Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-29 / 73. szám

Az 1C(P) ajándéka Kulcs a számítás­technikához Az Észak-magyarországi In­novációs Centrum (Park) Rt. a számítógép-oktatás fej­lesztése érdekében egy nagy­teljesítményű személyi szá­mítógéppel ajándékozta meg a Kilián Gimnáziumot. Az IBM Pc XT kompati­bilis gép teljesítményére jellemző, hogy a jól ismert Commodore—64-hez képest 15—20-szoros sebességgel dolgozik, és az alapkapaci­tása is tízszeres. Ez termé­XXII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1990. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 3,50 FORINT szetesen kiegészül egy nagy- kapacitású tárolóval és egy nyomtatóval. A gépet tegnap Dr. Csornai Zoltán (jobbról) átadja a számítógép kulcsát Stefán Frigyes iskolaigazga­tónak. Minél többen voksoljunk — kérik a pártok és a szakértők Második forduló előtt délelőtt — jelképesen a kul­csok átadásával — dr. Cso­rnai Zoltán, az IC(P) vezér- igazgatója nyújtotta át a gimnázium igazgatójának, Stefán Frigyesnek. Dr. Cso­rnai Zoltán, a III. C. osztá­lyos tanulók, s a matemati­kát oktató tanárok előtt el­mondta, hogy hajdan ebben az iskolában érettségizett. Talán véletlen, de minden­esetre tény, hogy az IC (P) ve­zetői, dolgozói közül sokan ebbe az iskolába jártak. A* IC(P)-sek remélik, hogy ez a „beruházás” gyorsan megté- rül, és azok, akik ma még a padokban ülnek, rövidesen jól felkészült szakemberként kopogtatnak cégük kapuján. A kampányra nincs több pénz „Fantomvállalafokká” váBtak M privatizáció buktatói < wj': Még nem is ismertük a március 25-én megtartott parlamenti választás előzetes végeredményét, máris igen sűrűn csöngött a telefon szerkesztőségünkben. Sokan kérték: segítsünk eligazodni, hogy mit kell tudni az or­szággyűlési választás április 8-án esedékes második fordu­lójáról. Ugyanoda kell majd menni szavazni, ahol a múlt vasárnap voksoltunk? Hány cédulát kap a választópol­gár? Hány név lesz a sza­vazólapon? Milyen sorrend­ben írják egymás alá a je­löltek nevét? Folytathatják-e a pártok április 8-ig a kam­pányukat? Kapnak-e ehhez újabb állami támogatást? Ilyen és hasonló kérdésekre várták a választ olvasóink. Szerkesztőségünk a választó- jogi törvény avatott szakér­tőjétől, dr. Szeniczey Aurél­tól. a megyei választási bi­zottság titkárától kért tájé­koztatást. Elöljáróban annyit kell megjegyeznünk, hogy a már­cius 25-i választás végered­ményeként hirdetett adatok azt jelentik, hogy mely pár­tok szerezték meg a pártlis­tákra leadott voksokból a képviselői mandátumok el­nyeréséhez szükséges 4 szá­zaléknál több szavazatot. Eszerint lista alapján képvi­selői helyhez jutottak orszá­gos sorrendben: a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Szocialista Párt, a Fiatal Demokraták Szövet­sége, valamint a Keresztény- demokrata Néppárt, hiszen a pártlistákra leadott szavaza­tokból csak ők hatan értek el 4 százaléknál többet. Tud­ni kell, hogy az új parla­mentben a területi listákkal megszerezhető mandátumok száma 152. Az országos lis­tákkal, a töredékszavazatok alapján további 58 képvise­lői helyhez juthatnak a pár­tok. Megtudtuk, hogy Bor- sod-Abaúj-Zemplénben — akárcsak a többi megyében — ma délután osztják szét a területi listával szerzett mandátumokat. Bizonyos számítások máris ismerete­sek. Megbízható forrásokból például megerősítették, hogy alighanem pontosnak bizo­nyul az a táblázat, amely a Népszabadság tegnapi szá­mában jelent meg. Eszerint a mi megyénkben a listás választáson három képviselői helyhez jutott a Magyar De­mokrata Fórum. Két-két hely illeti meg a Szabad Demok­raták Szövetségét és a Ma­gyar Szocialista Pártot. Egy- egy mandátumhoz jutottak a Független Kisgazdák, a Fi­desz és a Kereszténydemok­rata Néppárt. A választások első fordulójában kialakult sorrend akár maradhat a már említett, de jelentősen módosulhat is. Tudni kell ugyanis, hogy az egyéni választókerületek­ben további 176 mandátum szerezhető meg. Az első for­dulóban ebből mindössze öt­ben kapták meg a kellő szá­mú szavazatot. 171 helyen kell majd tehát megismétel­ni április 8-án a szavazást. S attól függően, hogy melyik párt jelöltje szerepel majd a legjobban, még változhat a pártok sorrendje. Fontos tudnivaló — tájé­koztatott bennünket dr. Sze­niczey Aurél —, hogy az áp­rilis 8-i forduló csak akkor lesz érvényes, ha a választás­ra jogosultaknak legalább a 25 százaléka az urnákhoz járul. Ha ennél kevesebben mennének el szavazni, an­nak beláthatatlan következ- kezmnéyei lennének. Időközi választást kellene kitűzni április 8-tól számítva 30 na­pon belül. S ez nemcsak anyagilag terhelné meg az országot. Gondoljunk bele, hogy újabb 30 napig nem lenne törvényhozásunk, is­mét csak elmaradna a kor­mányalakítás ... így érthető, hogy nemcsak a választási bizottság tagjai, de maguk a politikai pártok is arra ké­rik a választókat: minél többen menjenek majd el szavazni április 8-án! Aki eleget tesz a kérés­nek, ugyanoda kell majd mennie választani, ahol a március 25-i fordulóban le­adta a voksát. Külön érte­sítést senkinek sem külde­nek. Csupán a személyazo­nossági igazolványukat kell magukkal vinniük a válasz­tóknak, bár némileg meg­könnyítené a szavazatszedő bizottságok dolgát, ha eset­leg emlékeznének rá: milyen sorszámmal vették fel őket a választói névjegyzékbe. De ha nem tudják ezt pontosan, abból sem lesz tragédia. Aki elmegy, most már csak egy szavazólapot kap majd. Ezen a választókerü­letben talponmaradt jelöltek neve olvasható. Az egyéni választókerületekben csak azok jutottak a második for­dulóba, akik az abban a ke­rületben leadott szavazatok­nak több, mint a 15 száza­lékát megkapták, illetve ahol ezt nem érték el, ott annak a három jelöltnek a nevét tüntetik fel, aki az első for­dulóban a legtöbb szavazatot kapta. Április 8-ig új szava­zólapot nyomtatnak, ezen a jelöltek nevét abc-sorrend- ben tüntetik fel. Már hétfőn beszámoltunk róla, hogy Mis­kolcon mind a négy egyéni választókerületben lesz ápri­lis 8-án választás. Pillanat­nyi ismereteink szerint a kö­vetkező jelöltek közül kerül­nek majd ki a miskolci hon­atyák (a nevüket mi is abc- sorrendben soroljuk fel): 1. számú vk.: Balázsi Tibor (MDF), Latrán Béla (SZDSZ), Tóth Pál (MSZP); 2. sz. vk.: dr. Balás István (MDF), dr. Matyi László (SZDSZ), dr. Tompa Sándor (MSZP); 3. sz. vk.: Korinthus Katalin (MSZP), Mile Lajos (MDF), Tímár Éva (SZDSZ); 4. sz. vk.: dr. Bodó Pál (SZDSZ), dr. Kiss György (MDF) és Wachsler Tamás (Fidesz). (Csak a tények kedvéért: az első fordulóban mind a négy egyéni választókerületben utcahosszal az MDF jelöltjei érték el a legjobb ered­ményt.) A második forduló­ban természetesen mindenki arra voksolhat, akinek a programja a leginkább meg­nyerte a tetszését, vagy amelyik jelölt a legszimpa- tikusabbnak bizonyult a szá­mára. A március 25-én a le­adott szavazat tehát — ha úgy tetszik — még semmire sem kötelez. Az lesz képvise­lő. aki a legtöbb szavazatot kapja. A választásban még érde­kelt pártok tovább folytat­hatják a kampányukat, ám azt következő forduló előtti nap nulla órájáig, pontosab­ban április 6-án 24 óráig be kell fejezniük. Űjabb állami támogatás már senkit sem illet meg. B. A. Jótékonysági hangversenyt tartanak a Tudomány és Technika Házában, március 30-án, pénteken este fél 8- kor. A MTESZ megyei szer­vezete a bevétel 75 százalé­kát a román televízió paa-_ Joghézagok, késlekedő ki­egészítő törvények, s az ezekből fakadó, ügyeskedé­sekre alkalmat adó lehetősé­gek okolhatók azzal, hogy az 1988 végén megszületett tár­sasági törvény alapján el­torzulhatott a privatizálás, az átalakulás a tanácsi ala­pítású vállalatoknál me­gyénkben is. Ezt a rendkívül bonyolult helyzetet elemez­te a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület azt vizsgálta, hogy milyen hatá­sa jelentkezik a privatizá­lásnak a tanácsi alapítású vállalatoknál. • INGYENES VAGYONÁTADÁS A tájékoztató, amelynek alapján tárgyalták a témát, ismertette: Borsodban — az APEH adatai szerint — 1800 gazdasági társaság alakult az utóbbi időkben, s ezek közül 116 a tanácsi alapítá­sú vállalatoknál. Legkivált három kereskedelmi vállalat sietett a társasági törvény lehetőségeit kihasználni: a Borsodi Iparcikk, a Borsodi Ruházati és a Bükkvidéki Vendéglátó. Egységeikből fő­leg kft.