Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-02 / 52. szám

r XXII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM ÄRA: 3,50 1990. MÁRCIUS 2., PÉNTEK FORINT Az osztrák partnerrel kft.- vé átalakult miskolci Szen­zor — most már Consulting— Szenzor Marketing- és Pénz­ügyi Tanácsadó Kft. — az NME Közgazdaságtudományi Intézetével közösen a pártok gazdaságpolitikájáról rendez fórumot 7-én délelőtt 10-től a TÜKI konferenciatermé­ben. A miskolci kerekasztal íórumsorozat e havi prog­ramjának előadói a követ­kezők: Bőd Péter Ákos (MDF), Hankó László (Füg­getlen Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Párt), Juhász Pál (SZDSZ), Páles György (Magyar Néppárt), dr Petra­sovits Anna (Magyar Szo­ciáldemokrata Párt), Vass Csaba (MSZP). Vitavezető: Bogár László, az Országos Tervhivatal osz­tályvezetője. A részvétel fel­tételeiről a kft. címén (Vo- logda u. 4.), illetve telefon­ján — 18-021/135 — lehet érdeklődni. Az ICP ezúttal a CAF-szá mitógépeket állította ki a microCAD-on. Közösségek jelképei Általuk vált nagyvárossá Alig drágábbak, de többet tudnak Tajvani számítógépek Címerek Miskolc környékéről: Bükkszentlászló A február 21-i szám cím­oldalán bizonyára sok olvasó figyelmét felkeltette Tapolca címere: sziklán álló, kiter­jesztett szárnyú, fejen kettős keresztet hordozó sas. A ma. gyarázat egy szava sajnála­tosan téves: nem a pálosok­nak, hanem Szt. Benedek rendjének állott monostora Tapolcán 8—9 évszázada már, Szt. Péter és Pál apos­tolok tiszteletére szentelt templommal (először 1219- ben említik). Ez volt a Miskolc nemzet­ség ősi temetkezőhelye. A monostori birtokát képezte Görömböly, Tapolca, Mind­szent, Csaba, s Miskolcon is voltak birtokrészeik. Tapolca szó szláv eredetű kifejezés, meleg vizet (forrást) jelent, ami arra utal, hogy eleink is megbecsülték az itteni gyógyhatású vizet. 1537-ben barbár módon elpusztult az apátság, azóta csak az apáti cím adományozása volt szo­kásos. Maga Tapolca beol­vadt a századok folyamán Görömböly területébe. így érthető hogy nem volt cí­mere. A történeti hagyomá­nyok alapján, a címertan szabályainak szigorú betar­tásával terveztem még, s a kivitelező. Teliinger István grafikusművész volt. Miskolc, mint ahogy nagy hal megeszi a kis halakat, a XX. században sorra kebe­lezte be a környező, hajdan önálló településeket. Ez szer­te a világon, hasonló irányú folyamat, kölcsönös előnyök­kel járhat. De a régi telepü­lések közösségi tudatát még­se kellene úgy elsorvasztani, mint eddig tették. A közös­ség szimbóluma a jelkép, a címer. Miskolc városrészei és a környező falvak címerei megismertetésére vállalkozik most induló sorozatunk. A le­véltári kutatás eddigi ered­ményei nyomán készült cí­merrajzokat és a történeti magyarázó szöveget is köz- zétesszük, hiszen bizonyára csak kevesekhez jutottak el a Hazafias Választási Koalí­ció választási szórólapjain látható címerábrázplások. Elsőként Bükkszentlászló címeréről írunk. A Bükk erdejének mélyén meghúzódó település neve 1940-ig Öhuta. Az 1710-es években létesített üveghuta munkásai szlovákok, lengye­lek, magyarok voltak. 1787- ben Üjhutára (a későbbi Bükkszentkeresztre) költözött a huta, de a település meg­maradt. 1787-ben nagyjából annyi lakója volt, mint a másik Hutának: 293, 1869- ben is mindössze 400. s 1980- ban is csak 772. 1982-ben Miskolchoz csatolták. 1938-ban épült a Szt. Lászlónak szentelt templom, s ez adta az ööetet ahhoz, hogy a település neve 1940- ben megváltozzon. Címere csakúgy nem volt, mint a másik Hutának. Ter­veztünk hát számára címert, hogy ez a település se ma­radjon közösségi jelkép nél­kül. A csücsköstalpú pajzs kék mezejében lebeg Szt. László meliképe (hermája alapján tervezve). Az ezüst színű herma fölött kétoldalt egy-egy bükkiévé! lebeg, utalva a táj erdeire. Remél­jük, az ötlet megnyeri a la­kosság tetszését. Várjuk vé­leményüket! A címert tervezte B. Bot­sat Jolán restaurátor-művész, Orosz Zoltán restaurátor raj­zának felhasználásával. Múzeumba költözik Mis­kolc egyetlen köztéri Lenin- szobra. Még januárban le­vélben értesítették a kohá­szat vezetői a város tanács­elnökét, hogy megváltozott a cégük neve. Lenin Kohászati Művek elnevezés helyett ezután Di- mag Rt.-nek hívják őket. Kérték: engedje meg a ta­nács, hogy az egykori név­adót ábrázoló szobor méltó helyre kerülhessen. A kohá­szati múzeumban szeretnék kiállítani. A tanács ehhez hozzájárult. A kohászatban is érdek­lődtünk: vajon mikor szál­lítják el a vasgyárból a szobrot? Azt a felvilágosí­tást kaptuk, hogy egyelőre keresik a kivitelezőt. Min­denesetre úgy tűnik, nem lesz túl egyszerű feladat el­vinni a művet, amelyet ál­lítólag egy betontuskó rögzít a talapzat belseiében. Nem először utazik egyébként a vasgyári Lenin. Több. mint egy évtizede hozták jelenle­gi helyére az LKM 1-es ka­pujától. A szállításra váró mű bronzból készült. Egyelőre A microCAD-kiállítás első napján egy fogadáson jelen­tette be az Észak-magyaror­szági Innovációs Centrum (Park) Rt., hogy szerződést kötött egy tajvani számító­gépeket gyártó céggel, ter­mékei, a CAF-komputerek forgalmazására. A rendezvény rangját emel­te, hogy az ICP számítás- technikai igazgatója, Makra József bemutathatta az egy­begyűlteknek a CAF Compu­ter Corporation európai ke­reskedelmi igazgatóját, James H. Wang urat, vala­mint a cég NSZK-beíi le­ányvállalatának igazgatóját, Ger'nard Besler urat. Mind­ketten először járnak Kelet- Európában, s ezt a találko­zást három tárgyalás előzte meg. Az ICP egyelőre évi 50ö—800 gép értékesítését vállalta. Szeretnék a teljes nem sikerült eldönteni, hogy tömör bronzból, vagy vas­tag lemezből alakította-e ki a Kossuth-díjas művész, Kiss István. Egyelőre a régi helyén várja a költöztetést a szobor. (Kerényi felv.) I gépcsaládot megjelentetni a magyar piacon, ami a leg­egyszerűbb zsebkészüléktől, a ma még hivatalosan CO- COM-listán szereplő legfej­lettebb típusokig terjed. Mindehhez természetesen márkaszervizt is biztosita­öszre Miskolcon befejező­dik a táT beszélő-régiófőköz- pont szerelése, amely körül­belül 22 ezer új állomás be­kapcsolását teszi lehetővé. Az ezzel kapcsolatos mun­kálatok azonban nem­csak a leendő telefontulaj­donosokat érintik; át kell írni a telefonkönyvet is, ami­be természetesen az új állo­mások száma is bekerül. Az ezzel kapcsolatos előkészüle­tekről kértünk tájékoztatást Kiss Lászlótól, a Miskolc Vá­rosi Távközlési Üzem veze­tőjétől. — Elsősorban a telefonra várakozóknak szeretném el­mondani, hogy akik 1990. április 30-ig megvették, il­letve megveszik a telefonköt­vényt, azok valamennyien számíthatnak arra, hogy a régióközpont úgynevezett tápterületén, az év utolsó negyedévében már élő vona­luk lesz. Ez nagyjából a vá­ros régi I. kerülni részét, a felső- és alsózsolcaiakat, a martintelepi és a szirmai te­lefonra várókat érinti. — Ezerszámra bekap­csolni az új állomásokat néhány hónap alatt — nem tűnik ez könnyelmű ígé­retnek? — 1984-ben az Avason 6000 állomást szereltünk fel hasonlóan rövid idő alatt. Most is előszereléssel aka­runk időt nyerni. Ezt leg­hamarabb a Szentpéteri ka­puban kezdjük meg. — A mostani előfizetők egy részét is érinti a régió- központ üzembe helyezése. Hogyan? — Körülbelül 20 ezer elő­fizető telefonszámát kell megváltoztatni, ennek elke­nak. Az ICP és a CAF kö­zötti kapcsolat azt eredmé­nyezheti, hogy a hazai szá­mítógépparkban a névtelen márkákat rövidesen felvált­hatják a nem sokkal drá­gább, de megbízhatóbb és többet tudó számítógépek. , rülhetetlen műszaki oka van) Erre technikailag és szemé-* lyileg is fel kell készülni,1 hiszen nagyvállalatokat és magánelőfizetőket is érinteni fog, ezért a telefonszámok: iránti tudakozódás többcsa­tornás rendszerét akarjuk megvalósítani. Az egészet számítógépes rendszer szol«j gálja majd. Az egyik forma; hogy felveszi a tudakozó ke-J zelője a telefont, de nem kartonokról keresi a számot, hanem betáplálja az adato­kat, és a monitor kiírja a kért állomás számát. Lesz külön számváltozási tudako­zó. Ez azt jelenti: ha valaki megszokásból a régi számot hívja, egy „beszélőgép” kö­zölni fogja az újat, iiletve a teendőt. Ennek különösen a nagy forgalmú állomásoknál lesz jelentősége. Elkerülhe­tetlen tehát, hogy új tele­fonkönyv készüljön, amit megpróbálunk minél telje­sebbé tenni, nogv már azok­nak !az előfizetőknek a hí­vószámát is tartalmazza; akiknek készülékét az év vé­gén kapcsoljuk be. O. E. ‘ A Hazafias Népfront Mis-í kolc Városi Szövetsége ötö­dik túrája március 4-én, va­sárnap indul. Ezúttal a mis­kolci görögök megismerése a cél. Az érdeklődők megte­kintik az Orthodox Múzeu­mot is, a belépés díjtalan. Találkozás a Hermán Ottó Múzeum épülete előtt 10 órakor. Dr. Csorba Csaba A kohászati múzeumba kerül A vasgyári Leiiin-szobor Átírják a miskolci telefonkönyvet A kötvényesek előnyt élveznek v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents