Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

K Az igazat írni Á Magyar Napló; szellemi Svájc 1989. október 13-án. pénte­ken (!) jele' ? meg először a MtáJfcvar Napi<j. a. Mra^vüt fcvó­szövetség iietilapja Tassán KéM esak et ><Hf hin’iho"y ez a diktatúra itt a vécéhez kö­zeledik. e^y syj,­ját orgánum az írók — a ha­talom szemen 9&W&¥x U, gn-. Bedetlen. lá'.a^v, tár«£^S — kezében, példátlan \i,y^íuv, Mert hát mit akartak a^z. Mjiji;' már 56-ban is: iocrot. isazsa- ?ot, szabadságot, tek a forradalmat — aztán an­nak rendje s módja szerint ctkáftWk v<u»¥. <\<m \«JW- len, b°í,.V a Al.a^yai Napló, a fuiwadatavn ítf&c sz*<*UeÓM«c-Ök.1 sé"ét vállalva, második szá­P13?3" 3Z %Wwwj hetilap az frodahm u$sag na-, sonmás kiadását Később lett nek^k !kon. SZoUÚám”, atrw iu annyit <***% '■'>? írók bűnözők' bői megtérítendő ellenségek- ké váljak, de ők. a meg- vesz^edett lelkek, miköz- b^fi a politikusok folyvást /hazudtak, rakaszkodtak ah­hoz az elemi igazsághoz, hogy a fekete még csak nem is szürke. Lett is megint be­tiltás. kéziratelkobzás, lap­szétzúzás, ahogyan azt a ha­talom kénye és félelme dik­tálta. És most itt van ez a lap, többek között a volt be­tiltottak szerkesztésében és közreműködésével, mirjflep m&m író teíúa. átok »iáí chg \8a|8i&taíaB8áfi. 3 ha7 zugság, a jogí'osztoftsag éjiem küzd^tt^k- Az p-ótgi-sadajppp erkölcsi tőkéje lehet biz'tpsj- téka, %U,uaik. jíogy hetilapig, a Magyar Hapló fontos %zu- repet vállaljon egy új. {je- inokratikus Magyarország megteremtésében, a '/kué'nT knzelct zsákul. ez' korántsem egv­sZeru_ féladat. hiszen itt van egv reménykedő, ám mégis kizsigerelt, lerongyolt ország, ezernyi megoldatlan problé­mával. s a Magyar Napló egyik alapvető feladatának tartja, hogy ezeket feltárva tájékoztassa olvasóit a honi közállapotokról. S mert az elmúlt időkben nagy erőfeszítéssel igyekeztek elfeledtetni velünk, hogy ma­gyarok. s mi több, európaiak vagyunk, a Magyar Napló a legkiválóbb hazai és európai gondolkodók segítségével bi­zonyítja, hogy nem vesztünk még el, sem önmagunk, sem a kontinens számára; Euró­pára tekintő rovatunk a ma­gyar sajtóban egyedülálló Zf A Keresztény Értelmiségi­ek Szövetségének miskolci csoportja a soron következő összejövetelét ma délután 5 órai kezdettel tartja a Nagy­boldogasszony (Minorita) templom sekrestye feletti oratóriumában. Előadást tart Mirk István, a Katolikus Szülők Iskolaügyi Munkakö­zösségének budapesti elnöke. Mi a család szerepe a ke­resztény világnézetre neve­lésben? címmel. Minden ér­deklődőt szívesen lát a helyi csoport vezetősége. ki§ái;lgh séjjí* nemzeti ön- íiiSnöSSSgUflk épolása, éppen Európához esuliakozásunk jegyében. Ezzel függ össze, hpgy a Magvsr Napló az or- WjH" ért§}§niben összezavart ÍW-tMStÍFás korrigálására is vtállaUfazíij. barátunk nemrégiben „szellemi Bejrutnak” nevez­te a kialakult intellektuális közállapotot, nos, a Magyar Napló szellemi Svájc kíván­na lenni: pártok fölött álló. a vitakultúra szabályainak betartását vigyázó orgánum. A szaporodó pártok idején azonban ez éppen nem azt jelenti, hogy kitérnénk akár a legélesebb polémiák elől, szemtől szembe állva hadd zúgjanak a bal- és jobbegye­nesek, de e helyütt övön alu­li ütés nem lehetséges. S végül, de nem utolsó­sorban hiszünk abban, hogy pártállástól és életkortól függetlenül létezik színvona­las magyar irodalom, ennek példáit lelheti fel az olvasó a Magyar Naplóban. S, hogy ez így maradhasson, vissza kell szerezni a műbírálat hitelét, vagyis hát, ami rossz, arról megírjuk, hogy rossz, függetlenül a szerző kötetei­nek vagy Kossuth-díjainak számától. A Magyar Napló ára: 18,50 Ft. Pár fillérrel kevesebb, mint egy liter tej, igazi ma­gyar zacskós, vagyis korsze­rűtlen, randa csomagolású, maszatos. A Magyar Napló korszerű kiállítású újság. És nem maszatol. Mátyás Győző JNé ezze meg, hallgassa meg... Füstbe men Továbbra is nyitott kérdés a barguzini nyitott sírbolt lakó­jának személyazonossága sőt, még az sem egészen biztos, hogy a szebbik, avagy az erő­sebbik nemhez tartozott-e a Szibériában elhunyt ismeretlen. E tárgyban nemrégiben há­romnapos konferenciát rendez­tek a Magyar és a Szovjet Tu­dományos Akadémia vegyes­bizottságai, valamint a Me- gamorv-Petőfi-bizottság rész­vételével. A nagy közérdeklő­désre számot tartó témáról a Stúdió '90 különkiadásban szá­mol be: holnap este az 1-es műsorban 10 órakor kezdő­dik o „Petőfi-kaland” cimü adás. Az 1944-es esztendő ma­gyar krónikájának szégyen- teljes fejezetei közé tartozik a hódmezővásárhelyi leven­ték esete. Őket úgyszólván fegyvertelenül és teljesen értelmetlenül — hajtották a frontvonalba, s akik túlél­ték, azoknak már „csak” néhány év kényszermunkát kellett kibírniuk „bűneik” megtorlásaként. A túlélők gyógyíthatatlan lelki és tes­ti sérülésekkel kerültek ha­za. Nekik állít emléket a Fegyvertelenül... című do­kumentumfilm. mely szerdán este negyed 11-kor kezdődik a Tv2-n. Noha előre ítéletet alkotni veszélyes egy alkotásról, mégis szinte biztos, hogy csütörtökön este negyed 9- kor a filmkedvelőfcnek érde­mes lesz a képernyő elé ül­ni. s bekapcsolni az egyes programot. John Steinbeck nagyszerű regényéből. a Rosszkedvűnk teléből ké­szült ugyanis egy amerikai tévéfilm, melynek főszere­pét a nálunk is méltán nép­szerű Donald Sutherland játssza. A sztálini fogolytáborokról már számos dokumentum- filmet láthattunk, most — pénteken este negyed 10-kor az 1-es programon — egy játékfilmet i. végigizgulha­tunk és szörny ülködhetünk, az ’53 hideg nyara című szovjet filmet, mely 1987-ben készült. Az év elején szerte az or­szágban több mint ötven társközség türelme fogyott el: nem várják meg a hely- hatósági választásokat, az önkormányzati törvény tel­jes kialakulását, hanem kü­lönválnak. Bátor — és tulaj­donképpen érthető — lépé­sük számos kérdést vet fel, melyekre nem könnyű a választ megadni. Például: mit kínál a községek lakói­nak az önállóság? Ki fizeti meg az osztódás költségeit? Indokolt volt-e ez a sietség : Mindezekre a kérdésekre ke­resi a választ az Osztódás­sal szaporodnak című rádió­műsor, mely holnap este 8 órakor kezdődik a Kossuth adón. Kájé Jf. Egykor a Miskolczi Takarékpénztár épülete volt... Ügykörön a belvárosban (15,) Itt volt a Luczi-korcsma Az Ellenzéknek tetszett a ház... Furcsa dolog, amikor az épületek homlokzatán meg­marad egy régi felirat, mi­közben a ház már nem a cégér hirdette tartalommal bír. A Széchenyi út 26. szá­mú ház homlokzatán példá­ul ez olvasható: Miskolczi Takarékpénztár, lent a föld­szinten pedig párnacihát és szőnyegeket áruinaik. Ez a ház egyébként egykoron Mis­kolc egyiik büszkesége volt, amit nem mulasztott el a helyi sajtó megfelelően ma­gasztalni ... • KÉSZ PALOTA! A Széchenyi út 26-os szá­mú ház telken a 16. század­ban egy szíjjártó család élt, amit a nevük is jelzett, ugyanis Szíjjártónak hívták őket. A telek ezután egy da­rabig a kincstáré volt, majd itt épült fel a századfordu­lót követő években a Mis­kolczi Takarékpénztár épü­lete. Az Ellenzék című mis­kolci lap 1909. július 24-én így írt a házról: „Ezt az új épületet a ter­vező-, építő-, és szobrász- művészek kész palotává konstruálták és építették meg ... A házban meg lehet találni a modern lakhatás minden kényelmét.” Az épü­letet egyébként Árva Pál, miskolci mérnök tervezte, a kivitelezést a László testvé­rek Budapesti Építő Válla­latára bízták, a szobrászmű­vészeti munka pedig Kun József alkotása volt. A ta­karékpénztár épületének csak egy része szolgált a pénzforgalom lebonyolításá­ra. A többi helyiséget bérbe adták. Volt itt1 például egy­koron ruhakereskedés, divat- kereskedés, cipőgyári raktár, orvosi rendelő és ügyvédi iroda is. A 30-as években a legjelentősebbnek a Székely, Győri és Morvái férfi-fiú ru- haszaküzlete számított. ® MALOM ÉS IVÓ Voltaképp annyiban meg­tartott valamit eredeti funk­ciójából az épület, hogy földszintjén ma is ott van az Országos Takarékpénztár. Igaz, hogy csak totó-lottó irodát tart fönn, és régen nem foglalkoznak már itt jelzálogkölcsönökkel, váltó­leszámítolással, értékpapír­forgalmazással, mint azt egykoron hirdette az 1845- ben alapíttatott Miskolczi Takarékpénztár, mellétéve azt is, több mint négymillió koronás tőkével rendelkezik. A Széchenyi út 26. S2ám melletti másik háznak is ér­dekes a története. A most „gömbös” játékbolt épülete­ként ismert ház helyén ál­lott ugyanis az 1700-as évek­ben a híres Luczi-korcsma. A telek alsó végében volt a város Szinvára telepített. úgynevezett alsó malma, üt megmaradó részen pedig felépült a kocsma ... $ AHOL A GÖMB LÁTHATÓ Ne gondoljunk persze* va­lamiféle rangos ivóra, .mert itt bizony az egykori leírá­sok szerint csak lócából, asz­talból állt a berendezés. A Luczi-ikorcsmát a fellelhető adatok szerint az 1781-es tűzvész után egyszer újjá­építették, de az 1878-as nagy árvíz után már nem találha­tó olyan leírás, amely azt bi­zonyítaná, hogy a kocsma túlélte volna az árvize);.. . A telek végén elhelyezke­dő alsó malmot az 1880-as évek végén bontatta le a város. Érdekes adat: a ma­lom bérlőjét 1880-ban arra kötelezték, némi vita után, hogy a város által előírt módon üzemeltesse vízimal­mát, az árvízveszély elkerü­lése végett. A Luczi-korcsma helyén a nagy árvíz után felépített bérház a Kun család birto­kában volt. 1812-ben ebben a házban cipőkereskedést és férfiszabó-üzletet találhat­tunk. De volt itt ügyvédi iroda is, és női fodrász szaküzlet a későbbiekben. Ma a játékbolt található a földszinten, s azt talán már cl sem kell mondanunk, hi­szen majdnem minden Szé­chenyi úti háznál megtehet­nénk: az üzlet portálja, a földszinti homlokzatátalakí­tás még csak köszönővi­szonyban sincs az emeleti homlokzati rész arculaté-' val... (kiss) * A Holnapra a világ című tévéfilm ma este negyed 9-től látható az első műsorban. A SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE 1990. február 17-én 19 órakor jótékonysági bált szervez a SZbTA javára (Szegényeket Támogató Alap) HELY: a Junó Szálloda éttermében, Miskolctapolca ZENE: Apostol együttes FELLÉPNEK: Egerszegi Judit és Körtvélyessy Zsolt Asztalfoglalás az SZDSZ-irodában, Miskolc, Széchenyi út 46., február 14-ig Telefon: 37-127, 37-579

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents