Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)
1990-05-24 / 118. szám
1 XXII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1990. MAJ. 24., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 3,50 FORINT Kereskedelmi jogosítványokat is kapnak a Önállósul Diósgyőri Papírgyár A Budapesti Papíripari Vállalat vezetői tanácsa elhatározta, hogy az irányításuk alá tartozó Diósgyőri Papírgyárat önállósítja, s leányvállalattá szervezi. A leányvállalat a tervek szerint július 1-től működne ebben a szervezeti formában. A Diósgyőri Papírgyárnak, íriint leányvállalatnak a tevékenységi köre igen széles skálájúan bővül ki a program alapján. A papíripari tevékenység mellett gépek és gépi berendezések javításával, technológiai szerelésével is foglalkozna, ugyanakkor részt venne a vegyipari és könnyűipari kutatásban, fejlesztésben, a tehergépjárműközlekedésben. Többféle kereskedelmi jogosítványt is kapnának. Így például termelőeszköz és készletező nagykereskedelemre, vegyesiparcikk és fogyasztási cikk nagykereskedelemre, valamint vegyesiparcikk kiskereskedelemre is. Ugyanakkor áru- és anyagi értéket képviselő külkereskedelmi jogokkal is rendelkezne. Szerepet vállalnának a víztermelésben, a fürdöszolgáltatásban, az adatfeldolgozásban és adatellátásban, részt vennének mérnöki, gazdasági szolgáltatásban, de vállalnának csomagolást és anyagmozgatást is. t A leányvállalat működéséhez a tárgyi és személyi feltételeket biztosítottnak tekintik. Induló vagyona meghaladja a kétszázmillió forinGyermeknap A miskolci Gyermekváros társadalmi bizottsága, igazgatósága, és fiatalsága szombaton és vasárnap a gyermeknap alkalmából hét végi rendezvénysorozatot szervezett. Szombaton reggel fél kilenckor jelképes kulcsátadással kezdődik a program, melyet a szakbizottságok munkájának, a különböző pályázatoknak az értékelése, a Frank Miklós alapítvány átadása követ. Fél tizenegytől láthatják azt az emlékműsort az érdeklődők, melyet Mátyás király tiszteletére állítottak össze, majd ügyességi játékokon, esti táncmulatságokon szórakozhatnak a gyerekek. Másnap sportversenyekre lehet benevezni és a Gyermekváros ifjúsági zenekarának ajándékversenye hallható. tot, s induló létszáma a háromszázhatvanhatot. A szervezeti korszerűsítés — indokolják a leányvállalati formát a vállalat központjában — kedvezőbb gazdálkodási • feltételeket biztosít ebben a rendszerben, növekszik a vezetők és a dolgozók személyes felelősségvállalása, érdekeltsége a vállalat eredményességében. Az új struktúra megteremti a lehetőségét annak is, hogy — külföldi tőke bevonásával — a leányvállalat a későbbiekben gazdasági társasággá alakulhasson át. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a legközelebbi ülésén véleményezi a leányvállalat alapításával kapcsolatos javaslatot. r • A regi-u Hírlapbolt Egy éven át zárva tartott a Széchenyi úti Hírlapbolt. Rengetegen reklamálták akkor, miért nem nyit már ki végre. Mpst, hogy ismét a közönség rendelkezésére áll, alig van vevő ... Mint ismeretes, a MIK volt a beruházó, s az alvállalkozó, Dem- csik Attila iparművész késlekedett a belső berendezés megtervezésével. A forgalom- kiesés miatt a posta kötbé- rezni akarta a belsőépítészt, de aztán abban állapodtak meg, hogy kárpótlásul egy újabb munkát díjtalanul elvégez számukra. Valóban tetszetős most a Hírlapbolt, csak egy a baj: egy esztendő alatt annyi új lap jelent meg, hogy valamennyit nem tudják már bemutatni a vevőknek. Tulajdonképpen újra kellene tervezni a polcrendszert. Hétköznap reggel héttől este hatig, szombaton pedig reggel hattól déli egy óráig tart nyitva az üzlet. A közismert udvariassággal várják a vevőket, s remélhetőleg mielőbb visszaszokik ide a hajdani törzsközönség. (Szabdii Gabriella felvételei) Nehéz helyzetben a tervező vállalatok Hagy és kicsi közül a közepes lehel a nyerő? A Borsodterv is átalakulóban van Rossz idők járnak a tervező vállalatokra: pang a gazdaság, kevés a megrendelés, ráadásul a „menő” építészek sorra önállósítják magukat. Az Északtervnél vezetőváltás és várhatóan újabb kényszerű létszám- csökkentés előtt állnak — ezt tapasztaltuk, amikor interjút készítettünk nemrég a leköszönő igazgatóval. Azóta jártunk egy tarvező kft-nél is, egy olyan szervezetnél, amelyik a szélső pólust képviseli az omladozó nagyvállalattal szemben: kevés, de igen jól képzett ember, jó üzleti kapcsolatokkal. Vajon létezik-e két szélsőség között harmadik változat? Ma még igen, hiszen vannak kisméretű tervező 1 vállalatok, például a Borsodterv. De holnap? Káli Sándor igazgató így látja vállalata helyzetét: Megkedvelték a Yugókat Miskolcon, a Tudomány és Technika Háza előtt állították ki nemrég a jugoszláv Zastava cég legújabb autóit, amelyek már a Yugo nevet kapták. Ekkor jelentette be a Borsodi Gépkocsi Részvénytársaság annak a szerződésnek aláírását, melynek alapján még ebben az esztendőben mintegy ötszáz Yugo gépkocsit hoznak be egy bartel- jellegű megállapodás keretéljen. Azóta az új típusú kocsikat országos körúton mutatták be az érdeklődőknek, többek között a fővárosban, Győrben, Debrecenben és Tatabányán. A tájékoztatón meglepődve fogadtuk azt a hírt, hogy a vételár kilencven százalékát kérik a kocsi megrendelésekor, ám ennek ellenére a vártnál többen jelezték befizetési szándékukat. Mint azt Pázsit Jánostól, a Borsodi Gépkocsi Részvénytársaság ügyvezető igazgatójától megtudtuk, eddig 300 előzetes igénylés érkezett hozzájuk, s ez' több, mint amire számítottak. Az ügyvezető igazgató szólt arról is, hogy teljesíteni fogják a rövid szállítási határidőket, és azt az ígéretet is, hogy a vevő kérésének megfelelően alakítják ki az autó belső terét. Többek között rádiót, magnót építenek a kocsiba még az átadás előtt, de megrendelhetik az alváz védelmét is. A legtöbben a szép vonal- vezetésű, Yugo Korai 55-ös típus iránt érdeklődtek, amelynek ára most 350 ezer forint. A megrendelési előjegyzések beküldőit a borsodi részvénytársaság időoen értesíti a befizetési határidőkről. jjf Nem túl nagy a csomagtér tója, de egy öttagú család kényelmesen elfér az új Yugo Korai típusú kocsiban, ■ (Kerényi László felvétele) — Ez a vállalat' hosszú éveken át megőrizte a tervutasításos gazdaságirányításból származó régi szerkezetét. Ehhez az állapothoz képest ma a létszámot tekintve kevesebben vagyunk, de egy dinamikus, korszerű tervező szervezethez mérve még mindig túl sokan. Mi úgy véljük, hogy kisebb, önálló egységek együttműködéséből felálló közepes méretű szervezet életképes, sikeres lehet. Ez persze a mi teóriánk, elképzelésünk, amit egyelőre még nem bizonyíthatott a gyakorlat. Azt azonban bizonyosnak tartom, hogy az állami tervező nagyvállalatok felett meg- kondult a lélekharang. — Az elmélet, a terye- zés az átalakulás köny- nyebbik oldala. A gond ott kezdődik, amikor el kell bocsátani embereket... — Mi ott kezdtük, hogy drasztikusan leépítettük a vállalati központot. Egyrészt azért, hogy erkölcsi alapunk legyen a további lépésekhez, másrészt azért, mert a vezetői fizetések, bérek igen jelentős költségtételei a vállalati gazdálkodásnak, azaz itt érdemes faragni. Nem hiszem azonban, hogy jelenlegi hazai infrastrukturális viszonyaink között — telefonok, információs hálózat — a nem közvetlenül termelő létszámot tovább lehet csökkenteni. A cég egészét tekintve, az idén négy kft-t kívánunk létrehozni — külföldi tőke segítségével is. Az első bejegyzés alatt áll, a többinél előrehaladottak a tárgyalások. A többi megmaradó vállalati egység önelszámoló rendben működik majd. Nem tagadom: rengeteg feszültséggel jár az egész változás, mert egzisztenciánkat érint minden döntés. — Miért gondolja Ön, hogy egy ilyen felállás, amit felvázolt, sikeres lehet? — Egy közepes méretű vállalkozási szervezet fel tudja vállalni azt, hogy időt, energiát „pazaroljon” kapcsolattartásra, tanácsadásra. Mi azt tapasztaltuk, hogy komoly megbízásainkhoz néha egy-két éves előkészítő fázis is kellett — ehhez pedig türelmes anyagi erő, szabad kapacitás is szükségeltetik. Hiszek abban, hogy a jövőben leginkább a szakmai színvonalat fogják díjazni a megrendelők, s ehhez az is kell, hogy egy szervezet biztosítsa a szakmai továbbképzés lehetőségeit. Ebben segítség egy maroknyinál nagyobbra szabott vállalkozási méret. És még valami: nem minden szakember vállalkozói alkat, vállalkozásképes ember. De számukra is van megbízatás, és az ő szaktudásukra is igényt tart a piac: ehhez meg kell teremteni a szervezeti keretet. Szerintem ma még teljesen kialakulatlan a piaci helyzet, semmi sem dőlt el. Valószínű, hogy mindig is lesznek kiemelkedő építészek, akik önálló üzleti egzisztenciát építhetnek szabadúszóként, és lesznek kis csapatok is specialistákból, ügyes vállalkozó tervezőkből. De úgy tűnik, lesz hely a közepes méretű szervezeteknek is. (kiss) Ahány agyar, annyi érem Nagy meglepetéssel szolgált a trófeabírálat, amelynek során — a szokáshoz híven — az idén is bemutatták azokat a vaddisznó agyarakat, amelyek a múlt évben kerültek a szerencsés vadászok birtokába. Ahány agyarat bemutattak, annyi érmet osztottak ki. A vaddisznó agyarakat egyébként trófeabírálatra nem kötelező bemutatni. Ennek ellenére 28 agyar került a bizottság elé, s mind a 28 érmet érdemelt. A bírálat alapján 9 arany, 8 ezüst és 11 bronzérmet adtak ki a dúvadak elejtőinek. illetve a bemutatóknak, míg az előző évben csak 2 aranyérmes volt. Aranyérmes agyar akadt a Bogács környékén, a Bód- va völgyében, Szendrő, Ede- lény térségében, valamint Sátoraljaújhely vidékén ejtett vadakon. Nemcsak, kellő vastagságúak, de valamennyi hosszabb 20 centiméternél, sőt akadt köztük 26 centiméteres is. Ilyen agyarakat a „vének”, az úgynevezett remetekanok növesztenek. Szertefoszlóban van tehát egy, a vadászok között elterjedt hiedelem, nevezetesen, hogy az állomány elfiatalodott. A bemutatott agyarak alapján megállapítható. hogy megyénk dagonyásaiban igenis találhatók erőteljes agyarú vadkanok; a vaddisznóállomány jó minőségű.
