Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)
1990-04-27 / 97. szám
Ha az egészségünket károsítja Perelhetjük-e Joghézag a törvényekben • A BEM-botrány tanulságai A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM Í990. APRILIS 27., PÉNTEK ÁRA: 3,50 FORINT Csak az ember árthat nekik Virágba borultak a váro- aunkban bőségesen található vadgesztenyefák. Ahogyan a népnyelv mondja: „gyertyáznak”, a kifejlődött zöld lombok között mintha világítanának az előbukkanó, piramis alakú, fehér gyertyákra emlékeztető virágok. A vadgesztenye hosszan szegélyezi a miskolci utakat, egész fasort alkot a vasgyári lakótelepen, az Árnyas úton. A kétoldalt ültetett, több tucat vadgesztenyefa valóságos ernyőt borít a járda és a közút fölé. Hasonlóképpen beárnyékolja az utat a diósgyőri várhoz vezető szakaszon. Itt' a csaknem félszáz vadgesztenyét a század elején ültették. Abban az időben nagy lehetett a vadgesztenye keletje, mert a Csabai kapuban is akkortájt telepítették belőle a fasort. amely kisebb-nagyobb foghíjakkal napjainkig megmaradt. Nemcsak az emberek, a fák is megöregszenek. Van, amelyik lábon hal meg. azaz kiszárad. Másokat az öregkori gyengeség éri utol. s ezért kell megreparálni, mint például a diósgyőri fákat. Ám eleink ugyancsak tudhatták. hogy a Vasgyár már akkor is levegőt szennyező hatását miként lehet csökkenteni. és milyen l'afélék- kel. Ezért is ültették nagy tömegben a vadgesztenyét, amely ellenáll a poros, füstös levegő károsító hatásának. S hogy a lakók védtékóvták is a csemetéket, mutatja. hogy a mai napig is csak a természetes pusztulás tett kárt bennük. Nem úgy. mint néhány éve a Szemere utcán, ahol többszöri kísérlet ellenére sem sikerült a fásítás, mert minduntalan ki tördelték az elültetett csemetéket. Pedagógusok kitüntetése „Előrehozott pedagógusnapot” tartanak ma délelőtt a megyei tanácson. A tanács társadalompolitikai föosztá lyának vezetőjétől, Porkoláb Alberttól megyénk közoktatási dolgozói közül eredmé nyes munkájuk elismeréseként 731-en vették, illetve veszik át a művelődési miniszter miniszteri dicséret kitüntetését. Pedagógus szolgálati emlékérmet 170-en kapnak, 12-en érdemelték ki a Kiváló Pedagógus kitüntetést, amelyet azonban nem most, hanem később, a Művelődési Minisztériumban adnak majd át. Míg Miskolc belvárosában több száz ember demonstrációs menetben, a beteg Glóbust hordozva, megpróbálta embertársai figyelmét felhívni a Föld napján a környezet pusztítására, néhány kilométerre onnan, a Borsodi Ercelőkészítő Műben beindult két zsugorítószalag. A vállalat hozzálátott 795 tonna porhanyós krómérc darabossá való összesítéséhez. Nem alkalmaztak az eddigitől eltérő technológiát, gondolták, hiszen a vasérccel is ezt teszik nap mint nap, ezért nem is jelentették be, s engedélyt sem kértek a csupán húszegynéhány órán át tartó munkára. Csakhogy a krómérc nem vasérc, hanem a rákos daganatok kialakulását elősegítő nehézfémek csoportjába tartozik. Ezért az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Igazgatóság azonnal vizsgálatot kezdett az ügyben. Izsák Judit, a levegőtisztaságvédelmi osztály vezetője szerint néhány napon belül elkészül az összefoglaló jelentés, az azonban bizonyos, hogy a technológiai módosítás bejelentésének elmulasztása miatt elmarasztalják a vállalatot. Ügy véltük, a szomorú eset után érdemes utánanézni, milyen szankciók rendelhetők el ilyen, s hasonló esetekben, akár a környezetvédelmi hatóság, akár az állampolgárok kezdeményezésére történjék ez. A veszélyes hulladék, valamint a zaj által okozott ártalmakra és a levegőszeny- nyezésre három kUlön jogszabály vonatkozik jelenleg Magyarországon. Általában bírságolással és szabálysértési eljárás indításával lehet a határértékeket túllépő vállalat tevékenységét korlátozni Az illetékes környezetvédelmi hatóság a mérései alapján feljelentést tesz a tanácson, az megteszi a szükséges intézkedéseket, s az esetleges bírságok ösz- szege a Központi Környezetvédelmi Alapba folyik be. Túlzott levegőszennyezés esetében a vállalatok kötelezhetők a kibocsátási ha- határérték csökkentésére, új technológia bevezetésére, vagy a régi korszerűsítésére. Ám csak rendkívüli esetben lehet leállítani az üzemet: ha az adott tevékenység az emberi életet veszélyezteti, vagy a környezetet már nagymértékben szennyezi. A szakágazat mérnökei tesznek erre javaslatot. Eddig egyetlen ilyen eset fordult elő térségünkben, a nyéklád- házi aszfaltgyártó üzemnél, ahol az egész falut beborította a kátrányos fekete füst. Novemberben leállították az üzemet, s már folyik a technológia felújítása. Ezek szerint csupán az előírt határértékek túllépése nem elegendő ahhoz, hogy leállítsanak egy üzemet, de ezt követően nincs előírva az a határ, ahol ez már megtehető. jfc A Borsodi Ércelőkészítő Mű kéményéből ismét egészségünket veszélyeztető füst szállt alá ... Ezt nevezhetjük joghézagnak, hiszen így néhány szakember szakmai hozzáértésében és egyéni megítélésében kell bíznunk. Az új országgyűlés reméljük, pótolja a hiányosságot. Dr. Tímár Lászlótól, a megyei bíróság elnökhelyettesétől arról érdeklődtünk: indítható-e polgári per ilyen esetekben egy vállalat ellen? — Ha egyértelműen kimutatható, hogy a feljelentő természetes, vagy jogi személyMájustól fogadják a gyerekeket Gyógyterápia az István-barlangban A miskolci gyermekgyógyászok régóta felfigyeltek arra, hogy nemcsak a jósva- fői Béke-barlang, hanem a lillafüredi István-barlang levegője is elősegíti az asztmatikus betegségek gyógyulását. Nem egy szülőnek javasolták, hogy egymás után akár több barlangtúrára is fizessék be gyermeküket. Emiatt — elsősorban a téli hónapokban — sűrűn keresték fel a látnivalókban gazdag természeti ritkaságot. A túra útvonalán azonban nem járhatják be az István- barlang valamennyi termét, így az úgynevezett Feketeterembe sem juthatnak el a látogatók. A szakemberek viszont régóta szorgalmazzák már, hogy éppen ebben a rézsútosan feltöltött nagyobb teremben kellene kialakítani egy terápiára alkalmas helyet. A feladatot a MTESZ Vállalkozási Irodája vállalta magára, s egyéves előkészítő munka után adtak megbízást az egri Geoép szak- vállalatnak. Mostanra elkészült egy nagyobb, lépcsőzetes felosztású, betonozott terület, ahová legalább harminc ágyat tudnak elhelyezni, s május 9-én megtartják a műszaki átadást. • A LEGNAGYOBB AZ ORSZÁGBAN A Fekete-termet -a Bükki Nemzeti Parktól bérli a Vállalkozási Iroda — hallottuk dr. Andrik Péter műszaki menedzsertől —, s jókora összeggel tették a gyógyterápiára alkalmassá. Ezért cserébe legalább any- nyit szeretnének az üzemeltetésért kapni, amennyi fenntartásához elegendő. Érvényes szerződést azonban mindeddig nem tudtak kötni a megyei Társadalombiztosítási Főigazgatósággal, ahonnan pénzt kaphatnának. Éppen ezért ma még csak azokat tudják fogadni, akik maguk vállalják a költségeket. A május 14-ón kezdődő kúrára a Gyek szakorvosai állították össze a betegek névsorát, s természetesen valamennyi gyermeket megvizsgáltak. A kéthetes kúra naponta 116 forintba kerül majd a szülőknek. De mi lesz azokkal, akik még ennyi anyagi áldozatot sem vállalhatnak gyermekük gyógyulása érdekében? SZANATÓRIUMMAL EGYÜTT A Fekete-terem .levegőjét még a beruházás megkezdése előtt megvizsgálta a Heves Megyei Köjál, s megállapították, hogy az összetétele megegyezik a gyógyhatású barlangok klímájával, hőmérséklete pedig hosszú évtizedek óta állandóan tíz fokot mutat, a téli és a nyári hónapokban is. Ha az egyéves tapasztalatok igazolják a várakozásokat, akkor g.yógyteremmé minősítik a lillafüredi barlangnak ezt a területét. Egyébként, ha minden a tervek szerint halad, akkor ez lesz az országban a legtöbb beteget fogadó gyógybarlang, mert legalább ezer embert gyógyíthatnak benne. Jósvafőn a nyári hónapokban, az ország más hasonló gyógyhelyeivel együtt, évente mindössze kétszáz beteget fogadhatnak. Tudomásunk szerint a megyei Társadalombiztosítási Főigazgatóság a csanyiki szanatóriűmmai együttesen fedezné a barlangterápia költségeit. Csakhogy időbe telik, míg a régi KISZ-iskola helyén szanatórium lesz, s addig akár több száz gyerek — a későbbiekben felnőtt is — gyógyulhat a Fekete-teremben. Az országos adatok igencsak riasztóak, hisz 1988-ban a hatvan éven aluli összes asztmás betegek száma elérte a 40 ezret, s ebből tizenhat éven aluli 13 ezer gyermek volt. Azóta pedig ezek az adatok semmiképpen sem javultak ... (vadas) nek az üzem működéséből kifolyólag valóban kára származik, születhet elmarasztaló ítélet. Ez történt például néhány éve, amikor is 1200 dusnokpusztai lakos feljelentés tett a Borsodi Hőerőmű Vállalat zagyteréből állandóan felszálló porszennyezés miatt... Még a működéstől való eltiltás js szóba jöhet, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy megtörtént a károsodás. Ehhez azonban komoly mérések és Köjál-szakvélemény szükséges, s ennek költségeit — több millió forintot! — a feljelentőnek kell letétbe helyeznie, s vállalnia kell a per kockázatát is, azaz az esetleges perköltséget. Ez a megoldás sem ad tehát sok kártérítési lehetőséget az állampolgárnak, ha például nehézfémekkel dúsított levegőt füstölnek az orra alá. Hiszen csak miután elszenvedte a sérelmet (esetleg tüdőrákban haldoklik), utána indíthat pert, s ezt is csak akkor teheti, ha a konyhapénzéből félretett több millió forintot erre tudja szánni. Tehetetlenek vagyunk. Nagy Zsuzsanna * * * Valamikor, réges-régen, az egypárti időkban (úgy másfél évvel ezelőtt) a szerkesztők rémálmai közé tartozott, vajon milyen anyagok kerülnek véletlenül egymás mellé a lapzárta előtti kapkodásban. Elképzelhető, milyen következményekkel járt, ha egy első titkári megnyilatkozás mellett a csatornatisztító brigádok belső életét feltáró riport jelent meg... A fenti két írást azonban nem a véletlen hozta egymás mellé: szándékunk a figyelemfelkeltés volt, rámutatni egy ismert, ám horderejét tekintve kellően fel nem ismert jelenségre. Arról a gyermekcipőről van szó, amelyben a környezetvédelem, azaz az embervédelem jár (ráadásul ezek a tétova léptek egy sehova sem vezető úton koppamiak), Egyrészről vannak hatóságok, jogszabályok, bírságok és főként határértékek: utóbbiak konkrét módon mérhetők, legnagyobb örömére a szennyezést kibocsátók táborának, hiszen a számok segítségével lehet újra és újra kibújni az elodázhatatlan döntések kényszere alól. Mérnek, szakértenek, összevetnek, perelnek és fellebbeznek, fizetik a bírságot, vagy nem: g dolog de jure tökéletes rendben van. De facto már nem ilyen rózsás a helyzet. Magyarországon a lakosság 44 százaléka él jelentősen szeny- nyezett levegőjű településeken, az elmúlt tíz év alatt az idült hörghurutos megbetegedések száma két és félszeresére, az asztmás betegek száma ötszörösére nőtt. a tüdőtmnor áldozatainak statisztikája elborzasztó. A néhány évvé* ezelőtti összesítés szerint a környezeti egészségkárosítás — óvatos becslések szerint — évente 35 milliárd forintba kerül (táppénz, egészségügyi szolgáltatás, az aktív korban meghaltak termelésből való kiesése stb.). Tehát: a gazdasági összeomlás mumusával hárítjuk el a szennyezőforrások megszüntetését. ugyanakkor hatalmas összegeket költünk (hiába) a tüneti kezelésre. Minden (lebukott és nem lebukott) sikkasztó ismeri az aranyszabályt: az a lényeg, hogy a különféle — kiadási és bevételi — bizonylatok sohase találkozzanak. Csak reménykedni lehet, hogy ezúttal csak összetalálkoznak azok a bizonylatok, különben a mérlegkészítésnél megint jó néhány emberélet hiányozni fog ... Kiss József GrtázÉ a yadgesztewk
