Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-10 / 59. szám

Rákóczi fejedelemre emlékeznek Vaján Születésének évfordulóján Miskolc-környéki címerek Répáshufa A vajai Vay Adóm Múzeum Baráti Köre az intézmény meg­alakulása óta - immár ne­gyedszázada — minden év már­ciusának végén megünnepli II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulóját. Idén március 17- én, szombaton délután 2 óra­kor kezdődik a megemlékezés ünnepi programja a múzeum udvarán, a fejedelem szobra előtt. Dr. Takács Péter, törté­nész, főiskolai tanár nem­csak Rákóczi történelmi sze­repét méltatja ünnepi meg­emlékezésében. de szólni fog a vajai múzeum fenn­állásának 25. évfordulója al­kalmából annak művelődési jelentőségéről is. A Rákóczi-szobor megko­szorúzása után a múzeum melletti óvoda udvarán kü­lönleges játékparkot, valósá­gos kis játékparadicsomot avat fel Pataki József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Tanács művelődési fő­osztályának vezetője. A ját­szótér mintegy 60 játéksze­rét Szabics Ferenc, szentesi fafaragó művész tervezte és faragta nyírségi akácból. A játszótér megnyitása után a múzeum kiállítóter­mében Juhász József, ezre­des ismerteti, méltatja a Szabics házaspár munkáját Egy művészházaspár életútja Szentesen címmel. Ugyanott Pataki József megnyitja a házaspár alkotásaiból, mű­veiből rendezett kiállítást. A március 17-i délután ünnepi programjában közre­működik a Rákóczi Tároga­tóegyüttes Nagy Csaba veze­tésével. az általános műve­lődési központ énekkara, és kedves vendégekként fogad­ják a vajai múzeumbarátok a község testvértelepülése, az erdélyi Nagymajtóny kül­döttségét is. Várják mind­azokat. akik virággal, vagy koszorúval emlékeznek a nagyságos fejedelemre. A kiadó és a szaksajtó késői közlése alapján csak utólag tudjuk tájékoztatni a gyűjtőket, és a vásárlókat, hogy „75 éves az autóbusz-közlekedés’» elneve­zéssel a Magyar Posta Vállalat 1990. március 1-jén alkalmi le­velezőlapot hozott forgalomba. Az 5 Ft értékbenyomású. 6 Ft eladási árú lap négyszínű of­szetnyomással, 20 000 példány­ban, az Állami Nyomdában ké­szült, s Szunyoghy András, grafikusművész tervezte. A bé­lyegképen korabeli autóbusz, a címoldal bal oldali részén szin­tén korabeli autóbuszt bemutató kompozíció látható. A bal felső sarokban a BKV emblémája, míg a kép alatt a jubileumra utaló felirat olvasható. A leve­lezőlapot — megrendelés esetén — a nagyobb forgalmú posta­hivatalok árusítják, * A MABEOSZ Észak-magyaror­szági Területi Iroda, Miskolc, Széchenyi út 83. sz. I. emeleti kiállítótermében szünetel a so­rozatos és közkedvelt bélyegbe­mutató, a sárospataki országos ifjúsági bélyegkiállitás megren­dezése miatt. Ugyanakkor, és ugyanott a szövetség dolgozói továbbra is készségesen rendel­kezésre állnak filatelista kiad­ványok rendelkezésre bocsátásá­val. * A MABÉOSZ Észak-magyaror­szági Területi Bizottsága márci­us 17-én, IQ órától tartja meg a Nógrád megyei filatelista vá­lasztó-küldöttközgyűlését Salgó­tarjánban. a Salgó u. 46.* sz. alatti Kohász Művelődési Köz­pont TIT-klubjában. A rendez­vényre a meghívókat kiküldték, de tanácskozási joggal bárki részt vehet. Természetesen a szavazásban csak a bélyeggyűj­tő körökben megválasztott kül­döttek vehetnek részt. * Március 10-én, a debreceni 1. sz. postahivatal alkalmazza a „Petőfi emlékhelyek országos találkozója” elnevezésű bélyeg­zőt. * A nagy értékű bélyegeink kö­zé soroljuk az úgynevezett nagymányai bélyeget is. Törté­nete a következő: 1938-ban a korábban kiadott Szent István- sorozat 20 és 70 filléres értékét szfnváltozatban és felülnyomás­sal is kiadták. Két 70 filléres fv összeragadt, és az egyik felül­nyomás nélkül maradt. Az el­lenőrzés nem vette észre, és ez az ív Nagymánya község posf&; hivatalánál forgalomba került. Innen kapta filatéliai elnevezé­sét. R. L. Némelyik Miskolc-környéki település az elmúlt időkben a történelmi múltjára emlékező címerrel is rendelkezett, de meghatározó jellegzetessége mindegyiknek van. A Borsod Megyei Levéltár munkatársai a cimertan törvényei szerint most megújították, megrajzolták a jelképeket. Ezekből mutatunk be néhányat. A Bükk rengetegének bel­sejébe, Űjhuta bezárása utón, 1790-ben Répás nevű erdőrészre telepítettek üveg­hutát, gyors folyású patakok mellé. Az 1830-as években ez a huta is tovább települt, a Gyertyánvölgybe, a gaz­dag nyersanyaglelőhelyek­hez, ahol a 19. század vé­géig működött. Gyertyán­völgy és • Répáshuta egy te­lepülést alkotott Répáshuta néven. Lakossága 1869-ben 361. s több, mint egy év­századot kellett várni, hogy megduplázódjon. 1988-ban 598 léleik lakta, népessége fogyóban van az 1980-as évektől. Répáshuta, mint iparoste­lep, nem használt címert, legalábbis nem sikerült a levéltári iratok között nyo­mára bukkanni. A bemuta­tásra kerülő, újonnan terve­zett címer a régi hutai ha­A bükki községek részére ter­vezett címerekkel kapcsolatban legyen szabad észrevételeimet megtenni. A címerek általában utalnak a községek történelmé­re, illetve kialakulásának elő­idézőire. A Diósgyőr, Bükkszcntlászló, Bükkszentkereszt és Répáshuta községek címerével kapcsolato­san az alábbi történelmi múlt­ra kívánom felhívni figyelmü­ket, A bükki községek mind a ko­ronauradalom területén alakul­tak ki, és az általuk létrehozott üveghuták alakították ki a te­lepüléseket, illetve községeket. Mind a négy község a korona- uradalom koronajele alatt szü­letett meg, mely szimbólum mind a négy községet megille­ti. Az 1514. évi 2. és 3. te. a Bükk-hegység meghatározott te­rületét a koronauradalom birto­kának mandja ki. és központ­jának Diósgyőrt jelölte ki. A Szűz Máriát a karján gyermek­kel ábrázoló címer az eredeti­től annyiban tér el, hogy Szűz Mária két diófa között van áb­rázolva. míg a jelenleg közölt címer csak egy diófát ábrázol. Ez a címer jól fejezi ki Diós­győrt, mivel a szent koronában a kettős kereszt az apostoli ki­rályságot fejezi ki. amely ösz- szefügg a keresztény vallás el­terjedésével. Bülckszentlászló-Öhuta a Bükk legrégebbi települése, amely Kr. előtt 180-ban már lakott terület volt. a kelták kontinusi törzse lakta, akik a Nagysáncon fegy­verkovácsolással foglalkoztak, csaknem 400 évig. amikoris Marcus Antonius római császár a háborúban likvidálta őket. A település a koronauradalom ide­jén jött létre, az 1712—1717-es években, az első üveghuta meg­valósulása idején. Az ipar ki­alakulása játszott szerepet tör­ténelmében. először a fegyver­kovácsolás. majd az üveggyár­tás. Így kívánatos volna jelké­pesen utalni történelmére, mert Szent László csak mint a temp­lomuk névadója jött számítás­ba 1940-ben, történelmi vonatko­zásban nem hozható kapcsolat­ba. Itt kívánom megjegyezni, hogy Szent László neve már korábban, az 1935—36-os évek­ben szóba jött, Üjhuta nevé­nek megváltoztatásakor, ami­koris Üjhutát Borsodszentlászló- ra akarták megváltoztatni, az előtérbe került Szent László-kul- tusz miatt. A címerben el tud­nám képzelni a lándzsa harci­eszközt, és az üveggyártás esz­közét. az üvegolvasztó fazekat, és az uradalom jelképét, vagy Szánt Lászlót, mint a templom névadóját. Bükkszentkereszt-Ojhuta. Elő­ször is ki szeretném igazítani az újságban közölt adatot, amely szerint nem 1787-ben köl­tözött az óhutai üveggyár Űj- hutára, hanem 1755-ben az otta­ni berendezések kerültek az uradalom által létrehozott újabb hutába. Üjhuta község kialaku­lásában legnagyobb' szerepe az üveghuta utolsó bérlőjének, árendásának volt, aki gondos­kodott a szükséges munkások letelepedéséről. A 297 üveggyá­ri dolgozó részére kápolnát épített 1778-ban. Szlovákiából szlovák nyelvű papot hozatott. gyományokat idézi: csücskös- talpú pajzs vörös mezejében zöld hármashalmon egy jel­legzetes bükki ezüstszínű hutapohár áll. A címert tervezte és raj­zolta B. Balsai Jolán, res­taurátor-művész. Dr. Csorba Csaba A Borsod Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (Miskolc, József Attila út 57. sz.) rövid átfutási idővel vállal: ♦ víz- és csatornaszerelési, ♦ központifűtés-szerelési, ♦ szellőzésszerelési, ♦ villanyszerelési munkákat, valamint ♦ elektromos tokozott berendezések gyártását, ♦ beton- és vasbetonelemek gyártását, ♦ festő-mázoló és tapétázó munkát, ♦ meleg és félmeleg burkolómunka végzését. Ügyintéző: Bori Tiborné Telefon: 17-611; Telex: 062282 Közérdekű közlemény CrtMitjük T. Ügyfeleinket, hogy az 1990. március 15-i ünnep miatt A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSI NAPOK AZ ALÁBBIAK SZERINT MÓDOSULNAK: az 1990. március 12-14. közötti napokon a szemétszállítási napok nem változnak. A március 16-17. napokon a szemétszállítást egy nappal később végezzük. (A csütörtöki szemétszállítást pénteken, a pénteki járatot pedig szombaton fogjuk teljesíteni.) Kérjük a házfelügyelők és a lakosok szives figyelmét, hogy kukaedényeiket a megszokott helyre és időben kikészíteni szíveskedjenek. Kérjük szíves megértésüket! MISKOLCI KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ VALLALAT A műszaki értelmiség szakmai érdekképviseleti egyesülete, a Mérnöki Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoportja tagősszejövetelt tart 1990. március 12-én hétfőn, 15.30 órakor a Tudomány és Technika Háza nagytermében (3530 Miskolc, Felszabadítók u. 5.) Várunk minden tagot, belépni szándékozót és érdeklődőt. Holló Csaba a Kamara-csoport vezetője A helytirtánész észrevételei fekszik, de nem tartozik a köz-;;.; ség történelmi kialakulásához. A keresztnek lebegő latin keresz­tet kel! ábrázolni. Répáshuta ábrázolásánál elfo­gadható az üvegkehely, amely utal az üveghutára, de alatta a halom nem utal nevének erede­tére. Az 1876-os térképeken Ré- páshuta csak Répás néven sze- **f repel. Ugyanis területe az egri érsekség tulajdona volt, ahonnan a fát ők termeltették ki. -Aa. üresen maradt kopár területet^ termőföld hiányában, lakói ré­pával ültették be. s mivel t#\ répát többször kell kapálni, alfM1- erdő gaznövényzetét kiirtották, és így maradt fenn a terület neve; Répás. Majd az ott léte­sült hutával összekapcsolva, lett a ma ismert Répáshuta. Így ta­lán az üvegkehely fölött a répa ábrázolása közösen fejezné ki Répáshuta történelmét. A községek részére a címerek is