Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-12 / 36. szám
Az sem mindegy, min áll egy szobor... Maradjon-e a kínai, a néger és a gimnaszlvorkás? Petőfi tér9 és ssoborvila Miskolcon A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1990. FEBRUÁR 12., HÉTFŐ ARA: 3,70 FORÍNT A gyógyszertárakban Meg kell-e szabadítani Petőfi miskolci szobrát a negyven évvel ezelőtt emelt talapzatától? Régebben arról írtunk, a szobor- és térvitákról tudósítva, hogy kell a csere, mert a talapzat domborművei enyhén szólva történelemhamisítók. Nos, a talapzatcsere mégsem ilyen egyszerű — Nem kígyózik már hosz- szú sor a Herbária gyógy- növény-szaküzletck elölt, Bé- res-cscpprc várva. A Herbária ugyanis február 9-e óta megszüntette a Béres-csep- pek árusítását, mint ismeretes, a 68 forintos készítményekét kínálták. A Béres-csepp kizárólagos gyártására és forgalmazására a Herbária és a feltaláló, Béres József 1977-ben kötött találmányhasznosítási megállapodást. A Béres-csepp to- ' vábbfejlesztéséből született Pluszt tavaly szeptember óta gyártja a Béres Rt., így a piacon két, receptúrájában némileg eltérő készítmény volt kapható. Az Országos . Gyógyszerészeti Intézet mindkettőt gyógyhatású gyógytermékneik nyilvánította. A társaság viszont ezzel .nem elégedett meg, hiszen fél évvel ezelőtt épp azért alakult, hogy elérje a sok vihart megélt találmány gyógyszerré nyilvánítását. A szigorú vizsgálatokat némiképp zavarta, hogy a Béres-csepp Plusszal párhuzamosan kapható volt a „sima” Béres-csepp. Ez a kettősség elbizonytalanította a betegeket is. A Béres Rt. hosszú tár gyalássorozat után állapod ot4 meg a Herbáriával, és 150 millió forintért megvásárolta tőlüik a találmány kizárólagos hasznosítási jogát. A készítmény 140 forintos árát a törzskönyvezési eljárás költségeinek figyelembevételével határozta meg a társaság, és az országban mindéMüven lesz a déli kapu? Milyenné szeretnék tenni a jövőben Hejőcsabát és Gö- rombolyt? Azaz milyen legyen Miskolc déli városkapuja? Erről készült egy terv- koncepció, amit a városi tanács meg kíván vitatni a városlakókkal és az őket képviselőkkel. Ezért szerdán délután öt órára várják az érdeklődőket a HCM éttermébe. Különösen a politikai pártok képviselőit várják el. és mindazokat, akik ezen a területen indulnak harcba választásokon. Ez érthető is hiszen ha egy terv most áll elfogadás előtt, akkor annak következményei már a választásokon győztes képviselők számláját terhel i>. nütt folyamatos ellátást biztosítanak majd a Béres-csepp Pluszból. Miskolcon a nagyobb patikákban, Í£y a Pátriában jelenleg is kapható a készítmény, s bár változatlanul nagy az érdeklődés iránta, megfelelő mennyiséggel rendelkeznek. Nemrégiben robbant ki a Tszker országos központjának gazdasági botránya. Jó néhány, nem egészén tiszta pénzügyi tranzakcióra derült lény. A meglehetősen kusza és áttekinthetetlen helyzetben bizonytalanná vált a gazdálkodás, noha az adósságok jó részét az eddig felhalmozott nagy értékű vagyonból fogják kifizetni. Nem tett jót a 19 megyei Tszker vállalatnak sem a fővárosi botrány, bár az önálló közös vállalatok gazdálkodása ma már független a központtól. Az agrárszövetkezetek kereskedőházának miskolci közös vállalatánál azonban meglehetősen bizakodó a hangulat. Demeter András igazgató asztalán már ott a részvénytársasággá történő alakulás szerződéstervezete. Arról kérdeztük: mennyiben érinti a központi cég adóssága a Borsod megyei Tsz- kert? — Ma még nem tudják pontosan megmondani, menynyi lesz a veszteség; ennek ellenére valamennyi megyei Tszker, mint önálló vállalat, jól zárta az elmúlt évet. A veszteségek elsősorban a központban keletkeztek, s ennek egy részét nekünk is át kell vállalnunk. így van ez mindenütt, ahol egy nagy országos gazdálkodó szervezetet alakítanak ki, és a jól működő vidéki cégek tartják ei a pesti központot. Igaz, ott is vannak jövedelmező üzletágak. Mindenesetre nekünk nem okoz gondot, inkább presztízsveszteséget a mostani helyzet. A ránk háruló adósságot természetesen ki tudjuk majd fizetni, mert a mi gazdálkodásunk nv° reséges. Önálló külkereskedelmi joggal rendelkezünk, és szinte mindennel foglalkozunk, amit jól lehet külföldön értékesíteni. — Nemrégiben nyitottuk meg a fővárosban, a Kondor Kft. üzemeltetésében exkluzív éttermünket — azért a fővárosban, mert az osztályon felüli szolgáltatásra itt van kereslet — s hamarosan ez a kft. egy kisebb szállodát is működtet majd. Miután Budapesten októberig a jobb hotelekben már minden szobát lefoglaltak, ez a vállalkozás is jövedelmezőnek ígérkezik. Üzletpolitikánk alapelve, hogy mindent a piac határoz meg. Most például 14 százalék adózott osztalékot fogunk fizetni, s ez azt jelenti, hogy nem gazdálkodtunk rosszul. Számtalan üzletágat sorolhatnék — mondja Demeter András —, ezek közül most a méz feldolgozását említem meg, amelyből csak az elmúlt évben mintegy 460 tonnát exportáltunk az NSZK-ba. Természetesen kizárólag kiváló minőségű terméket adhatunk el a külföldi piacokon. Saját feldolgozóüzemünk működik Ernőd és Nyékládháza között. Alapvető feladatunk a termelőszövetkezetek termékeinek értékesítése; most például ötmillió forintot fektettünk be Tarcalon, ahol zöldség-gyümölcs feldolgozó kft-t hoztunk létre. Mozgásterünk növekedhet, ha az igazgatótanács és a tagság úgy dönt, hogy márciusban részvénytársasággá alakulhatunk. Ennek előnye, hogy a későbbiekben külföldi tökére is számíthatunk üzleti vállalkozásainkhoz. V. Zs. A múlt év őszén vita zajlott a Kós-házban a Petőfi tér átépítéséről, a Petőíi- szobor elhelyezéséről. A vita résztvevői között legalább annyi volt a nézetkülönbség, mint a barguzini csontok szakértői között. Szóba kerültek a talapkaton levő domborművek is, azzal, hogy az ötvenes évek mára túlhaladott szimbólumainak nincs helye Petőfi szobra mellett. Mielőtt megkezdődne a Petőfi-szobor talapzatának „döntögetése”, érdemes felidézni Kocsis András, ma már nem élő. egykori Kossuth-díjas alkotó 1950-ben mondott szavait. • ELMARADT A CUM DEO ... Elmondotta Kocsis Andris a sajtónak, hogyan készült fel mostani szép feladatához. „Beszélt az üzemi dolgozókkal, lement az Alföldre a dolgozó parasztok közé, megkérdezte tőlük, hogyan képzelik el ők Petőfit, nn a véleményük az eddigi Pe- tőfi-szobrokról. Mezőtúron elmondották, hogy nekik bizony nem tetszenek a pózos, színészies Petőfi-szobrok. Ök Petőfit úgy szeretnék látni, mint a nép költőjét, ahogyan a nép között járt. így alakult ki Kocsis Andrásban az a reális Petőfi-alak, a maga viseltes ruhájával, tarisznyával az oldalán, egyik kezében bottal, keményen ökölbe szorított másik kezével — amely szoboralak megnyerte, kivívta a bírálóbizottságban részt vevő dolgozók tetszését. — Kimondhatatlanul boldog vagyok — mondta Kocsis András —, hogy Miskolc dolgozói ezt a nagyszerű és kitűnő feladatot énrám bízták.” A szobortalapzat északi oldalán levő versidázet a világszabadságot hirdeti. Ennek megfelelően a talapzat keleti oldalán az öt világrész öt férfialakos domborműve látható. Van közöttük néger, kínai és gimnasztyor- kás zászlóvivő is. A nyugati oldali dombormű öt alakja magyar embertípusokat ábrázol. A talapzat anyaga, magassága, a szoboralakhoz való aránya évtizedek óta senkinek sem szúrt szemet. A szobor és talapzata harmonikus, korát kifejező alkotás, melyet megbontani egy 90-es éveket jelentő posztamenssel anakronizmus lenne, s talán hamisítás is. Művészi értelemben legalább oly mértékű torzítás, mint Az Országos Bányaműsza- ki Főfelügyelőség 1990. január 1-jétől megszüntette a Salgótarjáni Kerületi Bányaműszaki Felügyelőséget. Hatáskörét és bányahatósági feladatait ezentúl részben a Miskolci Kerületi Bányamű- szaki Felügyelőség látja el. Ezáltal a Miskolci Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség felügyelete alá már nemcsak a borsodi, a Hajdú- Bihar és a Szabplcs-Szatmár megyében levő bányaköri tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek tartoznak, hanem a Nógrádi Szénbányák Vállalat bányái, létesítményei és a Heves megyei bányászati tevékenységet végző egységek. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke a közelmúltban részt vett a Miskolci Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség munka- értekezletén. Itt arról is táahogy a Nagyságos Fejedelem Parlament előtti szobrának talapzatán levő feliratok egyikéből elhagyták a »Cum Deo--t.,. A hibákat javítsuk ki, de se a történelmünkéit, se a szobrainkat ne kozmetikázzuk...” Iglói Gyula írta a fenti sorokat, és közlésével nem az 50-es évek műalkotásait kívánná bárki is dicsőíteni. Hanem arról van szó, hagv egy műalkotást nem szabad javítgatni, toldozni, foldoz- ni, aszerint, hogy éppen mit kíván meg a napi politika. Ezzel ugyanazt a gyakorlatot folytatnánk, mint amit éppen az 50-es években alkalmaztak előszeretettel, amikor is „kozmetikázták” az alkotásokat, és elhagyták jékoztatta a jelenlévőket, hogy az intézkedéseket a Bányatörvényben biztosított jogkör alapján hozták meg. A megszűnt Salgótarjáni Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség bányahatóságai közül a heves ""legyei bányák és a Nógrádi Szénbányák Vállalat felügyelete kerül Miskolchoz. míg minden máselvű hatáskört ezentúl a Budapesti Bányaműszaki Felügyelőség lát el. A nemcsak területileg, hanem munkájában is jelentősen bővülő feladatokat változatlan létszámmal a Miskolci Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnek kell ellátnia. A szervezett intézkedésekkel egy időben néhány különös bányahatósági, illetékességi szabály is módosult., így például a propán-bután töltőtelepek szakfelügyeletét és bányahatósági hatáskörét a jövőben a területileg illetékes KBF-ek evakoroliák. azokat a motívumokat, amelyek éppen nem vágtak ösz- sze az akkori ideológiával. Azért fontos minderről szólni, mert az 50-es évek, minden torzulásával együtt a magyar nép történelmének része, és nem kiiktatni kéll a tudatunkból, hanem hazugságmentesen értékelni. Ehhez hozzátartozik az is, hogy őrizzük meg — ha lehet, csorbítatlanul — az'ehhez a korszakhoz kapcsolódó művészeti alkotásokat, mert ezek történelmi szempontból ugyanolyan fontosak. mint bármely más korszaké. Nem véletlen, hogy a gyűjtők már felismerték, hogy most kell menteni, ami menthető az 50-es és 60-as évek emlékeiből, s ami egyáltalán megmarad, annak az ára gyorsan felfelé kúszik. Az természetesen más kérdés, hogy egy hamis történelmi tudattal átitatott, tendenciózusan megfogalmazott műalkotás jelképezze-e egy nagyvárosban hazánk legnagyobb költőforradalmárának szellemiségét. Mellesleg úgy tűnik, hogy ez a vita egyelőre elméleti, hiszen a Petőfi tér átalakításának első tervei bár elkészültek, és összehívatott több fórum is a megvalósítás ügyében, de valószínűleg mégsem lesz egyhamar új Petőfi terünk. Már a fórumokon is kitűnt, hogy a térátépítés ötletét nem mindenki támogatja. Például az SZDSZ kifejezetten ellenezte, hogy ebbe a meglehetősen költséges vállalkozásba csak úgy hipp-hopp belefogjon a város. A döntés végül is az volt, hogy jobban elő kell készíteni a térátépítés munkáját. Ez a halasztás azonban alighanem az ötlet hosszú időre való fiókba kerülését jelenti, mert a városnak egyre kevesebb a pénze, és miután az összeg jelentős részének társadalmi adakozásból kellene összegyűlnie. életviszonyaink mai ijesztő tempójú romlása nem sok eséllyel kecsegteti a szervezőket. (kiss) A pesti botrány után A megyei Tszker tartja magát A miskolci kerület felügyeli 9 hevesi és a nógrádi hányásai • A TÉRRE VÁRVA • NEM SZABAD JAVÍTGATNI
