Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)

1990-05-10 / 106. szám

Hétfőtőls más utakon a Vasgyárban

Felújítják a Gázon felüljárót

Hl . A felüljáró nagy forgalmat bonyolít le, jó, ha az autósok mihamarabb megjegyzik, hogy néhány hónapig milyen útvonalon járhatnak helyette. (Kerényi László felvétele)

Űj nevet, új külsőt kapott Lillafüred leghangulatosabb vendéglője a hajdani Ózon. Neczkov Józsefné vásárolta meg a hegy lábánál megbúvó hangulatos fogadót, amelyet a csaknem fél évig tartó üzemszünet után újra megnyitottak a közelmúltban. Az étlapon ismét szerepelnek azok a régi jó ízek, amelyekről korábban méltán Volt nevezetes a vendéglő. Ismét kínálnak tejfölös csül- kös bablevest — lesz káposztás kivitelben is — házi töltött káposztát, valamint csülköt sörben főzve. A fogadó felső szintjén hat szobában egyszerre 14 személynek tudnak szállást nyújtani. Mióta híre ment, hogy ismét nyitva vannak, egymást érik a „baráti rendezvények” a patak partján.

MISKO

’ .

1

emb Pi 1

I ■ • *11 IS- '-m m í

1 É '§

I Jjj

il| H| 1

3 W: S ' i»!» r-'J ’ '*■ ’.íz

!íig| H

1 Jf m. i 1

i lg \ m ü 1 1 1"

í m I I "1 *

ÍJ...;- ':s

' ; i *•

; ! ' : *■ i'"* -V fi

' V í Jif 1 . 'T itftf

ItÜÜri '

dúc fNyypi

XXII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM

<ÁF?A: 3,50

1990. MÁJ. 10., CSÜTÖRTÖK

forint

A vasgyári felüljáró neve kevéssé ismert, valószínű azonban, hogy a jövő hét elejétől életbe lépő forgalommódosítás következtében már mindenki tudni fogja, hogy az egykori LKM, ma Dimag Rt. vasúti sínéi felett ívelő hidat nevezik Gőzön Lajos felüljárónak.

Mint Vanczák Zoltántól, a városgondnokság műszaki igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hétfőn délelőtt tíz órától augusztus 15-ig tart az a felújítás, mely miatt a forgalom elől teljesen le kell zárniuk a hidat. A gyalogosok egy-egy oldalon még közlekedhetnek, de az autóbuszoknak, személygépkocsiknak, teherautóknak, a környező utcácskákon át kell megközelíteniük úticéljukat. Éppen ezért elkészült az az útvonaljavaslat, melyet erre az időszakra ajánlanak az autósoknak.

A város felől érkezők a Lenin tér — Kerpely Antal utca — Sztahanov utca — Téglagyár utcán át, a Vargahegy felől érkezők a Gőzön Lajos utca — Jedlik Ányos utca — Kabar utca — Rózsa Ferenc utcán át ' közlekedhetnek. Ezeket az utcákat nagyrészt egyirányú- sították, így az ott lakó vasgyáriaknak kell a leginkább figyelniük. Ugyancsak erre az útvonalra helyezik át az

I autóbusz-forgalmat is, máshol lesznek tehát a busz- i megállók. Erről a közlekedési vállalat közleményéből tájékozódhatnak az utasok, de általában 5—7 perces menetidőnövekedéssel kell számolnunk.

A nyári hónapok közepén bizonyára sokaknak okoz gondot, hogy megszokják az új rendet, de érdemes türelmesnek lenni. A felújítás során, melyet egyébként ,a Metró Közmű- és Mélyépítői Kft. végez, megszűnik majd például az á kélléméttén bukkanó, mely a Vargahegy felőli oldalon, az ottani ipari vágányok miatt alakult

Ződi Imre is csomagol

Isten veled, népfront!

„A Hazafias Választási Koalíció és vele együtt a HNF politikai vereséget szenvedett a választásokon. . . A népítélet... megalázta a leghitelesebb népfrontos elkötelezettségű jelölteket is... Be keli látni önkritikusan, hogy a választáson való részvétellel nem értük el célunkat, hogy parlamenti mandátumokkal védjük meg a mozgalom értékeit. .. A megfellebbezhetetlen népítéletből, az elmúlt két év politikatörténetéből, a rendszerváltásból mozgalmunknak egyértelműen és határozottan le kell vonnia a szükséges tanulságokat. .. A népfrontnak, mint országos politikai mozgalomnak azért kell átmentési kísérletek nélkül megszűnnie, hogy demokratikusan újraszerveződhessenek valóságos értékei... A megszűnést ki kell mondani. Ez a feismert és tiszta döntés számíthat ma egyedül társadalmi támogatásra..

A fenti idézetek a Hazafias Népfront május 12-re összehívott rendkívüli kongresszusára készült Előterjesztésből v^óts.

— Megszűnik a Hazafias Népfront? — kérdeztük. Ződi Imrétől, a HNF Megyei Bizottságának titkárától:

—■; Nagyon remélem, mert ez az egyedül, tisztességes, amit tehet, N‘em szabad újrafesteni a névtáblát.

— Felszólal a kongreszszuson?

— Még nem tudom. Ott

fog eldőlni. Félek attól, hogy botrányos lesz a hangulat.

— Miféle botrány lehet?

— Például, hogy megtámadják Kulcsár Kálmánt. Vagy, hogy megpróbálják átmenteni a népfrontot. Ha így lesz, valószínű, hogy felszólalok.

— Mi van az apparátussal? A helyi, fizetett népfrontosokkal?

— Látja, én is csomagolok.

(Ződi. Imre irodája félig már kipakolva.)

— Januártól folyik a leépítés, egyébként addig se voltunk sokan a megyében — kevesebb, mint húszán — most pedig már csak páran vagyunk.

— Akkor kik lesznek ott a kongresszuson?

— Zömében az eddigi aktivisták.

— Velük mi lesz? Akik lelkesen társadalmi munkában „népfrontoztak”. Magam is ismerek ilyeneket.

— Szívből remélem, hogy megtalálják a helyüket a szerveződő civil közösségekben.

— Sok rosszat cl lehet mondani a Hazafias Népfrontról. A választási kampányban cl is mondták. De azért vannak- érdemei is, nemde?.

— 1985—86—87 aktív, termékeny időszak volt.

— Vagyis Pozsgay főtitkárságának ideje.

— Igen. Akkor elég sok konfliktus támadt a párt és a népfront között. A ’85-ös kongresszusunk főtitkári beszámolója sok tekintetben ellentétes véleményt hangoztatott, mint az ugyanabban az évben megtartott pártkongresszus. Azokban az években sokan találták meg nálunk a cselekvési lehetőségüket. Itt el lehetett mondani olyan dolgokat, amiket másutt nem. És ez nem járt semmilyen következménynyel. Igaz, nemcsak a re- torzói maradt el a párt részéről, hanem a jó irányú változtatás is.

— Milyen jó emlékeket visz magával?

— Az említett három év sok-sok történését. Azt, hogy mi voltunk az elsők, akik felvállaltuk a cigányság ügyének képviseletét. Hogy fontos szerepe. volt a népfrontnak a honismereti mozgalom segítésében. Mi

voltunk ebben a megyében a népfőiskolái mozgalom gondozói. Két évvel ezelőtt felvettük a kapcsolatot a CSEMADOK-kal. Jól működött a pedagógus-munkabizottságunk. Sok vendég járt ide. Mi voltunk az egyetlen kommunikációs lehetőség az egyház és a vezetés között. Pici részünk van abban is, hogy a'kistelepülések nem haltak meg teljesen. Egyik szervezője volt a népfront a tokaji írótáboroknak. Jó kapcsolatunk volt a művelődési intézményekkel. És végül: örülünk, hogy a múlt év nyarán tisztességesen meg tudtuk csinálni megyénkben a tanácselnök-választást.

— Mindez a műit.

— Abból is csak az, ami a szép. Mert azért sok álságos dolog is volt. Mostanra pedig végképp lejárt az időnk.

— Az öné is?

— Az biztos, hogy a politikának nincs szüksége rám. És ez természetes is.

Szabados Gábor

tárlat az iskolában

ki. Ugyanis a felüljáróval egy időben a vágányokat is felújítják. Eddig a Gőzön Lajos hídnak kellett „tartania” azokat a kohászathoz szükséges csöveket is, melyeket a mostani rekonstrukció során leszerelnek róla, s önálló tartópillérre tesznek. Az előzetes felmérések szerint a hidat tartó pillérek nincsenek rossz állapotban, így az aszfaltozási munkák, áz új korlátok felszerelése mellett, az új aszfaltúi latáció beépítése a nagyobb feladat. Ez utóbbit a győri Közlekedési Főiskolán fejlesztették ki, s arra szolgál, hogy a hőmérsékletkülönbségek miatt megnyúló, illetve összehúzódó híd ezen a helyen kiegyenlíthesse a méretváltozást. A három hónapos felújítás a tervek szerint nyolcmillió forintba ; kerül.

N. Zs.

Díszpolgári cím, az arra érdemeseknek

Címert és zászlót cserélünk

Kiállítás . nyílt ,a 32-es. Mik'lóS Utcai Általános Iskolában.’ Á; Paz&r Éva" rajz- pedagógus .munkáit bemutató tárlatot Papp László festőművész nyitotta meg május negyedikén. A kiállítás .május 15-ig látható, hétköznaponként délelőtt nyo.ictfil délután négy óráig.

Még mielőtt nagyot fordult volna a politika kereke, egyre többen mondogatták Miskolcon: új címer, zászló kellene a városnak, és felülvizsgálatra szorul a díszpolgári címek adományozásának rendje is. Nemcsak egyes tisztségviselők, magánemberek pártolták. ezt az ügyet, hanem szervezetek is, hiszen a miskolci város- szépítők a politikai pártokát megelőzve nyilvánítottak véleményt ez ügyben. Az más kérdés, hogy a szándékból mostanra lehetett csak valóság, hiszen ma terjesztik a városi tanács végrehajtó bizottsága elé a címer- és zászlóreform javaslatait, valamint a díszpolgári cím adományozásával kapcsolatos tanácsrendelet-tervezetet. Az ügyben a bizottság véleményt nyilvánít, a döntés és a rendeletalkotás pedig a városi tanács testületének dolga.

Az elmúlt időszakban meglehetősen alapos és széles körű kutatás, .tudományos munka és vita is zajlott a címer- és zászlóügyekben. Ez is késleltette a döntés időpontjának kitűzését. De joggal mondták a közreműködő levéltári szakemberek, muzeológusok, helytörténészek, és a tanácsiak: ha most kapkodva, a történelmi gyökerek precíz feltárása nélkül döntene a Város tanácsi testületé, könnyen ugyanabba a hibába eshetne, mint amikor a ma használatos, minden szempontból hiteltelen, a város múltjához idegen címert megalkották. Akkor pillanatnyi politikai szempontok alakították a címer képét, és nem az, hogy ha van a városnak történelmileg hiteles- címere, akkor azt kell használni, és nem egy enyhén szólva tendenciózus szüleményt.

A viták során abban mindenki egyetértett: a most használatos címert el kell felejteni. De mi legyen helyette? Ma olyan javaslat ke;

rül a. bizottság asztalára, ami a szakértők egybehangzó véleményére, a viták eredményére alapozva az 19Ó9-es

úgynevezett „Szent Istvános” címer újbóli használatát javasolja. Ezt a címert tartják ma a legtöbben az abszolúl hitelesnek, heraldikailag (ci- mertanilag) pontosnak, szabatosnak, és olyannak,, amely kifejezi a város történetének megszakítatlan folytonosságát. A zászló esetében iségy fennmaradt minta alapján, hasonló indokokkal született a javaslat: a zászló közepén aranysárga mezőben, a városcímer legyen, a szélén vörös farkasfogakkal.

Ha a tanácstestület is rábólint, ezt az 1909-es címert láthatjuk majd az önkormányzat hivatalos meghívóin, iratain is az eddigi állami címer helyett, kivéve, ha az állami jelkép használatát ott és akkor jogszabály írja elő.

Újra kívánják szabályozni a díszpolgári cím adományozási rendjét is. Ezentúl bárki tehet tanácstag útján javaslatot díszpolgár személyére. A döntés a tanácstestület jpga. A cím erkölcsi elismerést jelent, oklevélen és plaketten kívül nem jár vele csak a díszsírhelyhez való jogosultság. Mindezzel együtt azt is tartalmazza a javaslat: szűnjön meg a „Miskolc városért” kitüntetés. Az indok: nincs szükség a díszpolgári cím mellett egy másik hasonló elismerési formára. Azt is hozzáteszik: az eltörlés ne jelentse az eddig „Miskolc városért” kitüntetést kapottak kedvezményeinek megvonását.

Ma tehát a városi tanács végrehajtó bizottsága javaslatot tesz, a városi tanács testületé pedig soron következő ülésén dönt. Remélhetőleg addig arról is hallhatunk majd, mibe kerül nekünk, adófizető polgároknak a címer- és zászlócsere...

(kiss)"*