Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-12 / 85. szám

Hagyomány lesz a buliból Légballonrepülés a Bíscófölött DH-zsákbamacska és fotóvásár A tavaszi szünet leglátvá- tyosabb és legszórakoztatóbb programját hirdette meg a gyerekeknek a Szentpéteri kapui Bueó-shop. Április 13- án és 14-én az üzletház előt­ti téren 10 órakor kezdődik a mulatság, aminek van ugyan forgatókönyve, de vé­gül is a disc-jockey és a gyerekek véglegesítik majd a helyszínen egymás szóra­koztatására. A rendezőknek nemigen lesz olcsó a ven­dégség, hiszen nem minden­napi attrakcióval kezdődik a program. Nevezetesen egy hőlégballon összeszerelésével, amely remélhetőleg az áru­ház fölötti rövid utazásra is elviszi a nyerteseket. Az ügyességi versenyek néme­lyikére is fel kell készülni enni- és innivalóval, hiszen fánkevő- és kólaivó-vetélke- dő is lesz. — Miért választották a reklámnak ezt a ritka for­máját? — kérdeztük Kará­csonyi Alajostól, az üzlet­ház igazgatójától. csosan” — egy emlékezetes napot, valószínűleg nem ma­rad ki az áruházunk egy-egy család későbbi bevásárló- kőrútjából. — Hogy mit hozhat a Bucó-shop konyhájára ez a sajátos hírverés, azt ne­héz megbecsülni, de hogy mit* visz, az kiszámítható. — Gyermekvendégségről lévén szó, ne beszéljünk összegekről. Annál is inkább, mert partnereink is vannak, akik hozzájárulnak a terülj asztalkámhoz. A Szerencsi Állami Gazdaság például, amely egyben engedményes tojás vásárt rendez a téren, vagy a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalat szomszédos ét­terme, a Katowice, amely az ételt, italt és a jutalmak egy részét biztosítja. És köztudott, hogy az Önök kft.-je, a Déli Hírlapé min­den jó buliban benne van. örömmel vettük, hogy a fo­tóriporterük végig megörö­kíti az eseményt, és az itt készült fotókat az áruház­ban később árusítani fogjuk. És itt lesz egy rikkancsuk is, s akik tőle Déli Hírlapot, illetve Borsod Expresszt vesznek, amikor megcsör- ren a vekkere, zsákbamacs­kát nyernek. A Budataxi ki­rándulni visz egy csapat győztest. — Mi történik, ha az időjárás nem fogadja ke­gyeibe a Bucó-bulit? — Ezt csak a szabadban tudjuk elképzelni, így, ha az idő nem lesz jó, elhalasztjuk a gyermeknap előtti szom­batra. De annyit még hozzá­teszek, hogy aki az ideit va­lami oknál fogva lekési, jövőre bepótolhatja, mert visszatérő, hagyományos programmá akarjuk tenni a Bucó-bulit. jje AZ új magazin segít eligazodni mindazoknak, akiknek a rádiózás munkaeszköz, vagy gyakorlatias időtöltés. Keveset tudunk a legkorszerűbb technikáról. Használja a taxis, a mentős, a magánember Drágák nekünk a korszerű eszközök Rádiózás, rádiótechnika ♦ A gordonka tanárok orstáqos versenyén Kiemelkedő borsodi siker — Mert ebben a műfaj­ban is újítani szeretnénk. Hiszen a „cipőt a cipőbolt­ból” fajta reklám idejét múl­ta. A Bucó-shop nevét vi­szont meg akarjuk gyökerez- tetni a köztudatban. Ha a gyerekek eltöltenek itt szü­leikkel — vagy akár „kul­_____ I I Mossa holló i a fiát? i i I Tucatnyi szólásmon­I dást tart nyilván a 1 magyar nyelv o holló- ! ról, s majd ugyanany- I nyit a nagypéntekről, ! de azt a közismert szó­■ lást, miszerint „nagy­pénteken mossa holló i a fiát”, hiába keressük J a lejegyzettek között. i Márpedig ez legalább 