Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)
1990-05-18 / 113. szám
Múzeumi világnap Rajczi Mihály Miska-kancsói (képünkön) az északi országrész népi kerámiamüvészeiének híres, szép darabjai. Egy kor ízlésvilágát mérhetjük le rajtuk. A Herman Ottó Múzeum Papszeren rendezett kiállításán pedig az őskortól a XX. századig azt a folyamatot kísérhetjük végig, amelynek során az ember keiében művészi alkotások anyagává vált a föld, az agyag. A reprezentatív kerámiabemutotó a 13. múzeumi világnapot köszönti. (Cikk a 4. oldalon.) (Kerényi László felvétele) A legolcsóbb műemlékvédelem Az Aba utcától a Zsolcai kapuig Az utolsó főbíró emlékezetére • Főútjaink nevének változása A „régi Miskolc” régi térképei történelmi utca- és helyneveket őriznek. Az elnevezésekben az a közös és jellemző, hogy gyakorlatiasak. Az utcanevek valamire, valakire utaltak, ennek következtében eleink hamar eligazodtak Miskolcon. Kevés maradt meg a régi miskolci utcanevek közül, pedig a legolcsóbb műemlékvédelem: az utcanevek megőrzése. Manapság a legismertebbek közé tartoznak a várost átszelő, négy égtáj felé mutató főútjaink nevei: „a kapuk”. Ezek közül a „legmakacsabb” a Zsolcai kapu, mert nevét az 1718-ban tör- 'tént első említése óta, egyszer sem változtatták meg. Eltűnt viszont a Fábián-ka- pu neve, amelyről évekkel ezelőtt azt a kávéházat javasoltam elnevezni, amelyet az Almássy-kúriában a most folyó átalakításokkal szándékoztak létrehozni. Jó okot erre az adna, hog/ a Fábián utca a mai Széchenyi út elején kezdődött, talán éppen a mai Tanácsház tér 13. számú épületnél. A névadó Fábián család pedig az utolsó Miskóc- nemzetségbeliekhez tartozóként, ebben az utcában lakott, valahol a Pece tájékán. Elenyészett az idők folyamán annak a „kapunak” a neve is, amely a mai Irányi utca helyén a „Városárok” és a gyümölcsöskertekhez vezető — Megy- gyesalja — út találkozásánál volt. A Szentpéteri kapu neve először egy 1562-ben kötött szerződésben bukkant fel. említett vezetőjéről utcákat neveznek el: Losonczy Farkas Károlyról és Soltész Nagy Kálmánról. Az előbbi volt az, aki a város élén utoljára viselte a főbírói tisztséget is, továbbá aki felújította a város évszázados vágyát: a királyi városság elnyeréséért. Soltész Nagy Kálmán, aki L. Farkas Károlyt 1878-tól követte a közjogi méltóságban, majd negyed századig volt a város élén. Senki nem állt rajta kívül Miskolc közigazgatásának csúcsán ennyi ideig egyhuzamban: 23 éven át. Ma már ez az utca is hiányzik a város utcajegyzékéből. A háború utáni térkép régóta múzeumi tárgy, de adatait — sok helyen — na* ponta lehet olvasni: az utcanévtáblákon ... Iglól Gyula Toborsó ötletek a világkiállításra A fermáltengerre lehelne építkezni Vezetése alatt kezdett Miskolc „várossá” változni. Jól ismerem a miskolci térképek jó néhány példányát, az újabbakat is. Köztük van egy hivatalos kiadású, Szent István címeres, a város „THJ” korából való. Az utcák felsorolása az Aba utcával kezdődik rajta, és a Zsolcai kapuval fejeződik be. Ezen a térképen látható a háború utáni utcanévváltozások végrehajtása is, szabadkézi javításokkal. A Szent István utca nevét már azon a térképen áthúzták, de a Szent Anna utcát még meghagyták. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1990. MAJUS 18., PÉNTEK Arat 3,50 FORINT Reklamál az utazási iroda „Nagy Boldogasszony-kapu” alakban, utalva az akkor még meglévő Boldogasszony templomra, hiszen a „főút” is ott vezetett ki a városból. A Mindszenti-kapu elnevezés éppoly logikus volt az 1880-ban Miskolchoz csatolt Mindszent község miatt, mint a későbbi, Hejőcsabát idéző Csabai kapu. A „Diósgyőri-kapu” szintén 1562- ből származó megnevezés, amely a többihez hasonlóan „főút” és a hajdani város sánca, árka kereszteződésénél volt. Földrajzi helyhez kötődött a Tetemvár tér elnevezés is, amelyet 1951. március 10-én az I. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága változtatott meg a felavatásra váró Petőfi-szobor okán, nagy költőnk tiszteletére. Az új név azóta a legendás költő történelmi személyiségéhez kötődik. Néhány éve lehetőséget kaptam rá, hogy új utcanevekre tegyek javaslatokat. Ezek közül a Belegrád-közt és a Nagy László költőről való elnevezést meg is valósították. Nem sikerült viszont elérni, hogy két 19. századi polgármesterünk emlékét ismét viseljék közterületek. Drágábban libet a vendég Miskolctapolca idegenforgalmi látványossága a nyári hónapokban a szép fekvésű strand. Igaz, számos objektív ok miatt, az idén csak júniustól látogathatjuk, így a májusban érkező vendégek nem is vehették igénybe szolgáltatásait. Emiatt keseregnek azok az idegenforgalmi szakemberek is, akik a tapolcai üdülővendégeket fogadják. A Borsod Volán Utazási Iroda hosszú évek óta végzi ezt a feladatot, s évente mintegy 300 vendégnek biztosítanak nemcsak szállást, hanem egyéb szolgáltatásokat is. Megszervezik számukra többek között a fürdőzés lehetőségét, s előre megvásárolják a vállalatoknak a fürdőbelépőket, kabinbérleteket. Azzal keresték meg szerkesztőségünket a napokban, hogy sokallják a tapolcai strandra szóló kabinbérletek idei árát, s azt is nehezményezik, hogy a kétezer forintos emeléssel kiadott bérlet egy évekkel ezelőtt készült nyomtatvány. Panaszukkal a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalathoz fordultunk, ahol megtudtuk, hogy valójában egy korábbi félreértés eredménye a mostani panasz. Az elmúlt években ugyanis nem váltották meg három hónapra a kabinbérleteket, csupán egyszer vásároltak, egy hónapra szóló — 1500 forintos — bérletet. Ezzel aztán'egész szezonban jártak a vendégek a strandra, noha minden hónapban újra vásárolniuk kellett volna. Igaz, erre akkor senki sem figyelmeztette az irodát. Ebben az évben már 3500 forintot kell fizetni, de ez a bérlet egész szezonra szól, egy kabinra. Ezt az árat már a húszszázalékos kedvezménnyel csökkentették. Tizenhét százalékos kedvezménnyel számolták a 90 napra érvényes szezonbérlet belépőket, amelyeknek ára a tapolcai strandon 2700 forint. Egyébként ezekbe az árakba már azt is beleszámították, hogy az idén szombaton és vasárnap a napi belépők 5 forinttal többe kerülnek Tapolcán a strandon és a Termál-fürdőben is. A miskolci Augusztus 20. strandon viszont nem emelkedtek hét végén sem a belépők árai. Tapolcán a hét napra szóló fürdőbelépők 20 forinttal kerülnek többe az idén, s a Borsod Volán Utazási Irodában azt is kifogásolták, hogy az elmúlt évben a vállalatok által fel nem használt belépőket a vízművek nem váltja vissza. Erre most nincs módjuk — hallottuk — bár azt is hozzátesszük, hogy talán a tárgyalások során megtalálhatják a megegyezést, mindkét fél megelégedésére. Nincs könnyű helyzetben a miskolci víz- műrttek sem, hiszen szerény összegből gazdálkodhatnak. Ugyanakkor az utazási irodának is gondot jelent, hogy megrendelőivel megértesse: az idén borsosabb árat kell fizetni a fürdőzésért. A megegyezés (kompromisz- szum?) alapja kétségtelenül az idegenforgalmi vonzerő megtartása lehet... _ y. zs. Mint ahogy 15 éve is megválaszolatlan maradt az a kérvényem, amelyben két „elfelejtett’ régi miskolci utcanév újbóli alkalmazását indítványoztam. Ennek következtében az akkor kiépülőiéiben levő főútvonalak egyikét sem nevezték el Újváros, vagy Újvilág utcának. Pedig az a városrész, ahol az a két út akkortájt nyílt meg, egyben egy „új várost” és egy „új világot” is jelentett a város történetében. Egykoron a városatyák amellett döntöttek, hogy a város közigazgatásának két A Minisztertanács a 81/ 1990. MT sz. rendeletével Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt hozott létre. Az alapítvány célja a Magyar Köztársaságban élő, önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalok egyéni és közösségi aktivitásának támogatása, a szabadidőeltöltés jobb feltételeinek megteremtése, az ifjúsági és gyermekturizmus ösztönzése, a nemzetközi szakmai és jószolgálati cserekapcsolatok támogatása. Az alapítvány politikai tevékenységet nem támogat. Az alapítvány célkitűzéseinek megvalósítására és A Miskolci Építőipari Vállalat még az év elején felhívással fordult a társvállalatokhoz — tervezőkhöz, építőipariakhoz és építőanyag-ipariakhoz —, amelyben tulajdonképpen vészharangot kondított meg. Hangsúlyozta: a gazdaság építésügyi ágazata, amely harmad- millió embert foglalkoztat, a teljes összeomlás határán áll. A megállapítás nem túlzás. A tervezővállalatok a megmondhatói': oly mértékben csökkent a rendelésállomány, ami már az építési megyénkben található vagyonának hasznosítására megyei intézőbizottság jön létre, melynek tagjai lehetnek azok a megyében bejegyzett társadalmi szervezetek, melyek bírósághoz benyújtott alapszabályában megfogalmazottak kapcsolhatók az alapítvány célkitűzéseihez. Az intézőbizottságba az alapszabály és a bírósági bejegyzés másolatának megküldésével lehet jelentkezni május 27-ig. (Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács V. B. társadalompolitikai főosztálya, Berta Attila, Miskolc, Tanácsház tér 1. 3541.) Az első ülésről az érintettek értesítést kapnak, „ kapacitás szükségességét vonja kétségbe. A megrendelők pénz hiánya miatt visszavonják megbízásaikat, s leállítják a megkezdett munkákat. Ezt a folyamatot kívánja megállítani a Miép a felhívásában megfogalmazottakkal. A vállalat szakembereinek véleménye az, hogy a Budapest—Bécs világkiállítás megrendezése lenne az a hosszú távra szóló program, amely mind a tervezők, mind a kivitelezők, de az építőanyag-ipar gondját is megoldaná. Hiszen országos infrastruktúrát kellene hozzá építeni: hírközlés, autópályák, belföldi légiforgalom, szállók, gyógyüdülők, a turizmus és a mindezeket ellátó üzlet- és sporthálózat adna munkát az építőknek. Különösen nagy kincsünk az a termálvíztenger, amely régiónkban, de országszerte is rendelkezésre áll. A világkiállítás ritka esélyt adna arra, hogy az ide érkező látogatók millióit a kiépítendő fürdőközpontokban — gyógyulva pihenni, szórakozni — vendégül lássuk. A termálvíz kincs — talán többet ér a fekete aranynál. Ha okosan bánunk vele, európai idegenforgalmi centrummá válhatunk. A melegvizes fürdőkúrát lehetővé tevő fürdőközpontok kiépítéséhez az UNESCO által adott 10 millió dollár segítségével sok évvel ezelőtt elkészült az a balnep- gráfia, amely megmutatja, hol érdemes fürdőközpontokat kiépíteni. Ezekhez rendelkezésre áll tíz házgyár, a cégek építési rendszere, 14 BVM-gyár, összességében a gépi eszközök, amelyek együtt képesek felépíteni, berendezni, üzembe helyezni a szükséges számú szállást és egyéb épületet, ’ közművet, utat, autópályát. A tőkét pedig mindehhez a tőkés világból lehetne megszerezni, a versenyeztetett koncessziók útján. A befektetés — hozadékkal együtt — a használati díjakból határozott idő alatt megtérülne. A tulajdon- és használati jog ezek után a magyar nemzet vagyonát gyarapítaná. A Miép hisz abban, hogy üzleti alapon megtalálják a partnereket, hiszen a világ- kiállítás az ilyen befektetések sikerének a garanciája is. Esély ráadásul arra, hogy Magyarország Európa gyógyhelyévé váljon, annak minden idegenforgalmi és kapcsolódó előnyével együtt. A Mi ép felhívásához több, mint tíz tervező, beruházó, építőipari és építőanyag-ipari vállalat csatlakozott már, egyetértve a toborzó ötletek sokaságával, s önálló ötleteikkel is gazdagítva azokat. ^ Megyei intézőbizottság alakul Gyermekés Ifjúsági Alapítvány
