban a várt­nál többen pályáztak. Ha mindenkit támogatni kíván­nának közülük, több mint 41 millióra lenne szükség. Rá­adásul a Népjóléti Miniszté­riumban sem született még meg a pályázati pénzekkel kapcsolatos döntés, így az ügyre a megyeházán is visz- szatérnek... Megyénk környezetvédel­mének helyzete is terítékre került. Az egyik jelenlevő azt kérdezte ezzel kapcso­latban Deák Gézánétól, a megyei tanács környezetvé­delmi titkárától, hogy a közlekedési eredetű szennye­zés csökkentését hogyan le­hetne pályázatokkal elősegí­teni. A válasz nem hagyott kétséget afelől, hogy szinte sehogy. Ugyanis ilyen célra 30 százalékos támogatást ad­hatnak a pályázati keretből. A nagyobbik részt, 70 száza­lékot a támogatást kérőnek kell előteremtenie. Valószí­nűleg ez tartja vissza a je­lentkezőket. Az is elhang­zott: az új kormányzati kör­nyezetvédelmi koncepcióra várnak a szakemberek. Mó­dosítani kellene a közgazda- sági szabályozórendszeren is. Az utóbbiba úgynevezett környezethasználati díjat le­hetne beépíteni. A jelenle­gi bírságolási szisztéma ugyanis aligha vezet ered­ményre. Tíz, tizenöt évi bír­ságot kellene _ összegyűjteni ahhoz, hogy megszüntethes­sék azt az okot, ami miatt a környezetvédelmi bírságot szedik... B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents