Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1990-03-30 / 74. szám
Hu7avcna az üzlethelyiségek körül Ki tizet m Dúl a vita az üzlethelyiségek sorsáról az egész országban. Az ügy ott kezdődött, hogy az állam megelégelte, hogy az úgynevezett nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogait a bérlők egymás között adják- veszik, és az adásvételből az állam — a tanácsi — kassza nem részesedik. Ezért hoztak egy központi rendeletet, az év elején, amit azonban nem sokkal rá visszavontak. Időközben Miskolcon megemelték az államtól bérelt üzlethelyiségek, műhelyek bérleti díjait, majd nem sokkal rá az úgynevezett „beugrók” összegét is. Most már csak idő kérdése, hogy mindez mikor jelentkezik a fogyasztói árakban... • ADTÁK-VETTÉK Az üzlethelyiségek ügyét igazán sohasem sikerült tisztába tenni Magyarországon. Eleinte kiutalásos rendszer működött, amely azonban enyhén szólva támadható volt, ezért született egy rendelkezés, amelynek értelmében a megüresedő állami, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pályáztatva lehet csak új bérlőnek odaadni. Csakhogy, aki már benne ült egy üzlethelyiségben, az nem adta vissza a tanácsnak, hanem az érvényes rendelet értelmében átadta azt egy másik vállalatnak, természetesen, jóval többet kérve a tranzakcióért, mint amennyi a hivatalosan megállapított díj volt. • MEGEMELTÉK A DIJAKAT Ekkor született idén február elsején az az új rendelet, amelynek értelmében nem lehet adni-venni a bérleti jogot, hanem az visszaszáll az államra, azaz a tanácsra, aki megpályáztatja a helyiséget, és a pillanatnyi piaci ár ellenértéké a közös kasszát gyarapítja. Nagyjából ezzel egyidőben a városi tanács Miskolcon két lépést készített elő: egyrészt megemelte a helyiségek bérleti díjait, másrészt nemrég megemelte azt az összeget is, amelyet beugróként kell fizetni a bérleti jog elnyeréséért. Tették ezt azért, mert úgy vélték: a tanács olcsó- jánosként viselkedett, szerény összegekért elvesztegette üzlethelyiségeit, holott ezek a helyiségek az önkormányzati vagyon részét képezik, és az ebből származó bevételekre égető szüksége van az egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő tanácsnak. (Azt csak zárójelben tesszük hozzá: bár a tanács rendelkezései csak a tanácsi tulajdonban levő helyiségekre vonatkoznak, természetesen a magántulajdonban levő üzleteknél, műhelyhelyiségnél is megemelte a bérbeadó az árakat, mondván, hogy, ha az államnak szabad, akkor neki miért nem?) • A BELVÁROSBAN MINDEN DRÁGÁBB A díj és beugró összeg emelését eldöntő testületi üléseken sokszor elhangzott: borotvaélen táncoló lépések ezek, mert az tagadhatatlan, hogy az emelések a vállalkozások esélyeit rontják, márpedig másra sincs szüksége ennek az országnak, mint a vállalkozások kiteljesedésére. Ráadásul azt is hozzátették: a vállalkozók megsarcolása ma nem lehet cél. Azt az is tudja aki nem kereskedő, vagy vállalkozó, hogy szabad üzleti élet, piacgazdaság ott nem lesz, ahol az egyik igen fontos feltételt, a vállalkozásokhoz szükséges helyiségek forgalmát nem piaci eszközökkel szabályozzák, hanem bürokratikus módon korlátozzák. Nem véletlen tehát, hogy a bérleti jogok adásvételét lehetetlenné tevő február elsejei központi rendelkezést visszavonták. Hogy helyette pontosan mi lesz, az majd akkor derül ki, ha az új rendelkezés megjelenik a Magyar Közlönyben. Miskolcon a már említett díjemelések változatlanul érvényben vannak. Találkoztunk olyan vállalati szakemberrel, aki szerint nem törvényes az emelés módja, és azt is sokan hozzáteszik: nagyon meg fogják nézni, milyen üzlethelyiségeket tartanak egyáltalán meg. Nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban a peremterületi, külsőbb részeken levő üzleteket számolják majd fel, hogy fenntarthassák a drágább belvárosi boltokat, ugyanis a díjemelés differenciált;-azaz a belvárosban minden drágább. Nos, valószínű, hogy lesznek visszaadott helyiségek, de az is biztos, hogy lesznek jelentkezők is majd a pályázatokra, hiszen üzlethelyiség nélkül nincs üzlet, és megfizetik majd a magasabb árat is. De abban is bizonyosak vagyunk, hogy mindennek a számláját végül is a vásárlók, azaz mi fogjuk megfizetni, az emelkedő fogyasztói árakban. (kiss) DELI Sorra érkeznek a vendégek a 7-es Számú Általános Iskolába, hogy tanulmányozzák a kéttannyelvű és a rajztagoza tos oktatást. Hasonló tanítási forma kevés iskolában van, érthető a felfokozott érdeklődés. A módszerek mások, a németet (felvételünk a németórán készült) és a rajzot magasabb óraszámban oktatják már az első osztálytól kezdve. HÍRLAP r A MISKOLCIAK NAPILAPJA Nyolcadikra vizsgát tehetnek Két nyelvet tanulnak XXII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1990. MÁRCIUS 30., PÉNTEK ÁRA: 3,50 FORINT Az első tanévet kezdték meg az új oktatási formában a 7-es Számú Általános Iskolában, ahol egy évfolyamon már az első osztályban idegen nyelvet tanítanak. Tavaly megyénkben két általános ískoila, a kazincbarcikai Pollack Mihály úti és a miskolci Vörösmarty utcai, 7-es Számú Általános Iskola nyerte el a közoktatás-fejlesztési alapra kiírt Városüzemeltetés, félpénsből Visszajönnek a kaszások A lámpákat nem kell kikapcsolni Aligha számíthatnak sok jóra azok a miskolciak, akik szeretnének tiszta, rendes, gondozott városban élni. Köztudott ugyanis, hogy meglehetősen szigorú költségvetést fogadott el erre az évre a városi tanács. Lényegesen kevesebb jut most a városüzemeltetésre, mint az előző esztendőben. Amíg a múlt évben 450 millió forintból gazdálkodhatott a városüzemeltetésért felelős Városgondnokság, idén csak 317 milliójuk van, vagyis 133 millió forinttal kevesebb a pénzük. S ha ehhez hozzátesszük, hogy jelentős az infláció, hogy az elmúlt egy évben tovább emelkedtek az árak, mind többe kerülnek a nyersanyagok, az energia- és a szolgáltatások díja is lényegesen magasabb lett, nem lehet okunk a derűlátásra. Mik a Városgondnokság tervei? Mit tudnak tenni azért, hogy Miskolc gondozatlansága miatt ezután kevesebb panaszra legyen okuk a város lakóinak? — erről beszélgettünk Marjas Lászlónéval, a Városgondnokság vezetőjével. KONKURENS TAKARÍTÓK Elöljáróban elmondotta, hogy szeretnék igen jól beosztani a városüzemeltetésre szánt forintokat. Természetesen ezzel kapcsolatban a tanácstagok véleményére is kíváncsiak, és változatlanul számítanak a miskolciak segítségére, a társadalmi munkára is. Ami a terveiket illeti, legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy tiszta és ápolt legyen a város. A tennivalókat jó előre és alaposan megtervezik, s szigorúan ellenőrzik, hogyan dolgoztak, akiket a takarítással megbíztak. Foglalkoztatják majd a közhasznú munkásokat is. Ugyanakkor kevesebbszer látunk majd utcaseprő gépeket, duplájára nőtt a tarifájuk. Megtudtuk, hogy ma már nemcsak a közterület-fenntartó vállalatot foglalkoztatják. Megjelentek a versenytársak, akik egyelőre Lillafüreden és Tapolcán takarítanak. A város tisztán tartására egyébként az idén 31,4 millió forintot költenek. ELADJÁK A DÍSZSÍRHELYEKET? Harminckét millió jut majd a parkfenntartásra. S mert ez a pénz is kevesebb, mint korábban, kisebb lesz a gondozott felület is. Több helyen lemondanak a fűnyírógép "használatáról, olcsóbb megoldásként kaszáló embereket fogadnak fel. A városi temetők jelentős részével is a Városgondnokság foglalkozik. Számítanak rá, hogy gondozottak lesznek a sírkertek. Egyelőre négy és fél millió forintot költhetnek erre. De arról is értesültünk, hogy a városi tanácson a sírhelyek árának felemelését fontolgatják, s azt is tervbe vették, hogy eladnák a díszsírhelyeket. A Városgondnokságon viszont abban bíznak. hogy az így lisiaeít pénz egy részét is a temetők rendben tartására fordíthatják. MARADNAK A FÖLDUTAK Várhatóan a közvilágítással sem lesznek bajok, nem kell majd a lámpákat kikapcsolni. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a költségvetés 28 százalékát emészti fel a város villanyszámlája! Kilencvenegy és fél millió forintot szánnak erre. Sokan persze most joggal kérdezhetik, miért költenek ilyen sokat? Tudott dolog ugyanis, hogy a Városgondnokság az Émászszal közösen az elmúlt években je- ■ lentős vállalkozásba fogott. Korszerűsítették a közvilágítást, kevesebb energiát fogyasztó égőket szereltek fel városszerte. Marjas Lászlóné válasza: a várost is sújtja az energiaáremelés... A legtöbb panasz talán a közútjainkra lehet. Most het- venhárom és fél millió forintot költhetnek el ezek reparálására, illetve a forgalomtechnikai berendezésekre. De csak a-forgalmasabb szakaszokat tudják helyrehozni, a kisebb forgalmú utakra alig jut a pénzükből. Sajnálatos, hogy szinte sem- . mit sem tudnak majd tenni a földutakkal, pedig ezek egyre hosszabb szakaszt jelentenek a városban. Az újabb, peremterületi építkezések jószerével csak ezeken közelíthetők meg. (bujdos) pályázatot, s ez már az első osztálytól kezdve lehetővé tette a kéttannyelvű képzést. így nemosak a német nyelvet és irodalmat sajátíthatják el, hanem fokozatosan megismerkednek a német szavakkal a technika-, a rajz- és a testnevelésórá- kon is. A program célja, hogy mire a diákok elérik a nyolcadik osztályt, olyan szinten ismerjék a nyelvet, hogy akár középfokú nyelvvizsgát tehessenek. Ez pedig nem kevés, s talán éppen ezért kísérik nagy figyelemmel az oktatás színvonalát szakmai körökben is. A program egyébként a Művelődési Minisztérium és a budapesti Goethe Intézet' gondozása alatt áll, és a pedagógusok továbbképzését is lehetővé teszi. A napokban éppen ezzel a céllal járt a miskolci 7-es Számú Általános Iskolában Brigitte Jonen Dittmar, Münchenből. Sok zenével, ritmussal tarkított továbbképző foglalkozásokat tartott azoknak a magyarországi tanároknak, akik az új program szerint tanítják a német nyelvet. Az Iskolában Szerzett tapasztalatairól elismeréssel szólt a nagy tekintélyű szakember. v. zs. . Farkasgödör, vagy Garadna? Nyárra a kisvasút Még zömében a zárt személyszállító szerelvények közlekednek a lillafüredi erdei kisvasút garadnai vonalán, de a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz tartozó, keskeny nyomtávú erdei vasútnál már előkészítik a nyitott, úgynevezett panorámás kocsikat, amelyeket az április 21-én életbe lépő nyári menetrend során állítanak forgalomba. Jelenleg a felülvizsgálatukat, a szükséges javításokat végzik, hogy mind a 12 panorámás kocsi teljes biztonsággal indulhasson útnak. Azt is megtudtuk ■ Kiss Attila üzemfőnöktől, hogy a hét végén és ünnepnapokon a farkasgödöri vonalon már egész végig közlekednek majd a szerelvények, mert a pálya megerősítését, javítását elvégezték. így az utasok a Bükk-hegység egyik legszebb, vadregényes, alpesi jellegű táját, a csaknem 19 kilométeres szakaszon, a vonal teljes hosszában végig utazhatják. A kisvonat másik, Lilla- füred-garadnai vonalán hétköznapokon öt, míg hétvégén, valamint ünnepnapokon 9 vonatpár közlekedik majd. A több, mint 13 kilométer hosszú pályán közlekedő • szerelvények a Kilián lakótelepi végállomásról indulnak, s oda is érkeznek ■vissza. , . Az erdei kisvasút a nyári hónapokban mindig csúcsforgalmat bonyolított le. Az idén is lehetőség lesz rá, hogy iskolák, intézmények nagyobb létszámú, csoportos utaztatásnál külön- vonatot „béreljenek”. Tegnap délután avatták fel Mezőkövesden azt a reprezentatív épületet, melybe az Émász mezőkövesdi kirendeltsége költözött át régi helyéről. A Borsodterv építésze. Albert Ágnes által tervezett kétszintes épület 990 négyzetméter alapterületű, s huszonöt millió forintba került. Itt működik az üzem- zavar-elhárító és a közvilágítási szolgálat is. Negyvenen dolgoznak majd az új épületben, melyben tanműhely, oktatóterem, szociális helyiségek és két szolgálati lakás is található.
