Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-19 / 140. szám

I VB-eredmények B-csoporti ARGENTINA-ROMÁNIA 1-1 (0-0) KAMERUN-SZOVJETUNIÓ 0-4 (0-2) (TUDÓSÍTÁSAINK A 6. OLDALON) xxii. évfolyam, 140. szám ÁRA: 3,50 1990. JÚNIUS 19., KEDD FORINT A MISKOLCIAK NAPILAPJA II vásáron: 3 vásári utcája Mint hírül adtuk, már több, mint 110 cég készül az augusztus 17. és 26. között megrendezendő Miskolci Ipa­ri Kiállításra és Vásárra. A látogatók természetesen most is szeretnének szuvenírrel hazatérni. Lesz is alkalmuk a vásárlásra, hiszen az idén is kialakítják a vásárlók ut­cáját. A 25 pavilonban 36 kiskereskedő, kisiparos, kft. és vállalat kínálja majd portékáit. Vezetői fogadóóra A Miskolc Megyei Városi Tanács szerdai meghosszab­bított ügyfélfogadási napján dr. Orosz István tanácsel­nök-helyettes tart fogadó­órát 15 és 18 óra között, a hivatali helyiségében. Két kampány között (1.) Jelöltek a nagyító alatt 0 Az utcanevek még a ré­giek, de a jelképek, címerek változóban vannak a mis­kolci házak homlokzatain. Azért csak változóban, mert van ahol még a helycserére váró látható, másutt a meg­lévő színesedett ki, de akad, ahoi a leszedett régi jelkép helyére még nem találtak újat... Színek, címerek, csillagok Az utcán járva mostanában érdemes felfelé is nézeget­nünk. Az épületek homlokzatát szemlélve, olyan változások­nak lehetünk ugyanis tanúi, amelyek jellemzőek arra a kor­ra, amiben élünk. Kiszínesedett például az a címer, amely az Akadémia Miskolci Bizottságának székházán látható, a Sza­badság téren. Amikor a házat felújították, a címer csak fehér meszelést kaphatott, mert az akkori politikai vezetés nem tartotta jó megoldásnak, ha felöltené eredeti szineit. így azután ott maradt ugyan a dombormű, de szerényen meg­húzódva. Igazi felemás megoldás volt ez, jellemző a tiltás és tűrés mezsgyéjén egyensúlyozó politikára. De továbbra sem színesedhet ki az a címer, amely a városházán látható. Egy darabig nem számíthatunk erre, mert a városi tanács testületé nem döntött az új miskolci címer sorsáról. Ma te­hát a kohászos címer van érvényben Miskolcon — de azt meg már régen leszedték a városháza ormáról. Most a haj­dú várja ott fehéren a sorsát, s meglehet, ha az új önkor­mányzat dönt, akkor helyet cserél egy színes Szent István­nal. S ha már az épületek homlokzatait böngésszük, érdemes azon is elmorfondírozni: vajon mi kerül majd a vörös csil­lag helyébe a volt pártház ormán, ahol most csak egy üres kör tátong? Könnyű dolguk volt az Országház esetében a döntéshozóknak, hiszen csak a régi díszt kellett visszatenni, de itt nincs mit előszedni a poros raktárból. Ha üzletköz­pont vagy irodaház lesz a volt pártházból, esetleg a minden­kori tőzsdei árfolyamokat jelző fényújság kerülhet a körbe. De leginkább talán egy óra illene oda. Igaz, óra másutt is található a városban, de ide olyan kellene, ami évszámot, dátumot is kiírna, mindig figyelmeztetve minket: miközben belső időszámításunk évtizedekkel hátrébb jár, Európa és a világ órája már az ezredforduló felé pörgeti az idő kerekét. (k—ó) Szociológusok vizsgálata a választási harcokról Nem elég a kezd&rúgás: focizni kell! 1 jen az iiar-piri? Az inkubátor nevű orvosi berendezés nevét mindenki Is­meri, hiszen ez az a szerkezet, ami a túlélést biztosítja a gyönge újszületteknek. Ha egy kis súlyú, túl korán jött gye­rek védtelen, esendő, aljkor különösen igaz ez a kezdő, most születő magyar gazdasági kisvállalkozásokra. Ráadásul a leg­több vállalkozónak njnes még egy dobása: ha kudarcot vall az első rajttal, oda a kínkcservvel összerakott töke, nincs mód az újrakezdésre. Ha emiatt túl óvatoskodó a kezdő vállalkozó, akkor pedig azért maradhat cl a siker. A látszó­lag megoldhatatlan helyzetben is létezik segítség: például többek között az inkubátor-program! Ez az amerikai mód­szer most már Miskolcon is igénybe vehető, a Borsodterv épületében, a Bajcsy-Zsilinszky út 17. sz. alatt, ahol egy újonnan alakult kft., a Starter található. Miféle emberek voltak va­lójában az országgyűlési vá­lasztásokon a képviselőjelöl­tek? Miért éppen őket sze­melték ki honatyának a pár­tok? Egyenlő eséllyel lép­tek-e a szorítóba? Mindez kiderül abból a vizsgálatból, amelyet szociológusok végez­tek a parlamenti választá­sokat követő napokban. A Társadalomtudományi Inté­zet megbízásából az egész országra kiterjedt a vizsgá­lat. Borsod-Abaúj-Zemplén- ben három szociológus: Sza­bó Györgyné, dr. Páczelt Istvánná és dr. Loss Sándor beszélgetett a képviselője­löltekkel, a pártirodák és a választási irodák vezetőivel, illetve a fizetett kampány- főnökökkel. Az országos adatok — köz­tük a kutatás borsodi ered­ményei — hamarosan könyv­formában is napvilágot lát­nak. A tanulmányt a Jelen­kor alapítvány és a Magyar Tudományos Akadémia Re­gionális Kutatások Központ­ja jelenteti meg. A Déli Hír­lap azonban lehetőséget ka­pott rá, hogy már most tal­lózzon az érdekesebb meg­állapítások között. Azért is fontosnak tartjuk a szocioló­gusok tapasztalatainak is­mertetését, mert néhány hét múlva ismét kampánytól lesz hangos az ország. Írásunk nem tudományos igénnyel készült. A legérdekesebb, s ígv a leginkább közérdeklő­désre számot tartó tények közül válogattunk. • TEKINTÉLY ÉS TISZTA MÚLT Nézzük először is, hogy milyen szempontok alapján választották ki a jelöltjei­ket a pártok? A Magyar De­mokrata Fórum azokat jelel­te, akik az MDF szervezésé­ben érdemeket szereztek. Vi­déken potenciális politikai vezetőkre, tekintélyes, tiszta múltú, népszerű emberekre, olykor olyanokra esett a vá­lasztásuk, akik nem tagjai a Fórumnak. Pártonkívüli volt például dr. Tóth Albert ti- szalúci lelkész, dr. Nagy Bo- zsóky József sátoraljaújhelyi főorvos, vagy az egykori to­kaji vb-titkár, dr. Maczó Ág­nes. A Szabad Demokraták az SZDSZ prominens szervezőit, kiváló szakembereket, közis­mert, népszerű embereket jelöltek. Közülük is elsősor­ban olyanokat válogattak, akik valamilyen módon kö­tődtek a választókerületük­höz. Példaként a színész Tí­már Évát és Koncz Gábort, a közgazdász dr. Juhász Pált. vagy Csorba Piroska költőt említi a borsodi vizs­gálatot összegző dokumen­tum. • AKIK NEMET MONDTAK... A Magyar Szocialista Párt az elődpárt reformereit, az értelmiségi elithez tartozó, tiszta múltú, tekintélyes em­bereket indította csatába — már akik egyáltalán vállal­ták közülük a jelölést. Az MSZP-nek ugyanis az okoz­ta a legnagyobb gondot, hogy az alkalmasnak ítéltek közül sokan mondtak nemet a felkérésre. A Keresztény- demokrata Néppárt a KDNP szervezőin kívül főleg vallá­sos kötődésűeket, az egyhá­zak második vonalába tar­tozó világi presbitereket, hitoktatókat, kántorokat je­lölt, sok esetben „aki vállal­ja” alapon. A Fidesz az ala­pító tagjain kívül népszerű pártonkívülieket választott. A Magyar Néppárt régi pa­raszti múltú, tekintélyes em­bereket indított, de . olyan híres, fővárosi embereket is kiszemeltek, akiknek azért van valami közük ehhez a környékhez. Ilyen Béres Fe­renc, a népdalénekés. A Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt a munkás elit 30 év körüli, ismeretlen tagjaival, illetve régi szociáldemokra­tákkal vállalta a küzdelmet. A Hazafias Választási Koalí­cióhoz azok csatlakoztak, akik nem találtak maguk­nak pártot, de a teljes füg­getlenséget sem akarták vál­lalni. A Kisgazdapártnál jó ajánlólevélnek tűnt az anti- kommunizmus és minden múltbeli sérelem. A párt szervezőit jelölték, s azokat, akik — ha máshogy nem is —, de akik legalább a csa­ládjuk révén az FKgP-hoz kötődtek. • HOL VOLTAK AZ MSZMP-TAGOK? Mint látható, néhány párt­nál lényeges szempont volt a tiszta múlt. Ezen a régi MSZMP-től való különállást kellett érteni. Ám hiába próbáltak meg érvényt sze­rezni ennek a követelmény­nek, a mi megyénkben csu­pán a Kisgazdapárt jelöltjei között nem akadt korábbi MSZMP-tag, a többi szerve­zetnél viszont igen. Az egy­kori Magyar Szocialista Munkáspártnak a jelöltek közül az MDF-ben és az SZDSZ-ben négyen, az MSZP-ben 11-ep, a HVK- ban 7-en, az Agrárszövetség­ben 10-en, a Magyarországi Zöld Pártban, a Magyar Néppártban és a Vállalko­zók Pártjában ketten-ketten, s 11-en a független jelöltek népes táborában. Egy-egy jelöltnek volt MSZMP-s múltja a Kereszténydemok­rata Néppártban, a Fidesz- ben (!) és az MSZDP-ben. Érdekes viszont, hogy a mostani MSZMP-s képvise­lőjelöltek közül az egyik ez­előtt egyáltalán nem volt tagja a régi Magyar Szoci­alista Munkáspártnak... (Folytatjuk) bujdos A Starter olyan vállalko­zás, amely a vállalkozáso­kért van. És persze általuk létezik, hiszen a Starter is üzleti alapokon nyugszik, ám a sikerét csak mások sike­rének kovácsolásával érheti el. Karczagi Gyula, a Star­ter .ügyvezető igazgatója így magyarázza az inkubátor­program lényegét: — A programot a SEED amerikai kezdeményezésre létrejött lysvállalkozás-fej- lesztési hazai alapítvány közreműködésével és mód­szerével terveztük, és így is működtetjük. A célja az, hogy az inkubátor-program­ban résztvevő kisvállalko­zások kezdési nehézségeit csökkentsük, a túlélési esé­lyeiket javítsuk, kiküszöböl­jük azt a helyzetet, hogy a kezdeti akadályok miatt vol­taképp nem is tudják ki­próbálni, mit is ér ötletük, munkájuk a piacon. El sem jut addig sok magyar vál­lalkozó, hogy „focizzon” egy kicsit, csak a kezdőrúgást teheti meg... Az inkubátor­vállalkozás a jelentkezők közül a SEED módszerével kiválasztott kisvállalkozáso­kat csoportokba, majd há­lózatba szervezi. Ezen belül a teljes önállóság mellett mindenki igényeinek, szük­ségleteinek megfelelő szol­gáltatásokat vehet . igénybe a teléphelykereséstől a pénz­ügyi források felkutatásán át a jogi képviseletig. Arra is vállalkozunk, hogy , segí­tünk az átmeneti pénzügyi gondokon. — Hogyan tud a Star­ter megélni azokból, akik maguk is segítségre szo­rulnak? — Az inkubátor-program több anyagi forrásra tá­maszkodik. Csak részint ar­ra, hogy a hálózatba szer­veződő kisvállalkozások*" díj­térítést fizetnek, hiszen nem növelhetjük a vállalkozókon élősködők számát. A prog­ram részint a hálózat belső szolgáltatásai miatt keletke­ző megtakarításokra, és ami nagyon lényeges: vállalko­zástámogató bel- és külföl­di alapítványokra támasz­kodik. Lényeges bevételt je­lent, hogy a kit, inkubá­toron kívüli tagoknak Is el­érhetővé teszi szolgáltatása­it, megfelelő díjazásért. — Nem tartanak attól, hogy járatlan úton indul­va, épp Önöket fenyegeti majd a kezdés minden nehézsége? — Ez az út nem járat­lan: külföldön a vállalko­zásélénkítés eszközének te­kintik az inkubátor-hálóza­tok szervezését, de itthon is létezik már néhány, és szer­veznek is többet. Az inku­bátor-szervezetet létrehozó kft. rugalmas szervezet: gyorsan alkalmazkodik a változó igényekhez, hiszen döntően nem saját személy­zettel, hanem szakértői há­lózattal dolgozik. — Kiknek ajánlható az inkubátor-program? — Azoknak a vállalko­zóknak, akiknek most telje­sítőképes managementre van szükségük az üzlet beindítá­sához. A program ugyanis nem gyámkodik, hanem át­menetileg segít, hiszen maximum három évig lehet részt venni benne. Nem cél a „túlsegítés”, a cégekre való rátelepedés, <-öt a prog­ram kifejezetten arra tö­rekszik, hogy a fázisidő el­teltével saját lábára állítsa a cégeket, és újabbakat kapcsoljon be a hálózatba helyettük. S még egy na­gyon fontos dolog: az egyik leglényegesebb segítség, szol­gáltatás — amelyet külső megrendelők is igénybe ve­hetnek — a hitelek és tá­mogatások megszerzése a cé­gek számára. (kiss) * r

Next

/
Thumbnails
Contents