Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)

1990-05-08 / 104. szám

Hogyan alakíthatnak egyesületet? Tanácsok kisközösségeknek Az egyesülési jogról szóló I határozat megszületése óta I tíz felnőtt állampolgár már alakíthat egyesületet ameny- nyiben egyetértenek, s cél­jaikat. szándékaikat meg tudják fogalmazni. Csakhogy sokan még mindig idegen­kednek az új, ismeretlen formától, s emiatt halaszt- gatják, hogy egyesületet hozzanak létre. A Megyei Közművelődési és Módszertani Központ munkatársai felfigyeltek er­Pár napja érkezett haza Miskolcra Belgiumból a Regős Vokál. Neerpeltben szerepeltek egy nemzetközi kórusversenyen, és szép si­kert értek el. Regőséket két éve a Bala­tonon — pontosabban Bala- tonlellén, a templomban — hallotta a KÖTA egyik mun­katársa. Éneklésük annyira megtetszett neki, hogy nyomban' külföldi szereplést próbált „intézni”. (Azaz: a Kórusok Országos Tanácsá­hoz érkező külföldi meghí­vások egyikét a Regös Vo- kálnak átnyújtani.) Ennek eredménye egy lengyelorszá­gi szereplés lett volna ta­valy, de — mint Regős Zsolt. a kamarakórus vezetője el­mesélte — az akkori politi­kai helyzet elsodorta a pos­tájukat. Lengyelország „nem jött össze”, Belgium igen. Az útiköltségnek körülbe­lül az egyharmadát a tagok állták, kétharmadát a me­gyei és a városi tanács fi­zette. A 18 tagú kórusból 15-en utaztak — két mikre- busszal —, ők voltak a leg­kisebb létszámú énekkar a több mint száz kórus között. I re a tartózkodásra, ezért I nemrég egyesületi napot szerveztek, melyre a mar is­mert, vagy éppen még csak alakulófélben lévő egyesüle­tek tagjait, képviselőit hív­ták meg. Dr. Popovics Lász­ló megyei cégbíró az egye­sületi törvényről, Kszéni Nándor közgazdász az egye­sületi gazdálkodásról. Péter­éi Ferenc népművelő pedig az egyesülési törekvések múltjáról tartott előadást. A magyar társadalomban az önszerveződésnek már a Négy kategóriában verse­nyeztek a szereplők, Regő­séknek a kiemelt ifjúsági kategória jutott. Több mint 20 kórus közül a másodikak leltek. (Neepertben felváltva rendeznek kórus-, illetve ze­nekari fesztiválokat. A mos­tani a 38. volt.) A zsűri már korábban megkapta a részvevő kóru­sok repertoárját, azokból választotta ki azokat a kó­rusműveket, amelyekre a versenyen kíváncsi volt. Ezek mellé egy-egy „kötelező'’ művet küldött a kórusoknak. A Regös Vokál egy belga szerző latin szövegű, modern művét kapta. Mint érdekes­séget meséli Regős Zsolt, hogy a kultúrcentrumban, ahol felléptek, a közönség egyedül nekik tapsolt az egyes számok között is. Ter­mészetesen a többi kórus is kapott tapsot, de csak a be­mutatkozáskor és műsoruk végén. Hogy miért történt így, azóta sem tudják. A versenyen és a gálán kívül szerepeltek egy művelődési házban — spirituálékkal — és egy templomban. Űtban hazafelé rövid időre megáll­tak Budapesten: egy rádió- felvétel erejéig. múlt század közepétől van hagyománya. Azonban »z utóbbi negyven évben nem nézték jó szemmel azokat a törekvéseket, a kis közössé­gek jó részét felszámolták, legalitásukat megszüntették. Csupán a tisztán szakmai egyesületek maradhattak érintetlenül, ám ezek nem voltak társadalomformáló erők. A hetvenes-nyolcvanas években azonban ismét új erőre kaptak azok az önál­lósodási törekvések, melyek szociális érdekvédelmet, kul­turális szolgáltatásokat, né­hány esetben burkolt politi- zálási lehetőséget akartak felvállalni. Nem csupán lé­tezni kívántak tehát az egyesületek, hanem megha­tározóivá akartak válni a a helyi közéletnek, sok he­lyen felvállalva ezzel egy- egy község, település jövő­jének tervezését. Ez a szán­dék tapasztalható napjaink­ban is, azonban nem tudják az emberek hogyan is ala­kíthatnának egyesületet. Mi ennek a módja, hová kell bejelentkezni, mi kötelező számukra, s mi nem. A ta­lálkozón bebizonyosodott, hogy a már meglévő és az újonnan alakuló egyesületek is igénylik a segítséget ah­hoz. hogy szabályos egyesü­letek között tudjanak mű­ködni. Ezért a nyár végétől folyamatos jogi és gazdasági tanácsadás lesz a módszer­tani központban. n. zs. Kónistapray A Bársony János Általá­nos Iskolában miskolci álta­lános iskolák kórusainak hangversenyét rendezik meg szombaton. A délelőtt 10 órakor kezdődő műsorban tizennégy énekkar szerepel. A kórusok összkarát dr. Bo- husné Rabi Magda vezényli. II Regős Voltál belgiumi siketé A zseniális ősmókus Némi szorongással figyeltetjük, amint a környezet-, és természetvédők, kékek és zöldek próbálják kétségbesetten felhívni a figyelmet az aggasztó helyzetre, arra, hogy földünk ökológiai órájának mutatója vé­szesen közeledik a tizenkettes szám felé. Okos és ronkonszenves hangjukat azonban elnyomja a dübörgés: a civilizáció dongó léptekkel, kérlelhetetlenül halad előre (?), kizárólag saját törvényeinek engedelmes- kedve. A természet még megpróbálkozik néhány kétségbeesett lépéssel: már vannak algák, melyek megélnek az atomreaktorok hűtő­vizében, és a feketerigóból városi madár lett. Ebben a keserves evolúcióban minden megváltozik, még az erdőről, az állatokról szóló történetek sem olyanok mint régen. Valahogy szomorúbbak lettek. * Csanyiki Majális-park, néhány nappal május 1. után. A lankás hegygerinc mit sem vett észre a rendszerváltásból, mert noha most kevesebb a virág az emlékműveknél, a megemlékezés hulladék- és szemétkupa­cai éppen olyan jól jelzik a nemrégiben lezajlott ünnepet, mint évekkel ezelőtt. Az üde tavaszi szel játékos kedvvel előbb ropis zacskókat kap fel, majd erejét pró­bálgatva, nagyobb feladatokba fog: újság­papírokat, sőt műanyag szatyrokat görget maga előtt. Persze, csak az erdő széléig bírja szusszal, ott lerakja terhét a bokrok tövébe, a régi majálisok emlékeként ott heverő, már kissé megszürkült műanyag szemét közé. Az erdöszéli fák között most feltűnő zaj támad: olyasféle csörgés, mint amilyet a rigók művelnek száraz avarban, rovarok után kutatva. Csak ez sokkal erősebb, oly­kor megszűnik majd újra kezdődik, ráadá­sul már nem is a talajról hallatszik, ha­nem kissé feljebbről. Nem rigó, ez nyilvánvaló, hamarosan már látni is a tettest, egy barnásvörös bundájú mókust. Hatalmas erőfeszítéssel cipel föl­felé a fára egy tömött műanyag szatyrot, az csörög, amint hol elakad a fa sűrű ágat között, hol meg sikerül tovább rángatnia. íme az alkalmazkodás szép példája: pár száz év múlva a hazai mókusok talán a zseniális csanyiki ős nyomán guberáló ál­latokká válnak majd. A csanyiki újító most egy ágvillában megáll zsákmányával, és iz­gatottan beletúr, csak úgy szórja kifelé a szatyorban levő papírokat, és a... megint csak papírokat. Fájdalom, a szatyorban csak szemét van. A zseniális csanyiki ős szomorúan ejti le a magasból az üres zsákot, fekete gomb­szemei egy pillanatra szúrósan rámmered­nek. Megint csalódott az emberiségben. * Kanyarog a betonút valahol a Bükk- fennsíkon, a távolban feltűnik egy autó, még a hangját sem hallani, olyan messze van. Ugyanekkor a fennsíkot övező gerinc táján két sárgásvörös pont indul meg, ré­zsűt közelednek az út felé. A két pont hamarosan két őzzé változik: kecsesen szökellnek, a görgeteges lejtőn té­vedhetetlen biztonsággal találják meg újra és újra azt a féltenyérnyi helyet, ahová biztonsággal lehet lépni. Nyaktörő sebesség­gel robognak le a lejtőn, játékosan űzve egymást, hiszen ilyenkor az őzeknél is ta­vasz van. Közelednek az út felé, és az autó is egy­re közelebb van már. Egy bűnügyi filmben most gyors képváltásokkal sejtetnék: a ta­lálkozás kikerülhetetlen. Ezúttal valóban az. Az első őz méterekkel a kocsi előtt, ha­talmas ugrással még biztosággal éri el az út túloldalát, a másiknak már nem sikerül. Kétségbeesetten próbál irányt változtat­ni, de megcsúszik, az autó alá kerül. Fék­csikorgás. a vékony lábak szörnyű hanggal verődnek a kocsi aljához, amint az görgeti maga alatt az állatot. Az autó megáll, az őzsuta lábait maga alá húzva hason fek­szik az úton, tátott szájjal liheg. Aztán — szinte hihetetlen — felpattan, és hatalmas szökkenésekkel követi társát a nyiladék irányába. Az autó vezetője csalódottan mondja: — Meg lehetett volna fogni... De a suta már messze jár, rémülten rohan, s valószínűleg egy életre megjegyzi, milyen veszélyesek ezek a száguldó bádogállatok. Pedig téved: nem az autótól kell félnie igazán. Attól, aki benne ül. Kiss József Amía felnyúlnak a fények Körhinta, céllövölde, óriás­kerék, dodzsem és középen egy hatalmas sátor: a Kolo- rádó Nagycirkusz. Néhány napra vidámparkká alakult át a Búza tér még be nein épített darabkája. A szóra­koztató nagyüzem csak a délutáni órákban kezd éled­ni. Ekkor lepi el a gyerek­sereg a hintákat, s ilyenkor már vadászni kell az' üres dodzsemre. Este pedig a sá­tor alatt is kigyulladnak a reflektorok, hogy elkezdőd­jék az előadás. Délelőtt csak a mini állatbemutató vonz néhány érdeklődőt. A ván­dorcirkuszos, mutatványos csak ilyenkor tud szépítget- ni, javítgatni az építménye­ken és persze mosni, főzni, takarítani is csak ekkor le­het. (Kerényi László felvételei) fl három fest A 301-es parcella bolondja Miskolcon A kassaiak múlt heti mis­kolci szereplése után folyta­tódik a hagyományteremtő­nek szánt vendégjáték-soro­zat színházunkban. Holnap este a szolnoki Szigligeti Színház társulata mutatkozik be nálunk. Schwajda György Ballada a 301-es parcella bolondjáról című kétrészes tragikomédiáját mutatják be Az előadás főszereplője Kéz- dy György, rendezője Taub János. Az előadás 7 órakor kezdődik. A következő vendég a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház lesz; 20-án szerepel Miskolcon. Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabját mutatják be. Huszonkettedikén egy pári­zsi balett-társulat szerepel színházunkban. Á hónap utolsó napján a Kassai Ál­lami Színház balettegyütte­se vendégszerepei Miskol­con, másnap az egri Gárdo­nyi Géza Színház mutatja be A csókos asszony című operettet; A vendégjáték-so­rozat a kassal Thália Szín­ház mesedarabjával, a Má­tyás király juhásza című előadással zárul június 3-án. Ma és holnap ismét színre kerül A három testőr. A „zenés fölfordulás” műfaji megjelölésű produkció az ifjúsági házban lesz. Az Art Stúdió előadásai 7 órakor kezdődnek. Diaporáma és rock Az ifjúsági házban pénte­ken este 6 órakor kezdődik a Montage Stúdió diaporá- ma-bemutatója. 7-től a deb­receni Diktátor együttes ad koncertet a házban.

Next

/
Thumbnails
Contents