Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)

1990-05-14 / 109. szám

i ★ Fátyol Zoltán rajzaiból a Kossuth utcai Mini Galériában látható kiállítás. Ik •i Szülőföldünk muzsikája, művészété Új utakon az irodalomtanítás „...remek érzés, amikor kutatni kell” Mihály román vajda 1599. október 28-án Nagyszeben kö­zelében Selienberknél a szé­kely haderő segítségével győ­zelmet aratott Báthori Endre erdélyi fejedelem hadserege ellen. A székelyeknek már a hadrakelés előtt megígérte, hogy győzelem esetén ősi sza­badságjogaikat visszaállítja. 1599. november elején di­adalmasan vonult be Erdély fővárosába Gyulafehérvárra. Ott kiadta a szabadságleve­let november 3-án a kézdi- szébieknek, , november 8-án külön Udvarhely és külön az összes székely székek számára. 1600. március 7-én pedig Brassóban csik-gyer- gvó és kászonszékieknek. Okleveleiben — magyarul — a vajda így címezte ma­gát ,,Mü Mihály Havasal­földének vajdája, az császá­ri és királyi szent Felség­nek tanácsadója, Erdélyben helytartója és azoknak Er­dély körül és annak alája vetett részeinek végeiben való hadainak főkapitánya.” Bevezetőjében ezt írja: „A kereszténységnek a barbá­rok elleni megvédésében legtöbbet tett a harcias szé­kely nemzetség, amely Er­délyben nagy területet bír, s hadi érdemei mind a múlt, mind a jelen időben dicséretesek” ezért............a székely székek lakóit, s azok utódait és örököseit szolgai állapotjukból és a nemesek hatalma alól kive­szi. megszabadítja” hogy „mindazon szabadsá­gokkal és kedvezményekkel élhessenek, melyekkel őseik és elődeik régi szabadságaik fennállása ideién a régi ki­rályok s nevezetesen a di­cső emlékezetű Mátyás ki- rálv alatt' éltek és amelyek­kel elődeik akkor bírtak.” Elrendelte, hogy minden székely a sóbányákból sza­badon vehet sót saját hasz­nálatára. de „mindazonáltal nem eladásra. „Megengedte a jobbágyok elköltözését a nemesi birtokról. A job­bágyság eltörlése a székely tömegek jelentős győzelmét jelentette. Régi szokás «volt náluk amit Mihály vajda is elrendelt, hogy amikor új fejedelem foglalta el a trónt, vagy nősült, akkor minden hatodik ökrüket az uralkodónak adták. Az adó­ba fizetett ökrüket vörösre Premier filmek a Hónaiban Május 23-tól minden szer­dán premierfilmeket mutat be a Rónai Sándor Művelő­dési Kqzpont. A vetítések este fél 6-kor kezdődnek. Az első alkalommal Az is­tenek a fejükre estek című film második részét játsszák. tüzesített vassal megbélye­gezték. Ezt nevezték ökör­sütésnek. Ezt kellett adni az első fiúgyermeke szüle­tésekor is. Leány születése­kor, minthogy „ez a férfi­nál alsóbb állapotú” az. ökörsütés fejében egy forin­tot kellett fizetni. Mihály vajda azt a rang­ját, hogy „Rudolf császár helytartója” most így vál­toztatta1 meg „egész Erdély országának ura”. Hivatalos­ként bevezette a román nyelvet a magyar és német nyelv mellett, figyelmen kí­vül hagyva a nemesség el­lenkezését. Az érdemeket szerzett román vezetőknek adományleveleket állított ki várakra, uradalmakra, kas­télyokra és udvarházak tu­lajdonba vételére. A román faluk szabad legeltetési jo­got nyertek, hogy magyar és szász fajuk határain le­geltethetik állataikat. A ro­mán papokat felmentette a robotkötelezettség alól. Gyu­lafehérvár közelében orto­dox kolostort építettek ro­mánok számára. Az 1600-ik év május ele­ién Mihály vajda hádával átkelt a Kárpátokon, és 20 nap alatt urává lett Mold­vának is. Ezzel elérte cél­ját; román vezetés alatt egyesítette a Havasalföldet. Erdélyt és Moldvát. Ezután igényt formált Erdély nyu­gati részére a „Partium” váraira is, hogy a román országok védelmére megfe­lelő hadászati vonalat hoz­zon létre nyugat felől. Ez a szándéka azonban felszítot­ta a bécsi császárság, a tö­rök Porta és az erdélyi ne­messég türelmét. A belföl­di lázongok — a nemesség és a szász patriciátus — tá­mogatásra találtak Basta császári generálisnál. A lá­zadók hadserege egyesült a császári sereggel és -Mihály­nak vereséget okoztak Nagyenyed mellett Morisz- lónál 1600. szeptember 18- án. Mihály vajdát azután Basta generális terve alap­ján 1601. augusztus 19-én Torda mezején meggyilkol­ták. (balázs) Amikor szeptemberben két kollégával együtt (Tóth Ber­talan, Földes Ferenc Gimná­zium, és Porkoláb Tibor, Avasi Gimnázium) bekapcsolódhat­tam az Új Kilátó Irodalompár­toló Egyesület regionális iro­dalomtanítási kísérletébe, Bemard Shaw Ember és fel- söbbrendü ember című darab­jához irt maximái jutottak az eszembe. Ezek között olvashat­juk ugyanis a következő soro­kat: „ a szabadság felelőssé­get jelent, a legtöbb ember ezért retteg tőle." A szabadság ígérete von­zott, mint minden más, a tanterv és tananyag béklyói­ba zárt pedagógust, de be kell vallani, kissé féltem is. Felmerült bennem az a kér­dés, hogy vajon hogyan fo­gom megvalósítani elképze­léseimet egy műszaki kö­zépiskolában, a technika igézetében nevelkedő, szá­mítástechnikai osztályban? Rájöttem, hogy éppen ezek­nek a racionális gondolko- zású, a sebességek világában élő, a horrorfilmek és a tu­dományos fantasztikumok lázában égő fiataloknak kell 'megtanítani azt a régi, álta­lunk is rég elfelejtett leckét, hogy milyen. a haza, a sző­kébb és tágabb értelemben vett régiónk, a szülőföldünk muzsikája, irodalma, művé­szete. A világirodalom és a ma­gyar irodalom remekein kí­vül a regionális jellegű al­kotások megismertetése ma aktuálisabb, mint valaha :s volt. Ahhoz ugyanis, hogy európaiak lehessünk, első­sorban magyarnak kell len­nünk, és ahhoz, hogy iga­zán magyarok legyünk, egy helyesen értelmezett lokál­patriotizmusnak kell áthat­nia egész életünket és gon­dolkodásmódunkat. Ha a „technokrata” Mis­kolcon keressük a hely szel­lemét, megállapíthatjuk, Nézze meg, hallgassa meg,,. Az izlandi gonosz Holnap utoljára izgulhatunk Ralph atya erényei miatt az egyes programon, ahol utolsó részéhez érkezik a Tövismada­rak cimű ornítológiai-teológiai filmsorozat 8 órakor. De nem kell elszomorodni a folytatásos műtaj kedvelőinek, mert ma este 7 órakor a Tv2-őn újabb hatrészes filmsorozat kezdődik. A címe Nonni és Manni, és Izlandon játszódik, ahol az előzetes szerint „zord és fenséges a táj, de gyönyörű is” azonban ott is „akad olyan gonosz, aki feldúlja a nyugalmat”. De jó, hegy nem kell Izlandon élnünk! A ‘ Miss Hungary 1990 szépségkirálynő-választás döntőjét majd teljes egészé­ben közvetíti a televízió június 2-án, de már szer­dán este. az egyes progra­mon kaphatunk némi elő­zetest az előkészületekből. A tét óriási: hamarosan ki­derül, mi magyarok csak szegények vagyunk. vagy szegények, de szépek . . . Csütörtökön este a Tv2- őn 7 órakor . izgalmas len­gyel filmet vetítenek, mely egy tengeri katasztrófa tör­ténetét dolgozza fel, mely­nek során tizenegy ember íulladt a viharos tengerbe a dániai Försholmnál. A' film címe: Az élet pedig megy tovább. Szombaton este negyed 9-kor kezdődik az első programon egy 1960-ban ké­szült amerikai szuperpro­dukció, a Spartacus. Rende­zője Stanley Kubrick, cím­szerepét pedig Kirk Douglas játssza. Érdekes, hogy a film annak idején két Os- cart is kapott, de nem a rendező, vagy a • főszereplő miatt, hanem a Batiatus-t játszó Peter Ustinovot, és az operatőr Russel Metty-1 jutalmazták az értékes kis szobrocskával. A rabszolga­lázadás egyébként időigé­nyes dolog, így áthúzódik vasárnapra is: a második részt másnap negyed 9-től vetítik majd. Tekintettel arra; hogy ha­zánk élenjáró a nemzetkö­zi italfogyasztási statiszti­kákban, csoda, hogy ' csak most készült először mé- lyenszántó elemzés ezzel kapcsolatban. Szombaton, a Petőfi adón délután 4 óra 3 perckor, kezdődik Az ital- humora és' filozófiája című műsor, melyből kiderül többek között, hogy a bor­ban sincs már igazság, sőt az is, kivel igyunk, és ki­vel ne igyunk ... Kéjé Nem egészen ügy van. mint a falvédőn — újhullámos magyar költők műsora. ma este 10 órakor az egyes prog­ramon. hogy vasat, és ezzel együtt levegőszennyező anyagöt bőségesen ontották a kohói, de a szellemi javak terme­lésében bizonv lemaradt Debrecen, Szeged és Pécs mögött. A város légkóte in­kább iparteremtésre, mint kulturális értékek termelé­sére ösztönzött. Ez egyrészt azzal is magyarázható, hogy Miskolcon nem volt humán jellegű felsőoktatási intéz­mény, és egyetlen jelentős (ró, költő, közgondolkodó sem tudott r:’ökeret eresz­teni városunkban. Egyedül talán TAvay Jó­zsef érezte itt jól magát, csendes, enyhén mélabús hangú költeményein firne- rengve. Verseit angol, fran­cia, héber, német, olasz, orosz és román nyelvek­re is lefordították, ő pe­dig műfordítóként Sene­ca, Moliére műveit, Shakes­peare drámáit ültette át magyar nyelvre. Kaffka Margit, a legkiemelkedőbb magyar nőíró, a Nyugat munkatársa két éven ke­resztül Miskocon tanított a zárdában (a zárda épületé­ben jelenleg a Herman Ot­tó Gimnázium működik, eredetileg a Paulai Szt. Vin­ce nevét viselő irgalmasren- di apácák rendháza és taní­tóképzője volt). Itteni élmé- nyeit a televízióban is be­mutatott Levelek a zárdából című stilizált naplójában örökítette meg, inajd Han­gyaboly című regényében szól róla. A Levelek a zár­dából méltón tekinthető Kaffka első alkotói korsza­ka legteljesebb müvének, hiszen az összes társadalmi formák modelljei együtt vannak benne, a zárda szűk mikrovilágába kora társa­dalmának jellemző típusait sűrítette be. Az írónő leg­jelentősebb alkotásai azon­ban — be kell vallani — nem miskolci tartózkodása idején születtek. Igazán so­ha nem kedvelte meg vá­rosunkat (ebben része van Fröhlich Brúnó erdőmér­nökkel kötött házasságának is egy bizonyos fokig, mely­ben Kaffka sem mint nő, sem mint alkotóművész nem bontakozhatott ki iga­zán). Miskolcon született Szabó Lőrinc, de lírájában csak halvány gyerekkori élmény­ként jelenik meg a város, mivel vasutas apja máshová költözött. Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy Mis­kolc teljesen közömbös volt a kulturális értékek, iránt, hiszen sokat játszott itt Déryné Széppataki Róza, a magyar színjátszás hőskorá­nak kiemelkedő egyénisége. Miskolci költő volt Day- ka Gábor, innen indult Eg- ressy Gábor a magyar szín­padok meghódítására. A jel­lemszínész Szerdahelyi Kál­mán, Jókai Mór felesége, Laborfalvy. Róza, a „tenger­szemű hölgy” szintén kötő­dik városunkhoz. Petőfi Sándor, az Alföld szerelmese, aki csodálta, de nem szerette ezt a mi he- gyes-völgyes vidékünket, megfordult Miskolcon és Diósgyőrött (egy diósgyőri naplemente ihlette az Al­kony című versét), bebaran­golta a Baradla-barlangot, ellátogatott Sárospatakra. Tompa Mihály Keleméren írta allegorikus költeménye­it, Diósgyőr keletkezésének történetét pedig versben tárta elénk (Diós-Győr), Di­ós Pali történetének feldől-' gozásával. Mikszáth Kálmán néhány regényének a cselekménye Egerbe . és Sárospatakra ve­zeti el az olvasót, Balassa­gyarmat, ITorpács és Mohó­ra pedig Mikszáth Kálmán, a „nagy 'palóc” igazi tündér­kertje. Bródy Sándor Egér­ben született, és nagyon szoros barátság fűzte Gár­donyi Gézához, akinek az Egri csillagok című regényé­vel már kisiskolás korban megismerkedtek a diákok. József Attila Lillafüreden írta az Ódát, a világiroda­lom egyik legszebb költői vallomását. Déry Tibor no­vellája, a Simon Menyhért születése a Bükk hegyei kö­zött egy vajúdó asszony szenvedéseit mutatja be. Áprily Lajos verse, a Pata­ki bor pedig Petőfi múlt századbeli pataki látogatásá­nak az emlékét idézi. Ily módon egyrészt váro­sunk, tájunk és vidékünk arculatát vetítik, ki az iro­dalmi alkotások, másrészt az egyes vidékeken uralko­dó életforma jut szerephez a művekben. Az alkotó em­bert körülvevő táj atmosz­férája, a lakóhely, a szár­mazás meghatározó jellegű az alkotó életében, így a különböző jellegű tájak mű­vészi ábrázolásformái bizo­nyos hagyományos nézőpon­tot tehetnek általánossá. Mi, magyarok például az Alföldet tekintjük — Pető­fi nyomán — a szabadság jelképének, ezzel ellentét­ben a svájciak pedig a ha­vasok világát. A hely szel­leme, a Génius Loci — cso­dálatos múzsavezető. Az egy-egy tájhoz, az ott élő emberekhez fűződő viszony, hangulat hatalmába keríti a művészt, nem tud szaba­dulni az élménytől, és a dalt, ami a lelkében szüle­tett, műveiben tárja olvasói elé. A regionális irodalomta­nítás keretében a mi észak­magyarországi, felvidéki al­kotóink műveinek legjavá­val ismerkednek meg a ta­nulók, illetve azokkal az al­kotásokkal, amelyeket ez a táj ihletett. Nagyon körülte­kintő munkát igényel, a he­lyi vonatkozású alkotások beiktatása a tananyagba, hiszen ezeknek nem szabad a világirodalom rovására menniük, és arra is vigyáz­ni kell, hogy az ugyan he­lyi jellegű, de nem élvonal­beli művek ne szorítsák ki az igazán értékes alkotáso­kat. Az egész oktatásban az irodalomnak egy új szem­léletbeli megközelítése a legfontosabb: a diáknak érezni kell. hogy az iroda­lom, a művészet nem vala­mi távoli, misztikus csoda, hanem a körülöttünk lévő valóságból nő ki, és nem más, mint mindennapi éle­tünk parányi, de nélkülöz­hetetlen alkotóeleme. ■ Esetenként feszített tem­pót követel ez a munka, bi­zonyos többletet is követel a tanulóktól, de az osztály zöme azonosult az elképze­léssel, érdeklődéssel, szíve­sen vesznek részt a munká­ban. Például Dudás Ákos szénen feldolgozta a ládi ko­lostor történetét, Bárány Zsolt felkereste az Alsódob- száról elszármazott, verse­ket is írogató Kossuth-dijas tanítót. Balogh Józsefet, és riportot készített vele. Pa­lást hy Péter pedig így vélekedik erről a mód­szerről: „Szerintem a regio­nális jellegű irodalomtaní­tást minden iskolában be kellene vezetni, hiszen olyan remek érzés, amikor kutat­ni kell valami után. Ezzel olyan irodalmi alkotásokat, festményeket és építészeti emlékeket ismerünk meg, amelyek által közelebb ke­rülünk szülőföldünkhöz.” Dr, Kóczi Rozália Székelyföldförténeféböl 15. teái! Erdély és fila «esüss

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents