Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-07 / 81. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM ' ÁRA: 3,50 1990. APRILIS 7., SZOMBAT FORINT Hatodszor Maqyarorszáqon A hollandiai Shirchadasj ifjúsági kórus hatodik alka­lommal turnézik Magyaror­szágon. Az együttes 15 évvel ezelőtt alakult meg Edé­ben. A 140 énekesből és egy kisebb zenekarból álló cso­port vezetője Bert Leeuwis. Felléptek már az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztriában és sokfelé. Ter­mészetesen hazájukban is is­merik és kedvelik őket. Templomokban, hangverse­nyeken, evangelizációkon énekelnek Jézus evangéliu­máról, a Continental Singers stílusában, többnyire angol és amerikai szerzőktől. Mostani koncertkörútjukop fellépnek — egyebek között — a ceglédi református Nagytemplomban, a debre­ceni református Nagytemp­lomban, Szeghalmon, Sáros­patakon, Szerencsen. És Miskolcon is, a Rónai Sán­dor Művelődési Központban. Itteni szereplésük április 18- án lesz, a hangverseny este 6 órakor kezdődik. Jegyek elővételben már kaphatók. Vinnék, vennék Kondi- kerékpár Tavasszal sokan igyeksze­nek megszabadulni felesle­ges kilóiktól. » ilyenkor a legnagyobb az érdeklődés a fogyasztógének iránt a mis­kolci Iparcikk-kölcsönzőben. Csakhogy aki szobai erlző- kerékeárral szerelné erősíte­ni izmait, annak egyetlen darabot sem tudnak kölcsö­nözni. Miért nincs edzőkerékpár? — kérdeztük Kovács István- nétól. a köcsönző üzletveze­tőiétől — Tíz edzőkerékpárunk van. de ennyi soha sincs az üzletben, mert folyamatosan bérlik — (tavi 400 forintos áron —. főleg azok, akiknek az orvos irta fel. hogy a lábtörés utáni gyógyulást megkönnyítsék. Sajnos, ed­zőkerékpárból mindig keve­set kapunk a köznnnttól. De a sportszeriizletekben is csak ritkán árulják. Van viszont a kölcsönzőben 70 darab Csini- masszírozó, sorbanál- lás nélkül hozzájuk lehet jutni, ió eredménnyel fo­gyasztanak ezek a gépek. Eladásra kínálunk Mini- condi és Szuper-condi sporti szereket, s van különféle izomerősítő készülékünk is. E. Zs. Hatméteres szarvas az iskolában ( A rossz döntés beláthatatlan következményekkel járhat Bekerül-e a rekordok könyvébe? — ... Még egy kicsit húzd, húzd, még fél centit, lassan, lassan, oké, elég! Most de­rékszögbe hajtsd, majd fél­be, úgy jó lesz, most a szarvát kezdjük el... Ilyen, s hasonló instruk­cióktól volt hangos tegnap délelőtt a 2-es iskola aulá­ja. Az elsőként érkezők még láthatták, hogy. kitelített papírcsíkok terültek el a kövezeten, s csak lassan, las­san, négy óra alatt készült el a nagy mű, azaz egy ha­talmas papírszarvas. — Kinek az ötlete alap­ján, s miért szervezte* meg ezt az akciót a szünidőben? — erről érdeklődtünk Sol­tész Judittól, aki a szpon­zoráló Diósgyőri Papírgyár részéről segített a szerve­zésben. — A hajtogatást vezető Szemerey László kezdemé­nyezte, hogy az origami megismertetésére rendezzük meg a mai találkozót. Ö ugyanis a Tokaj Varieté bű­vésze, s már régóta foglal­koztatja a hajtogatás művé­szete. Olyannyira, hogy nem­régiben az Egyesült Álla­mokban elvégzett egy origa- mikurzust. Az ott tapasztal­tak alapján ugyanis az a meggyőződése, hogy a fejlő­désben levő gyerekek kéz­ügyességét rendkívül hatáso­san fejleszti ez a kedvte­lés, mi több, sikerélményt ad egy-egy figura, növény elkészítése. Véleménye sze­rint az óvodák és az isko­lák rajzfoglalkozásain, órá­in jóval nagyobb eredmé­nyeket lehetne elérni az origami bevezetésével a gye­rekek kézügyességének fej­lesztésénél, mint más mód­szerekkel. Éppen ezért meg­hívtuk az iskolák szakkör­vezetőit, rajztanárait, hátha kedvet kapnak a mostani nagyméretű hajtogatás alap­ján az origami alkalmazá­sához. — Az iskolákban bizonyá­ra nem tudnak majd ekkora figurákat hajtogatni, mint ez alkalommal. Mekkora szarvas készül el, s mi lesz a sorsa? — A rekordok könyvében egyetlen origami-adat talál­ható, méghozzá egy húsz méter magas papírdaruról. A szarvasunk várhatóan 6— 7 méteres lesz, ám jóval na­gyobb ügyesség és pontos­ság szükséges az elkészítésé­hez, no és sok-sok segítő. Szerencsére több tucat gye­rek segédkezett a hajtoga­tásban, de így is több, mint négy óráig tartott. Ennek fejében természetesen itt marad az iskolában a szarvas. Szemerey László egyébként ezzel nem fejezi be az origami elterjesztését. Szakkört kíván indítani a kö­zeljövőben, s egy könyv ki­adására is vállalkozik. Re­méli, hogy ha lassan is, de sikerül hagyományt terem­teni ennek a készségfejlesz­tő játéknak. n. zs. Nem nőhet tovább a szeméthegy A göteborgiak ajánlata A véletlen néha furcsa helyzeteket produkál: mi­közben csütörtök délelőtt a városi tanács végrehajtó bi­zottsága immáron sokadszor, azon rágódott, mi legyen a város szemetével, megérke­zett a városházára, magán­látogatás keretében Göteborg főpolgármestere és felesége. Hogy e két eseménynek kö­ze van egymáshoz, az csak később derült ki. Ugyanis amikor a két város együtt­működésének lehetőségeiről megkezdődtek a tárgyalások, akkor jött a meglepő for­dulat: a svéd vendégek el­mondták, hogy városukban egy magyar származású szak­ember valósított meg sze­méthasznosító és -égetőmű­vet, amely világszabadalom lett — most tárgyalnak Chi- cagóval a módszer átadásá­ról — és amelyet szívesen felkínálnak hasznosításra. Miskolc számára is. • TALÁN SAJÓBÁBONY A miskolci szemét-ügy régóta hol itt, hol ott sze­repel különféle fórumok na­pirendjein, de mostanáig csak addig sikerült eljutni, hogy végre talán megvan az a terület, ahol ki lehet je­lölni az új városi szemétte­lep helyét. Ez annál is ége­tőbb kérdés, mivel a mosta­ni telep valójában már rég nem felel meg az előírások­nak. csak azért púpozzák tovább ott a város szemetét, mert nincs másik helv. aho­va vinni lehetne. Volt egy­két balsikerű helvkijelölési kísérlet, de valóban megala­pozott, szakmailag, környe­zetvédelmi szempontból is megfelelő döntés nem szü­letett. Legutóbb végül is úgy ha­tároztak a városatyák, hogy eddig összegyűlt tervdoku­mentációkat egy szakmai­tudományos tanácskozás ke­zébe adták. (A fórumról mi is írtunk nemrég.) A fórum véleményére támaszkodva, végül is a városi tanács vég­rehajtó bizottsága a követ­kező döntést hozta: az új szeméttelep befogadására al­kalmasnak vélt területek kö­zül Sajóbábony, Császár­hegy térségében kell meg­kezdeni, felgyorsítani a le­rakóhely kialakításának elő­készületeit. De el kell készí­teni előbb a teljes mélysé­gű területalkalmassági, és környezetvédelmi hatásvizs­Répáshuta határában. Di- óskúton, a Málnáson, Kajla­bércen. Béla-völgyben csak­úgy, mint Háromkúton és a Garadna völgyében már be­gyújtották a faszénégető bok­sákat — mondotta Szegő Lajos, a Lillafüredi Erdészeti Igazgatóság vezetője. Most már éjjel-nappal 12—16 na­pig állandóan vigyázzák azo­kat a faszénizzítók. Ennek a mesterségnek a gyakorlása még abból az időből származik, mikor a Garadna-völgyi vasolvasztó kohókban, a lillafüredi há­morokban ennek segítségévei olvasztották, dolgozták fel a nyers vasat. Ma is „családi alapon” művelik, *s az erdé­szet dolgozói, illetve nyug­díjasai izzítják a Bükk hegységnek ezt a termékét. gálatot. Hogy ezek a vizs­gálatok mit mutatnak majd meg, egyelőre nem tudni. @ ELJÖNNEK A SVÉDEK Azt is egyértelműen le­szögezték: bár első lépés­ként mindenféleképpen egy szemétlerakót kell találni a város számára, hosszabb tá­von azonban csak a szemét komplex hasznosítása jöhet szóba, azaz az égetés, hasz­nosítás. lerakás együttesen. Ennek tükrében valóban igen kapóra jött a götebor- giak ajánlata, hiszen eddig a halogatás egyik oka töb­Mint az igazgatótól meg­tudtuk, a szénégetők egyszer­re két boksát gondoznak. Az egyiket izzítják, a másikat rakják. De az az igazi, mi­kor három boksával dolgoz­nak. Amíg az egyik izzik, a másikat rakják, a harmadi­kat pedig Szétszedik. Egv-egv boksából — nagyságától függően — 40—80 mázsa fa­szenet nyernek. A kiizzított faszén 80 szá­zalékát exportálják. A bükk- és cserfából égetett faszén öt országban kelendő. 2,5—3 kilogrammos csomagolásban, grill-szénként. Az idén a Bükkben égetett faszénből több mint 5000 mázsát kül­denek a külföldi megrende­lőnek. De jut belőle a hazai vásárlóknak is. Többek kö­zött felhasználják a Decem­ber 4. Drótművekben is. bek között az volt, hogy nem tudott még az illeiékes szakminisztérium sem olyan technológiát javasolni, amit itt, Miskolcon érdemes len­ne alkalmazni. Időközben jártak Miskolcról szakembe­rek Bécsben is, ahol szintén megtekintettek egy hulia- dékfeldolgozó-rendszert. és van egy harmadik ajánlat is. Hogy azután melyik ajánlat lesz a befutó, csak a jövő­ben dőlhet el. A göteborgi vendégek megígérték, hogy néhány napon belül elküldik ide, Miskolcra a technológia legjobb ismerőit. @ AZ ÖKOLÓGUSOK DÖNTSENEK! A szeméttelep és a ké­sőbbi hulladék-feldolgozási technológia kijelölése per­sze nemcsak gazdasági és környezetvédelmi problémá­kat vet fel. Hanem minden esetben számolni kell azzal is. hogy senki sem szeret egy szeméttelep szomszéd­ságában élni. A sajóbábo- nyiak is garanciákat várnak arra. hogy környezetük ál­lapota ne romoljon tovább. És még egy érdekes in­formáció: a göteborgi főpol­gármester elmondta azt is, hogy az ő szeméthasznosító módszerükkel nvert energiát fűtésre használják, azóta a város fűtéjszámlája ala­posan lecsökkent. Ez bizonv elég csábítóan hangzik, de azt is tudni kell, hogy a szemétégetés ellen is renge­teg nyomós érv szól. Re­méljük, hogy .abban a kér­désben, miszerint milyen lesz a miskolci szeméthasz­nosítás technológiája, az ökológusok véleménye dönt, és nem a hivatalnokoké, vagy politikusoké. Ez a leg­szigorúbban vett közérdek, mert itt egy rossz döfitéa beláthatatlan következmé­nyekkel járhat. (kiss) Ifjúsági kórus Maiid Grill-f ászén MnMi a boksákat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents