Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1990-03-27 / 71. szám
Szakpmbprpk irányítják a gondozómunkát Családsegítő központot szerveznek kítottak, amelyek mintegy modellként szolgálnak a tőként szociális kérdésekkel foglalkozó intézményhez. A városi tanács egészségügyi osztálya tehát megkezdte egy 25 fős szervezet létesítésének előkészületeit. Mindenekelőtt pályázatot írt ki a vezető személyére. Fontos, ez, hiszen az intézet irányítása a vezetői koncepció függvénye. A pályázatra 10 ajánlat érkezett, s kialakítottak egy elbíráló bizottságot, amely öttagú, s vezetője dr. Dobos László, a Gyermekváros igazgatója. Két héten belül kell a bizottságnak véleményt alkotnia a pályázók rátermettségéről, s javaslatot előterjeszteni a vezető személyére. Az így kialakított javaslatot az egészségügyi osztály vezetője terjeszti a városi tanács végrehajtó bizottsága elé, jóváhagyás végett. Az elképzelés az, hogy az év első felében hozzák létre valamelyik bölcsőde felszabaduló részében az új szervezetet. Szakembereket — jogászt, orvost, pszichológust, szociológust — alkalmaznak majd részfoglalkozásban, akik a családgondozók munkájának szakmai irányítását végzik. A csalásegítő hálózatot úgy alakítjták ki, hogy a város lélekszámát és szociális problémáit figyelembe véve, idővel fejleszthető legyen. Jelenleg annyi tudható, hogy országosan is a legtöbb embert foglalkoztató családsegítő központ lesz, amely első ilyen intézményként működik majd városunkban. # Ma reggel még csak annyit lehetett tudni, hogy a vasárnap leadott szavazatok összeszám- lálása közben vezet a Magyar Demokrata Fórum, s második helyen áll a Szabad Demokraták Szövetsége. Az is kiderült, hogy - mint arra számítani lehet ft - a legtöbb egyéni választókerületben meg kell majd ismételni a szavazást. A nagy számban indított jelöltek között megoszlottak a szavazatok, a megválasztáshoz szükséges voksot az egész országban csak öten kapták meg. Hogyan folytatják a kampányt? - ez is kiderül tudósításunkból, mely a 2. oldalon olvasható. (Kerényi felv.) W w Öreg, kellemetlen, veszélyes Fák, rossz helyen Korábban úgy döntött a városi tanács, hogy 250 bölcsődei férőhelyet — vagyis négy bölcsődet — megszüntet Miskolcon, miután ennyivel kevesebbre van igény. A megszüntetett intézmények helyett — az így megmaradt költségek alapján — család- segítő központot szerveznek. A családsegítő központ csak Miskolcon lesz vadonatúj létesítmény, miután az országban 5—6 évvel ezelőtt már néhányat megalaXXII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1990, MÁRCIUS 27., KEDD ARA: 3,50 FORINT Az pgyiket bezárták a másikat megnyitják [lelÉztMi a A főutca rekonstrukciója, tz épületek átépítése során egyre szebb, rangosabb boltok nyílnak a belvárosban. Az üzletek korszerűsítéséből, szépítéséből, egyúttal a vásárlók részére kényelmesebbé tételéből nem marad ki a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat sem. A belvárosi bolthálózatunk átalakulás alatt áll — tájékoztatott Ambriskó Dezső, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. — A városi tanáccsal történt megegyezés alapján bezártuk a Szemere utca elején levő élelmiszerboltunkat. A tanács ugyanis az egész épületet egységesen kívánja felhasználni, ezért erre az üzlet- helyiségre is szüksége van. Ezzel szemben a Szemere utca térségében kapunk területet, ahol új, korszerű ABC-áruházat építünk. Az előtervek most készülnek, s remény van rá, hogy rövidesen a kivitelezés is megkezdődik. Mintegy ellentételezésként megnagyobbítottuk és korszerűsítettük a város egyik kereskedelmi központjának számító Ady-hídnál, az Ady Endre utcában levő élelmiszerboltunkat. A bővítés során mintegy harmadrésznyi eladótérrel növeltük a vásárlásra szolgáló területet. Üj gépi berendezéseket kapott az önkiszolgáló rendszerű csemegebolt. A megnagyobbított és megszépitett csemegeüzletünket március 29-én, csütörtökön adjuk át a forgalomnak. Egészségű«vi íőiskolásoknak Tudományos konferencia Második alkalommal rendezik meg az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának Miskolci Oktatási Deccntrumában a tudományos diákköri konferenciát március 27-cn, délután a megyei kórház előadótermében. Tizenegy hallgató tart előadást ez alkalommal, választott tudományos témájáról. Szó lesz a 2500 gramm alatti születési súlyú újszülöttek kis súlyának terhességi okairól, a művi és spontán abortusz gyakoriságának vizsgálatáról, s az ezekkel öszefüggésbe hozható szövődményekről. Érdeklődés előzi meg a megyei kórház szülészeti osztályának egyéves művi abortuszait elemző szocio- ökonómiai vizsgálatról szóló előadást. Hasonlóan érdekes a téma, amely a megyei kórház áital végzett úgynevezett genetikai ultrahang- vizsgálatait elemzi: ezek szerepe és eredményessége az élettel össze nem egyeztethető magzati fejlődési rendellenességek korai kiszűrését teszi lehetővé. A meddő házasságok