Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-05 / 30. szám
Előbb vissgásni kell Az MSZP helyi programjáról és jelöltjeiről z iÉsrmányzó, vállalkozó városért Kelendő a Hétfőnként sorba állnak az ü^yrelek a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, ahol a Halászati Felügyelőségen a halászjegyeket lehel kiváltani. Az engedélyhez 100 forintos okmánybélyeget kell mellékelni, s az engedély alapján a naptári év elejétől a végéig halászhatnak azok, akik e sportágnak hódolnak. Igaz. a fogási tilalom rájuk is ugyanúgy vonatkozik, mint a horgászokra. Ezért igyekeznek az év elején kiváltani az engedélyeket, hogy jól kihasználhassák az időt. v A kimutatások szerint a múlt évben meghaladta a Rakétákból Közepes hatótávolságú golyóstoll Több, mint kétezer esztendeje Ézsaiás próféta jövendöléseiben bízik a világ. Abban, hogy a föld lakói „csinálnak fegyvereikből kapákat és dárdáikból metszőké- seket...” A remény változatlan. A dárdák azonban rakétákká változtak, és még nincs vége. Éppen ezért üdítő a Sun híre, miszerint akadt egy űr, aki békés célokra fogná a rakétákat. Leonard Cheshire brit 'pilótaként harcolta végig a háborút, túlélte. A múlt év őszén azzal a javaslattal lépett a világ elé, hogy az ócskavasnak szánt rakétákkal segíteni lehetne a bajbajutottakon, ha golyóstoliakat gyártanának belőlük, és persze akadna, aki ezeket meg is venné. Most bejelentette: ötletének megvalósításához annyi alapanyagot kap a Szovjetuniótól, hogy abból 100 millió tollat is gyárthat. A portékát különböző áron dobná piacra. A díszesebb tollak akár 100 fontba is kerülhetnek, a legegyszerűbbek már 7 fontért elérhetők. A tiszta nyereség a katasztrófasújtotta területek lakóit illeti. Az alapanyag nyomán az írószerszám a jól hangzó „közepes hatótávolságú golyóstoll” elnevezést kapta. A dolgok egyszerűsítése miatt az „interkontinentális ballasztikus toll” esetében akár el is lehetne hagyni az alapanyag rakétává válását. Az ördög ünnepe A középkorban a farsangot az ördög ünnepének tartották. Különösen a farsang utolsó három napján volt nagy vigalom, mert ez volt az utolsó alkalom a mulatozásra. Ezt a vasárnaptól szerdáig terjedő időt farsang farkának nevezték. Ekkor mindent szabad volt csinálni. A mulatozó emberek szürke csuklyát vettek föl. s e lepel alatt semmiféle törvényt nem tartottak magukra érvényesnek, így féktelenségükben néha szörnyű dolgokat is műveltek. Ezért be is tiltották a farsangot egy időre. Aztán az 1800-as években ismét engedélyezték, de finomabb formában; a csuklyát jelmezek, álarcok, maskarák helyettesítették. 700-at azoknak a száma, akik nem horoggal, hanem hálóval igyekeznek zsákmányt ejteni folyóinkból és tavainkból. Most alig telt e! egy hónap az évből, máris több, mint 300 halász kapott engedélyt. De természetesen csak azok, akik sikeres vizsgát tettek halismeretből. a tilalmi időkből, s a halászattal kapcsolatos egyéb tudnivalókból. Szakemberek mondják, hogy a halászok száma igencsak gyarapszik, hiszen bőségesen találnak vizet, ahol kedvenc szenvedélyüknek hódolhatnak. Rendelkezésükre áll a Tisza egész megyei szakasza, a Hernád, a Bodrog. s a Taktaközben és a Bodrogközben levő holtágak, ví zr ends zerek. Jó tudni, hogy a sporthalászok 3x3 méteres hálóval foghatják a zsákmányt. Hálójukat a parton rúddal támasztják meg, s a halat hú- zókötéllel emelik ki. Egyszerre persze csak 5 kilogramm vegyes halat emelhetnek ki a rudas hálóval, míg a nemes halakból csak meghatározott számmal foghatnak. Tóth Pál (B.-A.-Z. megye, 1-es számú választókerület, Miskolc város.) 1942-ben születtem Budapesten, de egész életemet Miskolcon és környékén éltem le. Általános és középiskoláimat Miskolcon végeztem. 1960-ban Debrecenbe kerültem egyetemre, ahol középiskolai tanári diplomát szereztem. Egyetemi tanulmányaim befejezése óta a Nehézipari Műszáki Egyetemen dolgozom. Közben 6 évet töltöttem el egy tervező vállalatnál, ahol település-tervezéssel foglalkoztam. Jelenleg egyetemi oktatóként és kutatóként dolgozom, mindenekelőtt településszociológiái problémák foglalkoztatnak. Van egy 20 éves lányom. Feleségem a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkatársa. 1989 októberében az elsők között léptem be az MSZF- be, mint pártonkívüli. A Magyar Szocialista Párt jelöltjeként mindenekelőtt egy új önkormányzati rendszer megvalósulását szeretném előmozdítani. Tompa Sándor (B.-A.-Z. megye, 2-es számú választókerület, Miskolc város.) 38 éves vagyok. Feleségem óvónő, s két gyermekünk van. Mint gépészmérnök egyetemi oktató dolgozom a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Paraszti családból származom. Miskolcon 1967 óta élek, a Zalka Máté Gépipari Technikumban végeztem, és itt jártam egyetemre is. Oktatói és kutatási munkám a számítástechnikához kapcsolódik, s időközben megA választási kampány jegyében folytatjuk azt a sorozatunkat, amelynek az a célja, hogy olvasóink általános képet kapjanak a választásokon induló pártok programjáról, s megismerhessék az egyéni választó- kerületekben induló jelölteket, különös tekintettel arra, milyen tervekkel indulnak a helyi változtatásokat illetően, hogy megnyerjék a választók bizalmát. Ez alkalommal a Magyar Szocialista Párt programjáról beszél dr. Lakatos Imre, az MSZP Miskolc városi szervezetének elnöke. — A szocialisták szerte a világban a dolgozó emberek érdekeit védik, a szerényebb jövedelmű rétegek jobb sorsáért küzdenek. Azért szállnak síkra, hogy mérséklődjenek az emberek vagyoni, képességbeli, életkor-, vagy családi, egészségi állapot szerinti különbözőségből fakadó jövedelmi, szociális egyenlőtlenségek. Fő törekvésük az, hogy a társadalom szállottja is lettem e tudománynak. Eddigi életem úgy alakult, hogy mindig a változásokat kiérlelök, megvalósítók, sokszor kisebbségben lévők csapatában találtam meg a helyem. Miközben éltem az átlag miskolci polgár életét, egyre mélyebben belekerültem ebbe a vitathatatlanul történelmi szituációba, s a békés rendszerváltást hirdetem. Korinthus Katalin (B.-A.-Z. megye, 3. sz. választókerület, Miskolc város.) Miskolcon születtem, 1953- ban. Szüleim munkások voltak. Édesapám negyvenkét évesen meghalt, édesanyám rokkantnyugdíjas. Miskolcon jártam általános iskolába és gimnáziumba. Sárospatakon tanítói, Debrecenben bölcsész diplomát szereztem. minden tagja békében, biztonságban, emberhez méltó módon élhessen. A szocialisták szükségesnek tartják a piacgazdaságot a termelés modernizálásához. De látják a piac negatív hatásait is. E hátrányokat folyamatos érdekegyeztetéssel, a szociális törvénykezés tökéletesítésével. a szociális partnerség biztosításával kívánják ellensúlyozni. A szocialisták vallják, hogy csak demokratikus viszonyok között létezhet fejlett és kiegyensúlyozott társadalom: ezért a demokrácia feltétlen hívei. Olyan társadalomért küzdenek, amelyben a fejlett piac. a jogállam, az önkormányzatok szabad működése és az erkölcsi értékek érvényesülése együttesen biztosítja az emberek közötti eredményes együttműködést. * — Magyarorszag ma súlyos válságban van. A ki-, vqlről ránk erőszakolt pártállami rendszer végóráit éli. Két kislányommal (tizenöt és tizenegy évesek) az avasi lakótelepen élek, s itt is tanítok a Hermán Ottó Általános Iskolában. Hivatásomnál, élethelyzetemnél fogva választókerületünk széles rétegeinek gondját-baját tapasztalom. Szocialistaként szeretnék hozzájárulni a nemzeti fellendülés, az emberi szabadságjogok, a társadalmi szolidaritás, az igazság és az esélyegyenlőség alapjain álló új Magyarország megteremtéséhez. RondzRc András {B.-A.-Z. megye, 4-es számú választókerület, Miskolci város.) 1947-ben születtem a Somogy megyei Marcaliban. 1965-ben tettem szakmunkásvizsgát, s mint marós helyezkedtem el. 1970-től a Digép melegalakító gyáregységében dolgoztam. Időközben leérettségiztem, majd 1935- ben szereztem főiskolai diplomát művelődéspolitikai szákon. Jelenleg az ELTE bölcsészkarának népművelő szakos hallgatója vágyók, s a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központ igazgatóhelyetteseként dolgozom. Három gyermekem van. Életpályámból kitűnik: nem mondhatom el, hogy nincs közöm a múlthoz. A felismerés fájdalmas, a következtetések levonása elengedhetetlen volt. A reform- körben, majd a reformszövetségben vállaltam munkát. S úgy látom, hogy a szocialista pártban képviselhetem legjobban a haladást és a biztonságot — pártunk céljait. A Magyar Szocialista Párt ezért most elsősorban a következő célok megvalósulásához kéri az állampolgárok támogatását: következetes antiinflációs politikát, annak érdekében, hogy a gazdasági folyamatok kezelhetők legyenek; létbiztonságot állampolgári jogon, s megállítani a nyugdíjasok elnyomo- rodását. E hátrányos réteg jövőjének biztosítása érdekében az MSZP a mindenkori átlagbért követő nyugdíjrendszerért száll síkra. A demokrácia legfőbb biztosítékát a többpártrendszerben és az önkormányzatok hálózatának kialakításában látja. Olyan tulajdonreformért szállunk síkra, amely minimálisra csökkenti az állami tulajdont és szabad utat nyit a társadalmasítás széles körű kibontakozásának. De eközben szükségesnek tartjuk a privatizálás társadalmi ellenőrzését. Amikor valódi köztulajdonról beszélünk, a társadalmasítás leggyorsabban a lakások, az iskolák. a kórházak vonatkozásában valósulhat meg. Ezek hasznosításának legcélravezetőbb formáit a városi, a községi önkormányzatok találhatják meg. Szabad utat kell kapniuk a kisvállalkozásoknak, hiszen ezek a fellendülés feltételeit alapozzák meg. De ehhez beruházás-ösztönző adórendszerre, kedvező hitelfeltételekre van szükség, kiváltképpen, ha azok munkahelyteremtő jellegűek, illetve exportra orientálódnak. — Az MSZP a korrekt, tárgyszerű és mérsékelt hangvételű politizálást szorgalmazza. Mert hisszük, leleplezési mánia, a hisztériakeltés eszköze, és veszélyezteti az átalakulási folyamat békés jellegét. •— Azt vaüjhk, hogy a-' jövő társadalmának legfőbb letéteményese az ifjúság. A politikai józanság és az erkölcsi alapon való ítélkezés is indokolja, hogy elismerjük és a társadalom gyakorlatában is érvényesítsük azt az elvet, hogy számunkra az ifjúság egyenjogú partner, amelynek nemcsak kötelességei vannak, de a tényleges jogait is gyakorolnia kell. Ez nem függhet a felnőtt társadalom behatásaitól. a vezető pártok hatalmi gyámkodásától. A párt kötelességének érzi az ifjúság pályakezdési, családalapítási gondjainak hatékony támogatását. — Milyen Miskolcot akar a Szocialista Párt? Ehhez először végig kell gondolni, hogyan működik, működhet egy város a piacgazdaság körülményei és az önkormányzati rendszer viszonyai között. Ezek a változások ugyanis gyökeresen átformálják a város és üzemei, a város és intézményei, a város és lakosai, és a lakosság egymáshoz fűződő kapcsolatait. Azt gondoljuk, hogy az önkormányzat, éppen ügy, mint a piacgazdaság, vagy a politikai pluralizmus, nem csodaszer: pusztán azt jelenti — persze ez sem kevés —, hogy a város parlamentjében, intézményesült formában szembesülhetnek a legkülönbözőbb lakossági érdekek egymással. De csak erős baloldal képes megakadályozni, hogy a képviselőtestületben mondjuk elitcsoportok, vagy a legnagyobb adófizetők érdek- és lobby-csoportjai kizárólagos befolyáshoz jussanak. — A tulajdonreformnafc ki kell terjedni a város kezelésében lévő földingatlanokra is. Többek között ez az alapja annak, hogy az önkormányzó város vállalkozhasson. az ingatlanpiacon keresztül ne csak jövedelemhez jusson, hanem ezen keresztül szilárdan kézben tarthassa a városfejlesztés térbeni folyamatait. Világosan meg kell mondani, hogy a lakásrendszer reformjának kulcsa a bérreform. De amíg ez meg nem valósul, a városnak alapvetően csak a kifejezetten szociális szempontú lakásépítésekre kell erőit koncentrálnia. Ehhez pedig az önkormányzat szintjén a létminimum megállapítására és annak nyilvánosságra hozására van szükség. A szabad választások után a szociálpolitika fő terhei a városokra és községekre hárulnak. Ehhez többek között ki kell építeni Miskolcon is azt, amit szegénység-infrastruktúrának nevezünk. A következő években a város legalapvetőbb gondja a lakosság egzisztenciális értelemben vett biztonsága, a munkahely és az otthon biztonsága lesz. Ezeknek az alapvető emberi igényeknek a kielégítésében pedig a döntő szerepet az önkormányzatok játsszák majd. Biztonságot akarunk! a város utcáin és terein is, ami alapvetően attól függ, hogy milyen eredményességgel tudja majd a város ele-' jét venni a népesség nagy tömegeit érintő elszegényedésnek. Szép és méltó város minden miskolci régi álma. Ehhez pedig olyan szemléletre van szükség, amelyik szakít a korábbi évtizedek gyakorlatával, és a városépítésben a kizárólag pártpolitikai szempontokon túl a szakszerűséget, a lo- kálpatriotisztikus elkötelezettséget és a legteljesebb társadalmi nyilvánosságot állítja a középpontba. Olyan önkormányzatot akarunk, amelyik elismeri a város különböző múltú, jellegű városrészeinek autonómiáját, és kialakulnak ennek megfelelő intézményes keretei is. Az önkormányzat másik pilléréül pedig a legszélesebb lakossági érdekképviselet állítható, amelyik bekapcsolódva a demokratikus helyi hatalomgyakorlásba, a kommunálpolitika alakításába. ténylegesen fel tudja váltani majd a rossz emlékű „nyílt várospolitika” szürke hétköznapjait. A városnak új módon kell megfogalmaznia viszonyát a város nagy és kisebb üzemeihez egyaránt. Minden kiU-^ő- felső befolyástól független, egyenrangú partnerek kölcsönös érdekeltségén alapuló viszony az, amit a szocialisták a város és a város üzemei között elképzelnek. Jól tudjuk, hogy csak együtt teremthetik meg Miskolc lakóinak vélhetőleg szebb és boldogabb jövendőjét. Miskolcon Indulnak
