Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám

A Magyarországi Zöld Párt programjáról Sokat ígérő kirakat A Déei Hírlap és a Borsod Expressz olvasói megnyerhetik Egy helyen, a Széchenyi úti Ezermester kirakatában megtekinthetők mindazok az értékes ajándéktárgyak, ame­lyekre sikerrel pályázhatnak a Déli Hírlap és a Borsod Expressz olvasói. Mint ismeretes, a Borsod Expressz olvasói között sor­soljuk majd ki a Magyar Távközlési Vállalat Miskol­ci Igazgatóságának soron kí­vül bekötendő ingyen-tele­fonját. Megtekinthető a Se- lectronic Nokia-Finder sze­mélyhívó készüléke is, amely ugyancsak gazdára vár. Itt láthatók még a Holland Rt. Philips típusú telefonjai és a Lakért-Konike asztali órái. Az üveg mögött található néhány óriás méretű 50 schillinges ajándékutalvány, amelynek párjai a Déli Hír­lapban jelennek majd meg. S ezekkel nemcsak vásárol­ni lehet a bécsi Springer Nyelvet tanulhatnak az óvodások Köztudott, hogy gyermek­korban a legkönnyebb ide­gen nyelvet tanulni. Az Avasi Információs Irodában eredménnyel foglalkoznak négy-nyolc éves korú gyer­mekek angol és német nyelvoktatásával. A január­ban meghirdetett tanfolyam­nak olyan sikere volt. hogy most újabb angol nyelvű tanfolyamot szerveznek kis­gyermekek számára. A szü­lők jelentkezését még vár­ják az Avasi Információs Irodában, a 62-947-es tele­fonszámon. íanácstaqi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Cseh László, a Békeszálló gondnokságán, 17 érától. Waffen Mariahilfer strassei fegyverkereskedésben, hanem értékes Rambo tőröket is nyerhetünk vele. Akár vá­sárolunk, akár nem, az utal­ványokat Bécsben kell lepe- cséltetni, majd ezeket szer­kesztőségünkbe küldjék be sorsolásra! ftzért lágy eiváítaiág legyen jövő ——WM————M8Bira—aMMIil»iilllimilllllllll III HUH Az élet teljességéért m Megállítani a iawinát A pénz nem ehető „Ha kivágtad az utolsó fát, ha megmérgezted az utolsó folyót, rá fogsz döb­benni, hogy a pénz nem ' ehető.” Ezt az idézetet szerte a világon már sokszor és sok helyen használták fel. Az indiánoknak tulajdonított bölcs mondás valóban jól tükrözi, mit is akarnak a zöldek: megakadályozni, hogy mindez bekövetkez­zék ... A Magyarországi Zöld Párt — hasonlóan a más országokban működő zöld pártokhoz — nem jobb­oldali és nem baloldali párt, sőt a hagyományos pártok­hoz nem is hasonlítható, hi­szen nemcsak szűk rétegek, osztályok, csoportok érdekeit képviseli, hanem az egész emberiséget globális mérték­ben érintő kérdéseket akar­ja megoldani. Ügyanakkor mégis politi­kai párt, hiszen az összefog­lalóan ökológiai gondolko­dásmódnak nevezhető érték- rendszerét politikai eszkö­zökkel kívánja formába ön­teni, érvényre juttatni. A környezet, a természet, az épített környezet megvédése, az emberhez méltó minőségű élet megvalósítása, gyerme­keink, unokáink jövőjének biztosítása — ezek a Zöld Párt legfontosabb és legis­mertebb céljai. Mindezekhez elválaszthatatlanul kapcso­lódik az erőszakmentesség, a külső és belső békében élő társadalom elve. A Magyar- országi Zöld Párt a bázis- demokrácia elvén épül fel, ami alapvetően annyit tesz, hogy a demokrácia nem kép­zelhető el önkormányzatok nélkül, sőt a Zöld Párt tag­jainak „egyszemélyes önkor­mányzata" nélkül sem. Példa erre az alább következő in­terjú, , melyet — a pártok megszokott belső hierarchiá­jával ellentétben — nem a párt miskolci csoportjának vezetője, vagy nem egyik országgyűlési képviselőjelölt­je adott lapunk számára, hanem az ügyvivői testület tagja, Tompa Andor. Hogy miért döntöttek az ő szerep­lése mellett? Mindössze azért, mert úgy gondolták, hogy a, Zöld Párt céljait, és az olvasó tájékoztatását egy­aránt jól szolgáló interjút fog adni... — Kérem, mutatkozzon be. — Tompa Andor vagyok, egyike, az ismert körülmé­nyek között élő magyar nyugdíjas-százezreknek. Élet­koromnál fogva sorsomba mélyen belevágott az elmúlt negyven év: 1956-ban az egri nemzetőrség parancsnoka voltam, utána természetesen börtönbüntetés következett. Panaszom, csak őreimre le­hetett, rahtársaimra nem: Krassó Györggyel, Eörsi Ist­vánnal ültem együtt. Jó né­hány évvel ezután építésve­zetőként kezdett foglalkoz­tatni a környezetvédelem, elsőként az új épületek lak­hatóságával foglalkoztam, mennyire alkalmasaik ezek egyáltalán emberi életre, így csapódtam aztán a kü­lönféle — akkoriban épp­hogy megtűrt — környezet­védő csoportokhoz. Ezek a csoportok küzdelmes, de szép múítrei tekinthetnek Vissza, itt Borsodiban is: elég a Bükki Nemzeti Park bará­ti körére, a Holocén Termé­szetvédő Egyesületre gon­dolni. — Először talán beszél­jünk arról, mit nem akar, mi ellen küzd a Magyaror­szági Zöld Párt, és termé­szetesen annak miskolci cso­portja. — A tudományos-technikai forradalom egyszerre hordoz áldást és átkot. A kényel­mes, jobb minőséget ígérő emberi lét megteremtése iránti 'génv az embert kö­rülölelő természet, az egész bioszféra erőforrásainak ro­hamos kifosztásával is jár, megjelenik egy csomó olyan melléktermék, ami az ener­giahordozók gátlás nélküli felhasználásából adódik, vagy a természetes úton-módon nem lebontható szemét tö­megét eredményezi. — Mindezekért jórészt az emberi rövidlátás, a tudat­lanság, a vétkes és bűnös -felelőtlenség okolható. Ennek nyilván megvan a politikai lenyomata is ... — A közelmúlt történel­mében emberpusztító dikta­túráik a lelkekben is példát­lan pusztítást vittek véghez. Ezek a nópelnyomó rendsze­rek esak rövid távon gon­dolkodnak, erőszakosan akar­nak eredményt elérni. Mega­lomániás vágyak megvalósí­tása érdekében űzik, hajtják a társadalmat a kollektív nyomorba, nemkívánt élet­formákba, kirabolva az el­tartó környezetet. Hű csat­lósaik az emberellenes tech­Miskolcon indulnak Dr. Förster Gyula (B.-A.-Z. megyei 1-es szá­mú miskolci választókerület.) 1954-ben születtem Budapes­ten, ötéves korom óta vagyok miskolci. A Földes Ferenc Gim­náziumban érettségiztem, orvosi diplomámat a Debreceni Orvos­tudományi Egyetemen szerez­tem. Ügy érzem, a két és fél ezer éves orvosi eskü szelleme, erkölcsisége nem csak hivatá­som gyakorlása közben, hanem a közéletben is kötelez. A Zöld Párt alapításában részt vettem, azt megelőzően politikai párt­nak nem voltam tagja. Több természetvédelmi, környezetvé­delmi szervezet működéséből, létrehozásából »vettem ki része­met. Szőkébb szakmámnak — pathológus vagyok — talán köz­vetlenül nincs köze ahhoz, amit politikai, társadalmi téren eddig végeztem. Amire azonban hiva­tásom megtanított: a valóságot egységes egészként kell nézni és érteni, ismerve tudásunk és le­hetőségeink korlátáit. Az én vá­lasztókerületembe, több nagy szennyező üzem tartozik: a BÉM, a Drótművck, a Petőfi téri csomópont dübörgő autó- forgalma. Meg kell találni a megoldást. A huszonnegyedik óra utolsó perceit TUjíik. Dr. Gyulai Iván (B.-A.-Z. megyei 2-es szá­mú miskolci választókerület.) Debrecenben, a Kossuth Bajos Tudományegyetemen szereztem biológia-kémia szakos tanári diplomát, majd ökológiából dok­toráltam, 38 éves vagyok, 11 éve dolgozom a Hermán Ottó Múzeum természettudományi osztályán. Egész életem, s te­vékenységem összefonódott a természettel. Mint gyermek, az utolsó virágzó pillanatait lát­hattam a ma már szennyezett édennek, tanulmányozhattam a természet titkait. A világra éb­redésem akkor következett be, amikor mint muzeológus, össze­hasonlíthattam gyermekkorom gazdag világát elszegényedő, si­várrá váló környezetemmel. Ér­deklődésem visszafordíthatatla­nul a globális környezeti prob­léma megértése és megoldása felé irányul. Mint ökológus kí­vülről, mint itt élő ember, saját tapasztalataimból tudom és lá­tom, miként tesszük tönkre környezetünket, miként veszé­lyeztetjük ezzel saját létezésün­ket, egészségünket, hogyan si- várodik el a körülöttünk lévő világ értékeiben. A természetvé­dő mozgalomban korábban, s most a Zöld Pártban minden érti törekvéseimet. Számttok Öd­önök segítségére, hogy közös erővel segíthessünk magunkon J Bujdos Attila (B.-A.-Z. megyei 3-as szá­mú miskolci választókerület.) Az Avason élek, és itt indulok a választáson. 31 éves vagyok. Feleségem pedagógus, kislá­nyom hatéves. Újságírással ke­tevékenységemmel Igyekszem változtatni e tarthatatlan hely­zeten. Aki Miskolcon, vagy a környéken él, naponta látja a Sajó, vagy Szinva vizét, szívja a város levegőjét, érzékeli a ter­mészet pusztulását, talán meg­resem a kenyeremet, a Déli Hírlapnál. Felelőtlenségnek tar­tanám azt ígérni, hogy képvise­lőként megoldom kerületem minden gondját. Az emberek el sem hinnék, túl sok szép szót hallottak már. Programom a nyilvánosság, képviselőként azon leszek, hogy megtudjuk, mi van a levegőben, a vizeink­ben, milyen kockázatot jelent itt élni ebben az erősen szeny- nyezett ipari városban. Ha mindezzel tisztában leszünk, ak­kor már cselekedhetünk az em­beribb környezetért, gyermeke­ink jövőjéért, hogy egyáltalán legyen jövő . . . Azért kell a zöldeknek ott lenniük a parla­mentben, hogy figyelmeztessük a törvényhozókat: szabadság, demokrácia, jogállam mit sem ér, ha közben megmérgezzük a levegőt, a vizeket, elpusztítjuk az erdőket. Politikával foglalko­zó emberként úgy látom, a Zöld Párt azért küzd, hogy ez ne így legyen. Faragó Lajos (B.-A.-Z. megyei 4. számú miskolci választókerület.) 1953-ban születtem Miskolcon. Itt végeztem iskoláimat is, me­lyek után először földmérőként kezdtem dolgozni. Természettu­dományos érdeklődésem hatásá­ra elvégeztem az Orvostovább­képző Intézet főiskolai karának közegészségügyi-járványügyi szakát. Ezt követően helyezked­tem el az LKM környezetvédel­mi csoportjánál. Az ipari kör­nyezetvédelem speciális ismere­teinek megszerzése céljából be­iratkoztam a BME Vegyészka­rára, ahol levelező tagozaton, környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szereztem. Munkahelyem továbbra is a kohászat, melynek központi környezetvédelmi csoportjánál a levegőtisztaság, a zaj és a ter­mészetvédelem a munkaterüle­tem. Hobbim és hivatásom azo­nos, így alapító tagja vagyok az LKM Környezetvédelmi Klub­jának, 1986-tól pedig a Holocén B.-A.-Z. Megyei Természetvé­delmi Egyesület elnökhelyettese. Tősgyökeres miskolci lévén, sa­ját bőrömön érzem a környezet állapotának romlását. Ügy gon­dolom, nincs jogom a jövendő generáció — köztük most ötéves gyerekem — létfeltételeit meg­vonni. Minden erőmmel küzdők, hogy gyermekeinknek majd ne gázálarcban kelljen kirándulni a Bükk akkorra már kopár hegy­oldalain, és ők is láthassanak meg tiszta vizű patakokat. nokraták, a nagy pénzeket zsebretömő új oligarchák. A korlátlan hatalom igájába görbedt, immár nem embe­rek, hanem biorobotok tö­mege pedig a puszta túlélés emberiségellenes filozófiájá­ba menekül, hogy valaho­gyan át tudja menteni sa­ját megismételhetetlen éle­tét .. Még utódait is alá­rendeli ennek a szörnvű gondolatnak: szétesik a csa­lád. lepusztulnak az erkölcsi értékek, a harmonikus fej­lődés gondolata egy ember- ellenes álcivilizáció bűzös mocsarába fullad... Tart a percemberkék dáridója. S a parvenük, a felkapaszkodot­tak korszakára az jellemző, amit ma köröttünk látunk: a kék eget borító mocskos füst, az elszennyezett föld, az elsavanyodott talaj, pusz­tuló. beteg erdők, szennye­zetté vált folyók, iszákosság, betegség, korai halál, elidét- lenedett utódok, ideges, vad erőszak, terített nyomor, a holnaptól reszkető emberek tehetetlen hada ... — Mit lehet tenni, és mi­lyen eszközökkel, hogy ezen az irányon fordíthassunk, amíg nem késő? Úgy tűnik, a tudomány és az okos ér­vek nem elegendőek.,. — Ez ellen a szörnyű jö-í vőkép ellen fogtak ossza szerte a világon azok a gon­dolkodó elmék. Tudósok ez­rei csatlakoztak ezekhez a mozgalmakhoz. Aztán rá kellett jönni, hogy a siker érdekében a politika eszköz­tárát is igénybe kell vénái,’ ha már az elemző tucfc« csak pusztába kiáltott saó maradt. Így alakultak párt­tá szerte Európában, hogy okos törvényekbe építhessék be a harmonikns fejlődés biztosítékait, s a törvény erejével tudjanak megaka­dályozni minden ártó ter­vet. — Ha már az eszközöket sikerült megtalálni, akkor tenni kell, hiszen sürget az idő... — Igen, a zöldek minden ártó hatalmaskodással szem­ben az emberiség biztonsá­gos jövőjéért, az egyszeri és megismételhetetlen egyéni élet teljességéért, annak jő minőségéért, egyszóval a boldogságért küzdenek szer­te a világon, így kis hazánk­ban is. Szelíden, de határo­zottan! Az élet szentségét, az egyén szabadságát és képes­ségeinek kiteljesedését biz­tosító törvényeknek akarunk alkotói lenni. Nem vagyunk hajlandók semmiféle ember­nyomorító hatalom láncán értelmetlen medvetáncot topogva, fiatalon elrobotolt testtel, megnyomorított lé­lekkel, idétlen utódokat és kifosztott, sivár természetet hátrahagyva, azzal a keserű érzéssel sírba szédülni, hogy kivert kutyák voltunk ha­zánk földjén ... — Mindeddig arról esett szó, mi ellen küzd a Ma­gyarországi Zöld Párt. Be­fejezésül beszéljünk a jövő­ről, pontosabban egy olyan jövőről, mely a Zöld Párt célja. — Értelmes, alkotó, szép és mosolygós emberi életet szeretnénk élni, az emberi kor végső határáig. Aztán az önkormányzatok által a nemzetbe integrált régiók boldog polgáraként egészsé­ges, életvidám utódok köré­ben, csöndesen elaludni... Kicsik és kevesen vagyunk. Nem tudunk és nem aka­runk Önöknek falrengető dolgokat ígérni. De ott le­szünk minden utcasarkon, minden kilométerkőnél, min­dig, és mindenütt, ahol me­rénylet készül legszentebb kincsünk, életünk teljessége ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents