Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

% XXM. ÉVFOLYAM, 3S. SZÁM ÁRA: 3,50 1990. FEBRUÁR 10., SZOMBAT FORINT A MISKOLCIAK NAPILAPJA 1 magyar emigráció Borbándi Gyula Á magyar emigráció életrajza 1945— 1985 című könyvét (Európa Kiadó), és a Püski Kiadó magyarországi újdonságát, A magyar népi mozgalom cí­mű kötetet mutatja be Po- mogáts Béla irodalomtörté­nész a TIT irodalmi szak­osztálya, a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság helyi csoportja és a Megyei Pe­dagógiai Intézet közös ren­dezvényén. hétfőn délután. A Hermán Ottó Múzeum dísztermében három óra­kor kezdődik a program, amelynek vendége Borbándi Gyula és Püski Sándor. A könyvet a helyszínen meg lehet venni, és a szerzővel, illetve a kiadóval dedikál- tatni. A rákos betegségek megelőzésére ajánlják Halasi barna keni/lr Miskolcon sütik • Rozsliszttel, korpával A napokban, a Zöld Párt miskolci csoportjának egyik rendezvényén dr. Farkas Ilona, a Rák ellen az em­berért alapítvány titkára megemlítette a szomorú sta­tisztikát, amely szerint Ma­gyarország a daganatos meg­betegedések számát tekintve, a világranglista első helyé­re került fel Ennek egyik .oka a helytelen táplálkozás. Ha például a köztudottan kedvezőtlen hatású fehér ke­nyér helyett mindennapi ét­rendünkben a barna kenye­ret részesítjük előnyben, már sokat tettünk egészsé­günkért. Most bővül a barna ke­nyerek választéka — tudtuk meg Fülöp Bélától, a kiliá- ni kenyérgyár vezetőjétől. — Kísérletképpen csütör­tökön megkezdtük a halasi barna kenyér gyártását. Teg­napelőtt 120-at, tegnap pedig 250-et szállítottunk a város nagyobb üzleteibe, s az igé­nyek alapján folytatjuk a sütését. Ha a vásárlók meg­kedvelik. akár napi 10—20 mázsát is tudunk gyártani. Az új termék bevezetésére a közvélemény és az orvo­sok egyöntetű igénye kész­tetett bennünket. A gyártás megkezdése előtt felkerestük a megyei kórház orvosait, s ők tanácsukkal megerősítet­ték szándékainkat. A barna kenyér ugyanis elősegíti a bél- és gyomorműködést, a rákos, daganatos betegségek kialakulását pedig hátráltat­ja. Az országos sütőipari ka­talógus .alapján kezdtük meg a halasi kenyér gyártá­sát. Előnye a húszszázalékos rozsldszttartalom, s magas a korpahányad is. A kilencven- dekás kenyeret a szokásos nejloncsomagolás nélkül, 18,50-ért találhatjuk meg a boltokban. Hadd említsem meg, hogy több más, hason­lóan kedvező élettani hatá­sú kenyértípust is forgalom­ba hozunk. Már egy ideje kapható a hetvendekés, bú- zatöretes kenyerünk — igaz, csak hetente kétszer, s kis mennyiségben állítjuk elő —, s a jövő hét végére már fo­gyasztható lesz a rozsliszttel készített Erzsébet kenyér is, N. Zs. A miskolci térségben Hét aszályos év Bokrosodik a búza ■ Metszenek a gyümölcsösben Ügyesebb lett a kisiparos drótszövügépe Pénxi ke az egyetemnek A műszaki egyetemi okta­tás rendkívül eszközigényes, az erre való anyagiakat csak részben fedezi a költségve­tési támogatás. Az oktatói te­vékenység mellett ezért szin­te létérdeke a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem­nek, hogy vállalatok megbí­zására különféle felkérésnek tegyen eleget. Ennek ered­ményeként új tudományos sikerek és magas színvonalú műszaki alkotások szület­nek, amelyek egyben pénzt is hoznak az egyetemnek. Az efféle bevételekből vásárol­nak szerszámokat, gépeket, vagy éppen a meglévő esz­közök karbantartására for­dítják egy részét. Az ipari kapcsolatok rend­kívül fontosak az egyetem számára. Olyannyira, hogy <az intézmény a saját vállal­kozói irodáján keresztül központilag is menedzseli a tanszékek szakmai tevékeny­ségét. Tulajdonképpen ezál­tal válik élővé, az aktuális műszaki problémák iránt fo­gékonnyá a hallgatóság is, hiszen egy-egy téma vezetői a diákok munkáját is igény­be veszik a kutatási, tejlesz- tési megoldások keresésekor. A gépelemek tanszéke pél­dául az 1949-es alapítása óta körülbelül 400 különféle megbízásnak tett eleget. Szakterületünk eredményei­ig különféle konferenciá­kon, vagy szakirodalmi fo­lyóiratokban, cikkekben ad­nak számot. Ilyen volt pél­dául a dr. Terplán Zénó professzor által szerkesztett Fogaskerék—Bolygóművek című könyv is. A tanszék ugyanakkor számottevő gép­tervező munkát is folytat, s számos tervből született gép, például többek között a Di­ósgyőri Gépgyár munkatár­saival együttműködve. Je­lenleg pedig az ország ellen­tétes végein folytatnak ipari megbízással kapcsolatos tár­gyalásokat Fancsali József és Tóth Ottó adjunktusok. A tanszék nevéből adódóan természetesen az egyes gép­elemekre vonatkozóan is vé­geznek kutató-fejlesztő tevé­kenységet. így például a fo­gaskerekekre specializálta munkáját dr. Kamódi Lász­ló és dr. Szente József, a tanszék másik két adjunk­tusa. Legjelentősebb szakmai sikereik között tartják szá­mon — hiszen eddig még megoldatlan műszaki prob­lémán sikerült úrrá lenni —, amikor az árvízvédelmi ha­jót, vagy a lendítőkerekes járműhajtóműt, vagy az egyetem ásványelőkészítésta- ni tanszéke megbízásából terveztek vízsugárszivattyút Ezek közül valamennyi ku- riózumszámba ment, jhiszen nem skatulyázhatok be a szokványos gépészfeladatok közé. A gépelemek tanszékére befutott munkák zömét a korábbi hallgatók, illetve az előző sikeres megbízásaik hozzák. Egy kivétel erre is akad, ami egyben újdonság­számba is ment; az alsózsol- cai Hajdú Imre drótszövő kisiparossal kialakult kap­csolatuk. Közös erővel egy új gépet konstruáltak, ám már a tervezés és a gyártás során újabbnál úiabb ötlete­ket adtak egymásnak, ame­lyek már csak egy követke­ző, még modernebb gépen hasznosíthatók. Dr. Döbröczöni Ádám do­cens, a műszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár erről a kap­csolatról úgy vélekedik, hogy a kisebb termelőegysé­gek hasonlóan gyors válto­zásai magukban hordozzák a lehetőséget a termelés élénkülésére. Bár a műszaki karok számos tanszékének van kapcsolata az országos kutatási főirányok projekt­jeihez, illetve nagyvállala­tokhoz, de elképzelhető, hogy a hallgatók — a maj­dani mérnökök — kisebb vállalkozásokhoz kerülnek, így mindenképpen hasznos számukra, ha tapasztalato­kat szereznek a kisüzemek hatékonyságára, rugalmassá­gára vonatkozóan, s ezek életképességét is segítik az innovációs folyamatban. (oláh) Míg a korábbi években télen átlagosan 110—120 milliméter csapadék hullott országosan, addig az idén ennek csak a felét mérték. Különösen a Mosonmagyar­óvár—Budapest—Nyíregyhá­za vonaltól északra tartal­maz kevés vizet a talaj. Miskolc térségében pedig az elmúlt hét évben összesen 872 milliméter csapadék- hiány gyűlt össze. Az 1983 óta mért adatok azt mutatják, hogy a száraz éveken belül száraz évsza­kok is nyomon követhetők. Eszerint a tavaszok az átla­gosnál csapadékosabbak, a nyarak, az őszök és a telek szárazabbak.' A talaj vízház­tartásának megbomlásához hozzájárul a hőmérséklet alakulása is; így például 1983-ban, ’84-ben, de ’86­ban, ’87-ben és ’88-ban is melegebbek voltak a nya­rak. Ennek következtében a víztározók Lázbércen. Gele- ien és Mezőkövesden több éve nem töltődtek fel. a kavicsbányatavak vízszintje 1,5—2 méterrel alacsonyabb a sokévi átlagnál. Mindezek hatása jól érzékelhető és mérhető a felszíni befolyá­sokban, a felszínközeli és a karsztvíz-készletek alakulá­Február 13-tól, keddtől munkanapokon a lakbértá­mogatási ügyek intézése ér­dekében Miskolc Város Ta­nácsa szociálpolitikai ügy­félszolgálati irodát létesít Miskolcon, a Hunyadi u. 6. szám alatt, a földszinten. Az állampolgároknak ügyeik in­sában. Jelenleg térségünk­ben még megfelelőek a talaj felső 50 centiméterében lévő vízkészletek, mélyebben azonban, 50—150 centiméter között nagy a vízhiány,. je­lenleg 80—90 milliméter. A városkörnyéki mezőgaz­dasági nagyüzemek az aszá­lyos esztendőik ellenére is viszonylag jó terméshoza­mokat értek el. Ez elsősor­ban a szakemberek munká­ját dicséri, akik szerint a tavaly ősszel elvetett kalá­szos még jól tűri a száraz­ságot. A felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet 1159, a harsányi Petőfi Tsz 636, a bocsi Haladás Tsz 1029 hek­táros őszibúzája vegyes ké­pet mutat. A tőállomány ál­talában megfelelő, a kikelt búza már bokrosodik. Külö­nösen a tavaly őszön leg­korábbi vetéstáblákon erő­södött meg a növény. A szakemberek azonban ag­gódnak is a hirtelen hideg­re fordult időjárás miatt, mivel a fagyossá vált talaj­ban elszakadhatnak a fiatal gyökerek. A szokottnál nagyobb me­leg hatására megindult a fák rügyfakadása. Az enyhe időjárás egyelőre kedvez a gyümölcsültetvények dolgo­zóinak. A Nagymiskolci Ál­tézéséhez magukkal kell hozniuk — a MIK értesíté­se alapján — kérelmüket, a lakbérre vonatkozó közlésü­ket. a személyi igazolvá­nyukat. és rokkantak ese­tében a rokkantságot igazo­ló okmányt. látni Gazdaság 213 hektáros alma-, körte- és cseresznye­ültetvényén, és a felsőzsol­cai tsz több, mint 100 hek­táros gyümölcsöskertjében már metszik a fákat. i Plakátok és pártok 1 ‘címmel fotókkal il­lusztrált jegyzetet kö- i zöltünk tegnap arról, hogy a választási csa- j tározások során jó né. hány párt, fittyet i hányva a Választási 1 etikai kódexnek, olyan helyekre ragasztja ki i plakátjait, ahová ti­los lenne. Hogy hol i hirdethetik magukat? Bármily semmitmon- i dónak tűnik is a vá­lasz, mégis így van: i ahol szabad. Ahol az 1 épület (falfelület) tu­lajdonosa, kezelője en- ■ gedélyezi. Mint példá- J ul — erről tájékozta- i tott minket dr. Kör- | nyey Lászlóné — a 11. i Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár eseté- i ben. A pártok idejé- i ben megkapták a J könyvtár értesítését i arról, hogy készséggel ! — és ingyen — állnak i rendelkezésükre prog­ramjaik propagálásá- i bán. Ezt az ajánlatot most lapunkon keresz- i tül is megismétlik, 1 már csak azért is, mert még van „sza­bad kapacitásuk”, a | lehetőséggel csak ke­vés párt élt eddig. Aki lakbértámogatást kér... • • Ügyfélszolgálati iroda

Next

/
Thumbnails
Contents