Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

Pöröl a lakosság * Veszélyben véde'em • Katasztrófák árnyékában A katasztrófa- és veszély- helyzetek elhárításáról, a tűzoltóság feladatainak vál­tozásáról, a megyei tűzvé­delem helyzetéről ígért tá­jékoztatót a napokban a Borsodi Tűzoltóparancsnok­ság. A témák alapján érde­kesnek ígérkező beszámoló­jukra várták volna a helyi pártok képviselőit is, de a meghirdetett időpontban vé­gül is senki sem jött el. *>e- dig eddig jól titkolt, évek­kel ezelőtt még pánikkel­tésnek minősülő adatokról és körülményekről hallhat­tak volna ... így most csak mi kaptunk részletes tájé­koztatást a tűzoltók égető gondjairól. Kezdjük rögtön a gépko­csiparkjuknál: a kívülálló számára szinte hihetetlenül hat, hogy Borsodban még 70 tűzoltóautó sincs. Összesen 23 fecskendős és 44 egyéb, különlegesnek számító, pél­dául létrás, vagy porral oltó gépkocsijuk van. Ezek leg­többjét legalább 15 éve in­dították útnak először, a maximális sebességük 80, de autóik zöme inkább csak 70-nel tud igyekezni — hal­lottuk dr. Radványi Lász\ó őrnagytól, megyei tűzoltó- parancsnoktól. Tűzesetekből pedig egyre több van, az elmúlt évtizedben kétezren sérültek meg. és csak tavaly 16-an vesztették életüket. Előfordul, hogy egy-égy hét­végén, amikor a kiskert­tulajdonosok előszeretettel égetik a száraz füvet, 40—50 ilyen esethez riasztják a szakembereket. Miközben pedig szinte egyszerre, a város különböző dombjain a gazt próbálják oltani, Miskolc szinte védelem nél­kül marad — hallottuk. • MIRE IDEÉRNEK Ha minden egység dolgozik, általános szabály szerint a környező parancsnokságok­ról rendelnek be autókat Miskolcra. Kazincbarcikáról, vagy Leninvárosból indul­nak. de amíg ide érnek ... Más esetekben pedig az el­hagyott várostól távol eső környékekre csak jó fél órá­val a riasztó telefon után tudnak kiérni. Például, ha Jósvafő környékén csapnak föl a lángok, a barcikai egységek vonulnak ki. Az addig jócskán terjedő tűz eloltására pedig percek alatt elhasználják a gépkocsijaik­kal vitt 800—2000 liter vi­zet, és a lángokat még min­dig nem sikerült megfékez­ni... A víz pótlása pedig azokban a térségekben nem négy könnyen, tűzcsap a közelben sincs. Ilyenkor pe­dig a lakosság pöröl a tűz­oltókkal, hogy víz nélkül jöttek. Pedig mennének ők nagyobb tartályokkal is — ha lennének. Több önkéntes tűzoltó kellene, hogy leg­alább a tűz terjedését tud­nák megakadályozni kiérke­zésükig ... A katasztrófa-helyzetekre megyénkben különösen oda kell figyelni, hiszen térsé­günk vegyipari gyáraiban százezer tonnányi anyag ké­szül, és indul útnak évente. Mostanában pedig, amikor a közlekedési morálunkra csak panaszkodni lehet, a tar­tálykocsik sincsenek bizton­ságban. Csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy eddig nem történt na­gyobb baj — vélik a tűz­oltók. azt is hozzátéve azon­nal. hogy nem vár juk meg a figyelmeztető katasztrófát Mindenképpen szükség len­ne egy katasztrófa-elhárító szakember gárdára, akik pontos mérőműszereikkel, «peciális szerkezeteikkel, vé­A MISKOLCIAK NAPILAPJA Hat busz indul útnak ma, hogy ruhát, könyveket, író­szereket, iskolai kellékeket vigyen Magyarországról a Komániában működő gyer­mekotthonoknak, árvaházak- nak. Az akciót a magyar- országi gyermekvárosok szer­vezték a Miskolci Gyermek- város indítványára. Miután az ötlet és a megvalósítás a miskolciak érdeme, ezért dr. Dobos Lászlótól, a Miskolci Gyermekváros igazgatójától kaptunk bővebb információi az akcióról. Dr. Dobos László elmond­ta, hogy a nevelőotthonok­ban dolgozók és a gyerekek dőruháikkal teljes bizton­ságban és gyorsan tudnának dolgozni. @ MÁSODÁLLÁSTÓL FÁRADTAN Persze, egy ilyen brigád alakításához némi alaptőke és jól képzett szakemberek is szükségeltetnek. Csakhogy mostanában a legtöbben csupán gyerekfejjel kíván­koznak tűzoltónak: amikor pályakezdőként meghallják, hogy mennyi kerül hónap elején a borítékba, inkább más állás után néznek. Mert — magyarázzák a tűz­oltók — a hivatalos bérek kalkulálásakor sokan azzal számolnak, hogy a tűzoltók 24—48 órás műszakban dol­goznak. Vagyis 24 órát fo­lyamatosan, ügyeletben töl­tenek, a következő két nap­juk viszont szabad. Vagyis ebben a 48 órában bárki bármilyen mellékállást ta­lálhat magának. De így — másodállástól megfáradt tűzoltók kezdik a műszakot — panaszolják a szakembe­rek. Alacsony fizetésüket sokan arra hivatkozva sem keveslik, hogy a tűzoltók nagy része ügyelet alatt órákon át nem dolgozik. Csakhogy, amikor riasztják őket. ezt a pihenést bőven ledolgozzák. Bizonyára ke­vesen akadnak, akik vállal­nák, hogy egy égő épületből kihozzanak néhány felhe- vült, talán azonnal robbanó gázpalackot... S ezért kü­lön jutalmat alíg-alig kap­nak. Bérükben a többlet - munka, és a folyamatos kockázatvállalás nem jele­nik meg. De ez nem pa­rancsnokainkon múlik — hallottuk. A tűzoltóság hi­vatalosan a Belügyminiszté­riumhoz tartozik, s a rend­őrség mellett kicsit mosto­hagyereknek érzik magukat. • SZÁZALÉKOT KAPHATNÁNAK Ezeket a tűzoltópanaszo­kat éveken át nem volt ta­nácsos a nyilvánosság előtt felemlegetni, mondván: nem kell pánikot kelteni. Csak­hogy a szakemberek úgy vélik, hogy a lakosságnak tisztában kell lennie a jelen­legi tűzbiztonsági helyzettel, és azzal, hogy így értékeiket jobban kell óvniuk. Talán megoldást jelenthetne a tűz­oltók számára, ha a nagyobb intézmények tervezésekor adott tűzvédelmi szaktaná­csaikért hivatalosan is pénzt kérhetnének, vagy ha a biz­tosító nemcsak a tűz káro­sultjainak fizetne, hanem a megmentett értékek arányá­ban 1—2 százalékot a tűzol­tóság kapna. Az így befolyt összegekből aztán maguk gazdálkodva, felújíthatnák gépkocsiparkjukat, tűzoltó­szereiket ... Megyei tájékoz­tatójukon egyebek mellett ehhez szerették volna kérni Akit nem írlak össze A Központi Statisztikai Hi­vatal tájékoztatása szerint a terveknek megfelelően feb­ruár 3-án lényegében befe­jeződött a népszámlálás az ország legtöbb településén. Budapesten és néhány vidé­ki nagyvárosban azonban a számlálóbiztosok minden igyekezete ellenére többen kimaradtak az összeírásból. A KSH arra kéri azokat az állampolgárokat,, akiket ed­dig a számlálóbiztosok nem kerestek fel, hogy 1990. feb­ruár 20-ig jelentkezzenek a lakóhelyük szerint illetékes városi, községi, illetve kerü­leti tanácsnál, ahol kitöltik népszámlálási kérdőívüket. Az összeírás befejezése után a népszámlálás mun­kálatainak kevésbé látvá­nyos szakasza kezdődik: a kérdőívek összesítése, az adatok feldolgozása. A nép- számlálás előzetes adatait a KSH előreláthatóan márci­usban hozza majd nyilvá­nosságra. a pártok segítségét, támoga­tását. Azt várták volna tő­lük, hogy ismertessék meg tagjaikat, a lakosságot, a je­len körülményekkel és a megválasztandó képviselők emeljék majd fel szavukat az áldatlan helyzet ellen a parlamenti ülésszakon is ... (fázold) A csomagolásra most még inkább ügyelnek, hisz a kiszakadt zacskó, a gyűrött doboz árt a hűtöipar hírnevének. Mirelitek új köntösben Drágább lett a krokett és a tészta A vevő a szemével is vásárol XXH. ÉVFOLYAM, 33. SZ*M ÁRA? 3,50 1990. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK FORINT Hat buszra való seoítséo A romániai gyermekotthonoknak Minden háziasszony meg­gondolja ma már, hogy vá­sárolja-e az olcsónak sem­miképpen sem mondható gyorsfagyasztott készételeket. Pedig nemrégiben még úgy hirdették ezeket a terméke­ket, hogy felhasználásukkal időt és pénzt takaríthatunk meg. Február 5-től újra töb­bet kell fizetni a mirelit­árukért, az áremelés hullá­ma elérte a mélyhűtött ha­sábburgonyát, a szilvásgoni- bócot meg a levelestésztát is. Mit tesz ebben a helyzet­ben a Miskolci Hűtőipari Vállalat? Hogyan igyekszik megtartani már most is szű­kös vevőkörét? — kérdez­tük Orosz István igazgató­tól. — Legalább 25 százalékos áremelést kellett volna vég­rehajtanunk ahhoz, hogy mindent a vevőre áthárítva, nagyobb nyereséget érjünk el. Arra törekedtünk, hogy ne minden terméknél növel­jük az árakat, hanem meg­osszuk azt. Így például a 400 grammos — a vevők körében ma is kedvelt — ha­sábburgonya esetében csak 10,8 százalékos az emelés mértéke, ami annyit jelent, hogy egy forint húsz fillér­rel nőtt a mélyhűtött bur- ' gonya ára. Sajnos, az ugyan­csak keresett burgonyakro­kett árát már 37 százalék­kal kellett emelnünk, így most 18,80 helyett 25,80-ba kerül. A háziasszonyokat leginkább érinti, hogy a mélyhűtött levelestésztát, amelyet egyébként a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat­tal gyártatunk, 52 százalék­kal emeltük, így ennek ára most 30,90 helyett 47,10 lett. Drágultak ugyanis az alap­anyagok,. például a liszt és a cukor. A gyümölcsöket, zöldségféléket az eddiginél szebb, vonzóbb csomagolás­ban fogjuk forgalmazni. El fkell fogadnunk -azt a keres­kedelmi alapigazságot — külföldi partnereink taná­csára is —, hogy a vevő el­sősorban „a szemével” vá­sárol. A málna, a szeder és a brokkoli egyébként jó ex­portcikkünk, és a svéd. az NSZK, a holland, az oszt­rák, vagy a görög piacokon csak a szépen csomagolt, kiváló minőségű terméket fogadják szívesen. Nem sze­retnénk a hazai piacról sem kiszorulni, éppen ezért kelt a miskolci hűtőháznak ki­alakítania saját vállalati ar­culatát, azért, hogy a vevők: keressék a mi termékein­ket, még akkor is, ha töb­be kerül. . V. Zs. j jjc A Miskolci Hűtőipari Vállalatnál három műszakban ké­szül most a burgonyakrokett, hogy nyáron, a gyümölcsfel­dolgozási szezonban ebből a közkedvelt termékből elegendő legyen raktáron. (Herényi László felvétele) Eddig miért titkolták? r gyűjtötték össze azokat az adományokat, amelyek meg­töltik a hat buszt és ame­lyeket Kolozsvárra, vala­mint öt más településen lé­vő gyermekotthonokba jut­tatnak el. Biztos informá­cióik vannak arról a mis­kolciaknak, hogy az ezekben a gyermekotthonokban lévő magyar és román gyerekek fáznak, éheznek. Nincs meg az elemi feltétele sem an­nak, hogy normális módon éljenek, tanuljanak. Ezért szervezték a segélyakciót, amely azonban nem merül ki az adományozásban. Ma­gukkal visznek egy felhí­vást, amely azt tartalmaz­za, hogy épüljön ki állandó kapcsolat a magyar és a ro­mániai nevelőotthonok kö­zött. Szeretnének Magyaror­szágon rendszeresen vendé­gül látni a romániai gyer­mekotthonokban dolgozó ne­velőket, s ott élő gyereke­ket. Ennek nemcsak a köz­vetlen segítségnyújtás a cél­ja. hanem az is, hogy szak­mailag erősítsék a határon túli otthonok munkáját. Er­re legalább annyira szükség van, mint a ruhára, könyv­re, mert a tárgyi körülmé­nyeiknél talán csak a szak mai feltételeik rosszabbak. (k—ó)

Next

/
Thumbnails
Contents