Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)

1990-05-22 / 116. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Területnövelés, egyetemi taggyűlés, új lakótelep REGGELI HÍRLAP, 1930. MAJUS 11. Hodobay polgármester a legközelebbi jövő felada­tának tekinti Miskolc területi megnagyobbítását. A kérdés lényege abban áll. hogy Miskolc körül van véve olyan környékkel, amelynek lakosai ide gravitálnak, élete Miskolc város életébe torkollik, ide kívánkoznak és egybe vannak forrva ennek a város­nak egész kereskedelmi, gazdasági, ipari és kulturá­lis életével. Elég utalni a Martintelepre, amelynek lakosai már régóta miskolci polgárok szeretnének lenni, mert ez felel meg érdekeiknek és célkitűzése­iknek. A Martintelep közelebb van Miskolchoz, mint Hejőcsabához, de közigazgatásilag — ma még Hejő- csabához tartozik, noha minden geográfiai, és gazda­sági szempont Miskolc felé sodorja, és Miskolc éle­tébe kapcsolja. A Martintelepen miskolci mértékkel mérik a lakbért, már ami a fizetést illeti, és a miskolci viszonyokhoz alakulnak a közszükségleti cikkek árai. Egyszóval a Martintelep lakossága vég­eredményben elszenvedi a város életéből folyó összes terheket anélkül, hogy annak teljes előnyét élvezhet­né. Ugyanez vonatkozik Hejöcsabára, amely ugrás- nyira van Miskolctól. Lakbérei egészen a miskolci magasságokban mozognak, csupán közigazgatásilag esik távol Miskolc város életétől. Közelfekvő, tehát és jogos az az elgondolás, hogy Hejőcsaba és ezzel egyidejűleg automatikusan a Martintelep is Miskolc- ba olvadjon. Éppen ilyen érthető a Vasgyár és Üjdiósgyőr ide- csatolására irányuló törekvés is. Lehetséges, hogy Diósgyőr, maga az a-nyaközség, nem kerül miskolci közigazgatás alá. mert ugyancsak megérthetően és teljes joggal és okkal védeni fogja a maga önálló­ságát és területét, de az már valószínű, hogy a Vas- gyártelep és Üjdiósgyőr, amely már most is szinte majdnem összeépült Miskolccal. a miskolci közigaz­gatás jogkörébe kerül. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1950. MÄJUS 12. A napokban tartotta újraválasztó taggyűlését a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem pártszervezete. A taggyűlésen pártonkívüli tanárokból és hallgatók­ból álló küldöttség jelent meg. A küldöttség nevében dr. Petrik Géza tanár és Kürti József -üdvözölte a taggyűlést. Kifejezték az egyetem dolgozóinak törhe­tetlen ragaszkodását a párthoz, Rákosi elvtárshoz, akinek bölcs útmutatása szerint akarják kivenni ré­szüket továbbra is a szocializmus építéséből. Az üd­vözlő szavak után a tanárok és a hallgatók melegen ünnepelték a Szovjetuniót, a nagy Sztálint, a pártot, Rákosi elvtársat. Mind Csömöri Béla elvtárs. üzemi párttitkár beszá­molója, mind a sokoldalú, termékeny vita az üzemi pártszervezet jó munkájáról, a taggyűlés alapos elő­készítéséről tanúskodott. Különösen értékesek voltak azok a felszólalások, amelyek feltárták, mint igye­kezett befurakodni a reakció az egyetem falai közé, és ellentéteket szítani, hogy akadályozza az építő munkát. Az egyetem munkájánál; kibontakozását akadályozták a Közoktatásügyi Minisztériumban bennmaradt reakciós elemek. Hála és köszönet a pártnak, hogy feltárta a hibákat, és hatalmas segít­séget nyújtott a közoktatásügyi apparátus megtisztí­tásához. s a közoktatásunk fejlődésében mutatkozó lemaradás kiküszöböléséhez. DÉLI HÍRLAP, 1971. MÁJUS 6. A lakásépítkezések meggyorsítása érdekében Mis­kolc hivatalosan elfogadott negyedik ötéves lakásépí­tési programjától eltérően egy. a tervekben eddig nem szerepelt új lakótelep kialakítását fontolgatja a tanács. A házgyári termékek felhasználásával ké­szülő új lakótelep az elképzelések szerint a Bulgár- föld és a Bertalan utcai házsor közötti szabad terü­leten kapna helyet. Az itt lévő észak—dél irányú zöldfolyosó beépíté­sével aránylag gyorsan és szanálásmentesen, újabb 600 lakás telepítésére nyílik lehetőség. A terv végre­hajtása jelentősen enyhítené a megfelelő területelő­készítés hiánya és a városrekonstrukció miatt bekö­vetkezett lakásépítési gondjainkat. A terület beépítési tervén már dolgoznak a Mis­kolci Tervező Vállalat szakemberei, és ha az itt hú­zódó magasfeszültségű távvezeték átépítését sikerül rövid időn belül megoldani, legújabb házgyári lakó­telepünk építése már az idén megkezdődik. Mázi iái a kastélyban A Miskolci Nemzeti Színház­ban ezekben a napokban, he­tekben zajló vendégjáték-soro­zat legutóbbi szereplője a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Szín­ház volt. Az elmúlt vasárnap mutatták be Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vigjá- tékát. (A nyíregyházi premier november közepén volt.) Az előadás csaknem telt házat vonzott, a siker nem maradt A Miskolcon ma Is ked­velt Simor Ottó játssza a fő­szerepet, ő Túrái, akiben nem nehéz ráismerni a zse­niális színpadi szerzőre, Mol­nár Ferencre. Darabbeli szerzőtársa (Gál) Bárány Frigyes. Ma nem születnek nálunk vígjátékok, sem molnárfe- renciek, sem másmilyenek. Egyébként nem születtek teg­nap sem, talán ha tegnap­előtt Tabi László tollából. Nyilván a kor nem kedvez e műfajnak. Nevetni viszont kell, egyre inkább köszönet illeti azt, aki derűt tud fa­kasztani, mosolyt képes va­rázsolni az arcunkra. Marad tehát — a hazaiak közül — a jól bevált, az örök Mol­nár Ferenc. Látható élvezettel komé- diáznak a színészek, kár len­ne rangsorba állítani őket. Az első felvonás egy kicsit dö­cög, de a másodikra és a harmadikra felszikrázik a humor, a poénpetárdák tar­ka tűzijátékfénye egy pilla­natra sem huny ki. Jókedvünkért köszönet a többi játszónak is: Csikós í|c Simor Ottó és Bárány Frigyes az előadás egyik jeleneté­ben. Sándornak, Orosz Helgának, Rékasi Károlynak, Stettner Ottónak és Kocsis Antalnak. Nem utolsósorban a rendező, Csizmadia Tibornak, aki ven­dégként állította Nyíregyhá­zán színpadra a darabot. Az egy, ami nagyon nem tet­szett, a díszlet. Hevenyészett­nek tűnt, szegényszagú volt. Sz— Tanévzáró koncert A miskolci Erkel Ferenc Zeneiskola emődi tagozata ma délután 5 órától tartja tanévzáró koncertjét a Kos­suth utca 43-ban, a volt pártházban. A hangversenyre minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. Ríijz^aozatos zrímisek A Zrínyi Ilona Gimnázi­um rajztagozatos diákjainak munkáiból nyílik kiállítás csütörtökön, a Diósgyőri Va­sas Művelődési és Oktatási Központ előterében. A meg­nyitó délután 4 órakor lesz. Visszaállítani a szakma becsületét A szakszervezet riválist lát bennük? Megalakult a Pedagógus Kamara helyi szervezete A múlt hét pénteken meg­alakult a Magyar Pedagógus Kamara Borsod megyei szerve­zete. A Pedagógiai Intézet - mely a koordináló szerepet töl­tötte be az előkészítés ideje alatt - aulája már megtelt, amikor dr. Kiss Elemér, a Ka­mara országos elnöke, megtar­totta rövid előadását. összefoglalta eddigi tevé­kenységüket, eredményeiket. Beszélt arról az elhibázott koncepcióról, amely az el­múlt évtizedeket jellemezte, egy egységes iskolarendszer­ben látva az oktatás meg­liyen még nem volt: kedvezményes forgácslap-börze Miskolcon) Az Interspan nyugati minőségű laminált és natúr forgácslapjait rendkívül gazdag színválasztékban kínálja az Interspcn-termékek kis- és nagykereskedelmi forgalmazója, a Konike Kft. Május 21-től egy héten át ÁRENGEDMÉNNYEL ÉS KÍVÁNSÁG SZERINTI MÉRETRE SZABÁSSAL teljesitik a magán- és közületi megrendelők igényeit. Figyelem! Kapható beépített szekrényre való munkalap isi Megrendelés: Konike Kft. Alsózsolca, Gyár utco 7. Pf.: 24. Tel.: 83-233/75, 83-791. Tx.: 62-211. Ezt az alkalmat nem lehet kihagyni I A MAGYAR AUTÓKLUB BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI SZER iZÉTE 1990. június 4-én személygépkocsi-vezetőképző TANFOLYAMOT INDÍT, RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNNYEL A tanfolyam helye: Miskolc, Szemere u. 16. sz. Jelentkezni lehet: Miskolc, Szemere u. 16. sz- Telefon: 35-599 Ki ad többet értük? Árverésen eladjuk: 1 db EO 2621 tip. kotrógépünket, 1 db DK 331 tip. kompresszorunkat, 1 db Star 200 tip. tehergépkocsinkat, 1 db Dizil 4030 tip. önrakodó tehergépkocsinkat. MEGTEKINTHETŐK: a MiÉP szállítási telepén, Miskolc, Víkend-telepi úton. TELEFON: 89-665 ÁRVERÉS: MÁJUS 23-ÁN, 9 ÓRAKOR. reformálásának lehetőségét. Ennek eredményeként az is­koláknak egyszerű végrehaj­tó, kiszolgáló, a pedagógu­soknak pedig szinte szolgai szerep maradt, A központi irányítás, az egységes tan­könyvek mind-mind béklyót jelentettek a tanárok számá­ra. Pontosan egy éve, pécsi székhellyel jött létre a Ma­gyar Pedagógus Kamara. Azért választották a kama­rai formát a szervezők, mert ez kimondottan alulról épít­kező struktúrában valósít­ható meg. Mint az előadó ki­fejtette, több fontos célt tűz­tek ki maguk elé. Elsőszámú feladatnak a pedagógusok szakmai, etikai érdekeinek védelmét tekintik. ..Azt sze­retnék elérni, hogy ugyan­olyan szakembereknek te­kintsék a tanárokat, mint a bármilyen más területen dolgozó diplomásokat. Teljes szakmai autonómiáért száll­nak síkra, szeretnék keresz­tülvinni, hogy bárki elkép­zelése szerint, saját tanterv és eszközrendszer segítségé­vel oktathasson, össze kí­vánják állítani a pedagógu­sok Etikai Kódexét. Az óvo­dáktól az egyetemekig sze­retnék tevékenységükkel át­fogni az oktatás egészét. Dr. Kiss Elemér szerint nincs ideális iskolarendszer. Pár évnek el kell telnie ah­hoz, hogy Magyarországon kialakuljon az az intézményi struktúra, mely beválthatja a hozzáfűzött reményeket. A tanárok, oktatók még kere­sik a helyüket. Ezt jelzi az a sok helyi szerveződés, amely egyelőre széttagolja a pedagógustársadalmat. Az idők során azonban ki fog­nak alakulni azok a szövet­ségek, amelyek majd össze­foghatják ezeket a lokális csoportokat. Végül a tervek­ről szólva az előadó a leg­sürgősebbnek a kamarai törvény parlamenti elfoga­dását felölte meg. Ezek után kérdésekre vá­laszolva kifejtette a kamara és a szakszervezetek közti különbségeket, hangsúlyozva az előbbi szakmai jellegét. Munkajogi problémával csak kis mértékben akarnak fog­lalkozni. Szívesen együttmű­ködnének a szakszervezetek­kel, ha azok meg tudnának újulni. Majd a pedagógus- képzés tartalmi és formai megreformálásának sürgős­ségét említette, amelyben szeretnének tevékenyen résztvenni. Dr. Dénárt Béla, a borsodi előkészítő bizottság tagja a szervező munkáról számolt be, majd felkérte a jelen­lévőket, hogy ha igénylik a Kamara megalakítását, a szünetben a belépési nyilat­kozat kitöltésével jelezzék. A szünet után az ülés 115 aláírással a Magyar Pedagó­gus Kamara Borsod-Abaúj- Zemplén megyei alapító köz­gyűlésévé alakult. Megvi­tatták az alapszabály-terve­zetet, amelyet néhány mó­dosító javaslattal együtt fo­gadtak el. Végül az elnök­ség, a felügyelő bizottság megválasztásával, és néhány gyakorlati kérdés eldöntésé­vel ért véget az összejövetel. Az elnökség tagjai: dr, Garadnai László (NME Tár­sadalomtudományi Intézet), Kovácsné Hódi Éva (Kazinc­barcika, Irinyi J. Szakközép- iskola), Kovács Marianna (Herman Ottó Gimnázium), dr. Lénárt Béla (Szirmabe- senyő) és Daróczi Imréné (Leszih A. Üti Óvoda). A fel­ügyelő bizottságban dr. Bruckberger Tamást, Fábián Károlynét és Roskó István- nét választották be. Megbí­zásuk egy évre szól. A közgyűlés után dr. Lé­nárt Bélát kértük, hogy ér­tékelje az ülést és a Kamara helyi szervezetének létrejöt­tét. Elmondta, hogy nagy volt az igény a szövetségre, ezt jelezte a zsúfolt terem is. Az egész megyéből érkeztek pedagógusok. Érdekes volt megfigyelni a hagyományos szakszervezet reagálását. Ügy látszik, riválist látnak a Kamarában, amely pedig más, szélesebb körű szakmai érdekvédelmet kíván ellátni. Azt szeretnék, ha a pedagó­gusok nem az értelmiség pe­rifériáján helyezkednének el, és elismerésük, megbecsülé­sük megfelelő lenne. Bíznak benne, hogy mivel ez a szer­vezet kimondottan az érde­keltek közreműködésével jött létre, ez sikerülni is fog. Horváth Szabolcs AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET SZAKOKTATÓI TANFOLYAMOT INDIT elméleti és gyakorlati oktatójelöltek részére. TERVEZETT IDŐPONT: július 7-e. JELENTKEZNI LEHET: Miskolc, József A. u. 20. sz. - Telefon: 16-047.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents