Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-06 / 80. szám

A polgárok védelmére kelt Mátyás király és Misk f**»**- ^WW'I **o- (t»vi£»ií^ fln- —■ *—*—/J ........ ^........... ' n ífV iíir \\\jfl|]!!íínr \V^flnrfír‘ v/ Onofif «lut«».).»- -fitk/«™ **Vo»M., pb ulnUwi hkn# pr Hl ifin hl „ fW*- Ofü*» H«. Aívji^U^ f(>„- n *n**He:l4u’») iflnut**} koflin,*) 4rhm.il ,v»MU#«to# piámé míKj.éit ii^.cAa*, ■,«« w,- ' í. * í£~ rf ■ ,4-' f-J. ^ T *Ufr7,L71”’ ^**tntmny >"««*"• Vtu*U»4 *r~Li* c*U-* «wm* ^ínlmj „nWLLf ^ |^fc r v*r <"r ih jn*"^ i«ni *W*?»*»y ft-ltm- «• +li*imv -f^oST cv **•«<«. műt (u*C~ ___L .. ' I " ™ Vltti.;jiH —*-L 1 Kí~íi a ■ -------— - - 11 i). a / fl.. /. .-. - ■ -- ■'— 1,^,. .. Htftnifxji. . p* vi«wm»»7 íi V«j£h A&ddr i Vt^ ►*» íl nxumjtue p'tmJei pr< mnij MWT.t.fl / tluvt “4 *r "Hőm* »«Mi 'Vi»ne|2f«r| J*T*njnct) i.un5<»»M ■J' ”71 n«y» i«n**n VOuUnl «nwini« <•► fc-o.*.«. wm» ^y«u* ^’""“"'5 m**. |u«C~ ,« KKtim., cy,.~««*\s ItUta- rrÁUln,..*, ytvdmjhLr (piir^xu* \»úddvr >.»~w ti'...,* L.íL.*..U — lnljJn*éUotcm Vet -itrc:.«. - ■ *“ ÍW ynUnijltnrvf veim, "’ vfv<‘>4 -tr *elr~a *r (Cm«« «•»'*"*. .ytdrrrÜ-n^ nnp^nrt •(« '-vo^to ÍUwimWmtvt tlvvlcn tt yxáüiuun'mc/imxn« Tucr sSufdUwy mx>l ^ «jKUlJn.» ^«-A «**.««, ßmp*- VCÄ .».kmwi* VluitWv .^AHtyhfrife* jiaa, eputvra. UWV«vmV Vő/» ^t^iyxjTxn^jytnnó^Véyxx rjj}<hiU» fcnrJto V« «^»wtvlo ;. ______ _J L > _ f I t>*tUimvnr) yt*A*v í^"vivt* hujb* . ----------^ --------- .. ........------------------------.l<rpi\rid^xtnr, VíHomi^ *»iVí^.« «*«• ^liTwfsj«« fyuhttiM ÍW q ipnjhtnt- ß>**j4 iw.n»w««-nä jailubry k» ►►« ►/ •»> clr»t <♦ (Cm«« tilim .ttxdnvf*ni yt\m^rvt. «m>« «H«ni< *r i+r H COtm* AyVl^r) "• W t'ho«y 'T'TV--- I---foCn»-™I Uim^ !XI ai'.JÍ .vuíCW. Mt^Ux , ytlH9 +Jt+y ^mk«» end^, l,kvr«.'' >jb fjh*»> sZJtUi ÍVwm *nWy**U> «^vuibJúpKfM Szombaton bemutató 4 három testőr Tapolca-történet (4) Hova lett a levegő? 4 hajdani egyesítés dokumentumai Fél évezrede. 1490. április 6-án megrendültén és szo­rongva álltak körül egy be­tegágyat az ország akkori legfőbb hatalmasságai Bécs városában. Meghall Mátyás király. Nem adatott hosszú élet neki, de tetteivel kivív­ta a halhatatlanságot. Elő­dei, az Árpád-házi szent ki­rályok kivívták népük mély­séges tiszteletét, Mátyás a magyarság szeretetét érde­melte ki. Legendák és me­sék jóságos alakja, szegé­nyek, sorsüldözöttek, bete­gek. elnyomottak gyámolitó- ja, az igazságos bíró. Tinédzserként kezdett ural­kodni, — meglett embereket is megszégyenítő bölcsesség­gel és körültekintéssel. Élete eseményei jól ismertek, alig­ha lehetne egy ilyen rövid megemlékezésben minden je­lentős mozzanatot felsorol­ni. Engedtessék meg, hogy itt és most arra a Mátyás királyra emlékezzünk, aki megértéssel viseltetett jám­bor eleink, Miskolc város polgárai iránt, amikor sé­relmeikkel színe elé járultak. Miskolc város levéltára három oklevelet őriz, amit Miskolc városa számára ki­állítottak „a király úr tu- ' lajdon parancsa”, illetve „a király úr parancsa” értel­mében. 1461-ben a diósgyőri vár­nagyok túlkapásai ellen kelt a városi polgárok védelmé­re a király, majd 1471-ben ismét e tárgyban szabályoz­ta a vár és a város viszo­nyát. 1467-ben a miskolci ke­reskedők kedvezményeit gya­rapította: a tulajdonukat ké­pező árucikkeknek az ország egész területére vámmentes­séget biztosított. A kiváltság célja egyebek mellett az, hogy „ezen mezővárosunk a népek számát tekintve még jobban gyarapodjék”. Nem A Zöldeknél a Id napiéról A Magyarországi Zöld Párt miskolci ügyvivői megelégedés­sel értesülnek aról, hogy egyre több politikai párt tartja fon­tosnak a környezetvédelem ügyét, örömünkre szolgált, hogy a napokban például megalakult a Szabad Demokraták Szövet­sége megyei környezetvédelmi tagozata is, amely „Kékek” az egészséges környezetért elneve­zéssel mozgalmat indított. Csak helyeselni tudjuk, amiért ápri­lis 22-én szeretnék renbetenni a szentlélek! kolostorrom kör­nyékét. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy e napon, április 22-én tartják az egész világon az évtized legjelentő­sebb környezetvédelmi esemé­nyét, a Föld napját. Énnek megyei rendezvényeit, valamint a Miskolcra tervezett demon­strációkat, egyebek között az avasi liget kitakarítását, az élő- láncot, az esti alternatív kon­certet — amint azt már a saj­tóban is többször bejelentettük — a Zöld Párt miskolci cso­portja koordinálja. Kérjük a pártokat, illetve az érdeklődő­ket, hogy csatlakozási szándé­kukról, elképzeléseikről tájékoz­tassák a helyi Zöldeket, akik a város több szervezetével és a pártok helyi csoportjainak egy részével együttműködve már ré­gebben megkezdték a szerve­zést. A bejelentéseket a Zöld Párt Hunyadi u. 2. sz. alatti irodájába — a 87-861-es telefon­számon — várjuk. Ugyanitt a nap eseményeiről is tájékozód­hatnak az érdeklődők. A Zöld Párt miskolci ügyvivői A rendőrkapitány fogadóórája A Miskolci Rendőrkapi­tányság vezetője, dr. Tuza László rendőr alezredes áp­rilis 9-én 14 órától fogadó­órát tart Miskolcon, a Frie- szol József u. 4. sz. alatt. Előzetes bejelentkezés: a 35-103/20-55 telefonszámon. véletlen, hogy ez utóbbi, kü­lönösen becses kiváltságle­velet II. Lajos királlyal (1521. január 28.), sőt II. Rudolf királlyal is (1593. március 22.) jóváhagyólag átíratták. Az 1461-es oklevélből meg­tudhatjuk, hogy a város két része közül Ö-Miskolc bírá­ja Kun, Üj-Miskolcé pedig Kazay családnevű. Azaz az egyik vagy kun származású, vagy kunok lakta vidékről költözött ide, a másik Ka­záról (ma Sajókaza) települt be. Az esküdtek Ó-Misikol- con mesteremberek: az egyik molnár, a másik fazekas. E nevek viselői e korban min­den bizonnyal még mester­ségük tényleges gyakorlói is voltak. Űj-Miskolc egyik es- küdtje szintén kézműves le­hetett: Szabó Tamás, A má­sik neve: Német, arra utal, hogy vagy ilyen nemzetisé­gű, vagy németek lakta vi­dékről (esetleg az északi bá­nyavárosokból) származott. Miskolc városa híven és épségebn megőrizte a nagy király okleveleit minden vi­szontagsága, török-tatár, ku- ruc-labanc hadak járása kö­zepette is. Tavaly óta a Má­tyás király utcában levő ál­talános iskola Mátyás király nevét viseli. Akkoriban még ezért a névválasztásért ke­ményen küzdeni kellett... Vajon gondolnak-e arra az iskola tanulói, hogy olyan idős korban, amikor ők még az iskolapadban ülnek, fél évezrede egy gyerekember külföldi követekkel tárgyalt, apja mellett tolmáeskodott, majd egy minden oldalról fenyegetett ország gondjait vette a vállára. Sokszor mon­dogatják a történészek, hogy háborút utoljára Mátyás alatt nyert Magyarország. Mondják, hogy halálával hó­dításai gyorsan elenyésztek, s egy emberöltő múlva be­következett . az összeomlás. Életműve azonban mégsem volt hiábavaló, alig több, mint három évtized alatt úgy megerősítette az országot, hogy mégsem roppant össze. S ebben igencsak nagy sze­repe van neki. felmérhetet­lenül nagv. Illő, hogv mély­séges / tisztelettel hódoliunk emlékének. Sírhelyét feldúl­ták. cscntiait szerteszórták, mint nemzetünk anrvi nagv alakiénak. De életműve meg­maradt. s belőle eev darab­ka a miénk, miskolciaké is. Dr. Csorba Csaba Spanyolországban is élénk figyelemmel kísérik a ma­gyarországi választásokat, is­merik hazánk belpolitikai helyzetét, tisztában vannak az itthoni erőviszonyokkal. Mindezt dr. Furmann Imré­től, a Magyar Demokrata Fórum országos és miskolci elnökségének tagjától hal­lottuk, aki a napokban tért haza az Ibériai-félszigetről. Látogatása céljáról, tapasz­talatairól kérdeztük. — Március 30. és április 2. között jártam Spanyolor­szágban, pontosabban Sevil­lában. A Hans Seidel-alapít- vány segítségevei a Spanyol Néppárt kongresszusán vet­tem részt. Erre az esemény­re Magyarországról csak a Magyar Demokrata Fórumot hívták meg, annak képvise­letében utaztam. A kongresz- szuson kívül az Európa Par­lament több jeles képviselő­jével is találkoztam. El kell mondanom, hogy tapasztala­tom szerint az MDF-nek igen nagy a respektje Spa­nyolországban is, felelős po­litikai tényezőnek tekintenek bennünket. Egyedülálló, nagyszabású produkciót mutat be a Vá­rosi Művelődési Központ If­júsági Háza; a Dumas regé­nyéből készült, A három testőr című „zenés felfordu­lást”. Túlnyomórészben középis­kolás fiatalok, az Art Stúdió növendékei a szereplők, s fellép két népszerű színmű­vész, Csapó János és Somló Ferenc. Zenei vezető Kalmár Péter, a rendező' Lengyel Pál. Az Ifjúsági Ház április 7-én, 8-án, 9-én, este 7 órai kezdettel várja az érdeklő­dőket az előadásokra. ■ Ezzel a produkcióval az általános iskolások szintén találkozhatnak a diósgyőri várban május 31-én és jú­nius 1-jén, valamint a fel­nőtt közönség is megtekint­heti a Miskolci Nyár prog­ramjaiban július 11-én, 12- én, 17-én, 18-án és 19-én. A Rádiótechnika és a Rá­diózás című lapok szerkesz­tőségeinek munkatársaival . találkozhatnak azok az ér­deklődők, akik április 9-én, hétfőn délután 3 órakor el­látogatnak a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtárba. A lapokkal kapcsolatos előze­— A választások eddigi eredményeit ismerve úgy tűnik, az MDF-nek a leg­nagyobb az esélye rá, hogy kormányt alakítson. Vajon a leendő kormány nevében, is folytatott tárgyalásokat? — Nem, ez csak pártközi látogatás volt, amire az em­lített alapítvány támogatása nyújtott lehetőséget. De el kell mondanom, hogy nagy a gazdasági érdeklődés is Spa­nyolországban hazánk iránt. Igaz, vendéglátóink többször kifejezték azt is, hogy sze­retnék, ha az MDF alakít­hatna kormányt, de ismét­lem: azért utaztam, mert az MDF fontosnak tartja, hogy széleskörűen tájékozott le­gyen az Neurópai politikai életben, ez mindenképpen a hasznunkra válhat. Termé­szetesen nem tagadhatom: az ország sorsát érintő kér­désekről is tárgyaltunk. Így például találkozhattam Egon Klebsch úrral, aki az Euró­pa Parlament néppárti szö­vetségének elnöke. Arról váltottunk szót, mennyire fontosnak tartjuk, hogy ha­zánk Európához tartozhas­Nemrég írtunk róla: Ta- , polcán sokan arról beszél­getnek mostanában, hogy nem ártana újra rendezni Tapolca és ,a nagyváros kap­csolatát; a tapolcaiak na­gyobb önállóságot szeretné­nek. Ez nem jelentene el­szakadást, hiszen az nem volna célszerű, ám igazsá­gosabban szeretnének osz­tozkodni az anyagiakon. Ez elsősorban azt szolgálná, hogy maguk a tapolcaiak közvetlenebbül érdekeltek legyenek a városrész bevéte­leinek növelésében. Iglói Gyula, ismert miskolci lo­kálpatrióta helytörténeti so­rozatának befejező részében a hajdani teljes önállóság, majd a városihoz csatolás eseménysorát eleveníti fel. • 1945-BEN: TERULETÁTADÁS Miskolc törvényhatósági jogú város Nemzeti Bizottsá­ga 1944. december 27-én el­határozta Hejőcsaba, Diós­tes kérdéseket távbeszélőn is feladhatják az olvasók a 111-02-62, illetve a 135-91-91- es számokon. A könyvtár ez alkalomból házilagos kivite­lezésű rádiókészülékek, mű­szerek bemutatására is lehe­tőséget ad. son. ők is pártolják, hogy az Európa-ház egyenrangú tagja lehessen Magyarország — Az MDF-ről tudjuk, hogy ahol csak lehet, szó­vá teszi a határon túl élő magyar kisebbségek hely­zetét is. így volt ez most is? — Ez alatt a pár nap alatt én is több fórumon részt vettem. Mindenhol szó-, vá tettem a magyar, kisebb­ségek helyzetét is. És erre szükség is van! Ügy gondo­lom ugyanis, hogy az euró­pai közvéleményt különösen az erdélyi, marosvásárhelyi ügyben félretájékoztatták. Ha mindenhol megszólalunk, ahol erre módunk van, az nem maradhat eredménytele­nül. Örömmel könyvelhetjük el, hogy az Európa Parla­ment felelősen politizál. Mint arról tájékoztattak, hamaro­san nyilvánosságra hoznak egy tiltakozó nyilatkozatot az erdélyi magyar kisebbség, egyáltalán a kisebbségek helyzetével kapcsolatban. (bujdos) győr és Tapolcafürdő Mis- kolchoz való csatolását, s ehhez kérte a Debrecenben lévő kormány belügyminisz­terének a hozzájárulását. A belügyminiszter ezt az 1945. január 9-én keit 8/945. B. M. szám alatt hozott határoza­tával tudomásul vette, azonban a kártérítési köte­lezettség ügyében való dön­tés jogát magának tartotta fenn. A területek tényleges átadása 1945. január 27-én történt . meg. Borsod vár­megye törvényhatósági bi­zottsága az 1945. április 3- án tartott ülésén ezekkel az Ügyekkel is foglalkozott, és a belügyminiszteri határoza. tót tudomásul vette. A köz­gyűlési jegyzőkönyv szerint a törvényhatósági bizottság „Görömböly-Tapolcai fürdő­telepet illetőleg pedig azért látja az egyesítést megokolt­alak, mert Tapolca Miskolc város tulajdona, a telep fej­lesztéséért ez a város hozott eddig is áldozatokat és hoz­hat jelentős további áldoza­tot is, és mert a telep la­kosságának túlnyomó része miskolci lakosból áll.” • SZENT BENEDEK HEGYE így vált Tapolca, az ősi Miskolc-Bor» nemzetség földje, több mint ezer esz­tendő után közjogilag is Miskolc város részévé. A 12 —13. századi alapítású mo­nostor, a Miskolc nemzetség temetkezési helye történeti és régészeti kutatásra vár. Az alapító nemzetség nevét városunk, a Szent Benedek- rendi szerzetesek nevét pe­dig a Hejő-völgy mentén emelkedő „hegyek” őrzik, amelyek legmagasabb pont­ja: a 183 méter magas Szent Benedek csúcs. Mostanság persze sok min­den változik, Tapolca törté­nete tovább írható. Már az is érdekes fejlemény, hogy a Benedek-rendi szerzetesek újra visszatérnek városunk­ba, az avasi egyházi gim­názium felépültével. Jóless­en vették tudomásul Mis­kolcon járva, hogy a rend névét hűen őrzi a térkép is. • JÓZANSÁGRA LENNE • SZÜKSÉG Tapolcának persze próza­ibb gondjai is vannak, pél­dául a légszennyezés. Sajnos, Tapolca levegője erősen szennyezett, mert a kohá­szat füstjét erre hajtja a szél. Az is feltűnhet a régi miskolciaknak, hogy odalett Tapolcán az a jellegzetes párás, illatos levegő, amely nyári estéken szinte ködsze- rűen ülte meg a parkot. Nem vagyunk szakértők eb­ben az ügyben, de vélemé­nyünk szerint a helyzet romlásáért alapvetően két tényező okolható: egyrészt a tapolcai .gépkocsiforgalom mérhetetlen megnövekedése, másrészt a rendkívül sűrű beépítés, amelynek követ­keztében drasztikusan csök­kent a tapolcai völgyet kö­rülvevő domboldalakon a zöld növényzet mennyisége. Nem akarunk vészharangot kongatni, de Tapolca a leg­jobb úton haliad afelé, hogy épp azt veszítse el, ami ed­dig értéke volt, a meghitt hangulatot, a kellemes mik­roklímát. Hatalmas házak épülnek sorra az aprócska telkeken, s kialakul ugyan­az a környezet, amelybe, ha valakit ejtőernyőn ledob­nánk, nem tudná hirtelen megmondani, valahol Budán van-e, a Balaton mellett, vagy itt Tapolcán. Reméljük, a nagyobb önrendelkezési jog azzal a józansággal pá­rosul majd, hogy rájönnek a tapolcaiak: ha nem védik meg azokat az értékeket, amelyek megkülönböztetik Tapolcát egy más, zsúfolt lakónegyedtől, akkor saját érdekeik ellen cselekednek. (Vége) Sevillában nagy az MDF respektje Dr. Furmann Imre a spanyol %aidasáq érdeklődéséről MISKOLCI ÁRUHAZA Rádiósok találkoznak a szaklapok szerkesztőivel

Next

/
Thumbnails
Contents