1 annyira elterjedt, mint ! a másik, hogy „ritka, i mint a fehér holló”. Megyénkben többfe- I lé is számon tartják ezt a ritka, védett, s i ennek eredményekép- 1 pen ma már ismét sza­porodásnak indult ma- I darat. Hollótanyákat [ tartanak nyilván a i zempléni hegyekben Dédes környékén, s az i utóbbi időben a Tisza i mentén is. Számukat , aligha lehet megbe- I csülni, mert ez a fé- , lénk, óvatos madár tá- I vol tartja magát az emberlakta és- járta helyektől. Ámde arról eddig még nem érke­■ zeit híradás, hogy al­' binó, azaz fehér holló i is feltűnt volna a fe­keték között. i Hogy miért éppén J nagypénteken mossa i holló a fiát? Arra vo­natkozóan érdekes his- I tóriát találtak a kul- 1 túrtörténészek, amely- I ben szerepe van a ' madár korai költésé- J nek csakúgy, mint val- I lási hiedelmeknek, il- ! letve a kettő összekap- I csolásának. Annyi tény, hogy i fészkelő madaraink kö- [ zül a holló költi ki a i legkorábban fiókáit, s ! ezek a kezdeti fakósá- I guk után nagypéntek- 1 re elnyerik tollazatuk , fénylő, fekete színét. S i bár most a nagypén- \ tek április közepére i esik. a madarak bioló­giai naptára pontosan i működik; az első fió- ! kék megjelentek. J Negyedik alkalommal adott otthont számos országos, me­gyei és városi szerv támoga­tásával az Egressy Béni Zene­iskola a zeneiskolai gordon­katanárok IV. országos ver­senyének. Az 1981-ben útjára indí­tott verseny egyben szakmai fórum, találkozó és tovább­képzési lehetőség is. A ne­ves szakemberekből álló bí­rálóbizottság élén Banda Ede Kossuth-díjas professzor állt, tagjai: Kedves Tamás gordonkaművész, főiskolai tanár, Lengyel Endre gor­donkaművész, főiskolai do­cens, Bócz Sándor Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. Művelődési Osztályának köz- művelődési csoportvezetője. Titkára dr. Pataky Istvánná, az Országos Pedagógiai In­tézet osztályvezetője volt. A versenyt dr. Szádeczki Zoltán, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács Mű­velődési Osztályának vezető­je nyitotta meg. A résztve­vők két részletben mutatták be műsorukat; először a ba­rokk anyagot, melyben kö­telező Bach-prelúdium volt, majd a klasszikus, roman­tikus és a XX. századi mű­veket. A zeneiskolai gordonkata­nárok IV. országos verse­nyének abszolút győztese Nagy Marianna, a Mezőkö­vesdi Állami Zeneiskola ta­nára lett. Az X. díj mellé elnyerte még a Magyar Ze­neművészek Szövetsége kü- löndíját is a kortárs zenei mű kiváló előadásáért. Ugyancsak I. díjas lett Hollóné Kiss Katalin Buda­pest XVIII. kerületi ver­senyző, aki a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszer­vezete különdíját is meg­kapta. Második Masopust Katalin váci, a harmadik pedig Tóth Hajnalka karcági és Nagy Izabella tatabányai tanár lett. A zsűri különdíjban ré­szesítette Machlik Mario marcali, Farkas Judit tatai és J. Fábián Klára Buda­pest XII. kerületi verseny­zőt. Elismerésben, dicséret­ben részesültek még Bódiss Miklós püspökladányi és Horváth Gyöngyi Budapest X. kerületi gordonkások. A versenyt első ízben egyetemi végzettségűek ré­szére is meghirdették. Eb­ben a kategóriában II. he­lyezést ért el Nagy Ottóné Körös Mária Budapest X. kerületi tanár. Dicséretben részesült Bántai Erzsébet, a budapesti Szabolcsi Bence Állami Zeneiskola verseny­zője. Az ünnepélyes eredmény- hirdetést ' a verseny győzte­seinek színvonalas gálakon­certje, majd baráti találko­zója zárta. Alaposan megtréfálta az idei tél az élővilágot. A rendkívül enyhe időjárás mi­att korábban fejlődésnek in­dultak a növények, és rügyet bontottak a fák. Ugyanakkor a csapadékszegénység miatt nem töltődött fel megfelelően a talaj vízkészlete. A viszonylag meleg febru­ár és március után ebben a hónapban szeszélyes időjá­rási viszonyokat éltünk meg eddig. Ennek ellenére az áp­rilisi középhőmérséklet a sokéves átlag körül várható most is. A csapadék össze­ge viszont az átlagos érté­kek alatt marad. Az előre­jelzések szerint még nincs vége a hideg hajnaloknak. Várható, hogy szombaton és vasárnap továbbra is hűvös lesz a reggeli órákban. Utá­na azonban fokozatosan emelkedik a hőmérséklet. A maximumot április huszon- hatodika és huszonhetedike körül mérhetjük, délután egy és három óra között. Ezeken a napokon a leg­alacsonyabb hőmérséklet sem süllyed hat fok alá. A csapadék esélye is csökken ebben az időszakban. A kis- kertulajdonosok tehát nem számíthatnak arra, hogy az égből hullott eső oltja majd növényeik szomját. Rádióamatőrök, az elektro­nika iránt érdeklődök gyü­lekeztek hétfőn délután a megyei könyvtárban, hogy a szakma két lapjának a Rá­diótechnikának és a Rádió­zásnak a szerkesztőivel ta­lálkozzanak. A Rádiótechnikát nemigen kellett bemutatni Békéi Fe­renc főszerkesztőnek, hiszen évtizedek óta az egyetlen ilyen profilú lap. Az utóbbi időben az ő megjelenésüket is sok akadály nehezítette. A közelmúltban kiadót vál­tottak, és szeretnének nyom­dát is cserélni. Gondjaik el­lenére júniustól egy új rend­szeres kiadványt indítanak Hobby elektronika címmel. A másik lap, a Rádiózás már valóban bemutatkozni jött Miskolcra. Eddig három száma jelent meg. Páskuly Imre főszerkesztő elmondta, hogy a CB-rádiósok Orszá­Fokozatosan (melegszik az idő májusban. A legmaga­sabb hőmérsékletet, huszon­öt és huszonhat fok körül jelzik ekkorra a grafikonok A középhőmérséklet kissé az átlag fölé emelkedik. A ha,- vi csapadék mennyisége is több lesz, mint a sokévi át­lag. A június kimondottan melegnek ígérkezik. Ennek megfelelően valamennyivel kevesebb eső áztatja majd a földeket. A legmagasabb napi hőmérséklet a hónap elején, huszonhét fok fölé emelkedik majd. Június vé­gén már ennél kevesebb melegben lesz részünk, és megnövekszik a csapadék valószínűsége is. Kánikula várható júliusban, augusztus első felében. A csapadék mennyisége a nyár két utol­só hónapjában az átlag kö­rül várható. Augusztusban azonban van esély arra is, hogy a vártnál több esőt jegyezhetünk föl. Szeptem­berben erősen visszaesik majd a hőmérséklet. Ennek maximuma huszonkét fok alatt marad, minimuma vi­szont tizenegy, tizenkét fok is lehet. Több csapadékra számíthatunk majd szep­temberben, különösen elseje és húszadika között. gos Egyesületének jogutódja, a Rádiósok Országos Egye­sülete adja ki negyedéven­ként. A Rádiótechnikával el­lentétben magazin jellegű, nem mélyed el a' technikai részletekben. A rádiózás szinte valamennyi területe helyett kap az oldalakon. Mert ma már nemcsak a rendőr és a mentős rádió­zik, de van készülék min­den taxiban, és a villamos- vezető előtt, rövidesen ko­csinkból rádión telefonálha­tunk, terjed a személyhívó­berendezés használata is. És persze rádiózik az is, aki az otthoni vevőkészülékén va­dászik távoli műsorszóró adók jelei után. A fentiek miatt is nehe­zen érthető, hogy korunk technikájának ez az igen ér­dekes területe, nálunk miért nem tud szélesebb körben híveket toborozni. A könyv­tárba is elég kevesen jöttek el, s közöttük még keve­sebb volt a fiatal. És miért küszködik kiadói, nyomdai és terjesztési gondokkal jaz a lap, amelynek ’feladata volna népszerűsíteni — kü­lönösen a fiatalok körében — a világszínvonalú elekt­ronikát. Vagy ahogy ma szo­kás mondani, ablakot nyitni ezen a területen is Európá­Fidel Castro levonta a következtetést a kelet-euró­pai politikai változásokból — közli a Reuter Havanná­ból. Történetesen azt aján­lotta a diákoknak, hogy in­kább angolul tanuljanak, és ne oroszul, „mert a szocia­lizmus , új feltételek között történő építésében a Nyugat­tal állunk szemben, és annak nem az ideológiáját kell át­venni, hanem az üzleti szel­lemét kell megtanulni.” A beszédet egyetemisták hallgatták. Hogy voltak-e kérdések, hozzászólások, ez a tudósításból nem derül ki. De hogy lehettek volna, ar­ra hízvást következtetni le­het Castro megjegyzéséből: a múltban az oktatás irányítói összekeverték a .nyelveket az ideológiával, és így történhe­tett meg, hogy az oroszt tet­ték kötelezővé az angol ro­vására. A közép-európai gyakorlat ismeretében hajlandó arra gondolni az ember, hogy Fidel fölismerte: angolul ra. Lehet, hogy a tőkeerős cégek még nem fedezték fel ezt a fehér foltot. Igaz, a hazai ipari háttér nem va­lami biztos támasz ennek az ismeretterjesztésnek. Dehát autóiparunkkal sem igen büszkélkedhetünk, mégis egy­re szaporodnak az igen szín­vonalas autósmagazinok. A hétfői szakmai találko­zón azért sikerült egy kis csemegét is látnunk. Az NSZK-beli Ricofunk cégha­zai képviselője, Fekete György mutatott be néhány korszerű készüléket. A ma­gasfokú integráltság már oda vezetett, hogy egy kézi URH- adóvevő lassan elvész a te­nyérben, s ráadásul ennek több, mint a fele az akku­mulátor. Ezeket a készülé­keket a profi felhasználók és a hobbiként rádiózók .is nagy-nagy örömmel vásárol­nák meg. Bár a gépek egyre korszerűbbek, és mondjuk meg, egyre olcsóbbak, szá­munkra mégis egyre megfi­zethetetlenebbek. A soroza­tos forintleértékelések, és a vám melletti áfa megjele­nése, a rádióamatőrök egy részét kirekeszti abból, hogy a száz esztendős masináikat valaha is ki tudják cserélni. (kerényi) , jobb üzleteket lehet kötni, mint oroszul. Kiváltképpen, ha üzletkötők beszélik a nyelvet, és nem ideológusok kötik az üzletet. r Es egy hölgy a kapitány... A régi néphit azt tartja, hogy a nő a hajón szeren­csétlenséget okoz. A japánok elhatározták, hogy véget vetnek ennek a furcsa hie­delemnek. A japán tengeri­mentőszolgálat 347 kapitá­nya közül a legfiatalabb — egy hölgy. Az elmúlt negy­ven évben ez az első eset, hogy fontos mentőhajó élére nőt neveztek ki. A 27 esz­tendős hölgy tíz marcona, viharedzett tengerésznek di­rigál a parancsnoki hídról. Barta Péter Kevés lesz a csapadék Májustól melegszik az idő Fidel reiaiil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents