Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)
1990-04-03 / 77. szám
Tapolca-tortenet (1) A görögök fiirdoztek itt? 20—25 milliót akartak befektetni iil * Aerocaritas légi mentőszolgálat az M3-as autópályán. Hatvan határában, az M3-as autópályán, a herédi leágazó snál az Aeoricaritas Alapítvány sürgősségi közúti és légi mentöszolgálati segélyhelyet létesített. A Hughes 500 E típusú helikopterrel a négyfőnyi személyzet napkeltétől-napny ugtáig segít a bajba jutottakon. Hűtősapka, hajhullás ellen Bizonyos gyógyszerektől, például azoktól, amelyeket a daganatos betegeknek adnak, mellékhatásként ki szokott hullani a betegek haja. Ezt a lélektanilag nyomasztó hajhullást lassíthatja, vagy meg is állíthatja az Angliában kifejlesztett hűtősapka. A fejbőr hűtését egy londoni kórházban ötven betegen próbálták ki, 88 százalékos sikerrel. Kétséges azonban, hogy a fejbőr hűtése alkalmazható-e például olyan betegen, akinek a gyógyszerek a petefészke, vagy a tüdeje, illetőleg a melle megbetegedését gyógyítják. Határozottan nem ajánlják akkor, ha a gyógyszere« kezeléstől a teljes gyógyulás várható, miivel a hűtés esetleg tartósítja a koponyában keletkező áttéteket, s azok a hűtés abbahagyása után burjánozni kezdhetnek. Az, hogy ilyen veszély csakugyan fenyeget-e, még nincs bizonyítva, de megléte elvileg nem zárható ki. A hűtősapka hamar hűthető le 30 Celsius-fokról mínusz 10 Celsius-íokra. s a hőfoka ±0,5 Celsius-fokos pontossággal állítható be. A sapka biztonságos, könnyű, és nem kényelmetlen. Ez azért fontos, mert vele a kezelés olykor több óráig is eltart. Kiemelt bért... til asszonyok dicsérete „Kiemelt bér a válságba jutott és elvált hölgyeknek.” A nem is távoli jövőben ez lehet az új költségvetési tétel a vállalati főkönyvben. Kiderítettek ugyanis, hogy azok a hölgyek, akiket megviselt a legsúlyosabb érzelmi válság, vagy átestek a válás sokkhatásán, több, mint kétszeres teljesítményt nyújtanak a boldogságban úszó kolléganőiknél. Pontosabbak, fegyelmezettebbek, és főleg minden energiájukat munkájukra fordítják. E megállapításokat a Times hozta nyilvánosságra abból a vizsgálatból, melyet 500 angol és amerikai menedzser és üzletember bevonásával végeztek. Hogy miből ered ez a munkahelyi megszállottság? Valamivel ellensúlyozni akarják az érzelmi kudarcot. Vissza kívánják szerezni önbizalmukat. A munka révén akarják leküzdeni a magányosság nyomasztó érzését. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig az, hogy a magányosoknak több idejük van arra, hogy törődjenek a dolgaikkal, hiszen most már nagyobb az önállóságuk — így az értékelők. A boldogtalanság azonban nemcsak a gyengébb nemet részesíti előnyben. A férfiak esetében azonban korántsem ilyen rózsás a kép. A szakértők szerint ugyanis a magányossá vált férfi szomorúvá válik, könnyen kap betegséget, munkájában pedig apátia veszi körül. A magányos férfiak nem érzik fontosnak, hogy versenyben maradjanak. így aztán a menedzserválság pénzben is kifejezhető veszteséget jelent a cégnek. És ez a lényeg. Mert mit ér az olyan menedzser. aki saját magát sem képes eladni? Tapolca mostanában az érdeklődés középpontjába került Miskolcon: ez a városrész ugyanis önállósodni szeretne. Legalább ekkora figyelmet keltett az a vita, amely lapunk hasábjain zajlott egy panzió felépítéséről, és az ahhoz kapcsolódó telekcseréről. Az pedig már nem is számít újdonságnak, hogy a barlangfürdőre alapozva fürdőszállót szeretnének építeni, lglói Gyula, ismert miskolci lokálpatrióta rendkívül érdekes cikksorozatban dolgozta fel Tapolca múltját. Ha valaki nyomon követi az írásokat, rájöhet arra is: Tapolca esetében valóban nem üres frázis a hagyományokra, a múltra hivatkozni. • A FORRASBARLANG KORUL Fényes Elek 1851. évi leírása szerint „Tapolca régi mulató- és fürdőhely... itt különben úrbéri zsellérrek nem laknak, csupán a fürdő felügyelője, fogadós, ki a fürdői vendégeket kényelemmel mindenkor kész ellátni.” Hogy Tapolca milyen régi fürdőhely? A Kr. e. 3000- ből való régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a forrásbarlang körül már megtelepedett az ember. A 17—18. századi leletanyag az 1939- ben lebontott fürdőház helyéről került elő. A „Görögtó” elnevezésre gondolva, talán nem merész az a következtetés, hogy a Tavi-fürMiskolc-környéki címerek Arnóf Kiderít ette Eisenhowerről: Győztes — és háborús bűnös Negyvenöt évvel azután, iogy az utolsó aknát felrob- antották, az utolsó lövedc- ,ct kilőttek Európában, még nindig akad bomhameglepe- és. Annak kell nevezni Janes Baequf kanadai szerző ;önyvét. aki Eisenhower tá- lornok. a későbbi amerikai lünk háborús szerepéről kősóit megdöbbentő rcszlcteA hadtörténész nem keverhet állít, mint azt, hogy z amerikai főparancsnok émetgvűlölete folytán hadi- igjyok százezrei pusztultak i a táborokban. Eisenhower, lint a szövetséges erők fő- arancsnoka utasítást adott rra, hogy a táborokban a tgmoatohabb körülmények között tartsák a nyugati fronton fogságba esett német katonákat. Emiatt — írja James Bacque — 793 ezer hadifogoly pusztult el az amerikai táborokban, 167 ezer fogoly pedig francia fennhatóság alatt vesztette életét, ugyancsak Eisenhower rendelkezése miatt. Az indíték a lövészárok- filozófia alapján elfogadható: Eisenhower gyűlölte Németországot. De mivel a fogolynak nincs módja visszalőni, a tábornokot akár háborús bűnösként is felelősségre lehetett volna vonni — írják a könyvet ismertető kommentárok. A tanulmányt az Egyesült Államok egyetlen kiadója sem fogadta el közlésre. Némelyik Miskolc-környéki település az elmúlt időkben a történelmi múltjára emlékező címerrel is rendelkezett, de meghatározó jellegzetessége mindegyiknek van. A Borsod Megyei Levéltár munkatársai a címertan törvényei szerint most megújították, megrajzolták a jelképeket. Ezekből mutatunk be néhányat. A Kis-Sajó mentén települt község neve német eredetű, az Arnold személynév egyik változata — a nyelvészek szerint. Az írott források tanúsága szerint több. mint háromnegyed évezredes múltra tekinthet vissza (1230-ban említik először), de még ennél is biztosan régibb. Az első népszámláláskor csaknem hétszáz lakója volt. s alig néhánnyal több nyolc évtized múltán is. Csaknem két évszázadot kellett várni, hogy a lélekszám megkétszereződjön. Az 1980-as években gyorsult meg a lakosság számának gyarapodása, s ma már meghaladja a kétezret. Címere szinte teljesen azonos volt a szomszédos Sajó- pálfaláéval. Címeres pecsétnyomója lenyomatát Tóth Péter találta meg a levéltár iratai között. Felirata szerint a pecsétnyomó 1717-ben készült, ötlete alapján készítette el az itt közölt elmert B. Balsai Jolán restaurátor-művész. A háromszögletű címer- pajzsban vörös mezőben egv csoroszlya és egy ekevas lebeg, hegyükkel fölfelé állítva. Fölöttük a paizsfőben ezüst hullámos pólya jelzi a Kis-Sajót. Di, Csorba Csaba dót eredetileg a 18. századi gazdag görög kereskedők használták. • ALULRÓL BUGYOGOTT FÖL Korban közelebb esik napjainkhoz Bolemann István 1896. évi leírása: „...magas mészkősziklák aljában nagy tó terjed ki, amelyben számos meleg forrás akad. A tóban több kis parkozott sziget van. A fürdő- és lakóházakat egy nagy diszkért veszi körül, csinos sétautak vezetnek a hegyek tetejére. A fürdőházban 6 medence van, amelyben közvetlenül alulról bugyog fel a hévíz... A vendéglőben és az Annáinkban 18 szoba van, ma- gánvillákban 12 szoba.” A század végi ábrázolások szerint „a fürdő L-alakú, zsindelytetős, földszintes épület volt, keskeny, páros ablakokkal. Egyi szárny közvetlen közelében, annak folytatásaképpen épült fel a tor- nácos fogadó.” A díszkertet 1880 utáni rendezéssel létesítették a kivágott liget helyén. • AZ ÁLLÍTÓLAGOS AMERIKAI ROKONOK Miskolc ivóvízellátása érdekében, hosszas egyezkedések után, 1908. december 8-án sikerült a városnak megvennie a forrás és környékét jelentő 49 katasztrá- lis holdnyi területet a munkácsi görög katolikus püspöktől 216 ezer korona lefizetésével. A vízmű előmunkálatai, Pazár István gépész- mérnök tervei alapján, már 1893-tól folytak. Ámbár a fürdőt dr. Hajós és Villányi építészek már 1913-ban megtervezték, annak megépítése késett az első világháború eseményei miatt. A munkálatokra a városnak később sem volt pénze és ezért 1923-ban a fürdő bérlője, Heltai Béla építette meg a strandfürdőt és átépítette a két akkori szállóhelyet: Az Anna-lakot és a Gesztenyést. Ekkor csökkentették a csónakázótó felületét is a vízmű miatt. A város tulajdonában levő fürdő továbbfejlesztésére 1929-ben Zsedénvi Béla dolgozott ki javaslatot. A korszerű fürdő- és szállóegyüttes létesítésére a hazai nagytőke nem mutatott érdeklődést. Ezt látva tett ajánlatott a városnak Galambos Gyula miskolci lakos, állítólag az amerikai rokonai felkérésére, miszerint az ottani társaság 20—25 milliót akarna befektetni Tapolcába. Az ügyből nem lett semmi, csupán a hazai tőke érdeklődését mozgatta meg. (Folytatjuk) / Atgyalogolt az Anfarkliszon ^Életem legnagyobb kalandja volt. A sarkvidék nehezebben adja meg magát, mint a nyolcezer méteres hegyek. A Himaláján megállhat»! éa pihenhetsz, ha úgy tartja kadved. Az An- tarktiszon nincs nyugalom. Sokat tanultam, ám a legfontosabb felismerés a végtelenség érzése volt.” A nyilatkozat történelmi. Azt követően hangzott el, hogy Reinhold Messner olasz alpinista 120 napos gyaloglás és 3 ezer kilométer megtétele után célhoz érkezett. Kísérőjével november 7-én indult a jeges földrész Dél- Amerikához közeli részéből, és február elején mondhatta el, hogy vállalkozása sikerült. Átgyalogolt az Antark- tiszon, „őszintén szólva, kezdetben nem hittem, hogy meg tudjuk tenni. Sőt, biztos voltam benne, hogy a sarkpontnál nem jutunk tovább. Azután mégis elindultunk, sítalpakon, magunkkal húzva a több, mint mázsás rakomónyú szánkóinkat" Aa út kellemes szakasza az vol^ amikor kifeszitették ejtőernyőiket. melyeket vitorlaként dagasztott a szél. Ilyenkor 100 kilométert is megtettek naponta. „Egyik éjszaka ott vertünk sátrat ahol Scott 1912-ben megállt a hóvihar miatt — és meghalt“ Újságírók kíváncsi kérdésére, hogy milyen a Föld hűtőszekrénye, Messner lakonikusan válaszolt: „Sehol sem éreztem magam ennyire sebezhetőnek és kiszolgáltatottnak, mint itt. Egyébként az Antarktis- piszkos: az olaj- és szénkutatók módszeresen rombolják a Föld utolsó érintetlen térségét.” lisztes mellékkereset Dili Hírből árusnak vállalAH Még lehet jelentkezni! Jó néhány miskolci üzem- ben, Intézményben állandó vendég lett lapunk február elseje óta: a Déli Hírlap Kft. megbízottjai rendszeresen kiszállítják az újságol az Illető vállalathoz, örömünkre szolgált, hogy azok az Igazgatók, akiket megke restünk ez Ggvben. kivétel nélkül segítettek abban hogy cégük dolgozói frissen hozzájuthassanak a DH-hoz Természetesen nem tudtunk valamennyi üzembe, intézménybe eljutni, ezért ezúton Is kérjük a segítséget azoktól a vezetőktől, akiknél még nem jártunk. Várjuk azoknak a Jelentkezését, akik szívesen terjesztenék vállalatuknál a Déli Hírlapot Megbízottjaink mindennap a helyszínre viszik az újságot, a kfvánt példányszámban. Tisztei mellékkeresethez luthatnak terjesztőink hiszen március elsejétől minden eladott példány után jutalék jár; Bővebbet a 86-454-es. vagy a 18-223-as telefonszámen kaphatnak az érdeklődők.