kivizsgálása és kezelési lehetőségei, s a védőnői feladatok meghatározása is új szempontokat mutat fel majd a soron következő előadásban. Nemcsak egészségügyi dolgozókat, de hozzátartozókat is érdekelhet a krónikus beteg gyermekek gondozása a családlátogatások során, valamint a veseköves gyerekek gondozása és ápolása is. A légszennyeződés hatásáról, a tartáshibák megelőzéséről és a fizikai aktivitás jelentőségéről tartanak még egy-egy előadási» ^ __ ~ Hová leltek a csemeték? • A lakó is felelős Térmesterek kellenének Akinek útjában van a bokor, cserje, fácska, megtör- deli a járdát szegélyező aranyesőt, letépi a téren a tulipánt ahelyett, hogy a piacon megvenné, megérdemli, hogy belefulladjon a nagyváros porába, füstjébe. De mit érdemel az, aki harminc, negyven évvel ezelőtt, az akkor emelt, és nem is egészen elsőosztályú anyagból épült bérházak tövébe, a falaktól három, négy méterre ültette a mára faóriássá nőtt csemetét? Marjas Lászlóné, a Városgondnokság igazgatója, az évente ezerszám érkező, különböző bérlői pa- • nászok első számú letéteményese nem csodálkozott a kérdéseken. — Gyors fásítási program lehetett ez annak idején a város régen épült lakótelepein, és többé-kevésbé szakszerűtlen munka. Hozzájárult valószínű az is, hogy Miskolc helyszűkében szenvedő város, a lakótelepek építésekor közművesített területeket a lehető legsűrűbben be is építették. Jó cél érdekében, mert a zöldterületet nem azért hívjuk a város tüdejének, mert szépen hangzik. Ha sok a panasz az annak idején rossz helyre telepített fákra, nem azért gondolkodom el, hogy pereljek a polgárokkal, csak néha szívesen visszakérdeznék: mi lett azzal a rengeteg facsemetével, amit az utóbbi esztendőkben évente egymillióért (egy fácska öt- ven-kétszáz forintba kerül) remélem, ésszerűen kiültettünk. Erdő kellene, hogy legyen már. Könnyebb is lenne eltávolítani az évtizedek alatt kellemetlenné vált fér kát, ha megőriztük volna a helyükbe szánt újakat. Ezért is a sok megfontolás. — Sok botrány volt már faügyben Miskolcon, de gondolom, nemcsak ebben a városban... — Rendezett, tiszta falva- ink jutnak az eszembe sokszor, és nem tudom, miért jjc Az épületekre ránőtt iákat, sövényeket eltávolítják, ha kérik az ott élők. Cserébe remélik: -az eladott régi bérházak lakói is tudják, hogy tízméteres körzetben rendben kell tartaniuk a háztájékot. . ' ^L ÍKerényi jelvétele) érti meg olyan nehezen a városlakó, hogy ha ő közömbös, más sem lesz aktívabb. Nem érzi a magáénak a várost, csak akkor, ha a saját bőrén tapasztalja, hogy valami nem helyes. Hannoveri utam jut az eszembe, ahol kora hajnalban olyan szemetes, rút utcák fogadják az embert, hogy csak bámul a verőfénnyel borított, egy órával későbbi tisztaságra. Egy óra alatt gépek és emberek hada teszi rendbe a városokat mindenhol, ahol a városüzemeltetést megfelelően győzik. De ismét eltávolodtunk a házfalakhoz közel ültetett fáktól, sövényektől. — A pénz kevés, arend- betennivaló sok lenne. Mit tehet mondjuk az a házlakó, akinek a pincéje dohos, a ház falai felvizesednek attól, hogy a fa, amely nem tud róla, hogy közterületen áll, minden tavasszal kihajt, és annyi nedvességet tartalékol, amennyire neki szüksége van? — Értem, hogy amióta a város bérlakásállománya jelentős részét eladják, a többnyire harminc-, negyvenéves házak lakóinak ez nem kevés bajt okoz. Gyors cselekvésre biztatnám őket, de valóban cselekvésre. Heti húsz-huszonöt alkalommal érkezik hozzánk bejelentés, hogy a rossz helyen levő fát ki kell vágni; az igények fele jogos általában. A közelmúltban eladott bérházakban lakók már a tulajdonukat féltik, a járható utat viszont sokszor nem ismerik. Egy város nem mondhat le arról, hogy a közterületek arculatát meghatározza, de van például egy köztisztasági tanácsrendelet, meíy szerint tízméteres körzetben az ott lakók felelősek a háznak a megjelenéséért. Csak ebbe belefér a túl közel ültetett, veszélyessé vált fák eltávolítása. Ha ez valóban indokolt, a beérkező jelzés alapján megnézik a kertészek, és hozzáértő szakemberek elvégzik a munkát. Miután közterületről van szó, a Városgondnokság költségére. De hadd kérjek — ki tudja hányadszor —, segítséget is. Elég régen él a 84-848-as számon hívható ügyeleti telefonunk, bárki igényelheti, hogy a városi háztartásokban nem található kerti szerszámot, mást a rendelkezésére bocsássuk, ha mint húsvét előtt a jó háziasszony, rendbe akarja tenni a háztájékot. Tudom, hogy csak beszélni nem elég, tudom, hogy — miután egy lakásszövetkezet sem kérte soha, hogy meg is fizesse — nincsenek térmesterek. Tudom, hogy mi hiányzik. Baj, ha hiányzik a szó urbánus értelmében vett városi ember, aki nem az államtól vár mindent, hanem kialakít, betart és mással betartat egy kötelező szokásrendet. A város üzemeltetésére és fenntartására ebben az évben ^27 millió jut. Az itt élők segítsége nélkül nagyon kevés. M— .