szerkesztésével egyetértek, és^.r így lehetőség nyílik a végleges címerek kialakítására, amelyhez k| a községek közös hozzájárulása ** szükségeltetne. -ki Hozzászólásommal segítséget kívántam nyújtani azon kezde- ményezéshez, hogy a címerek valóban kifejezzék a községek -r történelmét. f Balogh Sándor, a bükki üveghuták kutatója ' J. * ’ A levélíró érdekes kérdéseket vet fel, mint kutató, Mis*' kolc környékének alapos Ismerője. Címertani és esztétikai, s nem utolsósorban történeti szempontból azonban kény­telen vagyok vdtá<ba szállni vele, s javaslatait elutasítani. ■ Diósgyőr címerének több változata ismeretes. Címertani és esztétikai szempontból Szűz Mária alakja mellett (a templom védőszentje) a település nevére (Diósgyőr) utalni lehet akár egy diófával, akár csak egy-két diós-leveles ággal. Két diófa azonban felesleges és groteszk. Bükkszentlászló mai településének semmi köze az ősi telepekhez, keltákhoz és másokhoz (erre utalna a lándzsa?). A diósgyőri uradalomnak nem volt jelképe, illetve a ma­gyar királyi címer lehetne az. A máj névre kifejezően utal Szt. László alakja és a környezetre a két bükklevél. Ezek mellett az üvegolvasztás bármely szerszáma, vagy jelképe feleslegesnek tűnik. Minél egyszerűbb a címer, annál jobb. A címer ne legyen egy település történelmi képregénye egyébként sem! Bükkszentkereszt mai nevére utal a hármashalmon a ke­reszt. Itt is túlbonyolítaná a címerképet a kehely, a bükk­levél (2). A hármashalom nem a magyar címer kiváltságos eleme, mint ahogy a kettőskereszt sem. Más címerekben (községcímereken is) gyakori. A „Tátra-Fátra-Mátra” ked­ves legenda, ráadásul csak a múlt században gyökerezett meg, míg a hármashalom hat évszázados... Répáshuta kelyhébe, vagy fölé, vagy mellé répát helyez­ni groteszk lenne. De ha tud rá frappáns megoldást?!..; Apropó, itt is hármashalmon áll a kehely! Vagy ezek a halmok nem azok a halmok?... Köszönjük az észrevételt mindenesetre, s várjuk a ked- vés olvasók további leveleit. A címertan nagyon szigorú szabályok szerint művelhető tudomány, amely nem ad te­ret a szárnyaló fantáziának. De jó ötlete bárkinek lehet.,; Dr. Csorba Csaba i mivel a lakosság szlovák nyel­vű volt. A papnak ő épített fa­házat. és élelmezte, ö volt az üveghuta utolsó bérlő.je, 1800- ban halt meg. és feleségével együtt Bükkszentkereszten van eltemetve. Simonides János sa­ját nemesi címerrel rendelke­zett. amely címer a következőt ábrázolta: egy fedővel ellátott üvegkehelyt ábrázol, amelyet kétoldalról oroszlán tart. A ke­hely fölött nagy „I”- és nagy „S”-betű (Simonides János név- betűje), és fölötte egy korona zárja be a címert. Ez a címer egyben utal az üveghutára. Szepes vármegyéből származik, címeres levelét III. Ferdinánd- tól kapta 1652-ben; kihirdetve 1633. május 26-án. Szepes vár­megyében. A fentiek alapján alapul szolgálhat a elmer oly módon, hogy a két oroszlán helyett két bükkfalevél volna, és középen helyezkedne el az üvegkehely, mely fölött a szent kereszt he­lyezkedne el. valamint esetleg egy korona, az uradalmat jel­képezve. A tervezett bükkszentkereszti címerbe a hármashalom nem il­lik bele. mivel az a magyar cí­merben a Tátrát, Fátrát és Mát­rát jelenti, és úgy gondolom, nem volna ildomos más kifeje­zésre is használni. Nem kétsé­ges, hogy Bükkszentkereszt he­gyekkel körülvett völgyben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents