Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)

1990-05-23 / 117. szám

Nagyasszonya mesterségének Áz örökifjú Patkós % Patkós Irma szaval Jó műsorra bemegy a közönség Végre dzsesszklub! Rerzenetlen arccal, egyenes I derékkal ült a fényben. Két ke- { ze egymáson, az ölében pihent, így várta, míg egy szék sem reccsen, mig az utolsó suttogás is elül. Tekintetével a közön­ségét kereste, majd ajka ki­nyílt, és varázslatos hangján mesélni kezdett. Eltűnt a parányi színpad, s egyetlen helyről, az arcáról sugárzott a fény. Messze ke­rültünk időben és térben, míg hallgattuk a madárlátta kenyér történetét, s aztán versek következtek: József Attila, Gyóni Géza költemé­nyei ... Irma néni nem sza­valt, előadott. A legtisztább magyar nyelven jelenítette meg a sokszínű, sokértelmű gondolatot. Kilencvenévesen, egyszemélyben is teljes élmé- nyű színházat teremt, ahogy tette hosszú évtizedekig. Le­gendás szépségét kozmetiku­mok nélkül is megőrizte, ar­ca most is ragyog, szeme fényt sugárzón csillogó. Cegléden él egy aprócska házban, most már testvérek nélkül, egyedül. Cegléden, szülővárosában, 1900 óta. Az országos színészegyesü­let iskoláját elvégezve ka­pott diplomát. Első ízben a Vígszínházban lépett fel. Majd játszott Békéscsabán, Pécsett, s a leghosszabb ide­ig Szegeden. Primadonna volt. Énekelt operát és ope­rettet. Ö volt Médi (Schu­bert—Berté: Három a kis­lány), Suzuki (Puccini: A Pillangókisasszony), Solvejg (Ibsen: Peert Gynt), de a Lili bárónő is (Huszka), s a hercegnő Fedóra (Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő). 1945 után a Fővárosi Ope­rett, a Néphadsereg és a Madách Színház tagja. Itt játszott a legendás Nóra-elő- adásban visszavonulásáig. A fiatalabb korosztály filmszerepeiből ismeri. Ö volt a Sárika, drágám (Sándor Pál filmjében, 1970-ben). De láthattuk a Gyermekbetegsé­gekben (1965), az Ünnepna­A napjainkban 400. évfordu­lóját ünneplő Vizsolyi Biblia anyanyelvűnk fejlődésének je­lentős állomása. Ez alkalom­mal az érdeklődés középpont­jába került szülőföldje, ahol kinyomtatták. Ezért adta ki a Megyei Módszertani Központ dr. Csorba Csaba gondozásában dr. Mádat Gyula történeti munkáját. Szerény kötésben, de stílusos, igényes kivitel­ben. Kürti László püspök beve­zetőjében ezekkel a szavak­kal ajánlja: „A Vizsolyi Bib­lia egyedülálló volta fontos­sá tesz mindent, ami vele kapcsolatos. Vizsoly a XVI. század történetében nem ját­szott kiemelkedő szerepet. Mégis sokat emlegetik a ne­vét. Alkalmazható rá. amit a Biblia Betlehemről mond. »Te pedig, Betlehem, semmi­képp sem vagy jelentéktele­nebb Juda fejedelmi városai között, mert fejedelem szár­mazik belőled.- — Ez-a nap­jainkban másfél ezer lakosú község nagy szolgálatot tett az egész magyar nemzetnek. Ezért érdemli meg figyel­münket.” A meglepő precizitással összeállított tanulmány Vi­zsoly történetét az őskortól napjainkig dolgozza fel. itt már a kőkorban is éltek em­berek. A középkorban az ősi „borút” melletti helyzete ha­pokban (1967), a Végre hét­fő és a Hangyaboly (1971), A legszebb férfikor, az Új­vidék (1972) című filmekben is. Gyakran tűnik fel alakja tévéfilmekben. Legutóbb Odze György: A nagypapa ajándéka című írásából ké­szült tévéfilmben szerepelt. Mint mondja, már fáraszt­ja az autóút, különösen ak­kor, ha többször kell meg­tenni a fordulót. Ritkán vál­lal fellépéseket. De ha feíve- vőgép elé áll —• akármilyen kis időre is —, ha dobogóra lép, hogy verseket mondjon, sugárzó körülötte a fény. tározta meg jelentőségét. Akár királyi birtok, akár birtokperek tárgya, borászata jelenti fontosságát. A szerző részletes társa­dalmi-gazdasági képet ad ar­ról — és bőséges adattal tá­masztja alá —, hogyan tük­rözi a magyar történelem alakulását a község fejlődé­se a jobbágyvilág rétegződé­sétől az iparosodó XIX. szá­zadig. Megvizsgálja, milyen változásokat hozott a XX. század elején az a tény, hogy Vizsoly székhelyközség lett. Mint a falu körorvosának fia, Mádai bizonyítékokkal szolgál, hogy Vizsoly ellen­zéki szerepet töltött be a fa- sizálódó környezetben, a há­ború kitörése idején. S arra is, hogy Károlyi Gáspár ha­ladó örökségét milyen kiváló egyéniségek, pedagógusok, lelkipásztorok, községi elöl­járók vitték tovább száza­dunkban a háború előtt és után. A község ’45 utáni tör­ténetében bemutatja, hogy a falu dolgos, törekvő lakosai erőfeszítéseinek ellenére a község fejlődését megakadá­lyozta az egész országra ne­hezedő gazdasági, politikai terror. Ez a történeti munka arra is bizonyság, hogy népünk, ha ezeréves hagyományait is­meri és követi, képes lesz megbirkózni a rá váró fel­adatokkal. Menner Magdolna Törékeny termetével, hófe­hér hajával nagyasszonya mesterségének. Tiszta, érthe­tő magyar beszédével, esz- köztelenül, játékával, sokol­dalú jellemformáló képessé­gével életet, fényt és színt varázsol. A Nóra-beli Rank doktor szavaival: Köszönjük Irma néni a tüzet. Még sokáig vi­gyázza, még sokáig legyen velünk. Néhány hónapja a Molnár Béla Ifjúsági Ház ad otthont a város egyetlen dzsesszklub- jának. 1979—80 táján még voltak próbálkozások miskol­ci dzsesszfesztivál-ügyben is, de azt követően csak elvétve tartottak dzsesszkoncerteket a Rockwell-klubban és a „Jazz- pincé”-ben. Bubek Zsolttal, a klub házigazdájával, a Trió Stendhal nagyszerű koncert­je után beszélgettünk.- Magadról mondanál né­hány szót? — Miskolcon lakom, a böl­csészet elsőéves hallgatója vagyok.- Kinek az ötlete volt a klub beindítása? — Tulajdonképpen Matiz Alizzal, a ház egyik alkal­mazottjával ötlöttük ki, hoz­tuk tető alá. Októbertől mű­ködik rendszeresen, havi egy alkalommal. Az első foglal­kozásokat én tartottam, dzsessztörténeti előadássoro­zat volt hang- és videoanyag- gal illusztrálva. Emellett ren­deztünk koncerteket is.- Eltartja magát a klub? — Eddig támogatásra szo­rultunk, de bízom benne, hogy szeptembertől már nem így lesz. Az az igazság, hogy a koncerteknek van meg az igazi varázsuk, ezekre jön­nek többen. Rendszeresen járok Varsóba is ilyen he­lyekre, de ott este tízkor kez­dődnek a bulik, nálunk pe­dig hétkor. Nem is annyira a pénzen múlik a dolog si­keressége, inkább egyfajta szellemiségen. Én arra épí­tek, hogy a bölcsész egye­tem beindulásával kialakul egy olyan réteg, amelyik igényli májú ezeket az ösz- szejöveteleket. Most nyári szünet következik, de szep­tembertől ismét beindulunk, teljes erővel.- A videoanyagokat és a lemezeket honnan szerzed? Saját gyűjteményből? — Igen, bár anyagiakban nagyon korlátozva vagyok, Búcsú az Vidámság, derű, sok mosoly, és csodálatosan szép, sok-sok gyerek. A miskolci, Bársony Já­nos utcai összekötő óvoda egyik nagyterme zsúfolt. Zömé­ben fiatal anyukák és apukák ülnek, szoronganak a székeken, már akinek jutott ülőhely. És kattognak a fényképezőgépek, villannak a vakuk és az anyai szemekben néha könny is csil­log. Kint, a délutáni májusi alig zivatar utáni napsütés, itt, az óvoda falai között a „színpadnak” kinevezett par­kettán piros-fehér babos kendőjű kicsi lányok. Barna és szőke hajúak, ragyogó sze­mekkel, egyforma magyaros ruhácskákban. Azután bejön­nek a legénykék, bő fehér gatyában, kezükben bot és ropják a táncot, egyesek kis­sé elfogódottan, ahogy már előfordulhat az ilyen 7 éven aluli gyerekeknél. de barátok, ismerősök segíte­nek.- Beszélhetünk már kiala­kult törzsközönségről? — Sajnos, még nem, az el­ső előadásokon nagyon keve­sen voltak. De a mai koncert is jól példázza, hogy jó programokra bejön a közön­ség. Ezt messzemenően figye­lembe kell venni a klubprog­ramok szervezésénél. Hímer Bertalan óvodától Persze, hogy ünnepnek szá­mít az esemény, hiszen egy­bekapcsolták az anyák nap­ját az évzáróval. Nem volt hosszú a műsor, de kedves, megható, és amit a szülők is tudnak, sok órai óvónői mun­ka, sok-sok türelem kellett ezekhez a gyermeki — mond­juk így — produkciókhoz. Talán a legmeghatóbb jele­net az volt, amikor a gye­rekek egy-egy szál virággal a kezükben az anyukákhoz mentek, és átadták a virágo­kat. Persze, nemcsak ennyiből állott az anyák napi és év­záró ünnepség. Délelőtt rend­őr bácsik is kijöttek URH- kocsival, a szerencsésebb gyerekek bele is ülhettek, szirénázhattak, hát ez csuda jó volt! No, és rendeztek számukra ügyességi játéko­kat is, sőt a nem messze le­vő gyermek-galériában a rajz-festménykiállításon is jelen voltak. A kis Csipkés Roland, Kovács Tamás és Csík Krisztián a díjazottak közé kerültek. Túl az ünnepi kavalkádotv, néhány percig beszélhettünk Vojtilla Attilánéval, az óvoda vezetőjével. Elmondta: — Két és fél éves kortól az első általánosba menete­lig vannak itt a gyerekek. Most ötvenöt hat-hétéves gyerektől búcsúztunk el, akik iskolakötelesek lettek. Kü­lönben 196 gyermekünk van összesen, akikre tizenhét óvó­nő és tizenkét dadus ügyel- vigyáz és foglalkozik velük. Mi — és azt hiszem, ez egye­dülálló — újfajta házirendet vezettünk be. Nálunk nem kötelező az ebéd utáni al­vás, de a többi gyereknek, akik nem akarnak aludni, nem szabad zavarni az alvó­kat. Talán ezért is szeretik a mi óvodánkat, mert sok gyerek a kötelező délutáni alvás miatt nem akar óvo­dába járni. Minket egy cél vezérel: érezzék otthon ma­gukat a csöppségek. A megkérdezett szülőknek is egyöntetű a véleménye: — Az óvónők és a dadusok jól képzettek, Miskolc egyik legnívósabb intézménye a Bársony János utcai össze­kötő óvoda. Remélhetőleg — ahogy Vojtilláné mondja — a gaz­dasági nehézségek ellenére, az is marad. (holdi) Nyugatnémet-magyar vegyes vállalat KERES pénzügyekben és számvitelben jártas gazdaságvezetőt és könyvelőket. Számítástechnikai gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet: TRAEX-BORSOD Kft. Miskolc, Kazinczy u. 19. Telefon: 16-249. J. Á. Q szí NVA k Ha nem akarja ideje jelentős részét adminisztrációval tölteni, használja az ÉGSZ! SZÍNVA által forgalmazott nytsglaadó pénztárgépet Az APEH által bevizsgált és engedélyezett NYUGTAADÓ PÉNZTÁRGÉP árát - az APEH által engedélyezett mértékig ADÓJÁBÓL LEVONHATJA, VISSZAIGÉNYELHETI, Eng. sz.: 10/AP/90. Kérjen részletes tájékoztatást az ÉGSZI SZINVA Leányvállalattól Miskolc, Bacsó Béla u. 26. Telefon: 15-291/42. Géppel kö Vizsoly múltjáról Mádai Gyula történész tanulmánya A délutáni alvás nem kötelező

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents