Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1990-03-11 / 60. szám
Egykoron a belvárosban (IS.) Mikor járt itt Rákóczi? A kuruvoknak újságja is ion! iii—ni imi ■ ma Ti 1 <$5! 3 »• 1 jffgst' '*> rWfóí#';:'I 1 II <* 1 Elf H mBHÉ « p ™ «$ i 1 i 1 Pl i * Kw I i m i i n 1 mr I I í -íá. MISKOLCIAK NÁPti a mss | Ü8E3ÄHBMMBS XXII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1990. MÁRCIUS 11., VASARNAP ÁRA: 3,50 FORINT Az MHB elnézést kér a tévedésekért r 1 ■ r rt ■ k lyei mám n a szwiyi sza Kérdéspk és válaszok a lakossási folyószámlákról Nem könnyű a Hitelbankot telefonon hívni ezekben a napokban. Szinte mindig foglalt a vonal. A telefon banki végen a központos, majd egy kedves, udvarias, türelmes hölgy, a másikon többé-kevésbe felháborodott miskolciak. A téma: a lakossági folyószámla. Lapunkban és az Észak- Magyarországban is több alkalommal megjelent a Magyar Hitelbank Rt. Miskolci Igazgatóságának hirdetése arról, hogy 30 ezer miskolci most. további 30 ezer egy hónap múlva kapja meg az MHB küldeményét, benne egy (azaz: két) csekkel, továbbá a fizetnivalóval. A lakossági folyószámla bevezetésének első olyan lépése volt a küldemény postázása, amely nyomán — sokévi előkészítő munka után — a miskolciak közvetlenül találkoztak a díjfizetésnek ezzel a rendszerével. A találkozás — sokaknál — enyhén szólva nem volt örömteli. Szerkesztőségünk is több telefont kapott ez ügyben. (A hangnem-skála elég széles volt.) Volt kérdés amit meg tudtunk válaszolni, volt, amit nem. Volt, aki elfogadta a válaszunkat, volt, aki nem. Az MHB Miskolci^ Igazgatóságához továbbítottuk a panaszokat — újdonsággal nem szolgáltunk számukra —, amelyek a következőkben foglalhatók össze; Miféle dolog az, hogy a bank küldi a telefonszámlát, és nem a Posta? Az embert meg sem kérdezik? Ez a demokrácia? Hogy kerül a személyi szám a küldeményre? Ez mindenféle visszaélésre ad lehetőséget! Miért a gyerek kapott csekket, nem pedig a szülő? Mielőtt a válaszokra rátérnénk, annyit talán nem árt megjegyezni, hogy miközben sokan felzúdultak, ugyancsak sokan vannak, akik már befizették a pénzt a csekken, és visszaküldték a válaszlevelezőlapot, megjelölve, mely szolgáltató cégek követeléseit szeretnék ilyen módon — a lakossági folyószámla- rendszerben — kiegyenlíteni. Tehát: Miért nem a Posta — pontosabban: a Magyar Távközlési Vállalat Miskolci Igazgatósága —. miért a bank küldi a telefonszámlát? Ennek oka. hogy az említett cég már bekapcsolódott a rendszerbe, megbízta a bankot, amivel semmiféle jogsértést nem követett el. Ami a személyi számot illeti: a bank engedélyt kért arra, hogy megkaphassa azoknak a miskolciaknak a személyi számát, akiknek nincs OTP-átutalási betétszámlájuk, és pénzbeszedők útján állnak kapcsolatban a szolgáltató vállalatokkal. Az engedélyt és a személyi számokat megkapta az MHB, Lobogózzuk. fel az épületeket! A városi tanács koszorúzást ünnepségei A Miskolc Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek, szövetkezetek és intézmények vezetőit - a város lakosságát hogy március 15-re, nemzeti ünnepünk tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. A zászló- dísz március 14-16. között kö- szöntse az ünnepet. A városi tanács tisztelettel meghívja a város lakosságát az 1848-as polgári forradalom emlékére rendezett koszorúzási ünnepségekre, március 15-én, 10 órára a Kossuth-szoborhoz, 10.30 órára a Szemere-szobor- hoz és 11 órára a Petőfi-szo- borhoz. ahol — akárcsak egyebütt, például a rendszert működtető számítóközpontban — titoktartás kötelezi azokat, akik hozzájutnak a személyi számokhoz. . És, hogy egyáltalán miért volt szükség a személyi számokra? Természetesen nem azért, hogy megtudják, mikor született Kovács Géza, hanem, hogy tudják, melyik Kovács Géza ő a sok közül. Így is előfordul jó néhány tévedés (lásd a gyerek címére küldött csekk), a pontatlanságokban egyes szolgáltató vállalatok a ludasok. És az ilyen hibákat azoknak kell helyrehozni, akik a szenvedő alanyai. Vagyis nekik kell felkeresni azokat a szolgáltatókat, amelyek a rosszul megcímzett, vagy hibás személyi adatokat tartalmazó küldeményeken szerepelnek. Emiatt az MHB — a szolgáltatók nevében is — valamennyi érintett elnézését kéri. (Mint ahogy amiatt is, hogy volt, ahová kiment a csekk, de kiment a díjbeszedő is.) Hibás adatokat tartalmazó követelést ne fizessenek be! — kéri a bank —, ha megtették, természetesen joggal követelhetik vissza a pénzüket. (Most nem a számla összegéről van szó, • hanem az említett, és ahhoz hasonló tévedésekről.) Reméljük, hogy a kezdeti nehézségeken, a gyerőkbetegA Déli Hírlap március 5-i száma közölte az érdekes várostörténeti sorozat 11. folytatását A Rákóczi-ház címmel és Először rabként, majd vezérként alcímmel. A Rákóczi-háznak nevezett Dö- ry-félc palota — Rákóczi utca 2. szám — vagy kúria története érdekes és hasznos ismeret azoknak, akik a város múltja és nevezetességei iránt érdeklődnek, akik szeretik a városukat. A ház falán egy elég viharvert címer, az Aspremont család címere látható, jelezve kapcsolatát városunkkal. Az újságcikk szerint a fejedelem két alkalommal, 1697-ben és 1706-ban lakott e házban, majd megemlíti, milyen események fűződnek ittlétéhez, többek közt 1706- ban innen adott utasítást a szabadságharc újságjának megindítására. Az újságcikk e része több téves adatot közöl, ami megzavarhatja a város múltját ismerőket. (Az adatok lapunkban egy tanulmányból származnak, ferdítés nélkül. A szerk.) A pontosság és hitelesség érdekében mint a Rákóczikor és városunk múltjának kutatója megpróbálom helyesbíteni és kiegészíteni a tévesen közölteket. • FEKETE LOVAT AJÁNDÉKOZOTT Rákóczi Ferenc négy alkalommal járt városunkban. Az első alkalommal 1697- ben csak átutazott Miskolcon, hogy Bécsben tisztázza, nincs része a hegyaljai Tokaji Ferenc szervezte felkelésben. Ekkor szó sem volt letartóztatásáról, kíséreségaken hamar túl lesznek, hogy megszűnnek a pontatlanságok, hogy minél hamarabb, és minél eredményesebben — azaz minél több szolgáltató bekapcsolódásává] — „áll be” a rendszer. Amelynek lényege, célja: egy csekken befizetni a szolgáltatóvállalatok követeléseit. Sí. G. Immár harmadízben rendezett nyílt napot a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás. Tavaly tavasz- szal és ősszel rendeztek már hasonlót, ahol a lakosság közül minden érdeklődőt szívélyesen fogadtak, s ismertették velük azt a munkát, amelyet a Köjálban végeznek. Ismét kinyitotta kapuit a sokféle misztériummal emlegetett hatóság pénteken. Mindenkit a legnagyobb készséggel kalauzoltak végig a kémiai és egyéb laboratóriumokon, s adtak, tájékoztatót arról, milyen módon tével szabadon utazott. A második rövid látogatása 1701 áprilisában volt, miután kitudódott a francia királlyal való levezelezése, követének a fogadása. Ekkor az uralkodó vád alá helyeztette és a németújhelyi börtönbe vitette. Vele voltak párthívei, Szirmai Endre és a három Vay-testvér. Két napig tartózkodtak a városban pihenésként, ami a városnak 478 forint 50 dénár költségébe került, ugyanis őt és kíséretét rangjához méltóan ellátták. A jó ellátás viszonzásául a város prefektusának egy szép fekete angol paripát ajándékozott. Elszállásolásuk helye nem ismeretes. • SZABÁLYZATOT SZERKESZTETT Tokaj várának 1704-ben történt elfoglalása után Rákóczi seregét ide hozta szállásra, amit emlékirataiban így indokolt: „Főleg azért tartózkodtam Miskolcon, hogy kivárjam azokat a vállalkozásokat, amelyeket a merész ellenség megkísérelhet. Egyébként a tél akármilyen szigorú volt is, nem akadályozta meg hadisikerekben (portyákban) félmeztelen katonáimat, akiket zsákmány és fosztogatás sugallta belső hév fűtött.” Rákóczi főhadiszállása 1704. I. 19-től III. 4-ig Dőry Ferenc házában volt. Kísérete Bercsényi Miklós, Eszterházy Antal és Forgács Sándor generálisokból állt. Katonáinak a lakosság adott szállást. Ezen idő alatt Miskolc jelentős események színhelye volt. Itt alakult meg az állandó Udvari Tanács (miniszter- tanács), melynek igazgatója ez időben Pápay János volt. Itt írták meg a horvát rendek csatlakozására vonatkozó kiáltványt, innen adott ki pátens-parancsolatot a ka- tonásikodó jobbágyok mentességéről, a vallásszabadság biztosításáról, az iskolák önhatalmú elfoglalásának tilalmáról, a iezsuita rend védelméről. Miskolcon szerkesztette meg az első katonai szabályzatát, a Methodus Intentionis Militiae-t, itt fogadta XIV. Lajos francia király állandó megbízottiát. Fierville lovagot és több francia mérnököt, tisztet. Ide hozták hűségesküt letenni az erdélyi császári csapatok vezetőit, Mikes Mihály és Pekry Lőrinc tábornokokat. • LAP A KÜLFÖLDIEKNEK Negyedik tartózkodása 1706. január 19-től egy hónapig ismét a Dőry-házban történt. Azért választotta Miskolcot szállásul, mert; — Ez a nagy munkálkodnak itt a közegészség érdekében, a járványok megelőzéséért. Nem volt titok semmi, jóllehet a személyiséget érintő dolgokról természetesen nem beszéltek. Arról azonban bárki számára pontos válasszal szolgáltak, hogy hol vannak például a levegővizsgálati mérőhelyeik, milyenek az élelmiszer-vizsgáló módszerek, hogyan működik az AIDS-la- boratórium. A megyei Köjál a nyílt napokat azért szervezi, — most már hagyo- mányszerűen —, hogy a köz- egészségügyet közelebb vi- hesse a lakossághoz. mezőváros az ország közepén fekszik — írta emlékirataiban. Atórt is választotta a helyet, mert körülötte voltak családi birtokai, a mozgalmát pénzelő, kincstérő Hegyalja és várai: Szerencs. Ónod. 1706-ban itt tartotta tanácskozását a Se- natus, mellyel elhatározta a rézpénz újra ve re lését ésMá- ria-kép benyomattal való ellátását. Itt készítették elő a béketárgyalást Anglia, Hollandia közvetítőinek bevonásával. A lakosság sérelmeivel. bajaival bátran fordult a fejedelemhez, mert minden sérelmet • orvosolt, és a beadványok elintézését saját kezű aláírásával is igazolta. Kétségbe vonom, hogy innen adott volna utasítást a szabadságharc újságjának a megindítására. Ugyanis a kuruc újság ötletét Eszterházy Antal tábornok. vetette fel 1705. április 14-i, Rákóczihoz írt levelében. Rákóczi felkarolta az ötletet, de a tájékoztatást nem a hazaiaknak hanem külföld szamára tartotta fontosnak. A lap megírásával és szerkesztésével Ráday Pált, a kancellária igazgatóját bízta meg, és a lap a szabadság- harc hivatalos lapjaként Mercurius Hungaricus néven 1705. május 6-án Lőcsén jelent meg. Hetilapnak szánták, de a körülmények miatt a szabadságharc ideje alatt nyolc alkalommal tudták csak 'kiadatni latin nyelven (hogy a külföld érthesse), alkalmanként 60—100 példányban. KAMODY MIKLÓS A lakosság megismerheti a vizsgálatokat Az Aspremont címerről Rákóczi Ferenc nővérét, Juliannát (1673— 1717) császári beleegyezés nélkül 1691-ben feleségül vette a lotha- ringiai származású gróf Aspremont Ferdinánd (második házasságaként), aki már 1686-ban, Buda ostromában altábornagyként vett részt. Házasságukból született Károly fiuk (1703—1794). Ennek fia, A. János, Rákóczi Julianna unokája (1732— 1805) Mária Terézia uralkodása alatt 1765-ben magyar honpolgárságot szerzett, birtokait gyakran látogatta, magyarul jól beszélt. Az Aspremont—Rákóczi dédunoka, az ugyancsak János (1757—1819) már magyar feleséget választott Baty- thyány Regina személyében. Ez a Rákóczi dédunoka volt az, aki 11. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltárát a lengyel- országi óvóhelyéről hazahozatta és előbb az ónodi várba, majd a rov- nyai kastélyba hordatta. Innen Mária leánya révén, aki Erdődy György gróf felesége volt, került a felbecsülhetetlen okmánykincs a Magyar Tudományos Akadémia birtokába, ahol Thaly Kálmán az Archívum Rákó- czianum-sorozat tíz kötetében feldolgozta. Az Aspremont-címer 1765 után kerülhetett a ház falára, mikor a birtok visz- szakerült a család le- származói birtokába, de nem Rákóczi Julianna és férje, Aspremont hercegébe, hiszen az utóbb) 1708-ban, az előbbi 1717- ben hagyta itt az árnyékvilágot. Nagyrabecsülöm a város vezetésének azt a törekvését, hogy az épületet 4s körnv^zetét * kulturált szórakozás szolgálatába kívánja állítani. Helyes lenne az idegen- forgalmat is figyelembe venni és ehhez bevonni a 2. sz. házat (Csizmadia szín) is, mely kiképzése alapján városunk egyik jellegzetessége lehetne. Dr. K. M.
