Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

Még van üres adatlap Megszámláiiattunk Miskolcon is Újra reménykedhetünk Feltámad-e az Esztramos? Mi lesz a számlálóbiztosok A valójában január 2-án kezdődött népszámlálás feb­ruár 3-án hivatalosan befe­jeződött. Mi a helyzet Mis­kolcon, sikcriilt-e az utolsó adatlapot is kitöltetni vagy kitölteni a számlálóbiztosok­nak? — kérdeztük dr. László Zoltántól, a Miskolc Megyei Városi Tanácsi Hivatal el­nökhelyettesétől, a népszám­lálás városi felelősétől. — Kevés híján túl va­gyunk a feladatokon, csak­nem 100 körzetből befutot­tak a területfelelősök által átnézett adatlapok, a többi területen még dolgoznak rajtuk. A számlálóbiztosok­nak február 3. és 13.. között kell leadniuk a kitöltött íve­ket, s 20-ig van még lehető­ség rá. hogy ott, ahol több kísérlet után sem sikerült az adatokat megszerezni, még pótolják a hiányt. — A számlálóbiztosok munkája tehát nem feje­ződik be? — Akinél még van üres adatlap, annál nem. Igaz. ilyen esetben a szomszédok segítségét ' is kérték, s van, ahol a postaládát vették igénybe a közvetítéshez. Hogy mihamarabb lezárhas­suk az akciót, most azoknak a segítségét kell kérni, akik valamilyen oknál fogva ki­maradtak az adatfelvételből. Akiket tehát többszöri kere­sés után sem találtak ott­hon a számlálóbiztosok, s így nem vettek részt az ösz- szeirásban, ha a postaládá­ban találták, vagy találják meg az adatlapot, kitöltve juttassák el hivatalunk né- pességnyilvántartó csoport­jához: a Petőfi u. 39. szám földszintjén található. Aki maga nem tudja kitölteni az iveket, az a csoportnál se­gítséget is kap hozzá. — Mikor tudunk meg valamit városunk népessé­gi adatairól? — Miután az adatlapokat a Központi Statisztikai Hi­vatalban dolgozzák fel. csak annyit tudunk egyelőre, hogy a kérdőívek kódolása következik, alkalmassá te­szik azokat a számítógépes munkára. Tudomásunk van arról is, hogy mintavétellel ellenőrzik a hibaszázalékot, mielőtt a részletes feldolgo­zás elkezdődne. Az bizo­nyosnak tűnik, hogy az elemzés 1992-ig tart, csak akkor kaphatunk majd pon­tos eredményt a népszámlá­lás összesített adataiból. — Miskolcon végül is hányán vettek részt a nép­számlálási munkákban? — összesen 606 számláló- biztos és 121 területű felelős. Hatszázezer magányos szil A kínai kormány újabb rendeletet készít elő a csa­ládegyesítés megoldása érde­kében. Nem a Kínában és a Tajvanon élő családtagok egyesítéséről, hanem azokról van szó, akik Kína határain belül, egymástól több ezer kilométeres távolságban él­nek és dolgoznak, függetle­nül attól, hogy a törvény szerint házasok. Visszalépett A Fidesz miskolci csoport­ja sajnálattal közli, hogy a 3. számú választókerületben indult képviseJőjelöJtje, Kiss János személyes okokból visz- szalépett. A Fidesz elnézést kór támogatóitól. Az idő rö­vidsége miatt ebben a kör­zetben új jelöltet nem állít. Kérik a szervezettel szim­patizálókat, hogy a megyei listánkra leadott szavazataik­kal támogassák a fiatal de­mokratáikat. A sajátosan kínai szocia­lizmus kedvenc gyakorlata volt az elmúlt évtizedekben áz, hogy az újdonsült férj és feleség egymástól lehetőleg minél távolabb kapjon mun­kát. Teljes rejtély, hogy mi késztette a Kínai Kommu­nista Párt és a kormány ve­zetését erre az embertelen megoldásra. A mesterséges családszétválasztást azonban előszeretettel alkalmazták egyetemet végzett fiatalok és vezető értelmiségiek ese­tében. Mao Ce-tung halála után a kormány rendeletben mondta ki, hogy meg kell szüntetni a házasok külön­élését. Ennek megfelelően 1978 óta több mint egymil­lió kínai házaspár élhetett együtt ismét. Viszont a jelek szerint nem halt ki a gya­korlat, mert most nyilvános­ságra hozott újabb rendele­tében a központi kormány még mindig hatszázezer ma­gányos szívről, azaz három- százezer egymástól távol élő házaspárról tesz említést. Ű jból ígéri természetesen, hogy most már valóban fel­számolják ezt a természetel­lenes jelenséget. Vetélés - a képernyő Éti Egy kaliforniai kutatócso­port 1600 nő bevonásával azt vizsgálta, hogy van-e kap­csolat a számítógép képer­nyője előtt végzett munka és a terhes nők vetélésének a gyakorisága között. A munkába nem járó nőkkel összevetve, 10 százalékkal több vetélést találtak azok körében, akik heti 20 órá­nál kevesebbet, és kétszer annyit azok között, akik he­ti 20 óránál többet dolgoztak képernyő mellett. Jóllehet, ezek az arányok statisztikai szempontból jelentéssel bír­nak. arról semmit sem árul­jak el, hogy a képernyőnek milyen hatása okozhatja a nagyobb vetélési arányt. Régóta gyanakodnak a képernyőből kikerülő gyönge elektromágneses térre, de okozhatja azt a képernyő fi­gyelésével kapcsolatos stressz is, miként az is meglehet, hogy a gyakoribb vetélés egyáltalán nem hozható kap­csolatba a képernyővel. Mindenesetre a világon sok helyütt gondolnak arra, hogy korlátozzák a képernyő előtt végzendő munka időtarta­mát. vagy, hogy abba köte­lező szüneteket iktassanak be. rendszeresítsék az érin­tett dolgozók szemvizsgála­tát. fizetésével? A barlangokat megnyitották • Növényritkaságok Igaz, menet közben körül­belül 250-en cserélődtek, volt aki családi, egészség- ügyi okok miatt lépett visz- sza. többen azonban — ami­kor rájöttek, hogy mekkora munkát igényel a kérdőívek széthortlása, kitöltése és ki­töltetése — sokallták a munkát, kevesellték az érte járó juttatást, s ezért fordí­tottak hátat. Szerencsére a kelleténél több jelentkezőt képeztünk ki. így volt után­pótlás. — Ha már a díjazásnál tartunk: mikor kapják meg a valóban nagy mun­káért járó pénzüket a számlálóbiztosok, s meny­nyit? — Szerencsére nem jár­tunk úgy, múlt a televízió­ban bemutatott budapesti kerületben, ahol nem kap­tak pontos eligazítást a fel­készítés során jelentkezők. Mi részletesen elmagyaráz­tuk, hogy kétszer 1800 forint jár annak, aki a maximu­mot — 450 adatlap kitölté­sét — teljesíti az alapkérdő­íveknél, s átlagosan 500 fo­rint fizethető annak, aki szociálisan nehéz, vagy kül­területen végezte munkáját. Ugyanez vonatkozik a repre­zentatív felmérésben részt vevő számlálóbiztosokra, csak azoknak 300 adatlap volt a normamaximum. Eb­ből természetesen követke­zik az is, hogy aki keveseb­bet teljesített, az arányosan kevesebb pénzt kap. S nem árt tudni azt sem. hogy azoktól, akik aktív dolgozó­ként. munka mellett vállal­koztak rá, a díjazásukból levonják a 20 százalékos forrásadót. A pénz első rész­letét egyébként várhatóan a jövő héten kezdik fizetni, amikor az adatlapokat már leadták a számlálóbiztosok. a csúcson Amikor még az ország közvéleménye kisebb kör­nyezetvédelmi botrányokon is álmélkodhatott, mint a bős—nagymarosi vízierőmű- építkezés, amikor még el­mebetegnek nézték azokat a fiatalokat, akik a tavaszi békakonvojt egyesével men­tették át az autópályákon, amikor még az erdőpusztu­lásra figyelmeztetőket rossz­indulatú akadékoskodőknek titulálták, szóval még ennél is régebbre, a természetvé­dők harcának őskorába nyú­lik vissza megyénk egyik hegyének, az Esztramosnak a története. Az Aggteleki-karszt Alsó­hegyétől leszakadt, különálló óriás egy részét már 1834- ben vasércbánya kezdte ha- rapdálni. Ez még minimális tájképi változással járt. hi­szen kisüzemi termelés folyt, ám 1948-ban az Ózdi Kohá­szati Üzemek számára meg­kezdődött az első osztályú mészkő kitermelése is. 1949- ben a vasérc minősége erő­sen romlott, így ’51-re bá­nyászatát megszüntették, bár ’56 és ’60 között, a még megmaradt vasérc-vagyont is lefejtették, A természeted etem 1980 óta próbál lépéseket tenni a bánya beszüntetésére, melynek nemcsak tájesztéti­kai szempontjai voltak és vannak, hanem mert az Eszteaano6 bar lángokat, te­hát fokozottan védett ter­mészetű értékeket rejt gyom­rában. A hidrotermás bar­langok közül — melyeket egyébként, ha nincs bányá­szat. talán máig nem isme­rünk — a FöMváryt, ma már csak rombarlangnak Fal épül a szfinx elé? A fáraó nap-hajója Kevés építési elképzelés váltott ki ekkora vihart a Nílus partján! A terv sze­rint a szfinx elé 10 méter magas falat építenek, hogy elkerítsék az egyre terjesz­kedő Nazlet el Sémán falu nyüzsgésétől. Az ellentábort mindenekelőtt az háborítja fel, hogy az építményben egy hatalmas amfiteátrumot, továbbá egy múzeumot is el akarnak helyezni. utóbbit Kheopsz fáraó naphajója ré­szére. Nem az egész platót, vagyis a Kheopsz-piramis, az alig kisebb Khephren-és a Mükerinosz-pirartlis egé­szét akarták fal mögé he­lyezni. A szfinx állaga azon­ban valamilyen intézkedést szükségessé tesz. Fikri Hasz- szán professzor, miniszteri tanácsos úgy véli, akkor már a szükségből erényt is lehet kovácsolni. Olyan reprezentatív épít­ményt kell létesíteni — mondják a terv kiagyalói —. amelyet a falu felé óegyip­tomi stílusban hatalmas por­tálként alakítanának ki. Ezen keresztül juthatnának a látogatók a platóra. A bu­szokat és a személygépkocsi­kat így végképn kizárnák. Idősek és mozgássérültek számára elektromos jármű­veket állítanának üzembe A legvitatottabb pont hogv az építményt a szfinx irá­nyában amfiteátrumként alakítanák ki. legkevesebb 4000 ülőhellyel a hang- és fényjáték esti előadásai kö­zönségének részére. Szó sincs butikokról, tu­ristaiparról, nyugtatja meg a berzenkedőket Fikri pro­fesszor. Csupán a most is meglévő kávéháznak és szu­venír-elárusítóhelynek kell az új épületben helyt adni, no meg a mellékhelyisé­geknek. A mostani pihenő­ház útban van. ezért el kell tűnnie. A professzor egyet­len aggálya, hogy nem vál­toztatja-e meg a védőfal a mikroklímát, végzetesen ve­szélyeztetve a már most is málladozó és jelenleg is fel­újítás alatt álló szfinxt. Ál­lítólag a tervezetet ebből a szempontból is alaposan megvizsgálják. Jó oka van annak is, hogy Kheopsz fáraó napha­jóját az új építményben lé­tesítendő múzeumban he­lyezzék el: az 1954-ben meg­talált, majd újból összeépí­tett ötezeréves vízijármű je­lenlegi helye túl forró, az izzadó turisták miatt a le­vegő túl nedves, no és nem is elég reprezentatív. Az új múzeumot és az egész épí­tési koncepciót ellenzők vi­szont a hajót féltik, mert az szerintük már nem bírná ki, ha újra szét- és össze­szerelnék. Az érintett falu lakói gyanakodva figyelik a kö­rülöttük folyó csatározást. Eddig ők kölcsönöztek tevé­ket és lovakat a turisták­nak most viszont attól tar­tanak. hogy esetleg házaikkal együtt el kell tűnniük egy piramis-, szfinx- és turista­mentes helyre, és örök e búcsút mondhatnak a biztos jövedelemnek. • Maradt még cseppkő is £ Az Esztramos jelenlepi csúcsa egy meghagyott, kicshtg orom, melyből a Földváry-barlang bejárata nyílik. )k A bányaudvartól nem messze szívós kitartással meg­maradt néhány védett nö­vénytársulás, így például a sárga kövirózsa. nevezik, míg az alsóbb szin­ten található, jobb állapot­ban lévc-t Rákóczinak. A bánya azonban a környéken élők nagy részének biztosí­tott munkahelyet, s akkor még úgy tűnt, a kohászat is lábra tud állni, mészkőre tehát szükség lesz. így a természetvédelem ezzel az üggyel, a ’80-as években el­szenvedte az első nagyobb vereségét. Mi a helyzet ma, erről érdeklődtünk D ienes And­rástól, az Aggteleki Nemze­ti Park igazgatóhelyettesé­től, geofizikustól: — Akkor, az évtized ele­jén még érdemes lett volna a bányászkodást megszün­tetni. ugyanis a barlangok állapota, a képződményei, iáratrendszerei komoly érté­ket jelentettek. Mára nem sok értelmét látom ennek. Hiszen miután kimondták a hegy felett az ítéletet, a ha­lálraítélt barlangokból meg­kezdődött az értékek meg­mentése. Gyűjtők, múzeolő- gusok, barlangkutatók háti­zsákkal. teherautókkal hord­ták szét a barlangok csepp­kőképződményeit. kristálya­it. Emlékszem, egyetemista­ként még én is részt vet­tem ebben a „leletmentési” munkában. Egy-egy szép darabért 100—200 forintot is adtak a bizományiban, s né­ha elgondolkodom, hogy le­het. ha erre az üzletre áll rá a bánya, nagyobb hasz­not termelt volna, mint a mészkővel. Emellett az el­telt 10 év bányászkodása okozta a barlangokban .1 legnagyobb kárt, hiszen a robbantásokkal járó rezgé­sek meggyengítették a cseppiköveket, repedéseket- okoztak. Jelenleg, tudomá­som szerint a bánya elér­kezett addig a védőpillérig, melyet az Országos Bánya­műszaki Felügyelőség jelölt ki számára, s a sors iró­niája, hogy a kohászat ha­nyatlása következtében a termelés is csökken. Ügy tűnik, előbb-utóbb befejező-; dák a bányászkodás. — Egyes hírek szerint a Borsodi Ércelőkészítő Mű Bódvavölgyi Kőfeldol­gozó Kft.-t alakított. En­nek a vállalkozásnak már nincs köze az Esztramos- hoz? — Lehetséges, hogy van, ám szakemberként az a vé-í leményem, hogy díszkőnek alkalmatlan az innen bá­nyászott mészkő, hiszen a bányászkodás következtében repedezett, szétrázott az egész hegy. Tornanádaskán, Rakacán, Szarvaskőn talál­ható e célra megfelelő anyag. Egyetlen érv a bá­nyászkodás folytatására a munkaerő megtartása lehet — a környékről több. mint 130-an dolgoznak itt —. de ha a bányászkodás abszolút gazdaságtalan, sejthető, hogy mi lesz a sorsa. — Marad tehát egy hegy, melynek kétharmada holdbéli tájra hasonlít. Mit tud kezdeni ezt köve­tően az Aggteleki Nemzeti Park az Esztramossal? — Kőbányát rekultiválni igen nehéz, talán párszáz év múlva, ha megfogan rajta a növényzet. Azonban a bá­nyászattól elzárt részen, a különleges szubkárpáti, szubmediterrán hatás érvé­nyesülése következtében ér­tékes, ritka növényvilág ta­lálható itt. A barlangok ki­használására is van élképp zelésünk. A Rákóczi bejára­tát tavaly lezárattuk, bizton­ságossá tettük, ez évben pe­dig szeretnénk kivilágítani,' látogathatóvá tenni. A Föld­váry már jóval rosszabb állapotban van. de szinten látogatható. Mindkettőnek megvan a maga értéke. így gyakran vendégeink a bar­langkutatók geológusok, s bár nem rendszeresen, de bármikor tudunk csoporto­kat is fogadni egv-egv túrá­ra. barlangiárásra Nagy Zsuzsanna

Next

/
Thumbnails
Contents