Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)
1990-05-05 / 102. szám
Mártont Aki kora hajnalban, vagy az alkonyati órákban járja az erdőt, madárkoncert hallgatója lehet. A napkeltével valósággal fölzeng az erdő: nótázik a sárgarigó, nagyokat rikkant, szinte fülsértőén magas hangon a feketerigó, melyből egyre több lesz erdeinkben. s fel-felbúg az öfvösgalamb is. Messzire hangzik a harkály kopácso- lása, a veresbegy éneke. S nincs híjával a Bükk a madárritkaságoknak sem. Ezek közé tartozik a vízirigó, melyet már országszerte csak elvétve találni. Valamikor a lillafüredi vízesés möKöszöntjük az édesanyákat! gött fészkelt — most, hogy ez a vidék számára „bizonytalanná” vált, elköltözött, s a Garadna, valamint a Szinva ■patak mentén található egykét helyen fészke. A MISKOLCIAK NAPILAPJA (Kerényi László felvételei) Többe kerül a korona i Nincs NDK-márka XXII. ÍVFOLYAM, 102. SZÁM 1990. MAJUS 5., SZOMBAT ÁRA: 3,50 FORINT Legalább három hete már, hogy a miskolci IBUSZ-iro- (lában nem tudnak adni NDK-márkát, s csak azoknak a magyar állampolgároknak váltják vissza, akik igazolják, hogy engedéllyel vitték ki, s aztán hozták vissza az országba. Ám ilyen esetre nemigen emlékeznek az IBUSZ-ban — hallottuk Iván Gizella ügyintézőtől —, mert akinek van NDK-márkája, az inkább magánál tartja, s nem váltja vissza forintra. Számítva arra, hogy jobb áron átválthatja majd NSZK- márkára. Arról azonban még semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak, hogy mennyiért, és mikortól váltják majd át az NDK márkát. Felemelték viszont a korona eladási árát — 222 forintról — 266 forintra. A „Tisztességes polgári demokráciát akarunk!” Borsodi honatyák az új parlamentről Megalakult a héten az új magyar Országgyűlés. A képviselőház első ülésének egyik szünetében két borsodi honatyát kért meg arra a Déli Hírlap munkatársa, hogy vázolják: hogyan értékelik az új törvényhozás létrejöttét, s ők maguk mit szeretnének leginkább elérni a most következő négy évben. Horváth Aladár 26 éves, pedagógus, nős, két gyermek apja. A miskolciak a Phra- lipe Független Cigány Szervezet helyi vezetőjeként ismerhették meg. Most a Szabad Demokraták Szövetsége országos listájáról került a parlamentbe. Az SZDSZ-nek nem tagja. így válaszolt kérdésünkre: — Történelmi eseményként éljük meg az új és demokratikus Magyarország, alapjainak lerakását. A hazai cigányság históriájában is igen jelentős tény ennek az Országgyűlésnek a megalakulása. hiszen ismereteim szerint először jutott most parlamenti képviselethez a magyarországi cigáriyság. Rajtam kívül Hága Antónia. debreceni tanárnő* is képviselő lett az SZDSZ listáiéról. Jómagam a parlament emberi jogi. kisebbségi és vallásügyi bizottságában tevékenykedem majd. Azon leszek, hogy a cigányság intézményesen garantált jogait megteremthessük. Fel kívánok lépni a hátrányos megkülönböztetés ellen, illetve azért, hogy az olyan kérdésekben. mint a lakás-, oktatás- és foglalkoztatásügy. a törvényalkotásnál is figyelembe vegyék a cigányság sajátos helyzetét. Lényegesnek tartom, hogy a ma versenyképtelen társadalmi csoportokat, az úgynevezett előnyös, vagy pozitív megkülönböztetéssel versenyképes helyzetbe hozhassuk. A Szabad Demokraták parlamenti frakcióján belül az önkormányzati bizottság munkájában is részt vállaltam. Ügy látom, szükség van arra, hogy törvényben is garantáljuk: a nemzetiségek a helyi hatalomban is ott lehessenek. Ehhez azonban elengedhetetlen a cigányság önszerveződése. Közeledik