Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1990-03-11 / 60. szám
Nem kell kínálni sem, úgyis megveszik... Az alapállás nemcsak a könyvpiacról ismerős, ám ebben az esetben is több, mint elgondolkodtató. (Kerényi László felvétele) Az önállósult Gazdasági Kamara munkájáról a miskolci rádióban Szabad verseny, vagy mindent szabad? (2.) SÍ&mfwMrmk kész fényék efőft Gyűjthet, ha van miből • Az olvasó visszatér Meddig győzi az antikvárium? Közszemlén a módosított nyilvántartás Miskolc Megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága tájékoztatja a város lakosságát, hogy az 1990. március 25-i országgyűlési képviselő- választás alkalmából a választásra jogosult állampolgárokról készített módosított nyilvántartás 6 napra — március 10-től március 16-ig — ismételten közszemlére tesszük. A módosított választói nyilvántartás megtekinthető a városi hivatal népesség- nyilvántartó csoportjánál, a Petőfi u. 39. sz. alatt, munkanapokon. A Művelődési Minisztérium az alábbi közlemény kiadására kérte az MTI-t: az oktatásról szóló 1985. I. törvény 24. paragrafusa alapján a művelődési miniszter engedélyezte; az alap- és köA Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Területi Bizottsága szerdán tartotta öt évet értékelő és tisztújító közgyűlését. Min kell változtatnia a mostanra önállóvá vált Gazdasági Kamarának a piacgazdaságra történő áttérés idején? Ebben a programban milyen szerephez juthatnak térségünk kohászati vállalatai? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol a miskolci stúdió hétfő reggeli vendége, dr. Tolnai Lajos, a Dimag Rt. elnök-vezérigazgatója, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara most megválasztott elnöke. A műsor szerkesztője hétfőm reggel, ( zépfokú nevelési-oktatási intézményekben, valamint a zeneiskolákban a nevelőtestület döntsön arról, hogy március 21-én . tanítanak-e, vagy más programot szerveznek a tanulóknak. 6-től 8 óráig az imént felsorolt témákkal kapcsolatban várja a hallgatók észrevételeit, kérdéseit a 35-510-es telefonszámon. Csak azt ne kérdezze senki, hogy pontosan hány kiadó van pillanatnyilag az országban - hallottuk Győri Erzsébettől, az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja által megjelentetett Új könyvek cimű lap felelős szerkesztőjétől. - Amíg egy-, kéthetenként támadnak újak és újak, nem lehet követni, de nem is biztos, hogy érdemes. Elég, hogy értjük azt az egyelőre meglehetősen lehangoló tendenciát, amely a gyors meggazdagodásnak a könyvkiadásban is teret ad. A megértésből a cselekvés következik. De hogyan? - kérdeztük, és ha a városunkban is közismert könyves szakember (a miskolci városi könyvtár hálózatának kiépítöje, pz intézmény igazgatója volt Győri Erzsébet hosszú ideig) azonnali megoldást nem is lát, ismeri a járható utat. — Az állami könyvkiadásnak évtizedeken keresztül a kulturális kormányzat volt a gazdája, néhány hónappal ezelőtt a Kiadói Főigazgatóság megszűnt — mondta. — Talán azért is, mert az utóbbi években az állami dotáció értékében és mértékében is egyre szűkösebbé vált. Ma a hozzávetőleg négyszáz állami és magánkiadóra van bízva, hogy mi jelenik meg.- Érthetjük ezt úgy, hogy a könyvnyomtatás, könyvkiadás évszázados hagyományai nyomán megtiszteli a kulturális kormányzat azokat a társulásokat, amelyek a betűből élnek? — Érthetjük úgy, hogy az elv, miszerint nem kell gátak közé szorítani a könyvkiadás mestereit, minden időben helyes, ha a dolog természetéből következő kulturált eredménye van. De a könyvpiac is piac, amelyet ma a magánkiadók jelentős része nem a fogalom törvényszerűségei szerint értelmez, csupán a konjunkturális előnyeit látja; adom, amiről úgy vélem, hogy a legdrágábban adhatom. Nem szakmai elbizakodottság, ha azt hiszi a könyves, hogy a gyors felfutást gyors lefutás követi, hanem törvényszerű.- A nagy kiadók mit szólnak a vetélytársakhoz? — Nem másoktól tanulták, hogy abból a pénzből, amit a gyorsan népszerű hoz, értékállót lehet kiadni. Tőlük szokatlan, például az erotikus irodalom kategóriájába tartozó könyvekkel megkockáztatják még az átmeneti megbotránkozást is. Nekik is pénz . kell, és sokkal később jut a pénzéhez, aki szépirodalmat ad ki; a klasszikus nem fogy ej rögtön. Nem öröm az a tendencia, mert ma már például ott tartunk, hogy, ha valakinek lenne annyi pénze, hogy megajándékozza a tizenhat éves gyerekét egy alapkönyvtárral, nem tehetné meg. Arany Jánost, Ady Endrét nagyitóval kell keresni.- Mekkora mára ez a lépéshátrány? — Nem veszélyes, ha biztos értékrendű állami kiadáspolitika követi. Ez az eszement áramlat két-három év alatt letisztul. Kis ország vagyunk ugyan, de könyves ország, nem kell szégyenkeznünk például a franciák előtt, ami a mennyiséget és a változatlanul jelen levő minőséget illeti. Reméljük, a pillanatnyilag mással foglalkozó politika hamar odaér, hogy akár a franciákra is figyeljen. Az ottani sokszáz kiadó, az évi sokezer cím ugyanis véletlenül sem jelent káoszt; van arca. Más az aluljáró, más a könyvesbolt, más a könyvtár, más a profilja; ezt ott minden polgár tudja. A Piacé Pigalle- on élő francia véletlenül sem megy a fűszerbolt helyett pornómoziba, vagy nyilvánosházba. Mi is tudjuk, hogy aki sok meztelenséget lát, előbb-utóbb arra az ál- lig begombolt hölgyre néz, akinek csak a bbkája villan ki a szoknya alól.- Nem veszélyes mégis, hogy az tudja megvenni a papírt, aki méregdrága könyvekkel csak a saját pénztárcáját szolgálja? Mi lesz például a közgyűjteményekkel, amelyek akármit mégsem vesznek meg? — A dokumentumirodalomtól a szépirodalomig, tudományos művekig nagyon sok érték jelenik meg, van mit gyűjteni. Más kérdés, hogy egyre kevesebb a könyvtárak pénze. A korábbi négy-öt helyett a közkönyvtár ma már legfeljebb egy példányt tud megvenni; kérdem, hogy hogyan kölcsönöz. Mi ajánljuk az arra érdemeset, de a megvásárolt dokumentumok ára négy év alatt negyven százalékkal emelkedett. Amíg 1985-ben 65 forint 95 fillér volt az ismertetett könyvek átlagára, 1989-ben 109 forint 39 fii- - lérre kellett számítani. Ha csak a tavalyival azonos a pénz, már akkor is nagyon kevés.- Mit tehet a könyvtár? — Igyekszik megtartani az olvasót még úgy is, hogy megveszi (önkényes, de jel- 1 lemző a példa) például a Sport a szexben, szex a ' sportban című, hatvanegynél hány forintost, amelyet az igénytelen, szórakoztató címszóval ajánlunk. Ez nem a lebecsülés, hanem a realitás '' kategóriája, ami a könyvet, és a könyvtár helyzetét illeti. Hadd tudja kézbe adni a könyvtáros, ha éppen ezt t kérik, mert arra ma is kevés a példa, hogy aki ide bejön, y. ne nézne szét. Hátha meglét mást is.- A könyvtárosok megkönnyebbültek, hogy megveheti, aki akarja, tehát nem az olvasóteremben fogja a benne levő poszterért megcsonkítani például a Playboyt? — Nem, mert változatlanul kitépi, vagy pengével gondosan kimetszi, aki ki akarja. De nemcsak ezekért a képekért csonkítják meg a folyóiratot, könyvet. A művészeti albumok például változatlanul a „slágerlistán” szerepelnek, és még el sem tu- ’ dóm egészen komolyan ítélni a diákot, akinek például az iskola ad egy olyan házi fel- ; adatot, hogy másnap reggel nyolckor mutassa be a Mo- na Lisát. Lépéstévesztésről van szó, arról, hogy ami a kulturált szolgáltatást illeti, a könyvtáraink felszereltsége szomorú. A szexfotó ax intim szférába tartozik, tehát más országok úgy oldják ezt meg, hogy pénzbedobással működő automata másolók vannak a nagy könyvtárakban; a könyvtáros kiiktatása nélkül bárki lemásolhatja az óhajtott képet. De ez — egészen szűk felnőtt réteget leszámítva — csak a napi divat kategóriája. Sokkal jobban hiányoznak ezek a másoló berendezések a folyóiratok esetében. A fizetése megy rá annak, aki a. folyóiratirodalmat úgy akarja követni, hogy megveszi. Módot kellene adni rá, hogy lemásolhasson egy-egy cikket, és akkor megtanulna vigyázni a könyvtárak nehezen együtt tartott állományára is. Mert a gyűjteményeket féltem a legjobban. Otthonra megveszi az ember a Kaput, a Hitelt, a könyvtár igyekszik a folyamatosságát biztosítani olyan folyóiratoknak is, mint a Kortárs, az Üj Írás, a többi. Nem biztos, hogy van rá anyagi ereje. Most jött el igazán ax antikváriumok ideje, hogy a gyűjtemények egyre szélesebben tátongó hézagait a közintézmény pótolni tudja. De ez a forrás sem kimeríthetetlen. (Vége) MrPályázat A Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya PÁLYÁZATOT HIRDET Az állás 1990. április 1 -tői tölthető be, meghatározatlan időre szólóan. FŐBB FELADATAI: ♦ városi útkorszerűsítések szervezése, bonyolítása, tanácsi hidügyi feladatok ellátása, ♦ útfenntartási feladatok koordinálása, irányítása, ♦ útügyi hatósági feladatok ellátása ^ALYAZATI FELTÉTELEK: ♦ a szakterületre irányuló főiskolai, vagy egyetemi végzettség, ♦ erkölcsi feddhetetlenség A PALYAZAT TARTALMAZZA: ♦ a pályázó jelenlegi munkahelyeinek és tevékenységének felsorolását, ♦ részletes önéletrajzi adatait és iskolai végzettségét tanúsító okiratok másolatát, ♦ fizetési igényét A pályázatokat legkésőbb 1990. március 15-ig kell benyújtani az alábbi címre: Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya 3530 Miskolc, Tanácsház tér 8. KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ, KIVÁLÓ KÖTŐELEMEK (itilMMlimUiá,nhmUrMiiUi.il ÁRUHÁZBÓL ♦ Lemez-, fa-, állványcsavarok ♦ Kapupántcsavarok, csőbilincsek ♦ Műanyag- és fémdübelek ♦ Metrikus csavarok BLACK AND DECKER KISGÉPEK Fúrógépek 5000-15 000 Ft-ig Hölégfúvó 3 340,Láncfűrész 11 000,Gyalu 7 000,Körfűrész 7 680,Lyukfűrész 3 720,Jutányos áron, nagy választékban - amíg a készlet tartl . ír ........ív J3 Miskolc, Vágóhíd u. 9. Tel.: 38-542 Az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. Számítástechnikai Igazgatósága menedzseri munkakörbe Követelmény: felsőfokú végzettség és középfokú nyelvvizsga és/vagy másoddiploma. Fizetés: kollektiv. szerződés szerint. Érdeklődni: a 46/89- 288, 89-888-as telefonon. Cím: 3530 Miskolc, MSZB tér 1. Március 21. tanítási szünet?
