Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

Kevesebb erőmű is elég

A vállalatok enyhíthetnének az eners,ias,ondokon

Az encrsria egyre drágább kincs a világban. Hazánkban is igencsak spórolni kellene vele. hiszen termékeink meglehetősen nagy energiaráfordítással készülnek. Á racionális energia- gazdálkodás tehát közös érdek. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület miskolci területi szervezete e héten éppen e témakörben. Energiagazdálkodás és elektroni- záció címmel szervezett rendezvényt. Az előadássorozatot az tette időszerűvé, hogy köztudottan vita folyik a szakemberek körében:

mennyi és milyen erőművet kell építeni, s melyek a fogyasztóknál végrehajtandó, a villamosenergia-termclés és -fogyasztás egyensúlyát befolyásolni képes racionális intézkedések?

Az összejövetel közvetlen gyakorlati célja tehát az volt, hogy a vállalati vezető szakemberek figyelmét ráirányítsa ezekre a kérdésekre, másfelől pedig választ. adjanak arra. hogy ^az iparvállalatok milyen módon járulhatnak hozzá — a vállalati érdekek figyelembevétele mellett — a várható országos villamos- anergia-ellátási gondok enyhítéséhez. A villamosenergia- termelő vállalatok és fogyasztók érdekeit elkerülhetetlenül összhangba kell hozni a fogyasztói igények befolyásolása, illetve a racionalizálási intézkedéseik által, hogy ne kelljen az indokoltnál nagyobb összegeket erőműépítésre beruházni.

Az energetikai szakemberek rámutatnak, hogy a vállalatok üzemi hálózataiban meglevő mérőberendezések alkalmatlanok a korszerű villamosenergia- és teljesítménygazdálkodás megvalósítására. Az előadáson elhangzottakból kiderült, hegy a vállalatoknál az energiagazdálkodásból származó jelentős gazdasági eredmény jöhetne létre, ha a villamos- energia-mérésitechnikai rendszerüket fejlesztenék, termelésüket célszerűbben módosítanák és energiatakarékos technológiákat vezetnének be. Célszerűnek látják a számítógépes adaltfeldolgozó és termelésirányító rendszerek üzembe helyezését — amelyek már ilyen feltételek mellett is gazdaságosak lehetnek — ez lehetővé tenné, hegy optimális mennyiségű energiát használjanak fel. Az előadók elmondták azt is. hogy már rendelkezésre állnak mindazok a háttéripari termékek amelyek az energiatakarékosságot, a gazdaságosságot szolgálják, tehát ezeken nem múlik, hogy a nagyvállalatok hozzájáruljanak az energia- ellátási gondok enyhítéséhez.

A Független Kisgazdapárt helyi programjából és jelöltjeiről

I löld ne maradjon műveletlen

Gazdatanfolyamok fiataloknak * Elérhetőbb áron, jobb élelmiszert

Folytatva a választásokon induló pártok sorát, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt helyi, elsősorban miskolci programját vázoljuk fel. A Független Kisgazdapárt olyan történelmi, nemzeti párt. amelynek nagy hagyományai vannak a magyar parasztság, a polgárság körében is. Már most országosan 43 000 tagot tartanak nyilván és Borsod megyében az eddigi nyilvántartások alapján 1800- an leptek a párt soraiba. Természetesen még mindig elsősorban a falvak lakossága érdeklődik — éppen a történelmi folytonosság alapján — a kisgazdák törekvései iránt. Maguk a szervezők is úgy vélik, hogy kezd megélénkülni a falvak politikai élete. Az 1930-ban alakult párt mindig is a falusi és városi kispolgárság érdekeit kívánta érvényesíteni.

Miskolcon, a Széchenyi úti irodájukban már eddig fe nagyon sok; érdeklődő megfordult. Itt kértük fel cir. Iván Gézát, a Független Kisgazdapárt országos alelnö- két, a miskolci szervezet tanácsosát, hogy emeljen ki néhány lényeges gondolatot abból a programból, amelyet Miskolcon és környékén szeretnének megvalósítani.

— Igen lényeges a párt helyi programja szempontjából is, hogy most folyik az új földtörvény előkészítése, amelynek az a célja, hogy a parasztoktól elvett föld tulajdonjogát nekik, illetve törvényes örököseiknek — amennyiben ezt igénylik — visszaadják. Az 1947 nyarán befejeződött földosztás időpontjának megfelelő tulajdonlási állapothoz kell visz- szatérni jogilag. Nem lehet kizáró ok az időközben bekövetkezett esetleges „megváltás” sem. A Kisgazda- párt bárom trúajdonformát

Miskolcon indulnak

Az idén folytatódik a belváros, nevezetesen a város

főutcáján lévő épületek felújítása. Szemet gyönyörködtető látványt nyújt a már elkészült Széchenyi út 4. sz. épület, földszinti üzleteivel, színezésével, emeleti lakásaival.

Még védőháló takarja a szomszédságában lévő 10-es számú épületet, az Állami Biztosító székházát, amely mögött a 2. számú építésvezetőség dolgozói tevékenykednek. Munkájuk nyomán valósággal újjáalakul az épület, megszűnnek a tűzfalai.

E két épület között is dolgoznak a Miskolci Építőipari Vállalat 2-es építésvezetőségének dolgozói, hogy újjávarázsolják a 8-as számú épületet.

A kivitelezőknek ez komoly feladatot jelentett. Lenkev Endre építésvezető irányításával ugyanis szinte vissza kellett bontani az épületet, és teljesen fel kell újítani a házat. Az egyemeletes épület alapjait meg kellett erősíteni. szerkezeti falait vasbetonköpennyel körülvenni. „Elértek” a födémek is, ezeket is ki kellett cserélni. S míg az új vasbetonszerkezet megszilárdult, állt a munka, mert a beton kötésére várni kellett. Közben kicserélték a födémet, s

most már az utcán járók is láthatják, hogy napról napra alakul az épület. Már szinte kész az első emeleti rész. amelynek tetőterét is

beépítik maid.

Ez látszik a főutcáról. De munkálkodnak az udvari

rész helyreállításán, illetve átépítésén s. Az udvari

szárnyépület emeletráépítése elkészült, itt is tetőtérijeépí- tést alkalmaznak.

Ha az átépítés befejeződik. a földszinten itt is üzlethelyiségek kapnak helyet, míg az emeleti részen lakások lesznek.

Rajkai Zsolt

(B.-A.-Z. megye, l-es számú választókerület, Miskolc város.)

1940-ben Sajószentpóteren született értelmiségi szülőktől. Elvégezte a hidrológus- mérnöki egyetemet és a mezőgazdasági vízügyi szakban tervezőmérnöki beosztásban dolgozik ma is. Algériában olyan kiváló munkát végzett, hogy — személyéhez ragaszkodva —, az ottani agrárhidrológiai munkák vezetésére másodízben is kikérték a magas szervektől. Vezette a bodrogközi és más vidéki meliorációs munkákat. Apja pártunknak régi harcosa volt, ő maga 1956-ban kereste meg pártunkat, majd a mozgalmunk újraéledésekor 1988-ban aktív pártmunkába fogott, és mint ilyen a Független Kisgazdapárt megyei titkára lett.

Gonda Gyula

(B.-A.-Z. megye. 2-es számú választókerület, Miskolc város.)

Negyvenöt éves mezőgazdasági technikus, miskolci lakos. Általános iskoláit a Palóczy utcai iskolában végezte. A mezőgazdasághoz való vonzódása terelte a Putnoki Mezőgazdasági Technikumba. majd elvégezte Pécelen az ottan' felsőfokú Baromfi tenyésztési Technikumot.

Ezután országunk területén több helyen működött szakmájában. Apja gyári munkás volt. Jelenleg kisvállalkozó. A Független Kisgazda-. 1

Földmunkás- és Polgári Párt tagja 1989 márcdusáitói, előtte soha más pártinak tagja nem IPQtt.

Barkóczy Tamás

(B.-A.-Z. megye, 3-as számú választókerület, Miskolc város.)

Agráregyetemi hallgató, 25 éves, az első között csatlakozott a nemzet igazi pártjához. Tavaly októberben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt ifjúsági szervezete, a Független Ifjúság országos főtitkárává választotta.

nak tarája a vassaalérést a vallásos efetfielfogáshoc- Küzd ő is az állalmi tüLaüdon hazaellenes, áron aluli kiárusítása ellen.

De. Iván Géza

(B.-A.-Z. megye, 4-es számú választókerület, 'Miskolc város.)

1931-ben szegődött Bajcsy- Zsilinszky Endréhez, mint hetedikes gimnazista, majd 1934-ben nemzeti hősünk pártjának a beolvadásaikor ő is a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

A reményvesztett ifjúság megújhodásáért harqol. A kisemmizett parasztság és a nehéz jövő előtt álló ipari munkásság érdekében fejti ki ifjúi munkáját. Fontostagja lett. Azóta töretlenül pártunk tagja, és jelenleg országos elnökeinek egyike. 1930-as években a választási harcokban is részt vett, mint pártunk Márciusi Ifjak Körének titkára. A politikai magatartása miatt a katonaságnál is mellőzésben, büntetésben volt része.

Nyelvtudása folytán a diósgyőri vasgyárba került, előtte kubikos is volt, valamint a párt miskolci vezetője, dr. Rácz Gábor mellett írnok és ügyvédbojtár.

Jogi disszertációját a sztálinista korszak elején nyújtotta be és v^dte meg, „A totalitáriánus államformáról” címmel.

Szikszón kisgazdapárti rendőrkapitány volt — több volt iskolatársa mellett —. nehéz politikai harcokat vívott. Az LKM-ből ment nyugdíjba. Kulturális téren is sokat dolgozott. (Vasgyári Munkás Irodalmi Kör, Lévay József Kör stb.) Történész: a késő avarkor kutatói a.

ismer el: a magántulajdont, a közösségi és az állami tulajdont. A falusi, városi közösségek váljanak gazdájává a falut, a várost övező határnak. Ha igazi tulajdonos gazdákká válnak, akkor hamarosan annak lehetünk majd tanúi, hogy megváltozik az eddigi, meglehetősen lehangoló képe Miskolcnak és környékének, valamint megyénk sorvadó falvainak. Mi nem általános földosztást akarunk, hanem vagy társasági részvényesi, vagy egyéni tulajdont. Szó sincs a tsz-ek feloszlatásáról, ezt a rágalmat ellenfeleink terjesztik. A jó tsz, miből a falu is profitál, természetesen megmarad: hozzá sem nyúlunk. Legfontosabb nemzeti vagyonunk a föld. Ezért el kell ismerni, hogy a föld termelőeszköz, a föld értékének az alapja az aranykorona. A föld éppen ezért nem maradhat megművéletlenül. Azt támogatjuk, hogy mindenütt találjanak olyan formát, amely módot ad arra, hogy a tulajdonosok esetleges munkaképtelensége esetén akár bérbeadással is, de megműveljék a földet. Az átalakulás biztosítása érdekében a faluközösségek nemzeti bizottságokat fognak felállítani, amelyek a leghivatottabb szervezetek lehetnek az agrárátalakulás megvalósításában. Segítenék a falusi önkormányzatok és a közigazgatás kialakulását és működését is. Ehhez kapcsolódna egy új, korszerű gazdabankrendszer kialakítása, amely nem a termékeket, hanem a termelőket támogatná. Mindennek hatása lesz a városban élő lakosság életkörülményeire is, hiszen a kisgazdapárt mindent megtesz azért, hogy elfogadható áron kerüljenek az élelmiszerek a városi lakosság asztalára. Igaz, hogy ez csak csepp a tengerben, de a Búza téren olyan piacot alakítunk ki, ahol a közvetítő lánckereskedelem kizárásával, lényegesen olcsóbban kínáljuk a kistermelők portékáit. Itt jutnak sze- nephez a Hangya szövetkezetek is. Miskolcon ezeknek a szövetkezeteknek teljes hálózatát fogjuk kiépíteni, s egyik fontos célkitűzésünk a felvásárlási árak rendezése, amelynek közvetlen hatása van a városi lakosság élet- színvonalára.

— Ösztönözni kívánjuk, hogy az ipari szerkezetátalakítás következtében munka- nélkülivé vált emberek kezdjenek földművelésbe, mert erre a Kisgazdapárt lehetőséget lát Miskolcon és közvetlen környezetében. Természetesen ehhez minden kedvezményt meg kell adni, mert a mostaninál lényegesen jobb hitelfeltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy valaki kedvet kapjon a földműveléshez és amit megtermelt, azt jó áron értékesíthesse. A nyereséget pedig teljes egészében ne vihesse el az adó. Ehhez kapcsolódva alakította ki programját megyénkben is a Kiskazdapárt ifjú«sági g7prrP7co

Ifjúság, amelynek Borsodban már 500 tagja van. Öb szorgalmazták, hogy tartsunk Kalászos gazdatanfolyamokat. Ehhez már most nagy segítséget kaptunk, többek között az Osztrák Néppárt és a nyugatnémet kereszténypárt ifjúsági szervezetétől, akik előadókat küldenek hozzánk azért, hogy megismerhessük a korszerű agrárkultúrát. Barkóczy Tamás, aki az egyik képviselőjelöltünk, a Független If-í júság országos főtitkára is.' Ö maga is azt szorgalmazza, hogy a fiatalok ismerjék meg a modem földművelés módszereit, mert ezzel nemcsak ismereteiket gazdagíthatják, hanem egy magasszintű kultúra iránti igényt is birtokolhatnak.

— Egyik fontos célkitűzésünk a szomszédos szlovákiai nemzetiségekkel való kapcsolat megújítása, hiszen gondolataink, elképzeléseink sok tekintetben hasonlíta-; nak, mert a földművelő emberek soha nem voltak el-- lenségei egymásnak. A Kisgazdapárt mindent megtesa azért, hogy a városi lakosság köréből, egyre többen vegyenek részt jogi és köz- igazgatási tanfolyamokon; hogy a létrehozandó önkora mányzatokban tudatosabban képviselhessék a lakosság érdekeit. Űj szellemet, új arculatot szeretnénk adni avá^j ros és Miskolc környéke kirfJ turális életének, hogy ezen a téren is többet kaphass«» a gazdaság. Fejleszteni kell az idegenforgalmat, de nemcsak úgy, hogy hangzatos elképzeléseket, terveket szónokolunk, mert eközben tönkremegy minden, ami pedig milliós károkat okozhat ennek a városnak; olyan páratlan természeti kincsekkel rendelkezünk, amit ki kell használni, és erre — hogy a mai európai igényeknek megfeleljen — költeni; áldozni kell. Az ebből befolyt bevételeket viszont a város kezében kell megtar- tafti, természetesen megfelelő adózás után. hogy azokkal az elöljáróságok szabadon rendelkezhessenek.

Gyors, igazságos és az egész gazdaságra kiterjedő repri- vatizálást kell végrehajtani, úgy. hogy az állami egységeket a jelenlegi könyvértékén a dolgozók kezébe kell adni. Az átadás azonban a Kisgazdapárt nemzeti újjászületés: programja szerint nem a teljes vagyont, hanem annak 76 százalékát érintené. A maradék 24 százalék az államé. Ezzel belátása szerint járhat el, megtarthatja osztalékbevétel céljából. vagy piaci áron értéJ kesítheti.

— A társadalmi átalakítás fontos kérdése az oktatásügy fejlesztése. Éppen ezért támogatja a Független Kisgazdapárt Miskolcon a bölcsészegyetem létrehozását. Általában úgy vélekedünk, hogy a nevelés szellemét az európai humanizmus, a hazafias érzés és a teljeskörű gondolat-, szólás- és vallásszabadság határozza meg.