Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

Miből gazdálkodik a város az idén? (4.) Futunk a pénz után Felkutatják a bevételi forrásokat A MISKOLCIAK NAPILAPJA Mintaboltot Is nyitnak Kenyeret sütnek a ma lom bán A Gabonaforgalmi Tröszt | megszűntével a megyei vál- ! lalatok önállóvá váltak. Az eddigi alaptevékenység, íő- leg felvásárlás, feldolgozás mellett olyan új területekre is kiterjeszti működését az idén a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, amelyhez már a vállalati alapító okmány módosítása is szükséges. így például sü­tőüzem és bolt létrehozásá­val bekapcsolódnak a vá­ros élelmiszeripari és keres­kedelmi hálózatába is — tá­jékoztat Ilovai István válla­lati igazgató. Várhatóan március első felében naponta 25 mázsa kenyeret, 13 ezer zsemlét és mintegy 3200 finom pékárut készítenek a volt üzemi konyhából átalakított kor­szerű, magyar gyártmányú, többségében automata gé­pekkel berendezett sütő­üzemben. Zubkó Mihály, a miskolci malomüzem veze­tőjének elmondása szerint két műszakban; reggel 6-tól délután 2-ig és este 10-től reggel 6-ig pékek és beta­nított munkások összesen 25 mázsa különféle kenyeret, így például burgonyás, fi­nom fehér, házi jellegű, al­I földi, francia kenyeret ké- I szilének, v igényeknek meg­felelően 50. 70 dekás. illetve egy kilogrammos súlyban és változatos formában. Napon­ta 13 ezer zsemle és 3200 fi­nom pékáru is készül majd az üzletben. Ez utóbbiak kö­zé tartoznak többek között a tojással dúsított vajastész- taíélék és az előre csoma­golt levelestészták is. A volt 300 adagos üzemi konyhából átalakított sütö­dében már folynak a gépek, berendezések próbái. A. szak­emberek elégedettek a ha­zai gyártású berendezések­kel, a gyorsdagasztóval. a lisztszitálóval, az automata vezérlésű kelesztőkamrák- kal, a forgóállványos, föld­gáz üzemelésű kemencékkel és a kisegítő eszközökkel, a tésztaosztóval, a zsemle-, a franciakenyér- és az úgy­nevezett kúposkenyér-formá- 7.6 berendezéssel is. A vál­lalat székhelyén, Miskolcon, a Zsolcai kapu 34. szám alatt előreláthatólag már­cius első felében nyitják meg mintaboltjukat, ahol a saját sütőüzemi termékeiken kívül a magyar gabonaipar által előállított összes hu­mán jellegű készítmény is kapható majd. (o. j.) Nyolc-tízféle kenyér készül majd az új sütőüzemben. (Kozma István felvételei) A tanácsok jövőjéről a miskolci rádióban A tanácsi munka jövőjé­ről, a közigazgatás átszerve­zéséről (amelynek alapja a települési önkormányzat lesz), a körjegyzőségek visz- szaállításának lehetőségeiről lesz szó a miskolci rádió február 19-i, hétfői adásá­ban. A műsor vendége: Sza­bó György, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács el­nöke válaszol a hallgatók kérdéseire, amelyet a 35-510- es telefonon tehetnek fel 6 órától. XXII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1990. FEBRUÁR 16., PÉNTEK ÁRA: 3,50 FORINT Patakba és bányatóba Még tart a nagy téli mun­ka, a mesterséges terméke­nyítés a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ga- radnai pisztrángostelepén. Jelenleg még a szivárvá- nyos pisztrángok fejésc és termékenyítése folyik. A megtermékenyített ikrákat a keltetőház 7—8 fokos vizű edényeiben tartják. Ebből a fajtából 200—250 ezer iva­dékot kívánnak felnevelni. Már kikeltek a közelmúlt, bán meghonosított kemloops pisztrángivadékok. Ezek „megerősödve”, a szabadvi­zű nevelőtavakba kerültek. A tavaszi telepítésre kerülő első 40 ezer darabot helyez­ték ki a természetes vizű tóba. Ez a tavi pisztrángnak is nevezett fajta különösen alkalmas bányatavak bené­pesítésére, víztárolókba tör­ténő kihelyezésre, de jól Keresztény családok részé­re havonként találkozókat szervez a selyemréti Szent István templom. Az első al­kalommal, február 18-án, délután fél 4-kor Ács Ist­ván püspök atya, a püspöki lur családpasztorációs re­Vidáman fiokándoznak az cgy-két centiméteres sebes- pisztráng-ivadékok a kelte­tőedényekben. Ezt a fajtát nem „edzik” szabadvizű ta­vakban, hanem közvetlenül a sebes folyású, hideg vizű patakokba, bányatavakba te­lepítik tavasszal. A termé­kenyítés igen eredményes, 95 százalékos \folt, így több, mint százezer ivadék kihe­lyezésére lesz alkalom. A telep vezetőjének, Hoitsy Györgynek azonban nemcsak az ivadékok nevelé­sével kell foglalkozni; gon­doskodni kell a tavak víz­ellátásáról is. A víz azon­ban, amit a Margit-forrás- ból kapnak, kevés, így az­tán annak forgatásával érik el, hogy mindig oxigéndús közegben éljenek a pisztrán­gok. Ennek az ízletes húsú hal­nak az árusítását március ferense mond szentbeszédet. A szervezők, a Nagycsaládo­sok Országos Egyesülete, az összejövetelekre elsősorban fiatal családokat várnak, olyanokat is, akik egyelőre még távolabb érzik magu­kat az egyháztól. Vajon hermán tehetne szert némi plusz-pénzre a városi tanács, hogy ne kell­jen megtennie mindazokat a drasztikus takarékossági lé­péseket, amelyeket már az előző cikkeinkben ismertet­tünk? Az idei költségvetés tervjavaslatának készítői utánajártak ennek is, ám pénzszerző elképzeléseik be­vezetőjében leszögezik; csak a feszültségek enyhítését le­het elérni. Bár a mai hely­zetünkben ez sem kis do­log... # IDEKÖTNI A VÁLLALKOZÁSOKAT Soron kívüli bevételre te­hetne szert például a városi tanács az ingatlanértékesí- tésbc-1. Ezen belül szó van a megüresedett, a tanácshoz újraelosztásra visszakerülő otthonok egy részének el­idegenítéséről. A szakértők úgy vélik, hogy ha ezeket a lakásokat — például a bér­lő elhalálozása esetén — felúj ítatlanul adnák el. na­gyobb lenne a kereslet irántuk, és több maradna a megmaradó állami bérlaká­sok felújítására. Mód nyíl­hat arra is, hogy az eddig óvodaként, napköziként szol­gáló, majd’ 30 lakást is el­adják a lakásra váróknak. Folytatódhatna az állami bérlakások értékesítése a bennük lakók számára. A szakemberek szerint azon­ban nem elég csak eladni a lakásokat, hanem újra kell szervezni az egész lakásgaz­dálkodási rendszert. Szó esik a tervezetben a tanácsi bérgarázsok eladásá­ról, valamint a vállalkozá­sok számára történő terü- i let-, illetve épületértékesí­tésről. Nos, ez a lehetőség kettős haszonnal járhat a város számára; egyrészt be­vételhez juthat a telkek, épületek értékesítéséből, megoldva ezzel sok pusztuló épület felújítását. Másrészt ide köthet munkahelyterem­tő, a gazdasági életet élén­kítő vállalkozásokat, ame­lyek jelenléte létkérdés Mis­kolc számára. Kétségtelen tény, hogy az ingatlanérték fejlődik a tiszta vizű pata­kokban is. elsejével ismét megkezdik, változatlan áron. Családok szentmiséje kesítés az önkormányzati vagyont csökkenti. Csakhogy azt is látni kell. hogy egy elszegényedő város nem tud mit kezdeni egy pusztuló ingatlanvagyonban fekvő holt tőkével. Ennek legalább részben meg kellene moz­dulnia. • VÉGE AZ INGYENES PARKOLÓ­HELYEKNEK? A tervezetben olvasható az is, hogy a város többet kérhetne közterületeink használatáért, kevesebb tá­mogatást adhatnának a te­metkezési szolgáltatásokhoz, és több folyhatna be építés- rendészeti bírságokból is. Míg ez utóbbi elsősorban a gazdálkodókat érintené, ad­dig a temetkezési támogatá­sok visszaszorítása már mindannyiunk zsebébe vágó ügy. Mindezek a lehetőségek — beleértve az ingyenes parkolóhelyek megszünteté­sét. a nagyszabású rendez­vények támogatásának visz- szavonását — annyi bevételt eredményezhetnek, amelyek még önmagukban sem teszik lehetővé a város legsúlyo­sabb anyagi gondjainak je­lentős mérséklését. Ezért újra felülvizsgálták, hogyan lehetne még jobban visszafogni a beruházásokat. A tervezetben olvashatunk például a bodótetői közmű­építés elhalasztásáról, az Avas-keleti lakásépítés le­állításáról. a Korvin Ottó utcai foghíj beépítésének el­napolásáról. Ez, és még né­hány más lépés azonban követfcezményekel jár: hol a beruházásra már évek óta váró lakosság fog felhábo­rodni, hol pedig a közeljö­vő lakásépítési lehetőségeit kockáztatják. o INJEKCIÓ AZ OKTATÁSNAK A tervkészítők szerint a nem kis áldozatok árán ösz- szehozható plusz-bevételek azt teszik lehetővé, hogy az oktatásban el lehessen bé­rűim a biíívctlen csődöt, de továbbra is számolni kell a zsúfoltság növekedésével. Többet lehetne költeni szo­ciális feladatokra, a lakás­gazdálkodás javítására, az önerős közműépítés támoga­tására. Ha. sikerül szert ten­ni a tervezett bevételekre, akkor növelni lehet a tö­megközlekedésre fordítható pénzt is, ám ez nem elegen­dő arra, hogy ne kelljen a járatok ritkításával számol­nunk. Ha ezt el akarjuk ke­rülni, akkor .azt az oktatás, vagy a szociálpolitika rová­sára lehet megtenni — mondják a tervkészítők. Ha a városi tanács elfo­gadja a saját javaslataival kiegészített ez évi költség­vetést. és elhatározza a be­vételnövelő lépéseket is, ak­kor sem lesz a városnak az idén pénzügyi tartaléka. Ezért már most elkerülhe­tetlennek látszik: az első félév eltelte után felmérje a város, hogyan áll anyagilag, és ha kell, újragombolja az egyre szűkebb költségvetési kabátot... (Vége) (kiss) Kin kérik majd számon? üresen maradt jó néhány szék a városi tanács legutóbbi ülésén. A politikai pártok képviselőinek tartották fenn a helyet a terem­ben. S bár valamennyi párt megkapta a meghívót, egyik sem kép­viseltette magát a tanácskozáson. Nem is mulasztotta el néhány városatya a szünetben epésen megjegyezni a jelenlevő újságírónak: „lám-lám, hogy nyomulnak a hatalomért ezek a politikusok, s köz­ben ilyen fontos ügyekben nem hallatják a hangjukat”. Való igaz, igencsak húsbavágó kérdésekről volt szó ezen a ta­nácsülésen. Az idei költségvetéssel kapcsolatban mondták el véle-» ményüket a hozzászólók. S volt miről beszélni, hiszen mi is meg­írtuk: több, mint egymilliárd forinttal kevesebb a pénze a város­nak annál, mint amennyi kellene, s emiatt drasztikus intézkedé­sekre számíthatunk. Elképzelhető például, hogy bölcsődéket, isko­lákat zárnak be. Az sincs kizárva, hogy a megüresedett tanácsi lakások eladására is rákényszerülnek. Félbemaradhatnak már el­kezdett beruházások, s megeshet: le kell állítani a Széchenyi úti rekonstrukciót.. Döntés egyelőre nem született, hiszen első olvasat­ban tárgyalták a jelenlevők az eléjük került anyagot. Március ele­jén derül ki, hogyan határoznak. Be azt már most is látni lehet, hogy ennek a döntésnek a súlya nemcsak a mostani tanács vállát nyomja. Mázsás teherként nehezedik majd az új tanácsra, vagyis a pártokra is. Köztudott: várhatóan ősszel megválasztjuk a helyi önkormányzatot. Márpedig a helyhatósági választáson a legtöbb párt igyekszik elindítani a saját jelöltjét. S képzeljük bele magun­kat egy pillanatra annak a politikusnak a helyzetébe, aki a válasz­tások előtt például azt ígéri: azon lesz, hogy végre-valahára meg­oldódják Miskolcon a lakáshelyzet. Mit fog majd mondani a vá­lasztóinak, amikor tanácstagként számonkérik rajta ezt? Ha a már­cius eleji tanácsülésen a visszaadott bárlakások eladásáról dönte­nek, mit mond majd az illető a körülbelül tízezer igénylőnek? A várakozók fele ráadásul jogosult a szociális bérlakásra! Sorolhat­nánk még a példákat. Ezekből mind-mind kiderülne, hogy igen­csak kellemetlen — kényszer szülte — helyzetbe kerülhet majd a város új önkormányzata az év utolsó hónapjaiban. Félreértés ne essék: eszünk ágában sincs elverni a port a pár­tokon, amiért nem jöttek el a tanácsülésre. Inkább azért tesszük mindezt szóvá, mert jónak tartanánk, ha az idei költségvetés kap­csán nemcsak a város jelenlegi, hanem leendő vezetői és képviselői is hallatnák hangjukat. Így talán kevesebb kellemetlen meglepe­tés érhetné őket — s a város polgárait — a helyhatósági válasz­tások után. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk: a legtöbb politikai pártnak nincsenek még fizetett alkalmazottai és díjazott szakértői, akik a különféle tanácskozásokon képviselhetnék a pártjukat. Ha mégis ott akarnak lenni egy-egy ilyen, valóban fontos rendezvé­nyen, szabadságot kell kivenniük, mert a szervezők még mindig a saját munkarendjüket tartják szem előtt, s változatlanul munka­időben rendezik a tanácskozásokat. Jó volna tehát, ha végre mél­tányolnák a pártok kérését, és munkaidő után kerítenének sort az ilyen megbeszélésekre. S ami a város életében sorsdöntő tanács­ülést illeti, lia ezt mondjuk egy szombati napra hívnák össze, ta­lán nem maradnának üresen a pártok székei...«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents