Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1990-03-05 / 54. szám
Míg tavaly tavasszal szívesen mutogatták hasukat a hölgyek, addig az idei divat Hűvös április és nyárközép Meleulesz a március zéphőmérséklet már március második hetének végén 6— 7 fok lesz. de maximumként 10—11 fok is várható. A hónap melegcsúcsát húszadika környékére ígérik. A tavasz hivatalos első napján. 21-én, akár 15 fokot is mutathatnak napközben a hőmérők. A rákövetkező héten viszont ismét fokozatosan csökken a hőmérséklet, 10—11 fokos maximummal, valamivel hűvösebb napok következnek. Nagyobb csapadékra tizediké körül számíthatunk. Az. előrejelzés szerint egyébként egész márciusban az előző években megszokott meny- nyiségű eső várható. Áprilisban viszont a szokásosnál több csapadék valószínű, s a hőmérséklet az átlag alatt marad. Az első napokban emelkedik egy keveset a napi középhőmérséklet, de a második héten már csak fi— 7 fok körül alakul. Néhány hűvös délután után lassan felmelegszik, és a hónap végére már 16—17 fokos meleg is lehetséges. Májusban, 15-e környékén napközben már nem csökken 20 fok alá a hőmérséklet. Az első héten valamivel kevesebb eső lesz, a második héten viszont már jócskán számíthatunk csapadékra. A hosszú távú prognózis szerint júniusban átlagos, júliusban és augusztusban azonban a megszokottnál valamivel hűvösebb napok ígérkeznek. A februári tavasz után esős, őszre emlékeztető idővel kezdődött, majd napos, viszont hűvösen szelessel folytatódott a március. Az elkövetkező napokban azonban ismét, az ilyenkor megszokott érték fölé kúszik a hőmérő biganyszála — ígéri az Országos Meteorológiai Intézet hosszú távú előrejelzése. Az első hűvös napok utá"> ■saknem a hónap végéig kellemes, az előző években regisztráltaknál melegebb időre számíthatunk. A napi kös/IISKOLCIAK NAPILAPJA ÉVFOLYAM, 54. SZÁM I. MÁRCIUS 5„ HÉTFŐ ARAt 3,70 FORINT ti szarkák inváziója Ki mit lop? A miértekre is meg kell keresni a választ rok, ne lopjatok! bécsi áruházban ez ; fogadja a turistá- t, ezt a táblát ki lenni itthon is, mert Becsben vagyunk zűek. Hogy ki és az azonban nem büntetőjogi kérdés, _ a miértre is választ keresünk, akkor az okok között ott van a mélyülő szegénység, a kisnyugdíjasok, a sokgyerekesek elnyomorodá- sa. Persze, akármilyen szegény is az ország, a lopás, mint a jövedelemkiegészítés, vagy létfenntartás módszere, nem nyerhet soha polgárjogot. DOBOGÓS AZ ITAL A szabálysértésekről szóló törvényben külön írnak a tulajdon elleni szabálysértésekről, amelyek között szerepel a lopás is. Ha valaki 2000 forintnál kisebb értéket lop, akkor a tanács tárgyalja szabálysértési ügyét, ezen értékhatár fölött pedig már a bíróság az illetékes. Dr. Tolnay Tamás, a városi tanács csoportvezetője szociológiai igényű elemzést nyújtott át a sajtónak nemrég arról, hogy ki mit, és miért lop. Hozzátehetnénk azt is, hogy az üzletekben ugyanis a tulajdon elleni szabálysértések 90 százalékát Miskolcon a lopás teszi ki, és a 90 százalékon belül is, szinte teljes egészében bolti lopásról van szó. Tavaly 300-zal több tulajdon elleni szabálysértési ügyet tárgyalt a tanács, és az emelkedés az idén még meredekebb. öt évvel ezelőtt a tanácsiak megvizsgálták, hogy ki, mit lop. Akkor azt tapasztalták, hogy az esetek 90 százalékában 35 és 50 forint közötti értékeket vittek el, s k elsősorban a kétdecis tömény szeszt jelentette. A gyesen levők, valamint a magasabb nyugdíjjal rendelkezők jelentős számban elsősorban élvezeti és kozmetikai cikkeket próbáltak fizetés nélkül elvinni a boltokból. Az értelmiségiek 3 százalékkal képviseltették magukat a bolti lopásokban, igaz, hogy ők már nem a kétdecis pálinkát vitték, hanem a márkás italokat, cigarettákat, cipőket, ruhákat. Vajon mi ma a helyzet? A DRÁGÁBB MA KELENDŐBB Változatlanul dobogás, és annak is a legfelső fokán áll a kisebb űrmértékű szeszes italok lopása, bár itt mutatkozik az infláció, mert az érték már 100 forintig terjed. Űj jelenség, hogy ugrásszerűen megnőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor a drága italokat viszik el. Továbbra it népszerű cikkek a tolvajlásoknál a kávéfélék, cigaretták, kozmetikumok. Sajnálatos módon jelentősen megnövekedett a nyugdíjas korúak részvétele a bolti lopásokban. A tapasztalatok szerint ma még ők sem az alapvető élelmiszerekhez nyúlnak hozzá, hanem a korábban megszokott, de ma már számukra megfizethetetlen árukhoz, például csokoládéhoz, kávéhoz, olykor italhoz. Furcsa, de igaz: vannak esetek, amikor teljesen érthetetlen módon filléres árukat is megpróbálnak elvinni az üzletekből. így kelt lába a Kertész Áruházban az 5—6 forintos fűmagnak, vagy másutt a 10—12 forintos babasamponnak. A tanácsi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a statisztikai adatok korántsem fedik a teljes valóságot, hiszen sokszor csak utólag fedezik fel a lopást, amikor már a tettesnek híre-hamva sincs, avagy olyan csekély a kár, hogy emiatt nem vállalják a feljelentést, s a vele járó hatósági tortúrát. De az is valós tény, hogy vannak. akik tartanak az elkövetőktől, a későbbi bosszútól. (Hozzátennénk, hogy itt nem a megtévedt kisnyugdíjasokra kell gondolni...) NEM ELÉG CSAK BÜNTETNI A ne lopj ősi parancsolata nem tesz különbséget ember és ember között. A bolti lopásokat azonban nem lehet ma egy kalap alá venni, és azt mondani, hogy lazulnak az erkölcsök, szegényedünk, tehát ezért lopunk. Mert teljesen más okból lop egy kisnyugdíjas, vagy egy unatkozó úrihölgy, és más az, amikor egy család foglalkozásszerűen űzi a legkisebbek bekapcsolásával is a bolti szarkaságot. A jog persze nem képes arra, hogy a miértet kinyomozva, valójában tegyen is azért, hogy valaki ne lopjon többet. Á jog csak arra képes, hogy büntessen — különbséget téve egy kisnyugdíjas és egy dörzsölt bolti tolvaj között. A büntetési tételek felső határát eddig 20 ezer forintban szabták meg, de úgy hírlik, hogyha meglesz az új szabálysértési jogszabály, akkor a felső határ 50 ezer forint is lehet. (Nagy kérdés, mire ez így lesz, mennyit fog érni 50 ezer forint?) Mindenesetre, a bolti lopások mögött fellelhető társadalmi szövevényt vizsgálva csak egy dolog biztos: büntetni kell, de az elrettentés messze nem elegendő ahhoz, hogy kevesebb legyen a bolti szarkákból. (kiss) >(c Amit ma Rákóczi-házkéntismerünk, voltaképpen a Döry-család kúriájának megmaradt nyugati szárnya. bgykoron a belvárosban (17,) A Rákóe^I-liáz Először rabként, mafd vezerUént Majd’ 300 évvel ezelőtt, 1702-ben a Rákóczi utca 2., a Rákóczi-ház volt Miskolc egyetlen emeletes épülete. Mellesleg az épület a Döry- család kúriája volt, és Rákóczi fejedelem neve csak később kapcsolódott a ház történetéhez. A Rákóczi utca 2. Miskolc egyik jelképe is, hiszen rengeteg képeslapon. grafikán szerepel, s azon kevés építészeti emlékünk közé tartozik, amelyik mindmáig megőrizte a 18. századi formáját. De nézzük, mit mondanak a történészek, miért lett Rákóczi- ház az 1650-ben emelt Dőry- palota neve? • ASPREMONT HERCEG CÍMERE Az elnevezés onnan ered, hogy 11. Rákóczi Ferenc két alkalommal lakott ebben az épületben. Először 1697-ben, amikor a bécsi udvar a hegyaljai felkelésben való részvétellel gyanúsította, és a letartóztatott Rákóczit, a bécsújhelyi fogságba szállítva, itt szállásolták el. Másodszor 1706-ban, amikor Tokaj visszafoglalását követően, a kuruc seregek a városban alakították ki téli szállásukat, és egy időre Miskolc a szabadságharc központja lett. Az épületben Rákóczi francia követeket fogadott, itt adta ki az úgynevezett Miskolci dekrétumokat, és innen adott utasítást a szabadságharc újságjának megindítására. A Dőry-palotát a 17. század közepén, 1650—1660 között emelték. 1690-ben az épület és a telek már a Dőryek birtoka volt. A telek kialakításáról 15—16. századi oklevelek tanúskodnak. A tatárjárás idején csárdaépület állott a telken, a mai bizsuüzlet helyén. 1642-ből is van adatunk a házhely létezéséről. A Dőry-család 1755- ig birtokolta az épületet. A királyi uradalom ekkor foglalta le, illetve korabeli szó- használattal, likvidálta a telket. így került az építmény kamarai tulajdonba. Ekkor báró Dőry Ferenc volt a tulajdonos. Miután a kamara visszavette a telket, jogos tulajdonosának, Rákóczi Julianna férjének, Aspremont hercegnek adta át. Erről tanúskodik az épület oromzatán látható Aspremont-cí- mer, amelyet ebben az időszakban helyeztek ide. • LEÉGETT, DE ÚJJÁÉPÜLT A diósgyőri koronauradalom 1783-ban ismét • számba vette miskolci tulajdonait Ez tömbünk szempontjából kiemelkedően . fontos, mert az egyetlen bizonyító erejű adatsor az 1781-es tűzvész pusztításainak, illetve a károk felszámolására. Nemcsak erre az épületre, hanem általában a tömb épületeire is vonatkoztak, hogy az építkezéseket 2—3 év alatt sikerült befejezni. Az összeírás 1783-ban kiemeli, hogy a Dőry-kúriát sikerült teljesen felújítani. Az épület 1895-ben uradalmi tulajdonban volt. A helyiségeket különböző magánszemélyek és intézmények bérelték. 1895-ben itt működött a Miskolci Általános Fogyasztási Szövetkezet irodája, az utcai fronton levő üzlethelyiségben kapott helyet Groszman Jágó fűszerkereskedése, Waktor József bőrkereskedő üzlete, és Wohlstetter Hermán cipőkereskedése. • FRESKÓKAT TALÁLTAK Századunk húszas éveiben kerül az épület városi tulajdonba a görög egyháztól. A második világháború végéig számos üzlet nyílik itt, drogéria, divatház, és helyet kapnak különféle szervezetek is. Ma felújítás alatt áll a Rákóczi utca 2., az egykori Dőry-kúria nyugati szárnya. A tervek szerint az emeleten grafikai galéria nyílik, a földszinten pedig idegen- forgalmi információs iroda, ékszerbolt kap helyet. Az épület felújítását lassítja, hogy a falak feltárásakor freskó-maradványokat leltek, akárcsak nem messze innen, a Rákóczi utcai görög kereskedőház esetében. A városi tanács azt szeretné, ha a Rákóczi-ház bekapcsolódna városunk kulturális és üzleti életébe, sokan fordulnának meg falai között. A Rákóczi-háznak van egy szép belső udvara is, ahol egy olasz kávézót, fa- gyizót nyitnának. Reméljük, sikerül a terveket valóra váltani, ugyanis a Rákóczi- ház és a mellette levő Béke mozival szemközti épületek alkalmasak arra, hogy egy történelmi hangulatú üzleti és szórakozónegyed alakuljon ki a belváros szívében. (kiss) A Rákóczi-ház bejárata feletti címer nem a fejedelemé, hanem Aspremont hercegéé. r