a helyhatósági választás. ezért arra kérek 'minden cigányok lakta települést hozza létre a saját önkormányzatát, s a településeken megválasztott cigány képviselők induljanak a választásokon. — ön eddig a Phralivét vezette Miskolcon. Képviselőként erre aligha lesz ideje. Magára hagyja a szervezetét? — A Phralipe irányítását a városban megfelelő képességű emberek veszik át. A megkezdett programjaink folytatódnak. — És ön mit szeretne feltétlenül elérni képviselőként? — érdeklődtünk Szabó Györgytől, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnökétől, aki egyben tagja a Magyar Szocialista Párt Országos Elnökségének is, és a szocialisták borsodi listájáról jutott a törvényhozó testületbe. — Ügy gondolom, nincs túl nagy különbség a frakciók képviselői között abban, hogy mit tartanak a parlament legfontosabb céljának. Mindenki azt akarja: szakítsunk végre a dogmákkal. a diktatórikus berendezkedéssel, és tisztességes, polgári demokrácia alakuljon kii ebben az országban. Alapvető, s legfontosabb feladatunk a demokratikus jog- intézmények kiépítése, az önkormányzatok megteremtése. A gazdaságban, a vállalkozások élénkítéséhez piaci módszereket kell majd alkalmazni. Ebben is egyetértünk a többiekkel, de az alkalmazott eszközöket tekintve, megoszlik majd a pártok véleménye. Azzal is törődnünk kell, hogy orvosolhatóak legyenek a különféle szociális gondok. Ebben jelentős szerep várhat a mi pártunkra, hiszen az MSZP a nevében is hordozza a szociális jelzőt. Ez is kötelez bennünket arra. hogy minden kormányzati intézkedést azon a szemüvegen át vizsgáljunk, mennyire veszi figyelembe azoknak a helyzetét, akik éppen az adott intézkedés miatt hátrányba kerülnek, vagy leszakadnak. Nehéz, kemény munka vár itt mindenkire, de szinte érzi az ember a képviselő-társain a felszaba- dultságot. az elszántságot: vége a pártállamnak, el kell kezdeni dolgozni... \ (bujdos) vételi és a visszaváltási ára azonban maradt a régi. Ezzel is a spekulációt igyekeznek letörni, hiszen sokan számítottak arra, hogy visszaváltáskor többet kapnak majd érte. Csehszlovák koronából most van elegendő a miskolci IBUSZ-ban, ám csak 300 koronáig adnak készpénzt, a többit csekkben adják ki. Biztonságon túl9 kenyérharcon innen r Állások, iskoláit, sorsok Azért járnak ritkábban a buszok, hogy mi taníthassunk? — enyhén szólva is hitetlenkedve fogadták a városi tanács művelődési osztályvezető-helyettesének a közoktatásra szánt pénzekről szóló tájékoztatását azon a fórumon, amelyet a hét második felében rendezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének miskolci csoportja. Mondhatjuk úgy is, hogy nehéz volt elfogadni a részt, vevő általános iskolai igazgatóknak, tanítóknak, az érintetteknek a tényeket, hogy sajnos van összefüggés. Más ágazatok, a városüzemeltetés rovására néhány héttel ezelőtt újabb 180 milliót kellett kiutalnia a tanácsnak, hogy fedezni lehessen az energia-áremelkedéseket, tehát fűthetők, világíthatok legyenek az iskoláik. ® RÖVID A TAKARÓ Az idén január 1-től új finanszírozási, költségvetési rendszer van érvényben, amelynek értelmében a központi támogatás mellett úgynevezett alulról építkező, bevételorientált rend szerint, tehát jövedelem-, föld-, lakossági adóból, laikásforgal- mazásból, illetékekből, ingatlanértékesítéseikből befolyó pénzekből fedezi a tanács a város minden költségét, tehát az iskolák működtetését is. Éves jövedelme 5 milliárd 774 millió forint, ami csak annak sok, aki féltheti az állását, annak, akinek a feje fölött összedől a belváros bármelyik régi bérháza, annál kevesebb. Az ide-oda húzott takaró alól most az oktatási intézmények is kilógnak, pontosabban most lógnak ki úgy először, hogy a megszüntetés veszélye Damoklész kardjaként függ egy-egy iskola feje fölött. Általános iskolákat érint már ebben a naptári évben is az az átszervezési folyamat, amely éppen az ellenkezője a tíz évvel ezelőttinek. Bármennyire türelmetlenül hallgatták is a fórum résztvevői a demográfiai hullámról szóló emlékeztetőt, a tények tények maradnak. Az akkori városépítési koncepció úgy szólt, hogy miután a nagyiparnak munkás, kézre van szüksége, a megye lakosságának tetemes része, többnyire fiatalok, költözzenek Miskolcra. Húsz, tizenöt, tíz évvel ezelőtt vette fel a város a mai képét, az óriási lakótelepek kisgyerekes családokat, bölcsődéket, óvodákat, általános iskolákat féltételeztek, 6—800 kisdiákra épült általános,iskolában 1500—2000 gyereket tanítottak a Győri kapuban, az Avason. A szakigazgatás szinte beleőrült a körzethatárokba, azoknak a módosításába, a tantestületeket a gyereklétszámnak megfelelően . kellett felduzzasztani. Már egy évtizeddel ezelőtt is érezhető volt, hogy az újak mellett egzisztáló régi iskolák kezdenek elnéptelenedni (divat is volt a szebb, új intézménybe vinni a kisgyereket), mára viszont a lakótelepi iskolák is elérték azt, az egyébként ideális létszámot, amire építették azokat. e A VASGYÁRBAN ÖSSZEVONNAK Türelmetlenül hallgatták a fórum résztvevői azokat az adatokat is, amelyek szerint az 1985-ben 26 ezer általános iskolás mára már csak 22 ezer. Míg 7—800 diákkal többen jelentkeznek az idén is középiskolába, ugyanennyivel kevesebb, és kevesebb lesz jövőre is a hatéves, mert kevesebb az óvo- í das is. Elmúlt a város nagy átrendeződése, a fiatal családok gyermekszülő kedvét nézve, nincs mivel dicsekedni, a szakemberek előzetes becslése szerint a köyetíkező évezred elejére, amikor a mai középiskolás korosztályt illeti meg a fiatal szülő jelző, akkorára lesz több kisgyerek. Az arányaiban országosan is igaz adatok és tények Miskolcon a következő tanévet illetően még kevés intézményt érintenek, a szónak abban az értelmében, hogy iskolát zárunk be, vagy pedagógus kerülhetne az utcára. Érezhetően kevesebb a kisgyerek a Győri kapu térségében és a Vasgyárban, tehát az a döntés született, hogy a 17-es és 18-as általános iskolát összevonják, a 17-esben tanítják a kicsiket, a 18-ast a romos állapotba került Déryné utcai ház helyett a Dolgozók Gimnáziuma ifjúsági osztályainak szánják. Megszűnik a Hajós István utcai lakásóvoda, és a következőkben is fel akarják számolni a lakásóvodákat, lakásnapköziket, amelyekből ismét lakások lesznek, vagy közeli középiskolák használják ezeket. A művelődési osztály adatai szerint 70 embert érint most tehát az úgynevezett átirányítás, ami azt jelenti, hogy a tanítói képesítéssel rendelkezőt más általános iskola fogadja, az egyetemi végzettségű tanárt fel tudják venni a konjunkturális helyzetben levő középiskolák, esetleg elhagyja a fluktuáció a város határát, de el nem küldenek senkit. Ha kevesebb a gyerek, legyen több osztály — mondhatnánk, de a csoportbontásnak kemény korlátái vannak, és-még számos elgondolásnak vetnek gátat az érvényben levő pénzügyi és egyéb rendelkezések. A ke- nyérharc kikerülésére keresi a járható utat a pedagógusok új szakszervezete is. (Cikkünk második rész• hétfői lapszámunkban jelenik meg.) M—