-ket és részvénytár­saságokat alapítottak oly módon, hogy végül is tavaly szeptemberben már szinte minden egységük valamilyen társaság tagjaként működött. gyár nyelvű adásainak tá­mogatására ajánlja fel. A . belépőjegyek ára 150 forint. A műsorban közreműködik Kincses Margit zongoramű­vész és Line Ildikó hegedű- művész. A többlépcsős átalakulási I technikával lebonyolított szervezés folyamatában jel­lemző volt az ingyenes va- I gyonátadás, amely végül oda vezetett, hogy több száz mil­lió forinttal csökkentették az állami vállalatok vagyonát. A három vállalat korábban 1 milliárd 675 milliós va­gyon fölött rendelkezett, ak­tíváik összege meghaladta a 2 milliárd 300 milliót, az át­szervezés után azonban mindösszesen 30 milliós va­gyonról tudnak számot adni. • MŰKÖDÉS­KÉPTELENEK Az „átalakulási techniká­val” nemcsak kisemmizték az őket alapító tanácsot — amely legalább 50 százalé­kos vagyonérdekeltséggel rendelkezett ezekben a gaz­dálkodószervezetekben —, de maguk a vállalatok is működésképtelen helyzetbe kerültek. „fantomvállalatok­ká” váltak: vagyonuk mi­nimálisra csökkent, esz­közeik nincsenek, s dolgozói­kat is különböző társaságok­hoz helyezték át. Jelenleg egy-egy vállalat dolgozói lét­száma — a gyesen levőkön kívül — 5—10 ember. Rá­adásul a társaságok közvet­ve, vagy közvetlenül zárt körben egymást ellenőrzik, vezetőik — akik a volt ál­lami vállalatoknál is vezető tisztséget töltöttek be — egymást irányítják. Ezekben a társaságokban ténylegesen külső tőke csak magánsze­mélyektől — többnyire a korábbi vezetőktől — szár­mazik. Ugyanakkor a külön­féle társaságok rendelkezé­sére bocsátott állami vagyon hasznát a társasági tagok és magánszemélyek élvezik. • A CÉGBÍRÓSÁG MEGTAGADTA... Tavaly szeptemberben a három vállalat megkísérel­te a teljes átalakulást. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert az alapító szerv, vagyis a tanács számára ez nem volt elfogadható. A megyei tanács, mint vagyon­kezelő szerv, kérte az eredeti vagyoni állapot visszaállítá­sát, az állami vagyon, vagy az azt mentesítő vagyoni jo­gok visszaszármaztatását a társaságoktól, az átalakulási tervek, elfogadásának felté­teleként. Ez az akció nem vezetett eredményre, mert a három vállalat az átalakulá­si terveit — megkerülve a vagyonkezelő szervet — be­nyújtotta a cégbírósághoz, amely azonban megtagadta a bejegyzést. Az átalakulás­ra ezért a mai napig nem került sor. A megyei tanács a Minisztertanácsnál kezde­ményezte e vállalatok ál­lamigazgatási felügyelet alá helyezését. Ezzel biztosíta­nák az állami vagyon vé­delmét, a térítésmentesen átadott vagyoni eszközök visszaszerzési feltételeinek megteremtését. A vb-testület hosszasan elemezte a helyzetet, amit tarthatatlannak minősített, s helyeselte, hogy az ügy a Legfőbb Ügyészséghez, illet­ve a Legfelsőbb Bírósághoz került, jogorvoslatra. A testület egyébként ha­tározatot fogadott el a té­mával kapcsolatban. Egye­bek mellett rendelkezett ar­ról. hogy a tanácsi alapítá­sú ipari, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok va­gyonát teljeskörűen szám- bavegyék. A három említett vállalat esetében sürgetik a térítésmentesen társasági tulajdonba adott vagyontö­meg visszaszerzési feltételei­nek megteremtését. Mert mindez feltétele annak is, hogy ezek a vállalatok sza­bályos formák között ala­kuljanak át gazdasági társa­sággá. Ezért is rendkívül fontos, hogy a működéskép­telenné vált vállalatok mi­előbb államigazgatási fel­ügyelet alá kerüljenek. (r) r i r

Next

/
Thumbnails
Contents