Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)
1990-05-22 / 116. szám
Államtitkárok Miskolcról (IJ faival nei vártaink a kittiül tőkére Uíakr szállodák, telefon A tervek szerint ma délután megalakul az új kormány. Antan József miniszterelnök programot is hirdet az Országgyűlés mai ülésén. Az új kormányban várhatóan miskolci politikusok is államtitkári beosztásban tevékenykednek majd. Az egyikük, Rajkai Zsolt 1940-ben született Miskolcon. Sajószentpéteren nevelkedett, itt dolgozott az édesapja, aki 1945-től 47-ig a Kisgazdapárt járási titkára volt. Az ő politikai tevékenysége miatt kellett visz- szaköltöznie a családnak 1953-ban Miskolcra. A leendő közlekedési és hírközlési államtitkár a Kilián Gimnáziumban érettségizett 1958- ban, majd dolgozott a Kö- JÁL-nál, az ÉMI-nél. s eközben általános vízgazdálkodási üzemmérnöki diplomát szerzett. Később a Közúti Építő Vállalatnál, a Dél-borsodi Vízgazdálkodási TársuXXII. ÉVFOLYAM, 11«. SZÁM 1990. MAJUS 22., KEDD ÁRA: 3,50 FORINT lásnál, majd az AGROBER- nél helyezkedett el. Az utóbbi években kétszer is dolgozott Algériában. Előbb szakértőként, majd egy francia vállalkozásban épülő repülőtér helyettes főmérnökeként. Innen azért utazott haza, mert tevékeny szerepet vállalt a hazai politikai életben. Tavaly januárban belépett a Független Kisgazdapártba. Májusban helyi titkárnak, júniusban megyei elnöknek választották. A parlamenti választásokon a kisgazdák Borsod-Abaúj Zempléni listáját vezetve jutott mandátumhoz. Az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja. A párt legutóbbi nagyválasztmányán országos- alei- nök lett. Nős, két gyermek apja. Mind mondja, várhatóan a fővárosba költözik, de nem szakít Miskolccal sem. — Államtitkárként is ezért a városért szeretnék tevékenykedni — jelentette ki a Déli Hírlap munkatársának nyilatkozva. Azon leszek, hogy megépüljön az M—3-as hiányzó szakasza és fejlődjék a környék közlekedési és távközlési hálózata is. — Milyen eredményekre számít? — Tudom, hogy országos méretű beruházásokról van szó. Kormányzati döntések kellenek ezeknek az elindításához. Azzal is tisztában vagyok, hogy az ország minden táján elkélne most a pénz, de azért akarok dolgozni, hogy a tárcánknak juttatott összegből ez a környék is kapjon. Élnünk kellene továbbá azokkal az ígéretekkel, amelyeket a Kisgazdapárt korábban kapott. A napokban például Japán Egy új építésügyi rendelet lelemás következményei Ritkítják a Eddig a polgár járt pórul, most már a hatóság is A törvénymódosításokat az állampolgárok már rég nem tudják követni, és a jogászok is igencsak nehezen tudnak „naprakészek” lenni, annyira felgyorsultak a változások. Legutóbb egy olyan törvénymódosításról és annak következményeiről értesültünk, amelynek hallatán, nyugodtan mondhatjuk: az egyik szemünk sír, a másik nevet.... 20 SZÁZALÉK JANUÁRTÓL Arról van ugyanis szó, hogy az 1990. évi XXII. törvény módosítja az 1964. évi III. (építési) törvényt. A módosítás lényege többek között az, hogy míg régebben a telekalakítási és építési tilalom elrendelése esetén a tulajdonosok részére kártalanítás nem járt, ezentúl épp ellenkezőleg: a tila- Iqmmmal sújtott tulajdonosoknak jár kártérítés is, mégpedig a telek forgalmi értékének 20 százaléka. Ha az építési tilalmat öt éven túl fenntartják, ismételten ki kell fizetni a tulajdonosoknak a 20 százalékot. Egyetlen kivétel e szabály alól, ha az építési, telekalakítási tilalmat természeti kár megelőzése érdekében rendelik el. S, hogy ki fizet a tulajdonosoknak? A kártalanítást elrendelő hatóság — azaz a tanács —, de a hatóság visz- szakövetelheti a pénzt attól, akinek érdekében a tilalom elrendelése áll. A rendelkezések a jövő év január elsejétől lépnek hatályba... MEGGONDOLJÁK MAJD... S, hogy miért mondjuk minderre: egyik szemünk sír, a másik meg nevet? Mert örülünk annak, hogy a hatóságot végre korlátozzák abban, hol és mennyi időre rendelhet el építési tilalmat. Csak egy példát említünk a sok közül, ahol a városlakók vitatják az építési tilalom jogosságát, és ezt szakértői véleményekkel is alátámasztják: az Avas és az Egyetemváros között található a Ruzsinszőlő, ahol ma építési tilalom van, holott sem a talajcsúszásra, sem a levegőszennyeződésre hivatkozó állítások nem állják meg a helyüket az ott- élők szerint. Tehát könnyen lehet: az új rendelet arra készteti a hatóságot, hogy százszor is meggondolja, amíg tilalmat rendel el, vagy tart fenn, mert most már nemcsak az állampolgár látja ennek a kárát, mint eddig— MENNYIT FIZETÜNK? Igen ám, csakhogy az ön- kormányzatok létrehozásával, a különféle állami támogatások elapadásával a városi polgár és az önkormányzat zsebe egyre kevésbé különíthető el. Magyarán, ha a tanácsnak az építési tilalma miatt több száz millió forintos kártérítést kell fizetnie, ez jó a tilalommal sújtottaknak, de rossz minden városi polgárnak, mert a pénz az egyre gyorsabban ürülő városi kasszából folyik el, és kevesebb jut az iskolákra, a tömegközlekedésre, minden egyébre. Mert azt azért tudni keil, hogy egy városban szükség van építési tilalmak elrendelésére, különben lehetetlenné váik az ésszerű városfejlesztés. A nagy kérdés persze az, hogy mennyi tilalomra van szükség? Ma úgy látják a tanácsnál dolgozó építésügyi szakemberek, hogy bár felül lehet — és kell — vizsgálni a város rendezési terveit, feloldva minden feloldható építési tilalmat, ez önmagában mégsem hoz teljes megoldást. Mert még mindig marad egy tilalmi hányad, amiért fizetni kell, másrészt pedig igen nehéz lesz dönteni az építési ügyekben, ha az ügyintéző feje fölött ott lóg a tilalom elrendelésével járó milliós kiadás bárdja... Azt javasolják, hogy el kell készülnie egy olyan miskolci városépítési szabályzatnak, amely figyelembe veszi a város specialitásait: Hétköznapi nyelvre fordítva, a mi értelmezésünkben ez azt jelenti: az önkormányzatok maguk dönthessék el, miként óhajtják városukat építeni. Hiszen mint ahogy ebből a törvényváltozásból is kiderül: most már a döntések következményeit is teljes mértékben itt helyben kell viselni... (kiss) magyarországi nagykövetével tárgyaltam. Élénken érdeklődött a hazai telefonhálózat fejlesztéséről, ennek lehetőségeiről. De azt is értésemre adta, hogy a tőkések politikai stabilitást várnak tőlünk. Ahhoz, hogy vonzónak találják az itteni befektetést, fontos meggyőzni a külföldet, hogy szilárd az ország helyzete. — Tudja-e már, hogy államtitkárként pontosan mi lesz a feladata? — Egyelőre nem tudok konkrét választ adni, a tárca leendő vezetőjével erről még nem váltottunk szót. Arra viszont ígéretet kaptam tőle, hogy közös döntéseinket mindig előre, részletesen megbeszéljük majd. — Az biztos, hogy a telefonokkal nem lesz köny- nyű dolga. Siralmas a távközlési hálózatunk. Mit tud tenni ebben az ügyben? — A telefonhálózat fejlesztését én is kardinális kérdésnek tartom. Ezzel nem várhatunk addig, amíg a külföldi befektetők hajlandók e célra pénzt áldozni. Azzal tudnánk javítani a helyzeten, hogy mi magunk vásárolnánk technológiát. Szerintem a műholdas rendszerre kellene átállnunk. Erre ma még módunk van anélkül, hogy nagyobb kárt okoznánk. A kábeles megoldás többéves munkát jelentene. Márpedig nekünk nincs időnk várni, nyakunkon a világkiállítás. — Származhat-e ebből valamilyen haszna a mi megyénknek is? — Feltétlenül. És nem volna szabad megelégedni csupán a tapolcai szállodaépítéssel. Igen nagy az érdek lá- dés a tokaji borvidék, valamint az e tájon fellelhető fürdők, hévizek iránt. A jelenleginél több • férőhelyre lesz szükségünk. Vendégfogadókat, szállodákat kellene építeni. Képviselőtársaimmal már beszéltünk erről. Egy etértettünk abban, hogy ha nem is világvárosi, de európai színvonalú nagyvárossá fejleszthetnénk a megyeszékhelyet. (Dr. Isépy Tamás igazságügyi államtitkárjelölttel folytatjuk a kormány leendő miskolci tagjainak bemutatását. (bujdos) $ Maradandót alkotni szándékkal aligha lehet: a mű felett mindenképpen az utókor ítélkezik. Károlyi Gáspár maradandót alkotott bibliafordításával, hiszen a Vizsolyi Biblia az eltelt 400 év alatt 120 szövegmódosítást ért meg, ám - hozzáértők szerint - az eredeti szöveg gazdagságát, költőiségét egyik sem múlta felül... Károlyi Gáspár Göncön fordította a Vizsolyban kiadott Bibliát, erre emlékeztek most a varázslatos zempléni tájban fekvő falu lakói. Képriport a 3. oldalon. A bclélegezhetőhb miskolci levegőért CO-puszlító fűvéka Minden autós álma, hogy négykerekűje kevesebbet fogyasszon, különösen, ha arra gondol, amit mostanában pletykálnak, miszerint 45 forint lesz a benzin literjének ára. Az autósok sokan vannak Miskolcon is, de van egy még szélesebb kör, amelybe minden városi polgár beletartozik, akár autózik, akár nem, s ezt a kört egy kívánság, óhaj zárja egységessé: szeretnénk, ha a város levegőjét be lehetne lélegezni pár év múltán is anélkül, hogy megfulladnánk a kipufogógázoktól. Nemrég fejlesztettek ki egy magyar találmányt, amely mindkét fentebb említett ügyben segíthet. Ezt a találmányt a városháza fs szeretné sikerhez segíteni itt Miskolcon, tudván, hogy a város levegője a legszennyezettebbek közé tartozik az országban. Szabó István, a városi tanács innovációs fő. mérnöke mondta el, hogy szeretné, ha Miskolcon elterjedne a Vibril nevű üzemanyag-megtakarító, és a kipufogógáz szén-monoxid értékét 40 százalékkal csökA műszaki átadás után megkezdődött a felsőzsolcai szennyvízrendszer 72 órás üzempróbája. Ez előzi meg a hivatalos üzembe helyezést. Megyénkben az ivóvízhálózat jó ütemben végzett kiépítése mellett sajnálatos módon elmaradt a szennyvízelvezetés megoldása. Természetesen az egészséges ivóvíz volt az első, de a vízbázisok megőrzése a szennyvízelvezetést is mind nélkülözhetetlenebbé tette. A város szomszédságában lévő Felsőzsolcán az Északmagyarországi Regionális Vízművek nyerte meg a versenytárgyalást, s kezdte meg a hálózat kiépítését. Ez a jelentős, megközelítőleg 140 milliós munka fejeződött most be. A településen kiépített hálózat a gyűjtőcsatornán keresztül a nagyközség kommunális szennyvizét a miskolci derítőbe vezeti, amely kapacitásánál fogva képes annak fogadására. A szennyvíztisztító-rendszer műszaki átadása már korábban megtörtént. Ám az előírt 72 órás üzempróbát több kisebb akadály miatt csak most tudták megtartani. Ennek sikeres lebonyolítása után csatlakoztatják rá végleg a rendszert a miskolci derítőre. Kisebb „hiánypótlások” vannak még hátra, így az utak helyreállítása, amelyet június végéig kell elvégezni. A csatornák fektetésekor ugyanis több helyen fel kellett bontani a burkolatot. A munka befejeztével Felső- zsolca egyike lesz azon községeknek, ahol a közművesítést megoldották. ___ kentő találmány. (Az üzemanyag-fogyasztást 5—8 százalékkal Csökkenti és többek között halkabb járatú, köny. nyebben indítható motort, is varázsol.) A Vibril nem más, mint egy új típusú főfúvóka, amelyet 5 perces szereléssel be lehet tenni a Ladákba, Daciákba, Zastavákba, kis Polskikba, a kétütemű Wart, burgökba, Trabantokba, a Skodáikba és a Moszkvicsokba is, A főfúvóka lelke egy pici kis rezgőszál, amely az átfolyó benzint levegővel keveri, és mechanikailag aprítja. A lényeg az, hogy az autó sokkal jobban porlasz- tott üzemanyag-keveréket éget el, mint a hagyományos fúvókák esetében. A kedvezőbb égés szerényebb fogyasztással és a levegőszeny. nyeződés jelentős mérséklésével jár, Bár tudjuk, hogy az autósokat a benzinár érinti a legkeményebben, arra sem árt gondolni: a szén- monoxid tartalmat előbb- utóbb rendszeresen mérik majd a közutakon, s a tetemes büntetést könnyebb elkerülni az új találmánnyal, aminek a fogyasztói ára 300 forint alatt van. Szabó István azért kérte fel lapunkat, hogy írjunk erről a találmányról, mert úgy véli: alkalmazása közügy. A városháza némi pénzt is szeretne szánni arra, hogy esetleg kedvezményes módon juttassa az autósokat a fúvókákhoz. Arra is gondoltak, hogy a legtöbbet köz_ lekedő benzinmotoros közüzemi járművekbe együttes anyagi erővel, társakat keresve kellene beszereltetni a fúvókákat. Azt is tervezik, hogy az idei helyiipari vásáron is bemutatják a terméket. Nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen Nyugaton teljesen elfogadott gyakorlat, hogy a környezetvédelmet szolgáló találmányokat, berendezéseket köz. és más pénzekből is támogatják. Ezúton adunk helyet a főmérnök kérésének, miszerint akit érdekel a Vibril, keresse a városházán. Telefon: 16-611. Tesszük ezt azért is, mert mi is a miskolci levegőt szívjuk... (k—ó) J Karcsii Fetsizsolca
