Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)
1990-06-22 / 143. szám
Vasárnap, a várban Dixielandfesztivál Benkó Sándor és együttese neve fémjelzi a vasárnapi dixieland-fesztivált, ők a házigazdái és főszereplői a műsornak. Hazai és külföldi nagyságok sora lép fel, hogy délután 5-től az éjszakába nyúlóan szórakoztassa a publikumot. Elsőként a Heptone Dixieland Jazz Band mutatkozik be, őket követi a népszerűségében változatlan Luck, Boys. Visszatérő vendege a miskolci fesztiválnak az Oldsmobile Dixieland Jazz Band is. Rajtuk kívül már csak a műsorzáró Benkó Dixieland Band képviseli a hazai színeket (Berki Tamással és Richard Kruza vibraíonművésszel). Három német együttes szerepel a fesztiválon, amíg még van Székelyföld történetéből 21. Váltságdíj a tatároknak I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1640-ben fényes esküvőt rendezett idősebb fiának, Györgynek, amikor házasságot kötött Báthori Zsófiával. Az 1642. február 22-én tartott országgyűlésen pedig megválasztotta Erdély fejedelmének a halála esetére, meghatározva kötelességként a régi feltételeket, melynek egyike volt a szomszéd országokkal való barátság. Az apa 1648. október 11-én távozott az élők sorából. II. Rákóczi György rendezett gazdasági viszonyokat, katonai szervezettséget örö- költ és Erdély tekintélyét. A 28 éves fejedelem néhány évig megőrizte ezeket az állapotokat, de a külpolitikában nem tette magáévá az elvárásokat. Az 1653. szeptember 17-én Görgényben kiadott rendeletével betűrendes törvénygyűjteményt bocsátott ki. Ez a székely jogrendszerből 24 cikket ölelt fel. Belevették, hogy a székely birtokok eladása esetén a rokonoknak és szomszédoknak elővételi joguk van, elzálogosítás esetén pedig becslést kell alkalmazni. rulását, és nem vette figyelembe a bécsi királyi udvar tiltakozását sem. A svédekkel kötött egyezséget Lengyelország feloszlatására. 1657. január közepén, zord téli időben átkelt a Kárpátokon és fejedelmi pompával vonult be Krakkóba. Seregében 23 000 erdélyi és székely, 6000 román és 20 000 kozák harcos volt. A lengyelek megsegítésére a császár 16 ezer fős sereget küldött, majd Rákóczitól való elpártolásra bírta a románokat és a kozákokat. A török szultán pedig utasította a tatár kánt, hogy űzze ki Rákóczi katonáit Lengyelországból. Rákóczi végül is békére kényszerült és megtépázott seregével kénytelen volt hazaindulni. A kimerült, kiéhezett erdélyi had, Kemény János és Bél- di István vezérekkel, a tatárok gyűrűjébe került. Rákóczinak sikerült megmenekülni. A foglyok között igen sok volt a székely. Rájuk újabb megpróbáltatások, szenvedések vártak, mert a Krím-félszigetre kísérték őket és csak váltságdíj ellenében, évek múlva szabadultak. Rákóczit nagy felháborodás fogadta Erdélyben. A székely városok és falvak megrendült népe pedig ö$z- szeíogott, hogy szeretteiket a fogságból kiszabadítsák, A gazdagabbak 55. a szerényebb vagyonúak 35 tallért; a lófők, darabontok, a sóvá- gók egy eke után 1 tallért fizettek. Még azok is ősszé- fogtak a kiváltás érdekében; akiknek nem volt járó marhájuk, ők négyesével, hatosával egy-egy tallért fizettek. 1658-ban a törökök ésrtá tatárok elözönlötték Erdélyt, és irgalmatlan pusztítást vittek véghez. Fejedelmek váltották egymást. 1660. májús 22-én a Gyalu és Szászfene» közötti ütközetben II. Rákóczi György a fején súlyosan megsérült. Mivel Nagyváradra vitték, 1660. június 7- én halt meg. A csíki székelyekhez írt levelében elismeréssel említette, hogy a harcokban a székelyek éde* hazájukhoz való szeretetük és a fejedelemhez való hűségüknek dicséretes jelét adták. (bálám) " értelme, különböztessük meg őket: a Berliner All Stars NDK-beli, a Fiat FootStom- pers és az Allotria Jazz Band az NSZK-ból érkezik. A jegyek elővételben 150, 3fc Emlékkép a tavalyi fesztiválról a helyszínen 180 forintba kerülnek. A diákok 100 forintért juthatnak be. Aki este 8 óra után érkezik, az csak 120 forintot fizet. (Jegyelővétel a Széchenyi út 30. alatt, valamint a diósgyőri várban.) {fim Napló apámnak, anyámnak Csak remélni lehet, hegy egyszer majd veszi a fáradságot egy alapos műitész, s újra végignézi Mészáros Márta Napló főcímet viselő filmtrilógiáját Mégpedig nem filmes szempontok szerint, hanem arra figyelve, hogyan befolyásolta az alkotó szándékát (és szándékai megvalósítását) az a tíz év, amig a három film elkészült. Az utolsó darab, a Napló apámnak, anyámnak most került a mozikba. Az eleő két részt nyilván sokan látták, a Napló gyer- mekeimnek-et, és a Napló szerelmeimnek-et, így óhatatlan, hogy ne tegyenek összehasonlításokat. Az önéletrajzi ihletésű történet éppen a harmadik részben érkezett el csúcspontjára: hogyan éli meg ’56-ot egy jórészt a Szovjetunióban — ráadásul internacionalista módon — nevelkedett fiatal lány, aki az események középpontjába csöppen. Sajnos, a várt (szellemi) izgalmak elmaradnak a Napló harmadik részében, mert Juli gyakorlatilag kívülállóként bolyongja végig a magyar történelem egyik legsötétebb, ugyanakkor legszebb fejezetét. Teszi ezt annak ellenére, hogy számtalan családi, érzelmi szálon kötődik a képletes — és valódi — barikád mindkét oldalán harcolókhoz. Szegény Juli tehát ténfereg, miközben zajlik a nemzeti méretű véres dráma, s nem tud mást tenni, mint kimondja a meglehetősen merevre és emelkedettre sikerült mondatokat, melyek •— noha igazak — mégis súlytalanul lebegnek. Elmaradtak tehát a Naplót igazán naplóvá varázsló sze. mélyes rezdülések, melyek annyira hitelessé tették a trilógia első két részét. Ennél is bosszantóbb azonban, hogy a Napló apámnak, anyámnak többször „be van fejezve”, számos csúcspontja van, melyeken már nem lehet büntetlenül tovább haladni. Fellebbezéskor Az iskola dönt, vagy a tanács? A gyereket nem vették fel a középiskolába. A döntés ellen fellebbezett a megyei tanácsnál, amely azonban — az iskola véleményére hagyatkozva - elutasította azt. Vagyis az történt, hogy 'lényegében az iskola mondta ki másodszor is az ítéletet. Egy anyuka panaszolta el a fentieket, azzal, hogy járnánk utána, mi a ráció ebben. mennyire járt el tisztességesen a tanács. Megkérdeztük, megtudtuk. A fellebbezést az iskolához kell benyújtani, a megyei tanács társadalompolitikai főosztályának címezve. A tanácson összeül (t) a fellebbezési bizottság: a főosztály vezetője, a művelődési osztály vezetője, általános és középiskolai igazgató. A fellebbezések elbírálásánál abból a rangsorból indulnak ki, amelyet az adott iskola állított fel az elutasítottak- ról. És hogy miért? Mert elsősorban erre tudnak hagyatkozni. Az egyes iskoláknál tudják leginkább, hogy a felvételinél milyen szempontok vezérlik őket. Tehát: a tanács dönt, figyelembe véve az iskola véleményét. _ Ilyen csúcspont a fontos figurákat együtt felvonultató szilveszteri vigassága (1956. december 31-ét mutatja a naptár), ahol a résztvevők boldog új évet kívánnak egymásnak. És megkezdődnek a boldog új évek; 1957, majd sorban a többi... Kiss József II. Rákóczi György katonai segítséget nyújtott a lengyeleknek a kozákok ellen viselt háborújához. Ez kiváltotta Vasile Lupu moldvai román vajda haragját, mert 6 rokona volt a kozákok vezérének. Javaslatot tett a szultánnál Rákóczi megbuktatására, de már régen fűtötte a vágy Erdély és Havasalföld uralmának megszerzésére. Rákóczi, értesülve az áskáló- dásról, 1653-ban katonai erővel betört Moldvába. A székely haderő elfoglalta Jassyt és Szucsavát. 1654-ben pedig hadjáratot vezetett a Havasalföldre, és a Kárpátoktól délre levő terület is Rákóczi birtokába került. A hadjáratokban kiemelkedő tettekért sok székely harcos kapott kitüntetést és rangot. A svéd—lengyel háború idején 1656-ban mindkét harcoló fél katonai segítséget kért Rákóczitól. Az erdélyi rendek ehhez nem adták beleegyezésüket. Rákóczi nem kérte ki a törökök hozzájáKépek a házak falán A miskolci Aranycsillag presszóban ittam szokásos feketémet. A szomszéd asztalnál ült Miskolc város két jellegzetes figurája, a kövér Avasi Andor és az ösz- tövér Szinvás Lajos. Akaratom ellenére fültanúja voltam beszélgetésüknek: — Mit szól Szinváskám a készülő faliképekhez? — Melyikhez? — Hát amelyiket a Rónai Sándor Művelődési Központ épületének külső falára festenek. — Mi az? Már ezt sem hagyják békén? — Hogy mondhat ilyet? — Mert a városban egy igen jól szervezett „képzőművészeti banda” működik, és amint felújítanak egy házat, máris fekete, vagy színes festékspré- vel dekorálják a falat. Otromba betűkkel, szex- vagy más durva feliratokkal és — enyhén szólva — erotikus figurákkal „díszítik” a nagy költséggel felújított, frissen festett falakat. — De Lajos- kám! Ez egy művészi falfestmény. Hát nem tudja, hogy a Rónai külső falát felállványozták és egy híres francia festő festi ezt a nagy, mintegy ?0 négyzetméteres freskót. Méghozzá ingyen. És tudja, mi a címe? — Gondolom: Ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik. — Lajoskám, maga egy képzőművészeti analfabéta. — Miért? — Mert nem olvassa az újságokat. Ha olvasná, akkor azt is tudhatná, hogy a felállványozott falon a nagy mű már nagyrészt elkészült. — Na, de mi a mű címe? — Az ősidőkből származó Magyar- ország. — Ez szép téma. De mondja csak, az állványozást a MIK készítette? — Miért érdekli ez magát, Lajoskám? — Csupán azért, mert ha az állványozást a MIK csinálta, akkor a kép sohasem fog elkészülni. — Miért ne készülne el, Lajoskám? — Mert én a Rónai közelében lakom, ahol már vagy 16 éve ledőlni készül a ház teraszának utcára néző fala. — Na és? — Olvastam, hogy a MIK igazgatója megígérte, hogy a dőlni készülő falat augusztus 31-ig felújítják. Éppen ezért félek. — Hogy-hogy? — Mert addig azokat a bizonyos bejárati „védödú- colós” faalkatrészeket ellopják. — De mi köze van ennek a Rónai-freskóhoz? — Csupán any- nyi, hogy a készülő képen olyan „ördög”-féle figurát is felfedeztem. — Na és? — Csupán attól félek, hogy mivel közel lakom, beteljesedik a közmondás: Ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik. (hade) Dobbanások és csuj jogát ások Táncszínház, bán estén Táncszínházi bemutatók színhelye lesz a hét végén a Belvárosi Szabadtéri Színpad, azaz a Hámán Kató Kollégium udvara. A Miskolci Nyár e programja, pontosabban programsorozata a Szinvavölgyi Táncegyüttes műsorával kezdődik és zárul, vendég a Nyírség Táncegyüttes. Ma, a három este első bemutatóján, Táncok Magyar- országról és Erdélyből címmel összeállított műsorukkal szerepelnek a Belvárosi Szabadtéri Színpadon Szinva- vöűgyiék. (A csoportot a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központ és a Megyei Kórház támogatja.) Nemcsak a mai, hanem a szombati és a vasárnapi előadás is 8 órakor kezdődik, valamennyire 80 forint a belépő. A szombati műsor: Dobbanások is csujjogatások, a Nyírség Táncegyüttes előadásában. Kísér: a Csürdön- gölö zenekar. Vasárnap este Ismét a Szinvavölgyi szerepel a kollégium udvarán, A Nan KE című háromtételes művel, amely az Éden című excentrikus népmeséből, A ló kérdez című, megzenésített Ady-versekre koreografált eklektikus táncokból és a tulajdonképpeni A Nagy KE- ből (rítusok a történelmi időkből) áll. A Szinvavölgyi vezetője, rendezője Jóna István, kísérőzenekara a Borókás együttes, amelyet Acs Gyula vezet. Tanévzáró az egyetemen : Szombaton lesz a tanéviá- ró és diplomaátadási ünnepség a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az esemény helyszíne az egyetemi aula, kezdetének időpontja délelőtt fél 11. Nagy sikerrel, telt házak előtt mutatja be a Fővárosi Nagycirkusz Cirkusz Plussz c. műsorát, mely már a 100. előadáson is túl van. A műsor koronája ezúttal — ami plussz — Eötvös Gábor Jászai-díjas érdemes művész. Nincs olyan ember, aki ne ismerné a „Van másik” és a „Cakk- cakk” „szállóigét”, amely 4 földrészen elterjedt. Afrika kivételével a világot megjárt művész és felesége 4 év után most ismét a Fővárosi Nagycirkusz porondján lépnek fel, a gyerekek és felnőttek örömére, más nívós személyiségekkel együtt, mint pl. Durova, aki 150 állattal szerepel, vagy az ugródeszkaszámmal jeleskedő Kovacsevi-csoport. Nem felejthetjük el Donnert Leopoldot sem, gyönyörű lovainak idomítását mutatja be. A műsort szeptember 2-ig látogathatja a közönség.
